Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
Kukoricaszemek Minőség kifogás néfkQI Exportra termelnek Puncsán hangzik, ha csodanövénynek nevezzük a kukoricát. Pedig — túlzás nélkül — az. Minden kukoricaszem hatalmas energaátalakitó gyár, amely önmagát megezerszere- zi; nincs növény. amelynek termelésével az ember adott nagyságú területen több fehérjét állíthatna elő. A hazánkban termelt/ fehérje 40 százalékát a kukorica adja. Sajnos jórészt magunk tesz- szük tönkre, amit megtermelünk:... A kombájnok nem megfelelő beállítása, a szállítás, a rossz tárolási körülmények vagv épp a túl gyors szárítás következtében sok a szemtörés. Leggyakrabban ■ épo a tapanyag zömét tartalmazd csírarész sérül meg. A kutatók vizsgálatai szerint így a megtermelt fehérjének nem egyszer 5Q százaléka is elvész. A kukoricát nem övezi a búzához hasonló ünnepélyesség. A kukoricabetakar í tás rendszerint »csak úgy« lezajlik. Holott a gazdaságok vezetői arról beszélnek, hogy kukorica vetésterületük legalább akkora, mint a búzáé, de míg nyáron «-csak« a kalászosok voltak, ősszel a kukoricával párhuzamosan lie kell takarítani a cukorrépát és az idén oly jelentős másod- vetésűek termését is. Föl kell szántani a határt és el kell vetni a jövő nyári, aratniva- lót 'is. Tulajdonképpen a 25—26 százalékos . nedvességtartalmú szem betakarítása lenne a legkedvezőbb, 1 a gazdaságok többsége mégis már 30—33 százalékosnál megkezdni a kukorica törését. Minden nedvességszázalék elvonása mázsánként 1,50—2 forintba kerül. Minél tovább várnának azonban, annál jobban tartani kell tőle. hogy a beköszöntő őszt esők miatt nem tud- nak- majd a földekre menni. így nő a szárkid őlésből eredő veszteség, nő a lehullott csövek, mennyisége; nő a szállítási /és a gépek fokozott igénybevételéből származó veszteség. Mindez együtt több kárt okoz, mint amennyit a tsz megtakaríthatna a szárítási költségekben. Magabiztos szakemberektől olykor hallani lehet a véleményt: »-Miért költsiink százezreket a szárításra, amikor a nap ingyen is megteszi? ...« Szerencsés esetben igazolhatja a kockázatvállalást ez a vitathatatlanul ésszerű okoskodás. Csakhogy a kukoricánál már egy-két heti túlérés is 30—50 százalékos veszteséget okozhat. Több tucatnyi kombájnt és szállítójárművet úgy szervezni, hogy ne gátolja az egyéb betakarítási munkákat, ugyanakkor minden kukoricafajta érésének optimális időszakában kerüljön a magtárba, tökéletes szakmai felkészültséget kívánó feladat, és óriási felelősség. Egyetlen hibás döntés milliókba kerülhet .., A hatvanas évek végéig csupán az állattenyésztés takarmányalapját látták a. kukoricában. Csak a néhány évvel később először jelentkező energiaválság és fehérjeéhínség döbbentette rá az embereket a kukorica fontosságára. A kukorica utóbbi évek- beni fényes »pályafutásának« nyitja a sokoldalú fölhasználhatóság. A nagy termelő országokban: Kanadában és az Egyesült Államokban valóságos kukoricaipar jött létre. A kukoricából nyert folyékony cukor a táplálkozás szempontiából egyenértékű a répacukorral, ezért jól hasznosítható a likőrgvártásnál. vagy époen üdítőitalok előállításánál. A kukoricából kivont szőlőcukor, a karbit a C-vitamin gyártás a’apja. Keményítőiét a textil, a papíréi a söripar hasznosítja. A növényben fSlle'hető enzimeket a gyógyszeriparban és a mosósvergyártásnál alkalmazzák. A sor még hosszú, hiszen a szem mellett a növény melléktermékei — a szár vagy a csutka — yzintén fontos alapanyagok. Az utóbbiból még nylonharisnya is készül... Végül, de nem utolsó sorban: a kukorica az állattenyésztés legfőbb takarmánya. A kukorica népgazdasági jelentősége évről évre nő. A hazai szántóterületnek egy- harmadárt található kukorica. Ennek a termelési értéke 13— 20 milliárd forint — ugyanannyi, mint a hazai gáz-, olaj- és széntermelés együttvéve, és több, mint az európai viszonylatban Is jelentős magyar timföldbányászat és alumíniumkohászat termelésének összértéke. Az ország egyik legfontosabb külkereskedelmi cikke is a kukorica. Minden mázsája aranyat — de legalábbis olajat — ér ... 1980-ban az országos tervek másfél millió hektáron 52 mázsás kukorica-átlagterméssel számolnak, a hosszabb . távú tervekben azonban 10 millió tonnát meghaladó össztermés szerepel. Az utóbbi mennyiség eléréséhez 70 mázsás országos átlagtermés szükséges. A mikroprocesszorok programozását és a program ellenőrzését végző berendezést készítettek a varsói Rádiókommunikációs Kutató Központban. Attól függően, hogy a mikroprocesszort a konyhai sütő, vagy a gyári eszterga irányítására használják fel, A VBKM Kaposvári VUa- mossági Gyára termékeivel jelentős sikereket ért el. Zsuró Jánostól, a gyár közgazdasági főosztályvezetőjétől kérdeztük: — Mi jellemzi az 1979-es gyártmány szerkezetet? — A gyártmányösszetétel változtatása folyamatos tevékenység: a fogyasztói igények és a központi utasítások határozzák meg. A profil tisztítását nagyrészt már a korábbi években végrehajtottuk: még jelenleg is sokféle termékünk van, de ez már a rugalmas alkalmazkodókészság- hez kell. Akkora gyár, mint a mienk, c'ak rugalmassággá1 tud a tőkéspiacon maradni. Hagyományos profilunk a villamos szerelési cikkek: a D-rendszerij biztosítók, a nagy feszültségű betétek és a so- rozatkapocs. Kisebb értéket képviselek ugyan, de ide sorolhatók a szakaszolók, a nagy feszültségű kapcsolók, az ön tv érvek és a transzformátorok. Üi termékcsalád is van- a komplett elosztó- és szaka- szolóberendezéisek. a síncsatornák, a szerszámgép- és felvonóvezérlők. — Milyen a vállalat helyzete a tőkéspiacon? "— Megtartható, még a szigorú gazdasági feltételek mellett is, sőt a tőkésexporfot tovább is , tudjuk növelni. A piacon versenytárgyalásokon dől el az üzlet: gyárunk sikeresen küzdött meg ismert világcégekkel. Példa erre egy nagy értékű berendezés, amelyet Abu-Dhabiba szállítottunk: 27 vállalatot, közöttük olyanokat előztünk meg, mint a japán Mitsubishi, a nyugatnémet Siemens és a Tel étünkén. A gyár vezető szakemberei ma lényegesen többet tárgyalnak a vevőkkel, mint korába ban. A termékekről és a kereskedelmi viszonyokról is jobbak az ismereteink. Mégis itt van a legtöbb gorvdunk: gyakori eset, hogy egy jelentősebbnek ígérkező üzletkötés előtt nem jutunk stratégiai információhoz. Nem tudjuk például, hogy kikkel találjuk szembe magunkat a tárgyaláson, milyen ajánlatot tesznek ők és milyenek az áraik. Gyárunk exportját bizományosként bonyolítjuk le a külkereskedelmi vállalat. Ez Időnként meghosszabbítja az átfutási időt, a külkereskedelmás és más programot kell tartalmaznia. A varsóiak új berendezése éppen arra alkalmas, hogy az előre meghatározott feladatsor jeleit a me- j móriaegységre vigye. A nyugat-európai piacokon 30—40 ezer dollár értékű az erre a célra készült berendezés. mi vállalat üzletkötői pedig nem biztosítják időben azokat a szakmai és piaci információkat, amelyeknek segítségé- vél könnyebben bővíthetnénk a tőkésexpartot és vevőkörünket, alaposabban előkészíthetnénk az árajánlatot. — Milyen a kapcsolat a gyár és a szállítói között? — A szállítóinkkal való kapcsolatunkat az általános nehézségek jellemzik. Gyakran van anyaghiány, elég sok a minőségi kifogásunk is. Nem egyszer minőségi okok miatt van szükség tőkésimportra. Ettől függ ugyanis a tőkés piacon forgalomba hozott termékünk minősége. A szállítók — különösen a hazaiak r- nehezen alka'mazkodnak a tőkéspiaci értékesítés követelte rugalmassághoz. A legutolsó jelentés szerint ebben az évben még minőségi kifogás nem volt termékeinkkel szemben. Az igazsí g- hoz tartozik, hogy pár éve a tapasztalatlanság és a belső piac elkényelme6Ítő hatása miatt voltak reklamációk. Megoldottuk termékeink alkatrészutánpótlását is. Az a tapasztalatunk, hogy nagy iövője van a különböző vezérlőknek is. Jó szerkezeti adottságaik miatt versenyképesek a különböző feszültségű elosztók és szakaszolók is. — Milyen a fejlesztési mun- ka? — A fejlesztés központosított: a fejlesztési alapot a fővárosi fejlesztési intézetben dolgozó szakemberek rendelkezésére bocsátják. Saját fejlesztő apparátusiunk mindcsz- sze hárommillió forintot kap évente; többet is adnának, de a kevés szakember gátja a felhasználásnak. A fejlesztő mérnökök más vállalathoz mennek, kedvezőbb körűimé* nyeik közé, pedig gyárunk az exportbevételt tekintve a második helyen áll a VBKM gyárai között. Eredményünk alapján azonban csak két gvárat előztünk meg, ennek az az' oka, hogv magás a tőkésex- porthányadunk. A belföldi" értékesítés nyereségtartalma ugyanis lényegesen nagyobb, ezért, látszólag azok jártak rosszul, akik az átlagnál többet exportáltak. Látszólag, mondom: mert a központ az ebből adódó veszteséget az érdekeltségi alapokban kiegyenlíti. Népgazdasági szinten azonban valóságos ez az ellentmondás. Mint ismeretes, 1980-tól változás várható; egy termékért itthon is annyit lehet kérni, amennyit a tőkéspiacon adnak érte. Ez pedig a termelői árszínvonal és a nyereség csökkenését vonja maga után. Tehát nem az lesz kedvezőbb helyzetben, aki a hazai piacra termel. Cs. L. Bíró Ferenc Mikroprocesszor-program Á selejtért fizetni kell Tizenegy szocialista brigád megbízottja képviselte a Da- núvia 4. számú — nagyatádi — gyárát azon a vezérigazgatói megbeszélésen. ahol kongresszusi munkaversenyre tett fölajánlásokról határoztak a gyár dolgozói. Hazatérve megvitatták az elhangzottakat és kidolgozták a gyárukra vonatkozó részletes feladatokat. Felajánlásukban — amely lapunkban is megjelent — elsősorban a tőkésexoort növelését vállalták. Elhatározták, azt is, hogy takarékossági intézkedéseket vezetnek be. növelik a hatékonyságot, a munka- és a technológiai fegyelem erősítésével visszaszorítják a munkai-dón belüli veszteségeket. A nagyatádi gyár fölajánlásai a 31 brigád közös elhatározását összegezték. Brigádonként különböző követelményeket állítottak föl. Mást tehet ugyanis a célokért például egy műszaki értelmiségiekből álló közösség, mást egy alkalmazottakból álló brigád és megint mást a fizikai dolgozókat összefogó brigád. Az utóbbiakból választottuk ki az Ady Endre szocialista brigádot. A 18 tagú közösség nagy része fiatal, egy-két éve végzett szakmunkás. Vezetőjük, Horváth Lajos 21 éves esztergályos. Nemrégiben marós szakképzettséget is szerzett. — Brigádnaplójukból kiírtam három pontból álló vállalásukat: az első az exportterve, a második az energiatakarékosságra, a harmadik a munka- és \a technológiai fegyelem megszilárdítására, vonatkozik. Kérem, mondja el részletesebben, mit értenek ezen! — Régebben fúróto-kmányo- kat gyártottunk, az emberek beleszoktak ebbe a munkába. Szinte ráállt a kezük. Aztán áttértünk az úgynevezett RXG-lapok készítésére; ez teljesen más jellegű munka Annak ellenére, hogy a vezetők mindent megtettek az átállás zökkenőmentességéért, nem volt megfelelő a minőség. Közben az év elején normarendezés is történt. Előtte ugyanis a hibás munkadarabot többnyire leírták, beállítási vagy a gép hibájából származó selejtnek. Ez most megszűnt. A selejtért fizetni kell! És nemcsak az elrontott anvag árát. hanem a késztermék értékét is, hiszen használtuk a gépeket, szerszámokat, fogyott az energia, és elfecséreltük az időt A második pontra azt hiszem, nem szükséges sok szót vesztegetni — folytatja —. Egyszerűen arról van szó, hogy ha valaki befejezte a munkáját, kapcsolja ki a gépét. Ezt most szigorúan vesz- szűk. — A harmadik pont, a munkafegyelem viszont annál érdekesebb. Nemrég a műszakváltás kapcsán megírtuk, hogy fél kettőtől már nemigen dolgoztak a műhelyben. Most háromnegyed kettőkor jöttem be, és ugyanaz a kép fogadott. — Egy óra negyven és két óra között általában van egy kis lazítás. Ilyenkor végzik a hulladék eltakarítását, a géptisztítást és a többit. — Nemi lehetne megoldani az úgynevezett meleg váltást? — Tulajdonképpen meg lehetne, hiszen a délutánosok időben tudják, mit fognak dolgozni. Az alapanyag is biztosítva van. Talán ha a két műszak között jobb lenne a-z összhang... — Tehát van javítanivaló. — Van. Bőven. fGyertyás László felvételei) Nagyüzem a keazerviyárüan Naponta negyvenöt vagonnyi paradicsomot dolgoznak föl a Nagyatádi Konzervgyárban. A termés nagy része a környékbeli termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból érkezik. Ez a munka augusztusban kezdődött és október közepéig tart: a tervezett mennyiség felét már földolgozták. Termékeik nagy része exportra megy. A héten tizenegy vagon sűrítményt indítanak útnak.
