Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

Divatos frizurák Tiszteljük, becsüljük a nagyszülőket Amint megkezdődött a tan­év, megint nagyobb szerepűik van a gyermekeikkel való tö­rődésben a nagyszülőknek, főleg a nagymamáknak. Az idős embereknek a családon belüli megbecsüléséről nyilat­kozott dr. Bágyoni Attila, a F óvárosi Egészségnevelési Központ igazgató főorvosa: — A családi életen belül a gyermekek és az idősek kap­csolatáról ritkán esik szó. Nemcsak azért, mert igen sok családban bízzák a nagyma­mára a kisgyermek nevelését, hanem azért is, mert a nem­zedékek közötti különbség, és az ebből adódó nézeteltérések nem kevés gondot okoznak. Olykor elképesztő története­ket lehet hallani arról, hogyan beszélnek unokák idős nagy- Bzüleikkel, pedig a nagyszü­lők igen gyakran sok fárad­sággal olykor kifejezetten nagy erőfeszítések árán, a szülők helyett nevelik uno­kájukat Sok családban bi­zony nehéz az idős családta­gok helyzete, nem mindig értik meg őket, lebecsülik szellemi képességüket, erejü­ket, segítőkészségüket. — A biológiai törvények alól senki sem vonhatja ki magát az öregedő szervezet élettevékenységei lelassul­nak. Ám, attól, ha romlik a látás, gyengül a hallás, oly­kor bizonytalanabbak a moz­dulatok, még értékes lehet az elvégzett munka. Ha azt várjuk az idősektől, hogy se­gítségünkre legyenek a csa­ládban, ne terheljük meg őket olyan munkával, ame­lyet már nem képesek elvé­gezni. — Lehetőséget kell találni arra is, hogy az idős embe­rek napközben is pihenhesse­nek, aludjanak. Ez általában összeegyeztethető a kisgyer­mek ebéd utáni alvásával. Természetesen csak akkor, ha nem kap a mama a munká­ba rohanó lányától vagy a menyétől olyan feladatot, amelyet a gyermek alvási ide­je alatt kell elvégeznie. Némely családban a kama­szodó gyerek és a nagyszülők között bizony elég rossz a kapcsolat- Rendszerint olyan családban neveletlen, szem­telen a gyerek, ahol ezt látja a szüleitől is. Ott, ahol fölényeskedve, váll­veregető stílusban, esetleg ki­fejezetten gorombán bánnak az öregekkel, nem lehet cso­dálkozni, hogy a mindenre fogékony gyéréül is hasonló módon viselkedik. Nagyon ostoba az a szülő, aki majd öregkorában saját kárán okul­va jön rá arra, hogy milyen jó lett volna gyermekét an­nak idején az öregek tiszte­letére tanítani. JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A láthatás szabályozása Az 1974. évi I. tv. úgy ren­delkezik, hogy a kiskorú gyer­mek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet a gyermek gondo­zására, nevelésére, vagyona kezelésére, törvényes képvise­lete ellátásara, illetőleg a gyámmevezésre terjed ki. E felügyeleti jogot — mely egyúttal kötelezettséget is je­lent — a szülök általában kö- ; zösen gyakorolják. Ha a szü­lők nem élnek együtt, a fel­ügyelet gyakorlására az a szü­lő jogosult, amelyiknél a gyer­mek el van helyezve. E kér­désben a szülők megegyezhet­nek. vagy a bíróság dönt. A továbbiakban az a szülő, aki­nél a gyermek el van he­lyezve. biztosítja a kiskorú közvetlen gondozását és ne­velését amely azonban nem jelenti azt. hogy a nem gon­dozó szülőnek a gyermekével kapcsolatos kötelezettségei megszűnnek. A gyermek jö­vőjéért ő is felelősséggel tar­tozik ! E kötelezettségeinek azonban csak úgy tud eleget tenni, ha gyermekével rend­szeresen találkozik, azaz lát­hatási jogát gyakorolja. Olyan érzelmi kapcsolatot alakít ki vele, amely megfelelő alapot szolgáltat nevelési tevékeny­ségéhez. Manapság is a farmer Párizsban a lila a „sztár.. rr Ha a szülők a láthatásban nem tudnak megegyezni, en­nek módját — erre irányuló kérelem esetén — a gyámha­tóság szabályozza. A gyám­hatóság a láthatást elsősor­ban egyezség létrehozásával rendezi. Ha a szülőik között nem lehet egyezséget létre­hozni, akkor a vitában a gyer­mek érdekeinek figyelebevéte- lével és a körülményeit mér­legelésével kell dönteni. A szülők érintkezése a rendsze­res és a rendkívüli láthatás­sal biztosítható. Általában a rendszeres láthatásra havon­ként 48 óra — a gyermek há­rom éves koráig 8 óra — a rendkívüli láthatásra pedig naptári évenként egy hónap engedélyezhető. Azonban, ha a gyermek érdekei úgy kíván­ják, az említett időtartamok­nál többet vagy kevesebbet is meg lehet állapítani. Vajon mi lehet egy felbom­lott, csonka családban élő gyermek érdeke? Ez tisztá­zandó a gyámhatóság előtt, | mely a láthatási ügyekben " körültekintően folytatja le el­járását, különösen akkor, ha azt tapasztalja, hogy a szülői megnyilvánulásokat az indu­latok vezérlik. Ilyen esetek­ben az ellentmondásos nyi­latkozatok miatt igen nehéz a tényállás tisztázása. Ezért szükség esetén sor kerülhet a környezettanulmány felvéte­lén túl a kiskorú óvodájának vagy iskolájának, illetőleg a szüiő munkahelyének megke­resésére, a nevelési tanács­adó vagy a gyermek ideg­szakrendelés szakvéleményé­nek beszerzésére. E bizonyí­tókok és nyilatkozatok alap­A jó motor és a takarékosság Az elektronikus gyújtóberendezés sem csodaszer (\ magyar »-autógyár-“. a Bakony Művek, két újdonság­gal is jelentkezett az idei őszi BNV-n. Az egyik az elektro­nikus gyújtóberendezés, a másik pedig az elektronikus jeszültségszabályozó. A két terméket — érdekes módon — nem a gyár reklámozza el­sősorban, hanem az autójaví­tók. A hírverés címszava: energiatakarékosság. A kiállí­táson sokan iratkoznak fel a listára, hogy az autójavítónál minél előbb beszereltessék. — Igaz, hogy 15—20 száza- kos benzinmegtakarítással jár az elektronikus gyújtóberen­dezés használata? — kérdez­tük a BNV-n Szabó Ferencet, a Bakony Művek elektromér­nökét. — Mi azt mondjuk, hogy az új berendezés műszakilag tar­tósan rendben tartja a gép­kocsit, nem égeti be a gyúj­tásmegszakítót, egyenletes jó szikrát biztosít, könnyen in­dul a kocsi, nem veszi úgy igénybe az akkumulátort. A jó műszaki állapotú és pon­tosan beállított motor pedig kevesebb energia mellett biz­tosítja azt a teljesítmény, amelyet egy lestrapált jármű csak nagyobb energiafelhasz­nálás mellett- ér el. Ilyen szempontok alapján vizsgál­va igaz az, hogy jelentős, 15— 20 százalékos energiamegtaka­rítás is elérhető a berende­zéssel. Egy rossz állapotban levő motortól tehát senki ne várjon csodát, ha beszereli az elektronikus gyújtóberende­zést. Azt azonban mindenki elvárhatja, hogy e berendezés használata mellett tartósabb lesz a járműve, persze csak akkor, ha a szükséges beállí­tásokat időről időre elvégzi, vagy elvégezteti. — Az újdonság sok embert érdekel. — Az Afit egyes vállalatai­val szerződést kötöttünk már a forgalmazásra. (A pécsi még nincs közöttük.) Azt várjuk, hogy a többi is jelentkezik. a Somogyi Néplap Birtokunkban van már né­hány szövetkezeti autószerviz levele is: ebben jelezték, hogy szeretnék forgalomba hozni az elektronikus gyújtóberen­dezést is, az új feszültségsza­bályozót is. — E.nnek az utóbbinak mi a lényege? — A mechanikus feszült­ségszabályozók élettartamát lényegesen meghaladja. Ide­álisain »tiszta« feszültséget ad és ezzel nemcsak az akkumu­látort kíméli meg, hanem ki­küszöböli a rádióban recsegő hangként jelentkező zavart is. — A beszerelésükhöz szak­értelem kell? — Világos kapcsolási rajzot adunk mind a két termékünk­höz: akinek gyakorlata van az autók elektromos hibáinak a javításában, annak nem okoz gondot a beszerelés. Én mégis azt tanácsolom, hogy bízzák a munkát szakember­re. A termék a közeljövőben az Aulóker boltokban is meg­jelenik. A szakszerű beszere­lést azonban csak szervizek­ben lehet biztosítani. Ezért döntöttünk úgy, hogy a szer­vizekben beszerelt elektroni­kus gyújtóberendezésre válla­lunk két év garanciát. — Hol próbálták eddig ki a termékeket? — Több személyautóban üzemel már. A kísérletek be­fejezése után egyébként jú­niusban kezdtük el a szalag­szerű gyártást. — Mi a véleménye ezekről a berendezésekről a Lada gyárnak? — Az igazi üzlet nekünk az lesz, ha az autógyár ve­szi meg és szereli be a for­galomba kerülő járművekbe. Az év tavaszán küldtük el a mintákat Togliattiba, és kér­tük, hogy vizsgálják meg a berendezést. Végleges állás­pont nem született még: a kísérletet tartanak, de kap­tunk olyan információkat, hogy a következő középtávú tervidőszakban már ilyen be­rendezéseket is vásárolnak tölünk. Dr, K. I. Az a külföldi, aki a »leg ú:abb párizsi divatnak« ki­kiáltott öltözékben — azaz térdet alig takaró, szűk szok­nyában, válltömős kabátban, netán derék alatt bőre ha­gyott, térdig érő nadrágban — lép a franciák fővárosának földjére, csak azért nem lesz köznevetség tárgya, mert a párizsiaknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a külföldiek öltözködésével törődjenek. A divatlapban közölt öltö­zék ugyanis náluk sem egye­zik meg az utcán hordott ru­házattal; most, 1979 őszén meg egyenesen szöges ellen­tétben van még az üzletek­ben kapható modellekkel is. Az utca legdemokratikusabb divatja manapság is a farmer. Szűkén, kéken, olykor kopot­tan. A változás, ami a legin­kább szembetűnő, hogy a fia­talok a szűk kis trikók he­lyett bő, lezser, világos Színű, gyűrött férfiinget hordanak hozzá, gyakran derékon öv­vel megkötve, vagy rövid, derékig érő mellénykével. A pulóver is maradt — de meg­nőtt. Hatalmas méretekben, lehetőleg combig érő nagyság­ban és bőségben divatos. Szí­ne élénk vagy fehér, utóbbi esetben elején vidám Miki egér vagy más bolondos min: ta. (A bőséget a comb köze­pén egy nagy csomóval fog­ják össze.) Kiegészítője leg­több esetben a nyakban lógó bőrerszény vagy háncsból, vesszőből font szatyor. A női ruha alaptípusa ja­pán szabású. Az ujj bőségét a vállon saját anyagából ké­szült szalag fogja össze. De­rékban húzott, gumírozott vagy ugyancsak szalag húzza ráncosra. Nem túl bő a ruha szoknyája, annál bővebbek ezok a romantikus, nagyanyá­ink alsószoknyájához hasonla­tos szoknyák, amelyek olykor több részből, különböző anya­gokból szabottak, elválasztó­vonalukon csipke. Divatosak a csipkés réklik, blúzok, fe­hérben, tojáshéjszínben. (Ha csak az idő sárgította be, jó ötlete a franciáknak, hogy teába áztatva festik meg, egy­színűre.) Az anyagok közül a vászon, a flokcm és á pamut a leg­kedveltebb, de jól kezelhető­ségük miatt a kevert anya­gok is keresettek. Divatszín: a lila. A petúnia minden árnyalatában, az erős iilásrózsaszíntől a füstszín szürkéslilán át a gyufaliláig. (Párizsba a nagyobb üzletek, meg az áruházak egész lila szimfóniákat állítanak elő a kirakatokban a szín sokféle árnyalatából.) Annak idején, amikor a katonaszin, a keki divatba jött, sikerének titka az volt, hogy nagyszerűen »ment« a farmer ‘kékjéhez, ugyanez a kombinációs előny kedvelteti meg a lilák külön­féle árnyalatait. Tartja ma­gát az előző divat, a homok- szín, a drapp is, ezzel ugyan­csak jól harmonizál a lila minden árnyalata. S még va­lami: amig a drapp kevés nő­nek áll jól, addig a lilák ár­nyalataiból — a kékeslilák a szőkéknek, vöröseknek, a ró­zsaszínesek a barnáknak, fe­ketéknek — mindenki tetszé­se szerint választhat kedvező színt. A másik nagy változás a mintákban született meg: ap­ró lett a divat! Köztük is a keskeny csíkos, aprópettyes. Ha két szint használnak együtt, az legtöbbször a lilán fehér vagy fekete. A sztár: az apró madárminta! Három vagy öt — vagy sok — cso­portban repülő fecske rajzo­lódik az anyagokra. Nagyon szép fehér alapon feketével is. Kétféle cipőtípus látható a kirakatokban, mint legkedvel­tebb: a tornacipő, vászonból, gumitalppal, fűzősen és a ma­gassarkú szandál, amely a bokánál csukódik. Magassar­kú cipőt gyakran hordanak nadrághoz is. Csakhogy ez a nadrág a ruha anyagából ké­szült, könnyű kis »esőnadrág", hozzá a »ruha« férfiinghez hasonló csak annál hosszabb, térd fölöttig érő, oldalt hasí­tott, fölül bő, övvel megkötött ingruha. A francia nők nagyon öt­letesek. Otthon festenek, szab­nak, varrnak. Néha egy-egy művirág vagy öv segítségével újjávarázsolnak öltözékeket. Jól ismerik saját egyéniségü­ket, aszerint bánnak a színek­kel, aszerint válogatnak az anyagok között. És nem hagy­ják magukat befolyásolni. Még saját divatdiktátoraiktól sem. T. A. ján döntheti el a gvá-nható: ság, hogy egy adott ügyben a gyermek érdekeit mi szol­gálja leginkább. Korától éa nemétől, egészségi állapotától függően milyen láthatási for­mától és láthatási időtartam­tól várható az, hogy idővel kiegyensúlyozott, ép szemé­lyiségű felnőtté válhasson. Sajnos az esetek nagy ré­szében a szülők vélt vagy jo­gos sérelmeiket kívánják meg­bosszulni, s ennek ütköző­pontja a gyermek. A láthatási ügyekben a szü­lőktől elvárható magatartás az, hogy ne akadályozzák meg a nem gondozó szülőt az érint­kezési joga gyakorlásában, il­letőleg a láthatási jogot tény­legesen a gyermekkel való foglalkozásra, az ő nevelésé­re fordítsák. A gyermeket ne tegyék ki a másik szülővel szembeni ellenségeskedéseik miatt újabb sérüléseknek. A gyámhatóság láthatást szabá­lyozó határozata rendelkezé­seit maradéktalanul hajtsák végre. Mindenképpen kerül­jék el azt, hogy a láthatás gyakorlása során tanúsított magatartásuk miatt láthatási jogukat a gyámhatóság fel­függessze, vagy megvonja, il­letőleg a gyermekelhelyezés megváltoztatására a bíróság előtt pert kezdeményezzen, mert ez ismételt sérelmeket jelenthet a gyermeknek. A gyermeknek az az érde­ke, hogy mindkét szülő szeres­se. érzelmileg mindkettőhöz kötődjön és mindkettőben pél­daképét láthassa. Szecsődi Lászlóné dr. Szőlő desszertnek A desszertnek nem kell fel­tétlenül édességnek lenni. Például desszertként fogyaszt­hatunk szőlőt sajttal (parme- zánnal, paprikasajttal stb.). ! Az ínyfencek közül sokan job- I ban kedvelik desszertként ' a | gyümölcsöket és sajtokat. , mint az édességet. Szívesen | fogyasztanak szőlőt és körtét. ! és különböző gyümölcsöket és sajtot. Ez az olasz konyha. Tatáéi OTTHON CSALAD Népi hangszerek 1 9 9 m 10 i m 12 13 m\ 15 lb 19 21 1 25 26 m 29 30 m\ 34 m 35 36 37 5 16 114 T7 m 118 120 22 31 132 M 27­-----------/— — 2 31^ 24 28 *acn 38 Vízszintes: 1. Eljutok odáig. 7. Int hangtalanul. 9. Bizta­tás. 10. Megfejtendő. 12. Csa­padék. 14. Tér a táviratban. 15. Hajítást. 18. Magát. 19. Nyelvrokonságunk egyik ága. 20. Árnyék. 21. Megfejtendő. 23. Ital. 25. Aknai Tamás. 26‘. A nátrium vegyjele. 28. Te­tejére. 29. Te és ők. 31. Fize­tés nélkül. 35. Megfejtendő. 37. Szándékozik. 38. Gazdag. Függőleges: 1. ö oroszul. 2. Mérgelődött. 3. É. F. 4. A nők használják. 5. Félig erős. 6. Vizet ad. 7. Megfejtendő. 8. Nem enged el. 11. Lelöty- tydnt 13. Ilyen szőlőlé is van. 15. Megfejtendő. 16. Férfinév. 17. Táblák fele. 22. E napit. 24. Férfinév. 27. Szökellő. 30. Női név becézve. 32. Tagadás. 33. Ady betűi keverve. 34. Igenlés oroszul. 36. Feljegyez. K. J. Beküldési határidő: 1979. szeptember 24., hétfő. Kér­jük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt­rejtvény«. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Besse, Körö­si Csorna, Lóczy, Benyovszky. <$sontos Gábor: Suhanó völgy című könyvét nyerte: Gál Edit, Nagyatád, Ráti Anette, Dóra Miklós, Kocza Imre, Kaposvár. A könyveket postán küld­jük el.

Next

/
Thumbnails
Contents