Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

Belejezte munkáját a parlament őszi ülésszaka (Folytatás as X. oldalról) abban,' hogy megnyugtató le­gyen ennek az igen népes és — egyéni és társadalmi szem­pontból egyaránt — fontos ré­teg helyzetének a rendezése. 1 — Beruházási lehetőségeink — mint ismert — korlátozot­tak. A kormány úgy határo­zott. hogy a felújítási és be­ruházási keretek ilyen célú összpontosításával kell javíta­ni a helyzeten. Koncentrált fejlesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőiniketi Igen jól tükröződött a vitá­ban, hogy nem fejeződött be — nem is fejeződhetett he — az egészségügyi törvény vég­rehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a képviselők is ahhoz adtak bíztatást, hogy a megkezdett úton haladjunk to­vább. Mind az elismerő sza­vakat. mind a bírálatokat kö­szönöm a 200 000 egészségügyi dolgozó nevében.. Az elismerés erőt ad erőfeszítéseink foly­tatásához, a bíráló szó pedig segít abban, hogy ezuián is helyes úton járjunk. — Feladataink — a legfia- talabbaktól az idős korú nem­zedék ellátásáig — társadalmi méretekbe« jeientkicsanek, túl­nőnék az egészségügy kerete­in. De mind az egészségügyi, mind a szociálpolitikai fel­adatokat egységes szemlélettel kell kezelnünk és megolda­nunk az emberért! Az em­berért kell munkálkodnunk. Az országgyűlés dr. Schul- theisz Épülnek az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját és a felszólalá­sokra adott válaszát egyhan­gúlag tudomásul vette. Ezt követően Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be a népi ellenőrzés munkájáról. Beszámoló a népi ellenőrzés munkájáról A beszámolóra nagy felelős­séggel, reális számvetés alap­ján készültünk — mondotta az államtitkár. — Erre köte­lez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fennállása óta ilyen formában — először tesz jelentést az országgyűlésnek, továbbá az, hogy két évvel ez­előtt párt- és állami ellenőr­zési rendszer, és ezen belül külön a népi ellenőrzés to­vábbfejlesztésére. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés ed­digi tevékenységét, fejlődését, munkájának hatékonysá­gát — Az elmúlt húsz év ta­pasztalatai igazolják, hogy szocializmust építő társadal­munkban a népi ellenőrzés rendszerű bevált, alapvetően betölti hivatását Munkájában rászolgált a bizalomra, a szo­cialista demokrácia jelentős tényezőjévé vált. Azzal, hogy a dolgozók -tízezreit aktivizál­ja, vonja be a közügyék inté­zésébe, fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésében. A népi el­lenőrzés — a maga lehetősé­geit hasznosává — a vezetés minden szintjén hozzájárul a döntések jobb megalapozásá­hoz, végrehajtásának elősegí­téséhez, a rend és a fegyelem megszilárdításához, a dolgo­zók kezdeményezéseinek fel­karolásához, a jó tapasztala­tok terjesztéséhez. Olyan el­lenőrzési intézmény, amely egyre inkább alkalmas a vele szemben támasztott politikai és szakmai követelmények tel­jesítésére. — Rendeftetésénefe megfele­lően a népi ellenőrzés sok­rétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kap­csolódás a kormányzat fel­adatok megoldáséihoz. Mun­kánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának át­fogó, elemző vizsgálata — a gazdaságpolitika és a társa­dalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a ténye­zőknek a vizsgálatára, ame­lyék alapvetőeik az egész gaz­dálkodás színvonala és ered­ményessége szempontjából. A területi ellenőrzéseket is be­leértve több 6záz vizsgálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés témakörei­ben, mindenekelőtt a termelő berendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdál­kodás, a külkereskedelem, a beruházása tevékenység szá­mos területén. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a lakosság anya­gi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának el­lenőrzésére. A vizsgálatok e tevékenységének is széles kö­rét fogták, át/Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a szociális gondoskodás, a test­nevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kérdésére — A vizsgálatokkal a jelen­ség fő összefüggéseit, az egyes tényezők. hatását, a kiváltó okokat feereíítiik. Munkánkban még nagyabb hangsúlyt kívá­nunk helyezni azokra a Vizs­gálatokra, amelyek a hibák megelőzéséit szolgálják. Ügy véljük, ez igén fontos szerepe az ellenőrzésnek, mert módot m Somogyi Néplap ad rá. hogy kellő időben meg­tegyük azokat a hatékony in­tézkedéseket, amelyekkel el­kerülhetőek a kánt okozó, sú­lyosabb hibák. így lehetőség nyílik arra is, hogy javaslatokkal segítsük azoknak a helyi vagy közpon­ti intézkedéseknek a kialakí­tását, amelyek a feltárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szolgálják. Mun­kánkban még inkább arra tö­rekszünk, hogy ez ellenőrzés a jó tapasztalatokat, az újsze­rű kezdeményezéseket is fel­tárja, segítse elterjesztésüket, az ebhez szükséges feltételiek megteremtését. — A XI. kongresszust kő­vetően a kormány átfogóbban foglalkozott az ellenőrzés fej­lesztésével és újabb, maga­sabb követelményeket állított elénk. Fölmérve helyzetünket, fogyatékosságainkat, a többi között megállapítottuk, hogy erőinket elapróztuk, sokat markolóink és ezért nem ju­tott elég idő és energia a ta­pasztalatok hasznosítására, ja­vaslataink megvalósításának figyelemmel kísérésére. A le­hetségesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi mun­kában hasznosítható, operatív segítséget nyújtani a vezetés­nek. Az utóbbi időben szá­mos intézkedést tettünk a munka színvonalának emelé­sére, feltételeinek javításara, az operativitásának erősítésé­re. Kétségtelen az előrelépés, de meg kísértenek a munká­ban a régiekhez hasonló prob­lémái: — Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy horderejű kér­désekben nem lehet egyik napról a másikra változást éLémi. Ezért nem mindig jo­gos a gyakran tapasztalható tü nelmetieneég. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítható akadályokat, megszüntethető hibákat is felszínre hoznak. De gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhetőnél lassabban változtatnak érdemben. — A magunk részéről arra törekszünk, hogy munkánk tanulságainak és a szocialis­ta országok hasonló, téren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább javít­suk a népi ellenőrzés műkö­dését, alkalmas módszerekkel emeljük a vizsgálatok színvo­nalát. Szorosabb és eredmé­nyesebb kapcsolatokat kívá­nunk kiépíteni együttműködő partnereinkkel is. E törekvé­sek jegyében elhatároztuk Például — ennek módszereit már kidolgoztuk —, hogy a vizsgálatokat addig nem te­kintjük befejezettnek, amíg az adott ügyben nem történ­nek meg a szükséges érdemi változások. E téren eredmé­nyekről is szólhatunk, de a vizsgálatok érdemi Hasznosí­tásában még nem sikerűit kellő fordulatot elérni. — Jobban kell élnünk le- hetoségeinkkel. Megfelelő elő­készítéssel gyakrabban kell például a tájékoztatót kér­nünk, beszámoltatnunk, utó­vizsgálatokat tartanunk. Ügy látszik, eddig nem volt ele­gendő erőnk — vagy r.em tártunk fel minden lehetősé­get — arra, hogy az indokolt­nak tartott intézkedéseket számonkéréssel is elősegítsük. Ezért tovább kell keresni a továbblépést biztosító belső és külső lehetőségeké’'. — A népi ellenőrzési bi­zottságok uj.jáválasztása ió al­kalom lesz arra, hogy e terü­letek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség a szakszerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra törek­szünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervezőkészséggel rendel­kező veaetők és munkatársak dolgozzanak — hangsúlyozta Sza’cali József államtitkár, a KNEB elnöke. Varga Gyula Zala megyei, Rujsz Lászlóné Vas megyei, Fábián Márton Szolnok me­gyei és Sass Kálmán Heves megyei képviselők mondták I el véleményüket.' Bécs-Hofburg Megkezdődött a 19. forduló Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke is nyugtázta: a népi ellenőrzés széles tár­sadalmi bazisa állami, gazda­sági és társadalmi életünknek, vizsgálatai jól szolgálják o társadalmi érdekek védelmét. Az állami ellenőrzésnek min­dig figyelemmel kell lennie a népgazdasági és a helyi ér­dekek megfelelő érvényesülé­sére — hangoztatta. — A Köz­ponti irányítás hatékonyabbá tétele és az öntevékeny vál­lalati, szövetkezeti, tanácsi önállóság erősítése nem zárja ki egymást A helyesen értel­mezett területi, helyi önálló­ságot ösztönözni kell, ugyan­akkor szembe kell szállni a népgazdaság érdekeit, lehető­ségeit figyelmen kívül hagyó szándékokkal. Ezért az ellen­őrzés eszközeivel is követke­zetesebben kell fellépni az ország erőforrásait pazarló, helytelen, csak az adott terü­let gazdálkodó egység érde­keit képviselő szemlélet és gyakonat ellen. Szoros kap­csolat alakult ki a népi el­lenőrzési bizottságok és a ta­nácsok között Alapja az a törvényi rendelkezés, hogy a terile1 i bizottságokat az ille­tékes tanácsok választják és kötelesek őket munkájukról, a he’y: jellegű ellenőrzések tapasztalatairól beszámoltat­ni Ezután Tóth Géza Szabolcs- Szatmár megyei, Papp Gy. Lázsloné Csőn grad megyei, Angyal János Bács- Kiskun megyei, és Kasó József Bara­nya megyei képviselők káplánt szót, majd Szakali József ál­lamtitkár, a KNEB elnöke vá­laszolt a felszólalásokra. Az elhangzott javaslatok kapcsán kiemelte: indokolt a következetesség, a határozoo tabb fejlődés igénye. A jövő­ben még jobban kívánunk él­ni azokkal a jogosítványok-' kai, lehetőségekkel, amelyek­kel már ma is rendelkezik a népi ellenőrzés. Indokoltan tették szóvá azt is, hogy le­gyen kevesebb központi vizs­gálat, több lehetőséget bizto­sítva ezzel a helyi témák elemzésére. Természetesen nem feltétlenül szükséges, hogy a helyi vizsgálatok szá­ma annyival növekedjék, amennyivel csökken a köz­ponti. Alapvetően ugyanis ar­ra törekszünk — hangoztatta az államtitkár —, hogy keve­sebb ellenőrzésünket jobban, alaposabban végezzük, s időnk, lehetőségünk, energi­ánk mintegy 50 százalékát a korábbi nagy jelentőségű kér­dések vizsgálatának utóellen­őrzésére fordítsuk. Arra, hogy addig ne lépjünk túl egy-egy vizsgálati tapasztalat haszno­sításán, amíg az érintett terü­leten érdemi változás nincs. Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóié beszámoló­ját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk Dömötörffy Sándor Zala megyei képviselő, a hahót! Rákóczi Tsz f o ál 1 a tten vesztő je még a nyári ülésszakon nyúj­tott be interpellációt a köz­művelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök el­oszlása tárgyában a pénzügy­miniszterhez. Faluvégi Lajos írásban adott válasza szerint indokoltnak tartja, hogy az érdekéitek együttesen tekint­sék át a vállalati jóléti és kulturális alapok helyzetet, problémáit, az országos köz­művelődési tanács 1976-os irányelvét. A képviselőnek a bejáró dolgozók közművelődé­si lehetőségeire vonatkoaó ja­vaslatát a közeljövőben kidol­gozandó, a VI. ötéves tervidő­szakra szóló pénzügyi, gazda­sági irányelvek keretében megvizsgálják. Bálint Istvánná Békés me-i gyei képviselő, a fővárosi ru­haipari vállalat szeghalmi te­lepének vezetője a hagyomá­nyos családi ház építéshez a jobb falazóanyag és tetőszer- kezet ellátás, valamint ezzel összefüggésben a Békés— Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat rekonst­rukciójának gyorsítása tárgyá­ban interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszter­hez. Ábrahám Kálmán mi­niszter egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok karbantartása is — nagy figyelmet és további in­tézkedéseket kíván. A Békés megyeieknek bizonyára meg­nyugtatásul szolgál, hogy je­lenleg Békéscsabán két tég­lagyárat korszerűsítenek- Az egyik már az idén termelni kezd, a másik 1981 első ne­gyedévében. A miniszteri válaszokat az Interpelláló képviselők és az országgyűlés tudorrtásul vette. Ezzel az országgyűlés ~ őszit ülésszaka befejezte munkáját) A nyári szünetet követően tegnap a bécsi Hofburgban megkezdődött a közép-európai haderők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyta­tott tárgyalások 19. fordulója. Emil Keblusek, a csehszlo­vák küldöttség vezetője a TASZSZ tudósítójának adott interjújában emlékeztetett rá hogy a szocialista országok három legutóbbi (1978. június 8-i. 1978. november 30-iJd és 1979. június 28-iki) javaslatá­ra a nyugati fél részéről nem jött hivatalos válasz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista országok javaslatai teljes mértékben megfelelnek a szigorú külcsö- nösség, a kötelezettségek egyenlősége és a mindegyik féL biztonságának tiszteletben tartása elveinek. A Hofburgban folytatódik Becsben, a Hofburg ter­meiben ismét a tárgyalóasz­talhoz ültek a közép-európai fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokon részt vevő diplo­maták és szakértők. A meg­beszélés-sorozat évet alatt már többször nyílt alkalom az előrelépésre. arra, hogy tényleges megállapodást érje­nek el. A szocialista országok ab­ból a tényből kiindulva, hogy a tárgyalt térségben katonai erőegyensúly van, már több alkalommal javasolták a haderők létszámának és fegyverzetcsökkentésének megkezdését. A Szovjetunió, Csehszlovákia. Lengyelor­szág és az NDK több olyan indítványt tett az utóbbi években, amelyek »elébe mentek« a korábbi nyugati kívánságoknak- A szocialis­ta kezdeményezések kompro­misszumos jellegűek voltak. Elfogadták például a nyu­gati fél (az Egyesült Álla- moli, Kanada. Nagy-Britan­nia, Belgium. Hollandia. Lu­xemburg) azon kívánságát, hogy a két államcsoport fegyveres erőinek létszáma 900—900 ezer fő legyen, eb­ből egyenként 7 00 ezer jő a szárazföldi erők állományá­ban. A javaslat szerint a szocialista fél első lépésben a Szovjetunió Közép-Euró- pában állomásozó erőit csök­kentené, s ennek ellentétele lenne az amerikai csapategy­ségek kivonása. A Szovjet­unió kész arra, hogy jelen­tős harckocsi-erőket vonjon ki a térségből az amerikaiak által felajánlott harcászati atomfegyverekért cserébe. A legtöbb gyakorlati kér­désben a szocialista tárgyaló­fél lényegében elfogadta a nyugatiak kérdéseit Egy pontban azonban nem enged­hetett. Ez pedig'az a bizo­nyos »létszámvita«. A nyu­gatiak azt állítják, hogy a szocialista hadseregek beter­jesztett létszáma vagy 150 ezer fővel alacsonyabb az ál­taluk kiszámítottnál, s ezért »asszimetrikus« csökken­tésre van szükség. A szocia­lista tárgyalók visszaút ásít­ják ezt a megalapozatlan kö­vetelést. A nyugatiak ugyan­is mind es ideig nem vol­tak képesek adatokkal alátá­masztani az »asszimetrikus•* létszámmal _ kapcsolatos állí­tásaikat. A szocialista országok ép­pen ezért rámutatnak arra, hogy ez a taktika mindenek­előtt a tárgyalások elhúzását, a tényleges leszerelési, csa­patcsökkentési intézkedések meggátolását célozza. A tárgyalásokon, mint is­meretes, megfigyelői státus­ban jelen vannak hazánk képviselői is. A megbeszélé­seken hozandó határozatok ugyan nem. terjednek ki Ma­gyarországra, de küldöttsé­günk a bécsi értekezlet ér­dekeit résztvevőjeként han­got ad kormányunk nézetei­nek. M. G. A Kaposvári Gépészeti Szakközépiskola tan*m>e*ikezelói vizsgával és gépipari vagy villamos ipari jellegű szakmunkás végzettséggel rendelkező dolgozót keres felvételre Jelentkezni az iskolában lehet: Kaposvár, Hippi-Rónai u. 15. (161747) Értesítjük vevőinket a vállalatokat — a köziüeteket — a termelőszövetke­zeteket és a lakosságot, hogy Pécs, árpádtetöi kőbá­nyánkban kiváló minőségű, betonozáshoz kavics he­lyett használható zúzottkő termékek, valamint különféle célú kőtermékek kaphatók 20 7.-os árengedménnyel, amíg a készletek tartanak. Szállítható: saját eszközzel, ÉPFU-, V oUm-gépkocsik - kai. Kiadás, rakodási feltételek biztosításával: 6 órától 23 óráig, szombat kivételével minden nap. Fizetések: — 'Közületi számlázással, átutalással. — Lakossági készpénz-befizetés a területileg illetékes TÜZÉP-telepeken. (42119) DÉLSO ff fxri

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents