Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

AZ ELSŐ LÉPCSŐFOK E mbertársaim újabban egyre gyakrabban hök­kentenek meg őszinte­ségükkel. Nem akkor, ami­kor két fröces között a főnö­küket szidják vagy nekikese­redve a családjukra panasz­kodnak. Ebben nincs semmi új, a régi lemez forog tovább négyszemközti beszélgetése­ken, baráti társaságban. A tár­sadalmi jelenségekről, okaik­ról. a változtatás lehetőségei­ről alkotott vélemények azon­ban az utóbbi hetekben mind gyakrabban termek el az ed­dig megszokottól. Tartalmuk­ban is, formájukban is- Mint­ha végre nem másban: a partner vállalatban, a szom­szédos intézményben, a felet­te« szervekben, a megfogha­tatlanul általánosított körül­ményekben keresnék csak a hibákat — amint ez még mindig oly jellemző nálunk —, hanem befelé is "néznek: önmagukban, közvetlen kör­nyezetükben, szőkébb közös­ségükben is keresik a gon­dok, a kedvezőtlen jelenségek forrásait és a jobbítás útját. Nemrég egy jelentős me­gyei vállalat főmérnökével beszélgettem gazdasági hely­zetünk valamennyiünket fog­lalkoztató némely vonásáról. Többek között szóba került a munkafegyelem, a termelé­kenység. Igaz, nem az újság­írónak mondta, csupán ma­gánemberként bukott ki belő­le az indulattal megfogalma­zott vélemény: »Ezt a válla­latot a jelenlegi irányító ap­parátus felével el lehetne ve­Két év után Oszlopaim zetni!« & a minap ugyanéit a megjegyzést haliottam egy tekintélyes hivatal beosztott munkatársától, megtoldva az­zal; >»az én munkaköröm 13 csak lötyög rajtam.-« Vagyis nemcsak másokat tartott fö­löslegesnek, hanem egy kicsit önmagát is. Gyakori beszédtéma a mun­kaidőkihasználás az üzemek­ben, csakúgy, mint a szolgál­tatásban vagy az intézmé­nyekben. Jó, tudom, hogy ezekben kívülálló okok, álta­lános szervezési hiányosságok is közrejátszanak, de, egyre többen hangoztatják; jócskán van mit tenni saját gyakorla­tunkban. Hiszen oly sok min­dent lehetne megoldani éssze­rűbben, takarékosabban. Ap­róságokról van Szó: olyanok­ról, amelyeket elsősorban . az egyén vehet észre, egy-egy munkásközösség -tárhat föl. örvendetes jelenség ez, ta­gadhatatlan. A fölismerés ugyanis az első feltétele a változásnak. De még nem maga a változás! Egy fontos lépcsőfok csupán, amely a je­lenlegi állapot minőségi át­alakulásához vezet. Ahova azonban csak úgy juthatunk el. ha végigjárjuk a követke­ző fokokat is. Ami a fenti esetekben azt jelenti; föláll a főmérnök, illetve az előadó valamely erre hivatott fóru­mon, és elmondja, amit most még csak szűk körben, job­bára magánbeszélgetéseken tesz szóvá: Ha nem is tudo­mányos elemzés segítségével, hanem a mindennapi tapasz­talatok alapján bizonyítja, vagy legalábbis fölhívja a fi­gyelmet például arra: hány munkakör «-lötyög-« az admi­nisztratív dolgozókon. Veszi a bátorságot munkás vagy mér­nök, pedagógus vagy keres­kedő, és feltárja az öt is érin­tő szervezetlenségben a saját és közvetlen társai felelőssé­gét, s megoldásokat javasol a feszesebb, célszerűbb mun­kára, a meglevő állapot meg­változtatására. Jó, ne legyünk annyira tü­relmetlenek — bár igencsak sürget bennünket a ritmus- váltás — és bízzunk abban, hogy a következő lépést is megfess/.ül;: mert meg kell tennünk. Valamennyiünknek, a társadalmi munkamegosztás bármely területén és szintjén dolgozunk is. A körülmények kényszerítenek rá bennünket. Nem mindegy azonban, hogy a törvényszerűségeket hogyan, milyen mértékben segítjük érvényesíteni az egyéni véle­ményekkel, meglátásokkal, öt­letekkel, fölismerve és fölis­mertetve a folyamatok szük­ségszerű irárfyát, s bátran, minden erőnkkel támogatva kibontakozását. I gaz, ez nem -mindig . népszerű cselekedet. Hiszen a kényelmessé­get, a megszokottságot veszi célba és új magatartásforma kibontakozására ösztönöz. Olyanra, amely alapvető vál­tozásokat is képéé, nemcsak elviselni, hanem tudatosan vállalni és segíteni. Paál László Kistermelők Kaposvár környékén Ötszáz család a kertbarátmozgalomban A falu és a város közötti különbségek fokozatos elha­lását sokféleképpen lehet bi­zonyítani. Többek között az­zal is, hogy szint« nincs már különbség a két típusú tele­pülésen a kistermelői tevé­kenységben. Az az összegző részletes értékelés, amelyet a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály tárt a napokban a Ka­posvári Városi Tanács végre­hajtó bizottsága elé, áttekint­ve az utóbbi másfél év ta­pasztalatait, egyértelműen ar­ról tanúskodik; a városban, illetve a város környékén, a topon ári és a kaposfüredi ter­melőszövetkezetben fokozó­dik « termelési kedv, nő a kisgazdaságok áruértékesíté­se. Nyomban hozzá kell azon­ban tenni, hogy nagy része van ebben a tanácsok, a fel­vásárló- és forgalmazószervek, a termelőszövetkezetek össze­hangolt, termelést segítő munkájának. Csak néhány példát emlí­tek. A tsz-ek tavaly 602 kis­termelővel kötöttek hosszú távú állathízlalási szerződést, a szövetkezetek közvetítésével eladott állatok értéke több mint 22 és fél millió forint volt. Az idén eddig a múlt évinél 64 százalékkal több vemhes koca és süldő került a város környéki gazdák ud­varába — ez arra utal, hogy változatlanul fölfelé ível a tenyésztési kedv. A kaposvá­ri áíéer. négyezer kisterme­lővel áll értékesítési kapcso­latbán, jelentős anyagiakkal is támogatva népgazdasúgllag hasznos munkát. Az előzőnél 30 százalékkal több — 34 millió forint ér­tékű — áru került közfo­gyasztásra a kiskertekből, il­letve a klsállaiteny észtőktől és a méhészektől. A szövet­kezet tíz szakcsoportjából hat működik Kaposváron, hígjai­nak száma évről évre —1 ta- valv több mint háromszázzal — nő. Ma már a városban ötszáz család kapcsolódott be a kertbarátmozgalomba, es a saját fogyasztáson felüli több­lettermékeikkel hozzájárul­nak a lakosság ellátásához. Részben a felvásárlóhelyeken értékesítik áruikat, részben pedig közvetlenül a boltokba szállítanak. Az idén például a városban levő harminckei Zöltíért-bolt 367 mázsa zöld­séget és gvümölcsöt vett meg tőlük négyszázhetvenhárom ezer forint értékben: har­minc százalékkal többet mint egy évvel korábban. A fejlődést bizonyító ada­toknak hosszú még a sora. A termelést szervező, segítő te­vékenység jól kamatozó, gyü­mölcsöző befektetésnek bi­zonyult Ahogy megállapíuo- ta a végrehajtó bizottság ez azonban korántsem jelenti még azt, hogy minden gond­tól mentes a kistermelők áru­termelő tevékenysége. Bájr so­kat javult a konszerű eszkö­zökkel, szerszámokkal való ellátás, korántsem elégíti ki még az igényeket. Ennél is súlyosabb gond, hogy a meg­lehetősen drága eszközök, per­metezők a lkat részután pótlá­sa szinte megoldatlan. Foglalkozott a testület a város környék.! termelők szakmai képzettségének prob­lémáival is. Az igaz, hogy kü­lönböző témákban eddig is szerveztek részükre szakmai összejöveteleket, bemutató­kat, előadásokat, de egyre többen jelzik: ezek számát és a választott témakörükét bő­víteni kellene. A testület ezért határozatba foglalta, hogy a termeltetők — a taná­csok, az áfész, a tsz-ek — kérjenek több segítséget a TIT-től, az MTESZ-től, a Ha­zafias Népfronttól, annál ,ifl inkább, mert ezekkel a szer­vekkel a városi tanácsnak együttműködési megállapodá­sa van. Ezek az előadások módot adnak arra Is, hogy ne csak a szorosan vett, kor­szerű szakmai ismeretekről essen szó, hanem tájékozód­hassanak a termelők arról is hogy milyen árukat várnak tőlük a forgalmazók. A nagy­üzem szerves része a kisgaz­daság, a szakosodás, A mun­kamegosztás alapján tudniuk kell a kistermelőknek, hogyt milyen zöldség- és gyümölcs-. félék termelésével járulhat-1 nak hozzá az ellátás színvo-1 palának javításához. V. M. J ■ ■ 1 " " .. 1 A z oeztopájü sokáig hírhed­ten rossz tsz volt, azután 76- tól kezdődően egyszerre csak kedvező változásai nyomán Vi'út beszédtémává a gazda­ság. 77-ben már megyeszerte figyelmet ébresztő — minden addiginál jobb termést taka­rítottak be ... Sokan beszél­tek akkor az osztopáni pál- fordulásról. Két évvel ezelőtt a fiatal elnök mégis óvott ettől a ki­fejezéstől. »Van még itt bő­rén javítanivaló. Az egész üzem- és munkaszervezésün­ket át kellene alakítani és a termelésben is rengeteg a ki­használatlan tartalék.*! Bár jól tudtam, hogy nul­láról elindulva könnyebb egy szintet elérni, mint azt tar­tani vagy túlszárnyalni, mé­gis túlzottnak éreztem Boty- kai János óvatosságát... Most két év után a tavaszi fagyok, a májusi aszály és a nyáreleji jégverések nyomán a várttól elmaradó terméseredmények­ről érkezett hír Osztopánból. »Hiába, az ö földjeik fölött sincs tető, most aztán ott is bajok vannak,*! •Az enyhe káröröm színezte vélekedés nyomán indultam Újra Osxtopájnba, s meglepe­tésemre egy a korábbinál jó­val magabiztosabb és nyíltan bizakodó tsz-elnököt találtam. »A tervezett 40 mázsával szemben csak 38 mázsát adott a búza, s ez Is csak a vetés- terület 60 százaléka, A többit lei kellett szántani.., A 250 hektárnyi borsónk, amelytől 2,4 milliós árbevételt remél­tünk, egyetlen, mázsa termést sem adott. Én mégis bízom benne, hogy a gazdaság tel­jesíti éves tervét, és eléri a várt nyereséget.,,« Ugyan mi lehet az oka az ellentmondásnak, miszerint feltűnést keltőén jó eredmé­nyek után óvatos, gond terhes aratás után' bizakodó a nyi­latkozat? Alighanem valami­féle ösztönös védekezés ez a túlzásokra olyannyira hajla­mos szóbeszéddel szemben. Komáromi József — Nehéz kérdés; ha elme­gyünk - bérkombájnoznl egy másik gazdaságba, de csupán ismerősökkel beszélgetve is, azt látjuk, ez a tsz alacso­nyabb bért fizet. Hiába, na­gyon lentről indultunk, az emelés lehetséges üteme pe­dig most már nagyon is kö­tött. Az idén például az egész műhely 20 forint órabéreme­lést kapott... Van persze egy legális módja a bér emelésé­nek, ha az órabéres szerelő teljesítménybéres komba j nős­sé válik .., így jóval több a bér, ennek azonban az az ára. hogy kora tavasztól késő őszig 14 órákat dolgozunk ... , — Végül is: elmerune-e? — A húsz év alatt, amit itt töltöttem, volt idő, amikor a nápi béreim 17 forint volt. takarítógépen, a nyár «lejen Pedig, amikor a szükség dg., kívánta, a K—700-as Unkto, -■ ral dolgozott. — Részit vettem a tüoíure- mapt búzák kiizantasáhan i- Az azután a nyomasztó mun­ka! Voltaképpen ugyanazt a bért kaptuk, mintha csak őszi mélyszántást végeztünk volna, mégis ez egészen más. Temet­ni a termést... — Egyik gépről a másikra száll... Mi a voltaképpeni munkaköre? — IFA gépkocsivezető va­gyok. itt a tsz-ben, akár csak az öcsém. — Úgy hallottam, az idei nyár néni tette épp próbára a szállítókat... — Bizony, még az is elő­fordult, hogy vita volt, melyik kocsi vigye el a kombájntói a szemet. Ha kevés a száll!- tanlvaló, a zsebre megy.. Jobbéin szeretjük az olyan aratást, mint a tavalyi volt, akkor nem győztük kiszolgál­ni a gépeket. A határ képe azt mutatja, az ősz vegre újra próbára tesz bennünket. — A kis zsebszámítógépem­nek még soha sem volt annyi dolga, mint a nyáron — em­lékezett Botykai János. — Szinte hetenként változott a helyzet. Estékbe nyúlóan la­tolgattuk a lehetőségeket Igaz, idén. nem jött be a bú­za és a borsó, mégsem hi­szem, hogy most változtatni kellene az évek alatt kialakí­tott vetésszerkezetem. Olyan időjárás nem lehet, hogy a Komáromi József szerelőt a gépműhely Udvarán egy SZK—5-ös alatt fekve talál­tam. — Az adaptert szerelem. Holnap, 4-én reggel kezdjük a napraforgó betakarítását. Napok óta mindenki erre ké­szül, talán a szokottnál is na­gyobb várakozással. t, . ' — Mit várnák a naprafor- ÖKfcAtSü*» gőtéi? —í Kárpótlást a búzáért. Nem Is alaptalanul, hiszen jó néhány napraforgó tábla 20 mázsán felül ígér. Komáromi József 20 éve dolgozik a gazdaságban. Két ,éve, immár negyvenen túl, szakközépiskolai . érettségit szerzett. Órabére egyike a legmagasabbaknak 14,50. Kl- kívámkozik a szándékosan provokáló kérdés. — Elmenne-e, ha egy ka­posvári vállalat 19 forintot ígérne? Weihoffer Lajos Alckor ís maradtam. Hogy mi tart itt, azt nem tudnám meg­fogalmazni ... Most például talán az, hogy ilyen jó nap­raforgó és kukoricatermés be­takarításában kár volna nem részt venni ... Welhoffer Lajos délelőtt műtrágyát szórt IFA teher- gépkocsiról, délután már a « réten dolgozott az egyik be­ötvenre van igény Méhészálom vaslábakon Évi 3—í milliárd forint hasznot hoz népgazdaságunk­nak a méhek megporzó tevé­kenysége. S az intenzív vegy­szeres növényvédelem miatt pusztuló kárt okozó vagy ha­szontalan rovarok megporzó munkáját is a szorgos méhek- nek kell átvenniük. Párhuza­mos kísérle­tek igazolták; a repülő ro­varoktól há­lóval elkerí­tett gyümöl­csösökben mi­nimális meny- nyiségu gyü­mölcs ter­mett — a vi­rágok megter­mékenyítése híján. A. népgazda­ság minden eszközzel tá­mogatni igyek­szik a méhé­szek vándor­lását Es nem véletlen az sem, hogy egyre égetőbb szükség van egy olyan könnyen szállítható, konténer­rendszerű méhesház készítésé­re, melynek segítségével a méhész könnyebben, gyorsab­ban mozoghat, .mint a mosta­ni önálló kaptárokkal. Szá­mos szakmai vita előzte meg avt a minisztériumi döntést, amely végül a gödöllői Kis- állattenyésztői Intézetet bízta neg a méhesház legcélszerűbb konstrukciójának kialakításá- v. \ a hazánkban meglévő mintegy harmincféle típus ta­pasztalatai alapján. Bár egyértelműen minden szakember által elismert típus még nem született — nem . is születhetett a gyakorlati • ta- r jsztalatok híján, az Intézet a Hungaronektár tabi kaptár- üzemét bízta meg az általa legcélszerűbbnek tartott mé­hesház első darabjainak elké­szítésével. Az orsós emelővel mozgat­ható vasvázszerfcezet már kész, s most a kaptárüzerp dolgozói a faelemeket szerelik a keretbe, amely 48 méhcsa­ládnak ad helyet. Rakodó­rendszerű kaptárakat építe­nek be, a a házikó belsejében a méhész anélkül, hogy a mé­hekkel közvetlenül érintkezne, nyerheti ki a külön tálcára hulló virágport, pergetheti a mézet, illetve önthet be táp­láló oldatot állatkái számára. üzemi szinten ez lesz az el­ső széria, amely hazánkban készül s az első kettő befeje­zésével remélhetően még az idén elkészül további öt. A terjedelmes készlet áráról még korai volna beszólni, hiszen csak a befejezés után végez­hető el a kalkuláció. Érdeke­sebb viszont, hogy az öneme- lős ház olyan mágusra emel­hető, hogy alája begördülhet a teherautó, s így erőfeszítés nélkül tehető a platóra, illet­ve vehető le onnan. Bár a gyártás még csak a kezdeti szakaszban van, már most ötvenre tehető azoknak a száma, akik akár azonnal vásárolnának ilyen méhes­házat. Elképzelhető, hogy ha az új típus forgalomba kerül, s az első használat tapaszta­lati alapján továbbfejlesztik. Számos szellemes technikai újdonság könnyíti meg majd a munkát, illetve teszi lehető­vé, hogy a méhész jó minősé­gű száraz virágporhoz és faj­tánként elkülöníthető mézhez jusson. Ha megérkeznek az egyelőre még hiányzó alkat­részek, az első két méhesház egy-kót hónapon belül elké­szül. I B. A. négy fő növényünk a búza, a kukorica, a napraforgó és a borsó közül egy se adjon jó termést. Az idén főként a napraforgó és a 430 hektárnyi másodvetés kárpótol a kiesé­sekért. A gazdaságot bejárva tucat­nyi apró benyomás bizonyí­totta: nem valamiféle véletlen szerencse, nem egy-két év jól bejött termése jeleníti az osz- topáni fejlődés alapját. Előző nap adták át a két új juhho- dályt Viszakpusztán, amely­hez rövidesen már 3 ós fél ki­lométeres új aszfaltút vezet. »Juhhodály, mert juhokat te­lepítünk be. Ügy épült azon­ban, hogy ha a piaci helyzet változik, minden másra Is hasznosítható legyen ...« Készen állnak a tervek és rövidesen az építés is meg­kezdődik annak az 550 vago- nos napraforgótárolónak, mely a tsz mellett a környén KITE- tággázdaságainak táro­lási gondjait is orvosolja, I »A betakarítás ütemét többé nem kell ahhoz igazítani, érke­zett-e aznapra megrendelés, vágy hogy éppen van-e va­gon ...« Jól emlékeztem, hogy az osztopáni tehenészeti telep ezeregynéhány literével 70- ban még az utolsók közt volt a megyében. Az idén először háromezer liter körüli iejler- melési - átlageredményükkel már nyereségei hoznak a tsz- jiek... A változásök c korántsem teljes sorába kívánkozik még egy látszólagos apróság: az elmúlt két-három évben fél- százan jöttek haza a koráb­ban elvándoroltak közül. Bíró Ferene Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents