Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

Öröklődő

szenvedély

A kapubejáróként használt vasvázas rendszerre futtatott szölölugas kusza vesszőin kilós fürtök lógnak. A tiszta udvar és porta, a szépen termő gyümölcsfák sora mind arról tanúskodik, hogy a gazda szeretettel, odaadással ápolja, gondozza kis birtokát.

Czinkóczi Géza az augusztusban rendezett kertbarátkiállításon bemutatott munkagépével a megyei tanács kü- lömdíját nyerte.

— Budapesti születésű vagyok. Szüleimnek soha, még egy talpalatnyi földjük sem volt. Mikor elkerültem a fővárosból, magam sem gondoltam. hogy valamikor szenvedélyemmé válik a föld, a kertművelés. Csaknem 24 éve kertészkedem már. Először csak a házhelyet vettem meg, utána a hozzá tartozó földet. Tulajdonképpen csak otthonossá akartam tenni a környezetet, s ebből alakult ki, ama itt látható.

— Honnan jött az ötlet, hogy munkagépet készítsen?

— Nagy a terület, és egyedül nehezen bírtam vele. Nem vagyok már fiatal. A nyugdíjamból arra nem telik, hogy drága külföldi masinákat vásároljak, viszont valamilyen segítségre szükségem volt. Ezért megnéztem egy hasonló gépet, és elhatároztam, hogy én is »összedobok« egyet. Ere-- detileg kútfúró vagyak, ám egész életemben szerettem gépekkel foglalkozni. Nem okozott különösebb gondot a dolog műszaki része: egy használt motorból és néhány kiló ócskavasból áll az egész.

— Akad jó néhány kíváncsiskodó, aki szeretné megnézni a több műveletet is elvégző »Kertikét« — ezt a nevet kapta ugyanis a miniatűr traktor.

— Igen, van néhány érdeklődő. Sőt. kellemetlenségem is akadt már. A kiállításon többen odajöttek hozzám, hogy

csdnáljaik nekik egyet, ők kifizetik. Ez bizony nem megy. Egyrészt nem törvényes, másrészt fizikai lehetetlenség, hogy sorban gyártsam az ilyen gépeket. Viszont aki szeretne csinálni magának, az nyugodtan jöjjön el, készséggel megmutatom, elmagyarázom a mechanizmusét.

Közben végigjárjuk a házat a pincétől a padlásig, s a látvány megerősíti az első benyomást. Végül a kertben, a majoránnaültetvény mellett kötünk ki.

— Látja, ennyit jelent a szeretet meg az én kis gépem — mutat körül, de nem fűz hozzá többet; rám bízza, dönt- sem el én, hogy mennyit

Sehol egy szál gaz, egy fejletlen növény. A nyílegyenes sorok kövér bokraira joggal lehet büszke.

— Tervez valamilyen újítást a jövőben?

— Amikor befejeződik a szabadban a munka, akkor kezdek dolgozni a műhelyben. Olyankor jönnek az ötletek. Szeretném tökéletesíteni a gépemet, azonkívül egy favázas fóliasátor felállítását tervezem.

— Van hasonló kertbarát a közelben?

— Sajnos Toponárom pasz- szívak az önberek, de azért akad néhány. Tapasztalatom szerint sokan szívesen foglalkoznának kertműveléssel, de nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Vagyunk egy páran, akik mindig részt veszünk a szentjakabi művelődési házban rendszeresen szervezett előadásokon. Az állandó hallgatóságból egy nem hivatalos »kertbarátkor« szerveződött. melynek én vagyak a névleges elnöke.

— Lesz ebből szervezett közösség?

— Nem tudom. Egyelőre még csak az első lépéseknél tartunk.

— Örökli-e valaki a családból ezt a szenvedélyt?

— Hogyne! Három fiam van, s mindháromnak van saját földje. Sokat lábat! anikod- tak annak idején körülöttem, és rájuk ragadt a föld, a növények szeretete. Az egyik gépkocsivezető, a másik a Me- zőgép-nél szerelő: szervizkocsival járja az országot. A harmadik — a legidősebb — a Villány—mecsetkaljai Bor- gazdasági Kombinát kaposvári lerakatának a vezetője. Azt hiszem elégedett lehetek eddigi életemmel. A kertészkedés kikapcsolódást jelent, leköti az embert, s ilyenkor megfeledkezem a hosszú évék óta tartó betegségemről is.

Homyák József

»Az erkölcstelen Róma harcait tanítják 8 éven át, most, mikor a világbéke eszméje uralja a világot. A sovinizmust töltik őaz agyba, amikor a zárt ablakon keresztül a Marseillaise hangjai szűrődnek be...« írta Szabó Gyula hetedikes a Voluntas 3. számában. ót is kitiltották az iskolából; de ő még a miniszteri határozat megszületése előtt Pécsre szökött, s beiratkozott a ciszterciek főgimnáziumának nyolcadik osztályába.

»A nyomor a jelenlegi társadalmi rendszer bűne — írta Vértessi Imre nyolcadikos a Voluntas második számában. — A nyomort pedig azáltal szüntethetjük meg, ha megváltoztatjuk a jelenlegi társadalmi rendszert...«

Az ellenforradalom korszakában Vértessi Imre előtt is bezárultak az egyetemek kapui. És a második nyolcadikos, Somogyi Imre sem tanulhatott tovább a magyar főiskolákon. Somogyi A Nagyfejnek címmel irt a párizsi békekonferenciáról. »Vagy biztosítanak számunkra egy oly életképes Magyarországot, amelyben ki- jegecesedhetnek a forradalom vívmányai és szilárd ösvényen haladhatunk a boldog jövő: a szocializmus felé, vagy ledöntünk minden államhatárt, minden akadályt és egyesülünk: világ proletárjai'..M«!

Quittner László a művészetről írt a Voluntas első számában. És ha az összes iskolából nem is, a kaposvári gimnáziumból őt is kizárták.

Stuffer Lászlónak név nélkül jelent meg »Atheizmus« című írása az Ifjúmunkásban, ám szerzőségét kiderítették és az ellenforradalom őszén »Elnök felhívására a bizottság... akként határozott, hogy Stuffer Lászlót az Ifjúmunkás című lapban írt, atheizmust hirdető cikke miatt decemberben teendő vizsgálatra utasítja.«

Sebőtkékkel példát statuált a m. kir. közoktatási rendszer, és egy új Voluntasról nem is álmodhatott a kaposvári diákság az ellenforradalmi rend negyedszázadában.

A Drávavidék

Egy nappal a Voluntast követve ismét új lap jelent meg Somogybán. 1919. február 9-én látott napvilágot a Drávavidék című hetilap Barcson, amit még 1918. november 16- án megszálltok a szerb „ csapa tok. Szerkesztőjéről.

Farkas Frigyesről mindössze annyit tudunk, hogy 1918 májusában saját versét szavalta el a 19-es honvédek tábori újságja, a Fokos szerkesztősége által Barcson rendezett honvéd- napok ünnepségén.. A forradalmak alatti pártállását néhány halvány utalásból csak sej térti lehet: valószínűleg a baloldallal szimpatizáló szociáldemokrata, de legalábbis poi- ráriradikális értelmiségi l§az,

tág behatárolás, csakhogy a nem miaradt fenn egyetlen Drávavidék 1919-es számaiból példány sem. így csak következtetni lehet akkori politikai irányvonalára is. Például egy 1919. július 17-én kelt nyugta alapján »Huszonötezer koronáról, mely összeget Drávavidék című lapom előállításához a Kaposvári Kormányzótanácsi Bizottságtól a mai napon régi kibocsátású bankjegyekben felvettem. Farkas Frigyes.« E nyugtából arra következtethetünk, hogy a Drávavidék politikai arculata közel állhatott a Tanácsköztársaság területén megjelent szocialista—kommunista lapokéhoz — enélkül ugyanis aligha kapott volna anyagi támogatást a proletárdiktatúrától; a kormányzótanácsi biztos Latinca Sándor által kiutalt összeg kifizetéséhez a kormányzótanács sajtóosztálya is hozzájárult.

(Folytatjuk)

Fegyelmezettebb gazdálkodást

A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai

Az év első felében a Pénzügyminisztérium bevételi fő- igazgatósága mintegy 1400 vállalatnál és szövetkezetnél végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a pénzügyi feladatok, kötelezettségek teljesítését, a költségvetési juttatások felhasználásának szabályszerűségét, a számviteli rend, a bizonylati és okmányfegyelem helyzetét, a szabályozók működésének tapasztalatait értékelték. Megállapították: a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a hatékonyság tervszerű javulása viszonylag szűk kör bér tapasztalható. Nem csökkentek a készletek a tervezett és indokolt mértékben, s tovább kell javítani a költséggazdálkodást i6. Nem vált általánossá az import anyagokkal és a dráguló energiával való észszerű gazdálkodás sem.

A termelés és az értékesítés tervszerűen alakult A vállalatok és szövetkezetek nyeresége mintegy 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezt az értékesítés lassulása, a ráfordítások termelést és árbevételt meghaladó gyors növekedése okozta. Az árbevétel viszont az éves terv előirányzatának megfelelő, az építőiparé ugyanakkor jelentősen nőtt. A belföldi értékesítésnél jobban emelkedett az exportból származó bevétel. Az import az exportnál lényegesen kisebb ütemben nőtt; az első féléves készleteik — elsősorban a kereskedelemben és az iparban — jelentősen csökkentek. A készletgazdálkodás javulása azért még nem elég erőteljes és általános: a készletállomány növekedési üteme nagyobb a tervezettnél. Lehetőség van tehát elsősorban a saját termelésű

készletek ésszerű csökkentésére. A költségek alakulásának vizsgálata kedvező folyamatok kibontakozását is jelzi.

A hetes! Vikár Béla Tsz- ben például azt tapasztalták, hogy ott megszervezték a költségelemzést, a költséggazdálkodásról a vezetők folyamatosan tájékozódnak, és intézkednek. A megye tsz-einél még nem általános ez. A ba* bócsai Határőr Tsz-ben és a szennai Zselici Táj Tsz-ben például nem teljes körű a költségelemzés, mert a számvitel területén olyan hiányosságok vannak, amelyek nem teszik lehetővé ennek megvalósítását.

Jelenlegi körülményeink között na<^y jelentősége van annak, hogy javuljon a gazdálkodási fegyelem. Ennék része a fizetési fegyelem is, amely az első félévben erőteljesen romlott: több mint 3 milliárd forint tartozás befizetésére kellett felszólítást küldeni. A fizetési késedelem különösen a KGM felügyelete alá tartozó gépipari vállalatoknál volt gyakori. Viszonylag nagy' összegű a késedelme a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat költségvetési befizetéseinek; emiatt magasa pótlék is. Az év első 5 hónapjában a késve teljesített költségvetési befizetéseinek összege meghaladta a 20 millió forintot. Többször előfordult, hogy a Nemzeti Bank fedezethiány miatt nem tudta teljesíteni az átutalási megbi- zásoikat, a benyújtott kényszerinkasszók első félévi ösz- szege országosan kétszerese a tavalyinak.

Gyakori, hogy a szerződésben foglalt mennyiségi, minőségi kikötéseket, határidőket nem tartják be. Késve fizetnek, visszaélnék a monopolhelyzettel. A vállalatok rossz- értelmű gazdasági kényszert alkalmaznak. Tapasztalni lehet, hogy a felek a kötbér jogot kikötik ugyan, de érvényesítését kölcsönösen mellőzik.

A Somogy megyed tsz-ekiben tartott vizsgálatok megállapították, hogy nem fizetnek, de nem is érvényesítenek a szerződéses kötelezettség nem teljesítéséből adódó kötbért Ez is oka, hogy a szerződéses fegyelem nem javul a kívánt mértékben.

Sok gondot okoz a felülete^ sen vezetett nyilvántartás, elszámolás, a rosszul kitöltött mérlegbeszámoló., A pénzügyigazdasági ellenőrzések után az országban az első félévben 1655 esetben módosították a mérlegben kimutatott eredményt és majdnem 700 millió forint adóhiányt állapítottak meg. A hiányosságok miatt a bevételi főigazgatóság 34 esetben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett. 5 büntető feljelentést tett 3 alkalommal pedig gazdasági bírságot indítványozott.

Megyénkben jelentősebb összegű bérfejlesztési befizetési kötelezettséget a lengyeltóti áfész létszámhígítással ellensúlyozta. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál pedig az üzemi konyha elszámolásánál találtak több mint 100 ezer forintot meghaladó visszaélést Többször tapasztaltak az elszámolási csekkeknél és dologi kiadásoknál is szabálytalanságot Ez arra figyelmeztet hogy még a jól szervezett ügyviteli és számviteli rend ellenére is előfordulnak visz- szaélések — ezért szorgalmazzuk a munkafolyamatokba beépített belső ellenőrzés szigorítását

A legnagyobb a legkisebb

Harmincéves a kaposvári Allatkórház

Épp harminc éve, hogy 1949 augusztusában a Kaposvári Városi Tanács egy volt uradalmi istállóból létrehozta az akkori igényeknek megfelelő állatkórházat. A kezdeti nehézségek — az állattartók bizalmatlansága az újtól — erősen érezhetőek voltak az első években. Ma már szinte hihetetlen. hogy az ország talán legkisebb forgalmat lebonyolító intézménye az idők folyamán a legnagyobb forgalmúvá vált.

Az utóbbi öt év átlagában a kaposvári kórház az elsők között foglal helyet — a kezelt állatok számát tekintve. Ugyanabban az épületben, ugyanakkora személyzettel. Azaz: évről évre nőtt a bizalom, s ezzel együtt a kórház dolgozóinak munkáia, felelőssége is. Ma az ország 35 állat- kórháza közül a kaposvári »büszkélkedhet« a legrégebbi — 150 éves — épülettel, ám a muzeális kor a kórházban aligha örvendetes: a vén falak olyannyira beitták az ammóniát, hogy a fertőtlenít«?®, festés megoldhatatlannak látszik. (Pedig a nagy állatok forgalmát tekintve csak egy. a karcagi modern és nagy területű intézmény előzi meg a kaposvárit, s az összállatfor- galom tekintetében is igen előkelő. Budapest és Debrecen után a harmadik helyen állnak.)

A kezdésre hozott állatok zöme Somogyból érkezik, 'de szép számmal jön Tolnából és Baranyából is. A legtöbb feladatot adó szarvasmarha- és ló:negbetegedések mellett természetesen előfordultak rendkívüli »esetek«: agyműtét púpostevéin, emésztési zavarral küszködő elefánt, étvágytalan óriáskígyó. Mind nagyobb számmal jelentkeznek a megyeszékhelyen élő állattartók i is kedvenc kutyáikkal. Az utóbbiak is különleges feladat- Inak számítanak, hiszen több- * kiiknfde kutyafajtáknál előírt speciális plasztikai műtétről van szó.

Ám a lényeg mégis a mezőgazdaságban jelentős érté-: két képviselő — évről évre jelentősebb — nagyállatok kezelése, gyógyítása. A kórház jelenlegi 18 férőhelyes betegfogadó- részlege az évi kezelési napot számítva 120 százalékos "■telítettséggel« működik, azaz — igaz, ez csak papíron lehetséges — nem ritkán egy állat férőhelyén két állat áll. (A harminc év alatt egyébként mintegy hétezer beteg állatot kezeltek, melynek 80 százaléka szarvasmarha és 16 volt. Ez a szám mintegy kétezerrel több, mint a megyében jelenleg található tehenek összlét- száma.)

Az országos statisztikára hivatkozva szembetűnő, hogy míg az utóbbi években a kaposvári kórház magasan vezetett a forgalomban, az utolsó esztendőben viszont »kénytelen beérni az első helyek valamelyikével«. Nem a kórház forgalma csökkent, csupán annyi történt, hogy míg itt az elavult körülményeik között elérték, sőt meg is haladták aj technikailag és emberileg tel-j jflBithstó maximumot, addig;

I több megyében új, korszerű állatkórház épült.

Ezért merült föl az utóbbi I években sürgető kényszerként | egy új állatkórház építésének gondolata. Az elhatározást tett követte, s némi huzavona után sikerült megállapodni a leendő kórház alapméreteiben, fogadókapacitásában. Az Ag- rober most készíti a mintegy 25—30 millió forintos beruházás tervét; várhatóan jövőre elkészül, s akkor — e tervek alapján — Kaposváron is korszerű, magasabb igényeket kielégítő kórház épül.

Persze az építkezés ideje alatt sem maradnak orvos nélkül a nagyüzemek és az állattartók. A régi az új megnyitásáig működni fog — ha a jelenleginél nem is nagyobb, de azonos színvonalon.

Ám addig még évek telnek el. Addig — az állatorvosokra és ápolókra még számos kis és nagy .műtét, vár az ország — alkalmazottait számolva — legkisebb. forgalmát nézve azonban legnagyobb állatkór- házában.

B. A.