Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
Az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásánál szóló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csütörtökön 10 órakor 'a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban foglaltaik helyet: Lázár György, a Minisztertanács elKosztolánczJ Jáaosné nőké. Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, az MSZMP h zponti Bizottságának titkára, valamint a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a vitát, Dr. Lakatos Pál Komárom megyei képviselőnek adta meg elsőnek a szót majd Kosztolányi Jánosáé, megyénk képviselője szólalt lek Lehessen megszervezni az öregek hétközi „napközijét Az országgyűlés fed ütés- szakára készülve, ezekben a hetekben a szokásosnál is nagyobb figyelem és érdeklődés kísérte az egészségügyi ellátást Az írásos előterjesztésből, miniszter elvtárs expozéjából megállapítható, hogy a törvény életbe lépése óta eltelt hét esztendő lehetőséget ad a végrehajtás áttekintésére, az értékelésre, A megye sajátos helyzetér® két kérdésről kívánok szóink As. egyik az idős korúak helyzete, a Tóink, való gondoskodás, a másik a Balatón-pairt egészségügyi ellátáséval kapcsolatos. Az idős személyekről való gondoskodás terén korábban, de az egészségügyi törvény alkalmazása során is sokat tettünk mind országos, mind megyei vonatkozásiban. Nálunk, Somogybán ez azzal a sajátossággal párosul és nehezíti a munkát, hogy amíg országosain a nyugdíjkorhatáron túliak aránya a lakosság 20 százaléka, nálunk a megyében 22 százalék. Néhány Balaton-parti községben Etedig eléri a 24—26 százalékot. Nehezíti helyzetünket a megye aprófalvas jellege, ahol a járadék- és segélynyújtáson túl az étkeztetés, házigondozás és az ezen túl nyújtott segítséget nem lehet megszervezni. Szólnom kell arról is, hogy e korosztályban megyénkben jelenleg a mezőgazdasági jelleg folytán sok az alacsony nyugdíjas és já- . radékos. Jól tudjuk, hogy az ezzel kapcsolatos gondok, feladatok nagy részét megyén belül kell megoldani, erre a megyei vezetésnek van is elképzelése. Amiért ezt megemlítem,' az egy javaslat. Az említett korosztály ellátása, néha gondozása, ha nem oldható meg éppen az említett megyei sajátosságok miatt az ismert szociális gondoskodás formáiban, akkor a szociális otthoni igény egyre gyakrabban _ jelentkezik, amit sem országos, sem megyei szinten nem lehet közel sem kielégíteni. Ezért javaslom a hatodik ötéves terv időszakára annak vizsgálatát hogy az öregek napközi otthona hálózat bővítésével hétközi öregek napközijének létrehozását lehessen szervezni. Így környeze(közeibe elhelyezhetők lennének azok az idős személyek, akik átmenetileg önmagukról gondoskodni nem tudnak. Ez azzal az előnnyel is párosulna, hogy az üresen álló falusi házaikból néhány ággyal, kevés költséggel, felújításként, korszerűsítésként kialakítható lenne. A másik megyei sajátosság, amelyről szólni kívánok, a megye Ba'aton-partja egészségügyi ellátójánál feladata. 1A Balaton déli partja állandó lakóinak 6záma 62 ezer. A nyári hónapokban az ott tartózkodók száma 260 000 fő. A hét végi időszakban eléri a 400 000 főt. A számadatok érzékeltetik, hogy az állandó lakosok ellátására kialakult egészségügyi szervezet a feladattal személyi és anyagi költség vonzatút tekintve is csak nehézségek árán tud megfelelni. Igaz, hogy a minisztérium ismeri az évről évre visszatérő ezirányú gondokat, de az ezzel kapcsolatos megnyur- tató megoldás eddig -nem ala kult ki. Ezért javasolom, hogy az egészségügyi ágazat az érintett megyékkel együtt készítse el a Balaton-part nyárt erészségügyi ellátási rendszerére vonatkozó elképzeléseket együttesen biztosítsak a lakosság, az üdülők egészségügyi ellátása mellett a közegészségügyi munka színvonalas ellátását is. Tisztelt Országgyűlés. Az egészségügyi törvény a módosított alkotmánnyal összhangban, szocialista humanizmusunkkal megegyezően állampolgári joggá teszi az egészségügyi ellátást. Ezt számos intézkedés és az egészségügyben végrehajtott integráció is jól segíti az e téren még meglévő gondok me'lett is. Mégis, a magam és képviselőtársaim tapasztalata alapján megemlítem, hogy azokból a megyékből — Somogy is ide sorolható —, amelyek távolabb esnek a jól felszerelt klinikáktól, nehézkesen jutnak be a rászorulók a szakszerűbb ellátást nyújtó kórházba. Esetenként utólag derül ki. hogy mire bejutnak, már késő. Tájékozódtunk az okokat illetően és arra a megállapításra jutottunk, hogy a kérdésnek nem elvi, jogszabályi akadálya van. Két okot szeretnék ezek közül 'S megemlíteni. Az egyik egy meg nem fogható, tálán kis gyógyintézeti présé; tras, a másik: a fcőrháaá klinikai ágyakra is jelentős az olyan betegek száma, akiknél az egyszerű intézeti ellátás, is elegendő lenne. Jóllehet nem nagy azon' állampolgárok száma, akiket ez érint, de kedvezőtlen véleménynyilvánításuk hatása ennél jóval jelentősebb. Ezért megtárgyalásra javasolom a jelenlegi férőhelyszám mellett is, hogy nagyobb számban kerüljenek ki jelölésre az utókezelő és krónikus betegeket ellátó ágyak és osztályok. Az egészségügyi intézményekben való tájékozódás során felvetődött, hogy a gyógyszergyáriás is jelentősen fejlődött, de a korszerűbb, hatékonyabb gyógyszerek drágábbak is. Miniszter elvtárs beszámolójában is szólt a gyógyszerfogyasztásról. Egyértelműen jó, bogy « gyógyszerhez, akinek szükségle van, egyszerűbben jut hozzá. De. mint gyógyintézeti tapasztalat, az iß elhangzott, hogy az intézetekben értékhez kötött a gyógyszerfelhasználás. így például a kaposvári kórházban betegenként napi tíz forint, A gyógyintézetek« kívül minden orvos olyan és annyi gyógyszert ír fel a betegeknek, amilyet és amennyi t szükségesnek tart. A gyógyintézeteikben az említett alacsony keret néha a szükséges ellátást is akadályozza. Nem ad lehetőséget új gyógyszerek intézeti szoros orvosi felügyelet melletti alkalmazására. Amennyiben a gond általános, így ezúton is kérem a miniszter elvtársat szíveskedjék intézkedni a gyógyintézetek gyógyszerfelhasználási kereteinek olyan jellegű kialakítására, amely segítheti a gyógyszerek hatékonyságának mérését és gyorsíthatja a munkaképesség visszaadását Befejezésül — megértve, hogy az egészségügy fejlesztése. fejlődése a népgazdaság fejlődésének függvénye — támogatom a kormány nevében előterjesztett VI. ötéves tervi fejlesztési elképzelést, hogy a rekonstrukciókat erőte'ieseb- ben kell megvalósítani. Ennek szükségességét látják a kaposvári kórháznál is. Javaslataim megfontolását vagy vizsgálatát kérve a tájékoztatót elfogadom és elfogadásra ajánlom. Sólyomi Gyuláné budapesti képviselő felszólalása után az egészségügyi miniszter válasza következett. Dr. Schultheisz Emil elöljáróban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasznos felszólalásokért, amelyek széles társadalmi rétegek — a választó polgárok — véleményét is közvetítették segítő szándékkal, bírálattal — Az alapellátásban nemcsak a körzeti ormai, bánéin: az üzemegészsegügyi ellátásban is már valóban túlléptünk a mennyiségi fejlesztés szükségességén; elérkeztünk a minőségi fejlesztés szakaszába — mondotta. — Az egyetemről olyan orvosokat kell Id bocsátanunk, akik elméletileg és szakmailag jól felkészültek — elsősorban a gyakorlatra. A rehabilitáció kapcsán kitért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálatakor egy fogalmat is tisztázni kellett. Csökkent muníkaképességű emberek helyett megváltozott mtmkaké- pességűékről kell beszélnünk. Ez ugyanis a későbbi jogi szabályozás folyamán segít (Folytatás a 2. oláaiont Új cipőipari gép. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyáregysége a cipőiparban használt rsákozóg&i pékkel jó hírnevet szerzett több szocialista és tökésorszá*» ban; jelenleg Spanyolországban és Franciaországban matatják be az új, nagy teljesítményű gépeiket. A gyár Béke szocialista brigádja saját tervezésű és kivitelezésű műszer- kocsit is készített, melynek segítségével egyötödére csökkentik a gépek műszaki ellenőrzési idejét. Két megye gazdagodó kapcsolatai Bjelovári pártküldöttség Somogybán Tájékoztató szocialista építőmunkánk eredményeiről KüWOttség érkezett tegnap — hivatalos baráti látogatásra — Somogyba a jugoszláviai terstvérmegyéből, Bjelovár területről, Maltarics Drágának, a Jugoszláv Kommunistáik Szövetsége Bjelovár megyei Bizottságának első titkára vezetésével. A háromtagú delegációt a barcsi határátkelőhelyen Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára és Sümegi Sándor, a barcsi városi pártbizottság első titkára köszöntötte. A kora délelőtti órákban Kaposváron a megyei pártbizottság székházában Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József megyei tanácselnök és Deák Ferenc, a kaposvári városi pártbizottság első titkára fogadta a Dráva túlsó partjáról erkezett vendégeket, — Látogatásuk — mondta köszöntőjében Varga Péter — a jószomszédi viszony erősítését szolgálja. Ez a kapcsolat | a Dráva-hid megépítése óta ' mind aktívabbá vált a két szomszédos terület vezetői és lakói között. Á közeljövőben, amikor megnyílik a börzéncei határátkelőhely, már három útvonalon látogathatják egymást a két megye lakói. Meggyőződésünk, hogy az országaink között levő kapcsolatokat jól kiegészítik a helyi, megyei kapcsolatok. Kölcsönösen törekednünk kell arra, hogy erősödjön ez, hiszen sok mindent lehet egymástól tanulni. Amikor legutóbb a bjelovári területeken, jártunk, egy sor olyan tapasztalatot szereztünk, amelyet mindennapi munkánkban hasznosítani tudunk. Reméljük, hogy vendégeink nálunk is látnak majd olyan dolgokat, amelyek otthoni munkájukat segítik. A megyei pártbizottság első titkára tájékoztatójában ezután soron levő gazdasági feladatainkat ismertette. Szólt a párt XII. kongresszusára va! ló fölkészülésről, majd c. gyei pártbizottság testületi és irányító múnkájáról adott tájékoztatást. A somogyi gazdaságot. az itt élő 361 ezer ember hétköznapjait, életünk változásait, szocialista építő- munkánk eredményeit a számok tükrében ismertette meg a vendégekkel. Szólt a megye legfontosabb ágazatairól, kiemelve az élelmiszergazdaság jelentőségét, majd a két megye kapcsolatát értékelve elmondta : az 1976-ban aláírt megállapodás elvei jól érvényesülnek a gyakorlatban. A két szomszédos terület párt- bizottsága között jó a kapcsolat. A határ magyar oldalán élő emberek is szívesen látogatnak át a szomszédba, • akik onnan jönnek hozzánk, jól érzik magukat nálunk. Erősödnek a kereskedelmi, ma Idegenforgalmi, a kulturális és a sportkapcsolatok. Kialaku(Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJEI ERI Ama U0 Ek j XXXV. évfolyam 227. szám i Néplap BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1979. szeptember 28., péntek Befejezte munkáját a parlament őszi ülésszaka