Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
Árak és költségek Ás 1973-ban bekövetkezett olajárrobbanás után a magyar gazdaság számára nehezebbé vált a termelés hagyományos eszközökkel való bővítése. Az MSZMP KB 1977 októberében hozott határozatot a hosszú távú külgazdasági stratégiáról és a termelési szerkezet fejlesztéséről. 1978 februárjában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, áprilisi ülésén pedig a’’ árrendszer gazdaságpolitikai célokkal összhangban való tökéletesítésének szükségességét hangsú’voz+a. Kialakuljak azok az irányelvek, am»!vek alapján majd az árrendszer! tökéletesítik. A cél az, hogv megvalósuljon a társadalmi ráfogd í+óso- kat és a piac érték’jelété" egyaránt tükröző terme' ői és fagyasztói i árak összhangra Ebben az esetben a termelői r-akat a fogyasztóival a forgalmi adó. illetve rébánv adókulcs köti össze. .To’enleg é»- vénvos árrendszerünk sajátossága az, how az p”am a termelési árakon kercs»+ül vmia el a társadalmi üszta tS’rode’met. Ezeknek az áraknak 35—40 százalékét teszi ki az adé. Az állami fogvasz- tóí p-kiegészítes viszont m«*. haia-iia a forgalmi adó öszs revét. .Tel ml égi árrendszerünk űgv jött létre, hogv 1975—76-hao megszüntették az importból származó energiahordozók, rversanvagok köitségve+ési támogatását. Előtte 1974-ben a'ért ke’lett bevezetni1 az. ártámogatást. mert az oiaiex- port.pló országok sokszorosára emelték a .kőolaj viláwiaei .árát. Az imnortártámowtá- sok egv részének megszüntetése számottea'ően emelte a belföldi termelői árszínvonalat, ennek azonban csak kis hányada került át a fogvasz- tój árakba. ísrv történhetett meg. hogv a termelőt árszínvonal a togvasztói fölé emelkedett. létrejött a fordított 1-ttszinHlség. Meeszünte'ése ésszerűbbé teszi árrendszerünket, és azzal az előnnyel is jár, hogy elősegítheti az. egységes árfolyampolitikán alapuló valutareform megvalósítását. A külkereskedelmi árakat tehát »belföldi esíteni« kell: a szakemberek ettől azt várják, hogy befolyásolja az eseten-! ként nagyon magas hazai termelési költségeket, elősegíti a hatékonyabb termelés átlagosnál gyorsabb fejlesztését, a népgazdaság termelési szerkezetének átalakítását. A jelenlegi vállalati árképzési rendszerben a nyereségráták önkényesen alakulnak ki: a túi- kereslet miatt a kö’ tségek to- vábbháríthatók, így az alapanyagok árának emelése népi ösztönöz takarékosságra. (Az exportra értékesítéskor az anyagáremelés már korántsem hárítható így tovább. Ilyenkor eddig, gazdasági kényszerből, a népgazdaság vállalta magára a többletterheket.) Azokban a termelő ágazatokban, ahol a divat vagy egvéb ténvezők miatt gyors volt a termékek cserélődése, még érdekeit is vo’t váiiala! a drágább anyagok felhasználásában, mert a normatív árképzési rendszer ilvenk» buckó't nyereségtöbbletet biz tosított. Teljesítik a vállalást Exportalma - diákkézben »Almaerdő közepén két szál majoránna...« Azt ugyan nem találtunk, gimnazistákat és főiskolásokat viszont annál többet A gimnazisták szedik, a főiskolások válogatják a piros almát. Az előbbbiek 330-an a marcali gimnáziumból jöttek, az utóbbiak a kaposvári tanítóképző harmadéves hallgatói — száznegyvenen. A gimnazistáknak letelt a két hét. A főiskolások még maradnak néhány napig, s helyüket egy hétre a másodéveseknek, azok pedig majd az elsősöknek adják át fis mire az utolsó diák is befejezi a munkát, a vései termelőszövetkezet almásában nem maradhat gyümölcs a fán ... Ezt Káplár Irtván, a termelőszövetkezet áruforgalmi vezetője állítja. És igaza lehet. Ot idézzük: — Az alma minősége Ideális; teljesíteni tudjuk kongresszusi vállalásunkat mivel a termét 10 százaléka exportra mehet. Ebben oroszlánrészük volt a marcali diákoknak. Őszintén mondom: nem láttam még olyan iskolát, amelynek diákjai annyit dolgoztak volna, és ilyen minőségi munkát, végeznének. Nem találok elég dicsérő jelzőt tevékenységükre. A gazdaság megfizeti a jó munkát. A teljesítménybérben dolgozó gyerekek tisztes keresetre tehetnek szert — és tesznek is. A tanárok és diákok közösen napi öt mázsa alma leszedését határozták el, s ez fejenként 125 forint »bevételt« jelent az almaszedőknek. Az átlag azonban ennél jobb, az ügyesebbje már majdnem ebédidőre megszedi ezt a mennyiséget. Ebéd után jön a többi... A tavalyinál 28 hektárral nagyobb területen, kerek száz hektáron termett az idén alma. Jövőre újabb 106 hektár for- d ' termőre, bár az még aligha éri el a »felnőtt« gyümölcsös hektáronkénti 400 mázsás termésátlagát. Az idei terv 13 millió forint bevételt irányzott elő. de az áruforgalmi vezető óvatos becslése is többet jósol 20 milliónál. — Ha a körszedett első osztályú starkingból annyit szed- dünk, amennyit szeretnénk, Az új ármechanizmusnak meg kell felelnie a rugalmasság követelményének is: ösztönözzön ésszerű döntésekre, juttassa mindig kifejezésre a ráfordítások, a külkereskedelmi árak és a belső piac változó értékítéletéi Az energiahordozók és nyersanyagok belföldi értékelésében pedig általánossá teszi a nem rubel elszámolású importárat A világpiaci ár alkalmazása megdrágítja a természeti erőforrásokat, ez pedig az anyag- és energia- gazdálkodás ésszerűsítésének irányába hal A nem rubel vöszonvlatú exportárhoz való igazodás lehetővé teszi az -'gves termelési ágak rangsorolását is a nemzetközi versenyben: a nvereségráták kü- ’önbsége tükrözi a ha4ékc*ny- ágban levő különbségeket. Cs. L. Nagyjavítás a kenyérgyárban Felújítják a gyártósort Nagyjavítás miatt hétfőn hat hétre leállítják a kaposvári kenyérgyár automata gépsorát, melyen az egykilós i kenyeret készítették. A fel- i újítási munkáikat november i 3-ig két ütemben hajtják végre. Elsőként a kel esz tő! rendszert szedik szét. Amíg ez a munka tart. a hagyományos módon — szakajtóban — kelesztik a kenvértésztát. Ok- t bér 13-tól. amikor a tésztakészítő vonal és a kemence nagyjavítása következik, a régi — I-es — kenyérgyárban sütik a kenyerei A gyárve zetők ígérik: a nagyjavítás ideje alatt nem lesz fennakadás a kenyérellátásban, mert túlórákat vezetnek be. és Siófokról is hoznak kenyeret Kaposvárra; hétköznaponként 40-—50 mázsái a hétvégeken — ha szükséges — akár száz mázsát is A folyamatos tésztakészítő gépsort öt évvel ezelőtt helyezték üzembe, és a szükséges karbantartásokon kívül csak kisebb javításokat végeztek raita. Ez idő alattt 2920 vagon kenyeret készítettek. A gép már többször meghibásodott, emiatt termeléskiesés is volt. Ezért elkerülhetetlenné vált az alapos átvizsgálás és a nagyjavítás. A karbantartók igyekeznek a felújítást úgy elvégezni, hogy a fogyasztó lehetőleg ne vegye észre, és minél rövidebb idő alatt végezzenek a munkával. Sok alkatrészt már előre elkészítenek, és a leállás után azonnal kicserélik. Előfordulhat azonban olyan hiba is, amely csak a gépsor megbontása után derül ki. A vásárló legföljebb any- nyit vehet észre a nagy munkából, hogy a felújítás alatt nem készítenek egykilós kenyeret A pékeknek kézzel kell majd a kemencébe rakniuk a tésztát, ezért csak két- kilósat fognak gyártani, Így fele annyit kell hajladozniuk. A három műszak és a túlórázás miatt amúgy is rendkívül nagy erőpróba vár rájuk. A nagyjavítás ütemétől függően átszervezik a péksütemények és a finom áruk készítését is. mennyiségi gond azonban ezeknél a termékeknél sem lesz. A kézi készítésű kenyérből ugyancsak megkapják a szaküzletek a szokásos mennyiséget Azok a Kanosvár környéki községek, amelyeket ez a kenyérgyár látott el. a nagyjavítás idején Tabról, illetve Nagyatádról kapják a kenyeret azaz száz vagonnal, akkor azoknak is igazuk lehet, akik 25 milliót várnak. Ez az ágazatnak 8—9 milió forint nyereséget hozhat Persze erről még korai beszélni. A »körszedett« kifejezés azt jelenti, hogy az érő almát először a korona külső részéről szedik, hogy a megemelkedő ágak közé behatoló napfény pirosra érlelhesse a beljebb levőket is. Erre most se idő, se ember nincs elég. ezért a válogatók rakják külön ládákba a pirosakat — ez a tanítóképzősök dolga. Bőven van munkájuk, és a szeptemberi napsütésben délfelé már. csak fürdőruhában dolgoznak. Hiszen, aki egész nap tevékenykedik, még a szelíd őszi napsütésben is kimelegszik... A termelőszövetkezet saját autóival saját költségén viszi a külföldre szánt almát a bö- hönyei vasútállomásra. Onnan vagonokban utazik az NDK-ba és a Szovjetunióba. A npnőse- gi termés egyelőre a zalaszent- mihályi és a budaörsi hűtőházakba kerül. Ezt szintén exportálják — de majd csak télen. _Az almás pedig évről évre nő, biztos és értékes bevételt hozva a gazdaságnak. Jövőre már 206 hektáron szedik, és a gazdaságban kész a tervdokumentáció újabb 210 hektár wümölcsös telepítésére. Ezt a munkát a következő év tavaszán kezdik. A terület felébe almát, a másik felébe cseresznyét meggyet és szilvát ültetnek. Bár az almaszedés vége felé járnak, a várható termést még nehéz fölbecsülni. Annyi bizonyos, hogy 350 vagonnál kevesebb nem lesz. Ha mintegy tíz év múlva minden almafa az »előírt« 400 mázsás termést hozza, évente 800—900 vagonnal szedhetnek le! — Akkor már kevés is les* a két iskola segítsége, s újabb vállalkozókat kell keresni. A diákszállónk nagyrészt már kész, a nyárra befejezzük a fogadórész és az önkiszolgáló étterem építését is. Egyszerre 450 fiatalnak tudunk majd szállást és kosztot adni. így négyszeri váltással szednénk le az almát Három hét és elcsendesül az almafák környéke. A munka a-onban nem áll meg. Jócskán marad még teleszedett láda a fák között: lesz dolguk a válogatóknak, a gazdaság dolgozóinak. Október közepére Mozgalmas, országos jelentőségű eseményekkel is gazdagított hetet hagytunk magunk mögött. Első helyre dr. Korom Mihály somogyi látogatása kívánkozik. A Központi Bizottság titkára csütörtökön Kaposváron aktívaértekezleten tartott előadást az áUamélet időszerű kérdéseiről, délután pedig Barccsal ismerkedett Pénteken országos tanácskozást rendeztek a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán a húsipar fejlesztéséről. At. előadások és a vita középpontjában a termelékenység további növelése és a VI. ötéves terv előkészítési munkálatai állták. A megyében dolgozó szakemberek is hasonló témáról tanácskoztak a hét elején Kaposváron. A téma a/.cm ban itt jóval szélesebb tartalmú volt hiszen az időszerű mezőgazdasági tennivalók mellett a jövő évi termelési tervekről és az életbe lépő új szabályozókról hallottak tájékoztatást a résztvevőik. És még mindig e fontos népgazdasági ágazatná] maradva, említsük meg, hogy étfőn megkezdődött a tanév a aposvári Mezőgazdasági Főiskolán. 101 új elsőst köszöntöttek az intézményben. Valamennyien állattenyésztő üzemmérnökök lesznek. Nem akarnak ugyan valamennyien mezőgazdászok lenni — közülük legföljebb iiéhányan — azok az általános és középiskolások, szakmunkástanulók. akik ezekben a napokban szép számban segítenek a mezőgazdasági termények betakarításában. Elsősorban a gyümölcs- és sző- löszüretben végeznek hasznos munkát az állami gázdaságok- ban és a tsz-ekben, ahol évről évre kedvezőbb elhelyezési és egyéb feltételekkel várják a diákokat. Tanulókról szól következő híradásunk is, de olyanokról, akik felnőttként, munkájuk mellett vállalták hosszú éveken át a rendszeres felkészüléssel járó megterhelést és a vizsgázásokat. 128 hallgató vette át a marxizmus—leni- nizmus esti egyetem szakosító tanfolyamának sikeres elvégzését igazoló diplomáját az Oktatási Igazgatóságon. Az itt szerzett ismeretek, a világnézeti elméleti megalapozottság minden bizonnyal segiti őket abban, hogy magasabb szinten végezzék hivatali és szakmai munkájukat. valamint vegyenek részt társaik nevelésében, felvilágosításában. Félig mezőgazdasági, félig ipari, de mindenképpen fontos megyei esemény: hétfőn megkezdődött a répa feldolgozása a Kaposvári Cukorgyárban. A sorrendben 86. kampány fontos jellemzője, hogy most először veszik át, illetve fizetik ki a nyersanyagot minőség szerint Az új eljárástól jelentős javulást várnak a gyárban. Egy olyan tudományos tanácskozásról is be kell számolnunk, amely túlmutat nemcsak a megye, hanem az ország határain is. A gyermektüdőgyógyászok népes csoportja gyűlt össze szimpo- zionra csütörtökön Mosdáson, ahol a több országból érkezett szakorvosok sokoldalú információ- és tapasztalatcsere révén gazdagították egymás tudását, felkészültségét, illetve ismerkedtek a házigazda szerepét betöltő intézmény gyógyító munkájával. Ugyan egyáltalán nem számítható somogyi rendezvénynek a Budapesti Nemzetközi Vásár, mégis érdemes említést tenni krónikánkban is e rangos és nagy közönségsikerű kiállításról. Hiszen ez az esemény évrő’ évre lehetőséget kínál a megyénkben működő vállalatoknak, üzemeknek is gyártmányaik széles körű bemutatására. Többen éltek az alkalommal. A So- mogyból általában csoportosan felutazó felnőtt és .diák látogatók örömmel fedezték fel a számos látnivaló között a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet, a Kaposvári Ruhagyár, a Siófoki Állami Gazdaság és a barcsi Kemikái termékeit I Faál LászlóAkik válogatják — tanítók lesznek. Felélednek a majorok Tizenkétezer hektáros összterületének java része az átlagosnál rosszabb, homokos nehezen öntözhető talaj, mégis az egyik legnagyobb állattartó megyénkben a Dél-somogyi Állami Gazdaság. Az állattenyésztés három ágazatából kiemelkedik a szarvas- marhatartás. A fajtiszta és keresztezett ho'stein-frízek jelentős eredményt hoztak az elmúlt években. A két kerületben. Nagykorpádon és Nagybarátiban ösz- szasen 1250 tehén áll az istállókban, ebből 700 az importált tiszta vérű állomány, a többi keresztezett. Az előbbiek tejtermelési átlagával ma még elégedetlenek a gazdaság vezetői, mivel 5400 liternél többet képes tejelni ez a fajta. A keresztezettek átlagosan 4300—4400, iiteres tejtermelése viszont jónak mondható. Mivel ezek az eredmények biztos jövedelmi forrást jelentenek, úgy döntöttek, hogy a közeljövőbe» * nagy baráti azonban befejezik a munkát. A többi már a vasút és a hűtőházak dolga. B. A. Hőerőmű - tető nélkül Talimardzsan város közelében szemelték ki Közép-Ázsia legnagyobb hőerőművének helyét. Teljesítménye 3 millió 200 ezer kilowatt lesz. A tüzelőanyag forrása: a közelben levő Surtan gázlelőhely. A gőzkazánhoz szükséges vizet a Karsi-főcsatornából veszik majd. A tervezők azt javasolják, hogy a kazánokat közvetlenül a szabadban szereljék össze. Ez jelentősen csökkentené a beruházási költségeket. kerületben újabb 936 férőhelyes, kötetlen tartású telepet építenek. Hasonló fejlődést irányoztak elő az állattenyésztés másik fő ágában, a sertéstenyésztésben. Az idén 26 500 hízó kibocsátását tervezik. A régi külső majorok nagyarányú rekonstrukciójával annyira növelhető a férőhely, hogy a több kocától származó malacokból 40—42 ezer hízót nevelhetnek. Ezeknek a nagy összegeket :génylő lépéseknek egyik fedezete az a munkaszervezési rendszer, melynek értelmében mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztő kerületek önálló javító-szerelő bázissal rendelkeznek. A nagy munkacsúcsok kivételével, amikor a gazdaság közös érdeke fontosabb egy-egy ágazaténál, ezek az egységek önállóan rendelkezhetnek minden olyan eszközzel és berendezéssel, mely a folyamatos munkához szükséges. Akik szedik — • gimnazisták ...
