Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

Helmut Schmidt és kísérete hazautazott (Folytatás az 1. oldalról) haderőcsökkentés terén újabb eredmények szülessenek. Az enyhülési politika általában vitathatatlan eredményeket mutat fel; a budapestihez hasonló kétoldalú megbeszélé­sekre öt évvel ezelőtt nehe­zen, tíz éve pedig egyáltalán nem kerülhetett volna sor. Mint az NSZK és a szocia­lista országok vezetőinek ko­rábbi találkozóin, a magyar fővárosban is fontos szerepe' kapott az európai katona^ erő- egyensúly problémaköre. A kancellár kijelentette: a szö­vetségi köztársaság nem volt és nem is lesz nukleáris ha­talom. Földrajzi helyzeténél fogva ugyanakkor létfontossá­gú érdeke, hogy a nukleáris hatalmak mielőbb kölcsönö­sen kielégítő megállapodásra jussanak. A kétoldalú megbe­széléseken e témakörben ki­fejtett álláspontokat gondosan tanulmányozzák és megvitat­ják a nyugati szövetségen, be­lül is. A Magyarország című heti­lap kérdésére válaszolva a kormányfő méltatta az NSZK- ban megrendezésre kerülő magyar hetek jelentőségét, örömmel üdvözölte, hogy a közeljövőben Budapesten két tárlaton mutatják be a szö­vetségi köztársaságban élő festők munkásságát, és remé- rvét fejezte ki, hogy a kit ország, a Két nép kapcsolatai — a rendszeres politikai kon­zultációkon túl is — tovább gazdagodnak a gyakorlatban. A késő délutáni órákban el­utazott hazánkból Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancel­lárja. aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága' első titkárának, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa tag­jának meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott Ma­gyarországon. A szövetségi kancellárral elutazott felesége, Hannelore Schmidt asszony, valamint a kormányfő kísé­rete. Az ünnepélyes búcsúztatás színhelyén, a Magyar Népköz- társaság és az NSZK zászla­jával díszített Parlament épü­lete előtt, a Kossuth Lajos téren díszzászlóalj sorakozott föl csapatzászlóval. A búcsúztatásra megjelent Kádár János és felesége, Lá­zár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Púja Frigyes, Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Kővári Pé­ter, hazánk bonni nagykövete. Ott volt politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudo­mányos életünk számos más képviselője. Jelen voltak a búcsúztatásánál a diplomáciai képviseletek vezetői, a Német Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövetségének diplo­matái, élükön dr. Johannes Balserrel, valamint az NSZK budapesti kolóniájának tagjai is. Kürt harsant, a díszzászló- alj parancsnoka jelentést tett a szövetségi kancellárnak, majd fölcsendült a két ország himnusza. Ezután Helmut Schmidt Kádár János társasá­gában ellépett a díszzászlóalj előtt. Hazánk és az NSZK veze­tői búcsút vettek egymástól, Helmut Schmidt és kíséreté­nek tagjai elköszöntek a dip­lomáciai képviseletek búcsúz­tatásukra megjelent vezetőitől, hazájuk nagykövetségének diplomatáitól és a kolónia képviselőitől. Az ünnepélyes aktus a ka­tonai díszzászlóalj díszmene tével zárult, amelyet a szövet­ségi kancellár Kádár Jánossal és Lázár Györggyel együtt tekintett meg. Űttörök virág csokrokat nyújtottak át a ven­dégeknek, majd Kádár János és Helmut Schmidt szívélyes kézfogással búcsút vett egy­mástól. A magas rangú ven­dégek gépkocsikba szálltak és diszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtat­tak. A külöpgép délután 6 óra után néhány perccel a magas­ba emelkedett. KÖZ l_ E M É N Y * Helmut Schmidtnek, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának hivatalos magyarországi látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa'tagjának meghívására Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancel­lárja 1979. szeptember 4—6. között hivatalos látogatásit tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János és Helmut Schmidt átfogó véleménycse­rét folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdések­ről. A látogatás keretében Helmut Schmidt szövetségi kancellár megbeszélést folyta­tott Lázár Györggyel, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökével. A szövetségi kancellárt fo­gadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. A megbeszélések szívélyes légkörben és a kölcsönös megbecsülés szellemében foly­tait. A felek megelégedéssel üd­vözölték a két ország kapcso­latainak jelentős fejlődését, amely az utóbbi években — különösen Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Mép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának a Németországi Szö­vetségi Köztársaságban 1977- ben tett látogatása óta — minden területen végbement. Megállapították, hogy ez a fejlődés teljes összhangban van az 1977. július 6-i közös nyilatkozat céljaival, amely továbbra is a két ország hosz- szú távú együttműködésének irányadó dokumentuma ma­rad. A felek hangsúlyozták a két ország vezető államférfiai ta­lálkozóinak jelentőségét és megerősítették azt a szándé­kukat, hogy a jövőben is folytatják a magasszintű »po­litikai véleménycserét. Üdvö­zölték a két ország törvény­hozó testületéi között létre­jött kapcsolatfelvételt és an­nak tervezett folytatását. Mél­tatták a kormánytagok gya­koribb találkozóinak hasznos­ságát, helyeselték a magyar külkereskedelmi miniszter és a szövetségi gazdasági minisz­ter ez év végére előirányzott találkozóját. Megállapodtak hogy a külügyminiszterek évenként konzultálnak egy­mással. Elégedetten állapították meg, hogy az ifjúsági csere, a szakszervezetek, sportszer­vezetek, szakmai szövetségek, más szervezetek és egyesüle­tek együttműködése, valamint a turizmus és a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatai az 1977. július 6-i közös nyilatkozat céljával összhangban fejlődtek. Meg­erősítették azt a szándékukat, hogy ezt a fejlődést a jövő­ben is elősegítik, különösen" támogatják az utasforgalom további könnyítése lehetősé­geinek folyamatos vizsgálatát. A felek ismételten hangsú­lyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tanak. Nagyra értékelték az ezen a téren elért pozitív eredményeket: az árucsere bővülését, a sikeres megvaló­sítás stádiumában levő új kooperációs szerződések szá­mának jelentős emelkedését, a harmadik piaci együttmű­ködés fokozására irányuló tö­rekvéseket. Ezzel összefüggés­ben méltatták a kormányközi gazdasági vegyesbizottság eredményes tevékenységét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttmű­ködés gyorsabb ütemű fej­lesztésének elősegítése érde­kében támogatják a kiegyen­súlyozott árucserét és struk­túrájának javítását, a terme­lési együttműködési formák kialakítását, valamiint a két ország vállalatai közötti kap­csolatok szélesítését, beleért­ve a közepes és kisüzemeket is. Megállapodtak, hogy a gazdasági vegyesbizottság a következő, 1980 tavaszán tar­tandó ülésszakán megvizsgál­ja, milyen intézkedések szük­ségesek és lehetségesek az említett célok eléréséhez. A felek kifejezték érdekelt­ségüket a gazdasági együtt­működés feltételeinek további javításában és elhatározták, hogy a kormányközi vegyes- bizottság keretében rendszeres információcserét folytatnak a két ország népgazdaságának fejlődési tendenciájáról. Egyet­értettek abban, hogy a jöve­delmek, hozadékok és vagyo­nok kettős adóztatásának el­kerüléséről 1977. július 18-án kötött egyezmény javítja a két ország vállalatai együtt­működésének feltételeit. Üd­vözölték, hogy a magyar ke­reskedelmi kamara és a né­met gazdaság keleti bizottsága a közeljövőben együttműkö­dési megállapodást köt. A felek újólag megerősítet­ték, hogy elő kívánják segí­teni a tudományos és műsza­ki együttműködést, s az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Hangsúlyozták a kulturális együttműködés jelentőségét a két ország kapcsolatainak hosszú távú fejlesztésében és azt a közös szándékukat, hogy fokozzák a kulturális cserét az 1977. július 6-i kulturális egyezmény alapján. Elhatá­rozták, hogy a kulturális megállapodásban előirányzott vegyes bizottságot 1980 elején összehívják abból a célból, hogy megvizsgálja a kulturá­lis csere továbbfejlesztésének lehetőségeit és közös elképze­léseket dolgozzon ki. Méltat­ták az egymás országában már megvalósult, vagy terve­zett reprezentatív kulturális rendezvényeket, mint értékes hozzájárulást a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Üd­vözölték, hogy 1980. januárjá­ban Budapesten sor kerül a Németországi Szövetségi Köz­társaság kulturális hétére. A felek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német- országi Szövetségi Köztársa­ság egyezményei elősegítik a kapcsolatok erőteljesebb fej­lesztését. Elhatározták, hogy megvizsgálják a szerződéses alapok további kiépítésének lehetőségeit azokon a szakte­rületeken, amelyeken ez cél­szerűnek tűnik. Támogatják a szakértői konzultációk folyta­tását konzuli kérdésekről ab­ból a célból, hogy tovább ja­vítsák a gyakorlati együtt­működést ezen a téren. A nemzetközi kérdésed megvitatása során Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, az Elnö­ki Tanács tagja és Helmut Schmidt szövetségi kancellár különös figyelmet szentelt az enyhülés, a leszerelés, a fegy­verzet-korlátozás, a béke és biztonság kérdéseinek.1 Kife­jezték szilárd meggyőződésü­ket, hogy a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának nincs ésszerű alternatívája. Ez alkalommal is méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köz­társaság szerződéseit, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németorszá­gi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, amelyek meg­kötése jelentősen hozzájárult az európai enyhüléshez. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy az 1971. szeptember 3-i négy­oldalú megállapodás szigorú betartása és teljes alkalmazá­sa a tartós eurÓDai enyhülés az érintett államok kapcsolatai javításának jelentős feltételé marad. Újólag hangsúlyozták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok mányának jelentőségét. Mél­tatták a helsinki ajánlások megvalósításában már elért pozitív eredményeket. Kife­jezték szilárd eltökéltségü­ket, hogy | — az enyhülés és az államok együttműködése érdekében, valamennyi érin­tett ország és az emberek ja­vára — a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a záróokmány teljes megvaló­sításáért. amerikai szerződés aláírását. Kifejezésre juttatták meggyő­ződésüket hogy ez a szerző­dés, miután életbe lép, pozi­tív hatással lesz általában az enyhülés folyamatára és külö­nösen a leszerelésről és a fegyverzet korlátozásáról fo­lyó nemzetközi tárgyalásokra. Üdvözölték, hogy a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok kifejezte készségét a SALT-tárgyalások folytatásá­ra. A feleik hangsúlyozták, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről és az ez­zel összefüggő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások nagy jelentőségűek a béke és a biztonság erősítése szem­pontjából. Remélik, hogy eze­ken a tárgyalásokon mielőbb eredmény születik. A felek kinyi Lvánitották készségükét azon lépések tá­mogatására, amelyek a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az európai gazdasági közösség közötti megállapo­dás megkötésére irányulnak. Felfogásuk szerint egy ilyen megállapodás hozzájárulna az európai gazdasági együttmű­ködés fejlődéséhez és megfe­lelne a helsinki záróokmány céljainak. . Hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsola­toknak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, az államok jogos érdekeinek fi­gyelembevételével kell fej­lődniük. Megerősítették, hogy ezen az alapon kell elősegí­teni a fejlődő országok rész­vételének kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együtt­működésben. Kinyilvánították szándékukat, hogy lehetősé­gükhöz képest hozzájárulnak a fejlődő országok gazdasági 0 és, társadalmi haladásához. A felek megtárgyalták a közel-keleti helyzetet és han­goztatták azon véleményüket, hogy a térség tartós és igaz­ságos békéjének megteremté­séhez átfogó rendezésre van szükség valmennyi érdekelt fél részvételével. A rendezés­nek a Biztonsági Tanács is­mert határozatain kell alapul­nia. A felek hangsúlyozták a palesztin nép törvényes jogai és . a térség minden egyes ál­lama — beleértve Izraelt — azon ioga elismerésének je­lentőségét, hogy elismert és biztos határokon belül éljen. Véleménycserét folytattak az afrikai helyzetről. Meggyő­ződésük szerint a kontinens államainak és népeinek lehe­tőséget kell kapniok arra, hogy külső beavatkozástól mentesen, saját akaratiak sze­rint alakítsák életüket és fej­lődésüket. Sikraszáütak Na­míbia és Zimbabwe népei önrendelkezési jogának és függetlenségének érvényesíté­séért. / A felek megelégedéssel nyi­latkoztak arról a barátságos légkörről és kölcsönös megér­tésről, amely megbeszélései­ket jellemezte. A Németor­szági Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának a Magyar Népköztársaságban tett látogatását úgy értékelték, hogy az további jelentős lépés a két ország együttműködése fejlesztésének útján. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy államaik és népeik jó viszo- nya< Európa és a világ béké­jének, biztonságának erősíté­sét szolgálja. Helmut Schmidt, a Német­országi Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárja ; meghívta Kádár Jánost, a |. Magyar Szocialista. Munkás­párt Központi, Bizottságának első titkárát, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagját, hogy tegyen hiva­talos látogatást a Németor- 1 szági Szövetségi Köztársaság- ! ban. Kádár János a meghívást i köszönettel elfogadta, Wilt V Bulgária felszabadulásának ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) A következőkben elismerés­sel szólt a Bolgár Népköztár­saság külpolitikai tevékenysé­géről, a Magyar Szocialista Munkáspárt, egész dolgozó népünk támogatja ezt az ak­tív és haladó külpolitikát, amely Európa és a világ ér­dekeit szolgálja. Ezt ' kővetően Huszár Isi-* ván részletesen szólt a két nép barátságát szorosabbra fűző, régmúltba nyúló törté­nelmi kapcsolatokról, majd hangoztatta: — Népeink barátsága' min­dennél 'értékesebb örökségünk. Közös kötelességünk gazdagí­tani ezt az örökséget, most már minden korábbinál ked­vezőbb, a szocialista építés körülményei között. Kölcsönö­sen nyugtázhatjuk, hogy az országaink közötti gazdasági kapcsolatok lendületesen fej­lődnek és egyre sokrétűbbé válnak. Egymással folytatott külkereskedelmünk az elmúlt 20 évben mintegy tízszeresé­re, tavaly már több mint 190 millió rubelre nőtt. A szónok részletesen mél­tatta a gazdasági együttmű­ködés eddigi eredményeit, majd rámutatott: — Nagy biztonságot és eret jelent mindnyájunk számára, hogy judjuk: nem vagyunk magunkra hagyva harcunk­ban. Tudjuk, hogy a szocia­lista országok egysége, össze­hangolt . nemzetközi fel.épése a béke és a nemzetközi biz­tonság legdöntőbb tényezőié. Európában három és fél év­tizede a béke uralkodik, s ez ennek a közös harcnak a legértékesebb eredménye. A szovjet békéd iploamácia indí­totta el,, a szocialista közösség ereje táplálja az enyhülés vi­lágméretű kibontakozását. Végezetül Huszár István őszinte szívből köszöntötte a Bolgár Népköztársaság vala­mennyi dolgozóját, a testvéri bolgár kommunista pártot, az ünneplő bolgár népet. — Kí­ván ju it, hogy hazájukban si­keresen munkálkodjanak to­vább a szocializmus építésén, szolgálva saját és az egész vi­lág boldogulásának tisztes céljait — mondotta. A nagy tapssal fogadott be­széd után Vladimir Videnovot emelkedett szólásra: — 1944. szeptember 9-én a bolgár nép a Bolgár Kommu­nista Párt vezetésével, a ha­zafias front zászlója alá tö­mörülve, a szovjet hadsereg döntő segítségével elsöpöi'te a fasiszta diktatúrát, és utat ■nyitott a szocializmus felépí­tésére. Ez lett * a szocialista időszámítás kezdete, a bolgár történelem leghatalmasabb vízválasztója, a legnagyobb nap a bolgár emberek életé­ben. A győzelem meghatározó volt a dicsőséges szovjet had­seregnek, a népek felszabadí­tójának segítsége. Ezért a se­gítségért népünk őrökké hálás lesz a szovjet népnek és kom­munista pártjának. Ezt követően a bolgár nagy­követ szólt a szocializmus építésében elért eredmények­ről. Egyebek között rámuta­tott: a mai Bulgária a létező szocialiqHnus egyik példája. Fejlett ipari agrár ország, amely tekintélyes ipari és műszaki-tudományos hát­térrel. eszközökkel, korszerű gépesített szocialista mező- í gazdasággal rendelkezik. Vladimir Vidcnov külön is értékelte a bolgár és magyar kapcsolatokat: — Ma nemcsak történelmi kapcsolataink fűznek össze minket, hanem a marxizmus- leninizmus. a szocialista in­ternacionalizmus nagyszerű eszméi, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal való barátságunk, óm szeköt bennünket a béke é.- a társadalmi . haladás nagyszerű ügye — hangsúlyozta. A két nép barátságát éltető nagy taps után a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese adott műsort, majd az Intemacioná- lé hangjaival ért véget az ünnepi esemeny. Mindkét fél nagy jelentősé­get tulajdonított az 1980-ra előirányzott madridi találko­zónak. Kifejezték eltökéltsé­güket. hogy hozzájáruljanak e találkozó alapos előkészíté­séhez és sikeréhez. Megálla­podtak, hogy folytatják erről a kétoldalú konzultációkat. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a biztonság katonai ve- tületei vizsgálatának különök jelentősége van. Sikraszálltak a kölcsönös bizalmat erősítő és a katonai összeütközés ve­szélyeit csökkentő konkrét in­tézkedések továbbfejleszté­séért. Támogatták az ezen in­tézkedésekkel összefüggő kér­dések elmélyült .vizsgálatát. A világbéke megőrzése és messzitá rdításá Sz'éfn jíon t jóból ,-náfiy foril«ssááön% a fegyverkezési versony meg­szüntetését, a’ leszerelésre és a fegyverzet korlátozására irá­nyuló , konkrét intézkedéseket Üdvözölték a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozásá­nál szoló második szovjet— Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja sajtótájékoztatón számolt be a budapesti tárgyalások eredményeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents