Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-18 / 244. szám
Befejeződött Prágában a parlamenti tanácskozás A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti képviselőd tegnap befejezték Prágában tartott kétnapos konzultatív találkozójukat. A találkozón a magyar parlamenti küldöttséget Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette. A csehszlovák külügyrrii- ni&ztériusm székházában, a prágai Cemin-palotában tartott záróülésen a részt vevő küldöttségek ' elfogadták a NATO-orszagok parlamentjeihez intézendő felhívás, a hasonló szellemben és nagyrészt azonos tartalommal a világ összes parlamentjeinek szóló felhívás, valamint a konzultatív találkozóról tájékoztató közlemény szövegét. A közlemény rámutat: A Varsói Szerződés tagállamai, parlamenti képviselőinek 1977. július 5—6-á.n Leningrád- ban megtartott konzultatív tanácskozása óta eltelt időszak meggyőzően bizonyította, hogy az enyhülés ellenfeleinek minden erőfeszítése ellenére az enyhülési folyamat, továbbra is a nemzetközi élet meghatározó tényezője, amelyet a nemzetek az egyetemes béke megszilárdításának legPrágában tanácskoztak a Varsói Szerződés országai parlamentjeinek küldöttségei. A képen: Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke. ' fontosabb feltételeként ismernek el. A találkozó résztveyői megállapították, hogy ez jelentős mértékben országaik aktív tevékenységének, a nemzetközi légkör javítását célzó következetes politikájuknak köszönhető. A prágai konzultatív találkozó résztvevői egyhangúlag megállapították, hogy a jelenA Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek FELHÍVÁSA az Észak-atlanti Szövetség tagországainak parlamentjeihez Mi, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének, a Lengyel Népköztársaság országgyűlésének, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának, a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlésének és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának képviselői olyan döntő pillanatban fordulunk az Észak-atlanti Szövetség (NATO) tagországainak parlamentjeihez, amikor Európa, az egész világnév péi számára életbevágóan fontos kérdés dől el: meglkezdőd- jék-e a nukleáris rákéta - fegyverkezésd kampány újabb menete — valamennyi veszélyes következményével együtt —, vagy pedig megbízható torlaszt emeljünk elé, és továbblépjünk a béke megszilárdításának útján Európában és annak határain túL Azokról a készülő tervekről van saó, amelyek az amerikai nukleáris rákétafegyve- rek új típusainak nyugat-európai területen történő elhelyezésére vonatkoznak, és amelyek arra irányulnak, hogy lényegesen megváltoztassák a stratégiai helyzetet az európai kontinensen, megbontsák az itt kialakult erőegyensúlyt, és megkíséreljenek a NATO számára katonai fölényt teremteni. Azok a kísérletek, hogy az egyik fél katonai fölényre tegyen szert, eleve kudarcra vannak ítélve. A szocialista országok kénytelenek lennének biztonságuk szavatolása érdekében további szükséges intézkedéseket tenni. Számukra nincs más kiút. Az azonban tökéletesen világos, hogy a NATO terveinek valóraváltása elkerülhetetlenül kiélezné a helyzetet Európában, és nagymértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört — állapítja meg a felhívás, majd leszögezi. Semmi közük sincs a valósághoz azoknak áz állításoknak, amelyen szerint a Szovjetunió úgymond védelmi szükségleteit meghaladóan fokozza katonai erejét az európai kontinensen. A Szovjetunió — amint azt Saakg^Nénfapi Púja Frigyes, a Magyar iiépiáiztársaság külügyminisztere, Joao Frevtas Cruz- nak, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1979. október 15. és 17. között hivatalos látogatást tett Portugáliában. A külügyminisztert fogadta Antonio Ramalho Eenes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke és Maria de Lourdes Pinto,- sügo miniszterelnök. Púja Frigyes tárgyalásokat folytatott a portugál kereskedelmi, az iparügyi és a mezőgazdasági miniszterrel is. A külügyminiszterek 6zéles körű véleménycserét folytattak országaik kétoldalú kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről Megelégedéssel üdvözölték Magyarország és Portugália kapcsolatainak folyamatos fejlődését, amely az utóbbi években minden területen megnyilvánult. Ennek kifejezése volt Ramalho Eanes elnök 1979 márciusi magyar- országi látogatása. A portugál köztársasági elnök találkozója Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával és Losov.czi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével Nyújtsanak támogatást Nicaragua népének legi nemzetközi élet leglényegesebb és legégetőbb kérdésé a fegyverkezési hajsza korlátozása és megszüntetése, valamint a termonukleáris világiháború veszélyének elhárítása. Rendkívüli jelentőségük van azoknak az új békekezdeményezéseknek, amelyeket Leonéid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tett 1S79. október 6- án. A résztvevők aggodalmuknak adtaik hangot a NATO- országok terveivel kapcsolatban, amelyek* az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak nyugat európai területen történő elhelyezésére vonatkoznak, és a szocialista államok célpontjaira irányulnak. Felhívást fogadtak el az Észak-atlanti Szövetség tagországainak parlamentjeihez, továbbá a világ államainak parlamentjeihez. A találkozó résztvevői állást foglaltak a világ összes államának parlamentjei közötti kapcsolatok további bővítése mellett. (MTI) bebizonyította, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország vezetői találkozóinak, mivel ezek előmozdítják országaik kapcsolatainak gyümölcsöző fejlődését. Megállapították, hogy az ilyen jellegű érintkezések ak-' tívan hozzájárulhatnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt célok megvalósításához, elősegítik az előrehaladást a kétoldalú együttműködés különböző területein. A külügyminiszterek hangsúlyozták a kereskedelmi forgalom fejlesztésének és kiegyensúlyozottabbá tételének szükségességét. A két miniszter egyetértett abban, hogy folytatni kell az országaik közötti műszaki-tudományos együttműködést és ösztönözni kell a kulturális egyezmény alapján létrehozott vegyes bizottság tevékenységét. Az idegenforgalmi egyezmény adta lehetőségek hatékonyabb kihasználását mindkét. fél kölcsönös érdeknek nyilvánította. Ennek megfelelően ösztönzik az illetékes kormányszervek, idegenforgalmi vállalatok és íntézméA nácaraguai néppel való szolidaritásra szólította fel az egész világ haladó erőit az a közös nyilatkozat, amelyet a mexikói, panamai, hondurasi, salvadori, nicaraguai, Costa Rica-i és guatemalai haladó pártok írtak alá. A közös nyilatkozat a nicaraguai forradalom győzelmének hatalmas jelentőségét hangoztatva rámutat: a Somoza-féle diktatúra felett aratott győzelem egyben az amerikai imperializmus feletti győzelem is, amelyet csupán az összes diktátúraellenes erő összefogásával lehetett kivívni. A közép-amerikai haladó pártok közös nyilatkozata hangsúlyozza: Nicaragua népének, a nemzeti újjáépítés kormányának joga van ahhoz, hogy új alapokon vigye véghez a társadalom átalakítását és felhívja Latin-Amerika és a világ haladó erőit, népeit és kormányait: nyújtsanak gazdasági és egyéb támogatást a nicaraguai népnek és szánjanak síkra azért, hogy a kontinens egyetlen országa se válhassék a nicaraguai ellen- forradalom szervezkedésének székhelyévé. nyék együttműködésének fejlesztését. A nemzetközi kérdéseket érintve a kél külügyminiszter különös figyelmet fordított az enyhülés, a leszerelés, a biz-» tonság és a nemzetközi együttműködés, valamint az igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kérdéseire. Megerősítették azt a meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának nincs ésszerű alternatívája. A két külügyminiszter alá- húzta, hogy szükséges az enyhülési folyamatot megfelelő intézkedésekkel katonai . térre is kiterjeszteni. Ebből a szempontból üdvözölték a szovjet —amerikai SALT—II. tárgyalások sikeres befejezését é3 kifejezték meggyőződésüket, hogy a szerződés ratifikálása elősegíti a leszerelés terén történő előrehaladást más vonatkozásban is. Az új nemzetközi gazdasági rendet illetően a miniszterek aláhúzták annak szükségességét, hogy minden ország nyilvánítsa valóságos politikai szándékát az előrehaladásra a már meghatározott problémák hosszú távon történő megöl- — dásában. . Olyan nemzetközi munkamegosztás és világgazdasági struktúra kialakítása szükséges, amely elősegíti az államok közötti gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fejlesztését, hozzájárul a fejlődő országok gyors ütemű gazdasági növekedéséhez minden érintett állam érdekeinek és egyenlőségének tiszteletben tartása mellett. A magyar külügyminiszter látogatása idején folytatott tárgyalások szívélyes légkörű- ek voltak és tükrözték a Lét fél azon szándékát, hogy fejlessze Magyarország és Portugália együttműködését és baráti kapcsolatait. Púja Frigyes meghívta a Portugál Köztársaság külügyminiszterét magyarországi hivatalos látogatásra. A miniszter a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) L. I. Brezsnyev az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke 1979. október 6-án Berlinben tartott beszédében ismételten teljes határozottsággal kijelentette — nem törekszik katonai fölényre; a szovjet stratégiai doktrína kizárólag védelmi jellegű. Ez teljes mértékben vonatkozik a Varsói Szerződés szervezetének egészére. Soha nem állt, és jelenleg sem áll szándékunkban semmilyen államot, államcsoportot fenyegetni. A Varsói Szerződés béke- szeretetének és jóakaratának további konkrét bizonyítéka az, hogy a Szovjetunió a Varsói Szerződés más államaival folytatott konzultációk után úgy döntött, hogy egyoldalúan csökkenti a Közép-Európá- ban állomásozó szovjet csapatok létszámát. E döntéssel összhangban az elkövetkezendő 12 hónap során a Német Demokratikus Köztársaság területéről 20 ezer szovjet katonát, ezer harckocsit es más haditechnikát von ki. Meggyőződésünk, hogy ez a nagy kezdeményezés, amelyet az az őszinte óhaj vezérelt, hogy az európai kontinensen kivezessük a zsákutcából a katonai enyhülés érdekében tett sok éves erőfeszítéseket, találkozik Európa és az egész világ népeinek egyetértésével Felhívjuk a NATO-tagorszá- gok parlamentjeit, hogy méltó módon értékeljék a szocialista országok kezdeményezését, és ösztökéljék kormányait e jó példa követésére. A Varsói Szerződés tagállamai amellett vannak, hogy tovább szélesítsék az európai bizalomerősítő intézkedéseket. A Varsói Szerződés tagállamai — mint isrrteretes — kifejezték készségüket, hogy megvizsgálnak minden más javaslatot' is, amely az államok közötti bizalom erősítésére és a háborús veszély csökkentésére irányul Európában. Felhívással fordulunk a NATO-ors zúgok parlamenti képviselőihez, hogy emeljek fel szavukat azok ellen a tervek ellen, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak európai területen történő elhelyezésére vonatkoznak, és amelyek megvalósítása a nemzetközi helyzet kiéleződésével 1 fenyeget Em ipában és az egesz világon, J Az ajánlat és a fanyalgók Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának Berlinben elmondott beszédé rendkívül széles visszhangot váltott ki nyugaton és keleten egyaránt. A javaslatok, amelyeket a szovjet állam vezetője tett, igen nagy jelentőségűek,, s jelzik azt a komplex módot, amivel a Szovjetunió a biztonság kérdéseit, a katonai enyhülés problémáit megközelíti. Emlékeztessünk még egyszer a bedimi ajánlat főbb pontjaira: 1. a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak és harceszközeinek számát — kivon húszezer katonát és ezer harckocsit a térségből ; 2. a Szovjetunió kész csökkenteni az európai területén állomásoztatott közép-hatósugarú rakéták mennyiségét, ha a NATO eláll az ún, »eu- ro-stratégiai erők« létrehozásától ; 3. Moszkva kész további bizalomerősítő intézkedések kölcsönös elfogadására, a hadgyakorlatok és csapatnnoz- dulatók előrejelzésére és redukálására. Az elmúlt napokban szinte minden fontosabb nyugati orsizág vezetői nyilatkozatban válaszoltak Brezsnyev ajánlatára, s meg keli lapítani : a jó szándékú kezdeményezéseket többnyire ta- nyalgással fogadták. Pedig a korábbi időkben éppen ezek a politikusok vertek riadót a szovjet hajrckocsifölény miatt, s keltettek pánikot polgáraik körében a Nyugat-Európát »■fenyegető"' szovjet rakétát ügyében. Moszkva hajlik a kompfo- misszunwa, s az SZKP főtitkárának beszédé bizonyítja.; figyelembe veszi más államok biztonsági ceexnpüanit- jait is. Ez- a legutóbbi ajánlat már nem az első az utóbbi agy-két évben, amely határozottan alátámasztja: a Szovjetunió az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott Békeprogramot nem egyszerű felhívásként, de végrehajtandó akcióprogramként értékeli, s mindent megtesz a katonai feszültség csökkentése érdekéiben. Ugyanakkor, s ez érthető, a szovjet állam vezetése igen nagyra értékeli az erőteljes honvédelmi képesség nyújtotta garanciákat. Nem kell különösképpen magyarázni ezt — az évszázad történelme eléggé megindokolja a katonai erő által is megalapozott biztonságba’ vetett hitet. Ugyanakkor a Szovjetunió következetesen kiáll a problémák tárgyalásos megoldása, a kölcsönös kompromisz- szumok útján való feszültségcsökkentés mellett. Ezt bizonyítja maga a SALT—II. szerződés is, amely hosszú tárgyalások eredményeként a két részt vevő hatalom és szöyetségesei érdekeinek sokoldalú figyelembevételével született meg. A NATO rakétatervei éppen a SALT-szerződéssel állnak kapcsolatba^. Az atlanti szervezet a középhatósuga- rú rakéták és a hadászati ro- botrepülőgépek — szárnyas- takéták — európai telepítésével olyan katonai fölényre akar szert tenni, amelyet a szovjet—amerikai nukleáris egyensúly létrejöttével elvesztett. Ezek a fegyverek, amelyeket az NSZK. Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia és Olaszország területén kívánnak elhelyezni, veszélyeztethetik a szocialista országok A szárnyasrakéta — kis méretű sugárhajtásúi pilótanélküli repülőgép. Jelenleg az Egyesült Államokban a szárnyasrakéták három válfajának kifejlesztésén dolgoznak. Ezeket szárazföldről, levegőből és tengeralattjáróról lehet indítani. Hatótávolságuk elérheti a többezer kilométert is. A robotrepülőgép 800—900 km-es óránkénti sebességgel halad, a célra fedélzeti számítógép vezérli. A cél felé vezető úton k szárnyasrakéta igen alacsonyan repül, képes követni a talaj domborzatát. A szárnyasrakétákat szintén el lehet látni íiukleáris robbanófejjel. és a Szovjetunió európai területeit. Az az érvelés, hogy a rakéták a szovjet közép-ható- sugarúakat ellensúlyozzák, nem állja meg a helyét. A Szovjetunió «SS—20« rakétái a szocialista közösség határai mentén lévő támaszpontokon elhelyezett nukleáris erüktől (rakéták, harci gépek) való védelmet biztosítják. A fanyalgó nyilatkozók (köztük Carter elnök és ta- itácsadója, Brzezinskij panaszkodnak, hogy Brezsnyev el akarja tántorítani a NATO-országokat az új fegyverek rendszerbe állításától, s azzal állnak elő, hogy a közép-hatósugarú rakétákról csak akkor lehet tárgyalni, ha már azokat legyártották és elhelyezték az európai NA- TO-országok területén. A Pershing—2 kifejlesztése már folyik, hamarosan megkezdhetnék a gyártást is. Nyilvánvaló: a hadiipar óriásmonopóliumok nem szívesen mondanának le a hatalmas profitot hozó megrendelésről. A katonai—ipari komplexum ideológusai pedig a szocialista közösségre való katonai, politikai és gazdasági nyomás eszközét látják a tervben. (Egyrészt, növekszik a Varsói Szerződés országai eüeni katonai fenyegetés, másrészt a szükségszerű válaszintézkedések további anyagi terheket jelentenek ...) A NATO vezető szervei decemberi brüsszeli tanácskozásukon döntenek a rakétatervek végrehajtásáról. Első lépcsőben a Pershing—2 ra- kátéból helyeznének el 600 darabot az atlanti országokban, s a nyolcvanas években jelennének meg kontinensünkön a még veszedelmesebb szárnyasrakéták. A fegyverkezés atlanti hívei arra hivatkoznak, hogy az «euro-stratégai erők« létrehozása javítja majd a leszerelési tárgyalásokon a Nyugat pozícióját. A feltételezés hamis és veszedelmes. Az elmúlt évtizedekben katonai nyomással még soha sem sikerült engedményt, kicsikarni a Szovjetuniótól. Az »eurórakéták« sem növelik a nyugat-európaiak biztonságát. sőt óhatatlanul növelik a kockázatot, a veszélyt. Európa ebben az évszázadban már két világháború kirobbanásának volt színhelye, a háborúkban legtöbbet az európaiak szenvedtek. A pozitív békekezdeményezésekre adott fanyalgó és elutasító válaszok azt bizonyítják: sokan, nem értették meg a történelem leckéjét. AL C. Haladó pártok felhívása * Rakéták és harckocsik Közös közlemény Púja Frigyes portugáliai tárgyalásairól
