Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

Grom i ko magas kitü ntetése Brezsnyey meleg szavai ÉL Szovjetunió külpolitikai céljairól, a szovjet külpolitika jellegéről beszélt Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter azon az ünnepségen, amelyen Tjeonyid Brezsnyev nyújtotta át neki a Lenin-rendet és má­sodszor a Sarló és kalapács aranyérmét Gromikót a leg­felsőbb tanács elnöksége a közelmúltban tüntette ki, 70. születésnapja alkalmából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a leg­felsőbb tanács elnökségének elnöke rendkívül meleg sza­vakkal nyújtotta át Gromikó- nak a magas kitüntetést. Rá­mutatott: a Szovjetunió kül­ügyminisztere negyven éve lát el fontos feladatokat a szovjet diplomáciában, negy­ven éve fejt ki fáradhatatlan, aktív tevékenységet a tartós békéért vívott harcban, a Szovjetunió érdekeinek kép­viseletében, a népek szabad­ságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben. »Aligha találhatunk olyan fontos szovjet külpolitikai akciót ezekben az években, amellyel Andrej Gromiko ne lett vol­na kapcsolatban amelynek megvalósításában a párt aka­ratát teljesítve ne működött . volna közre munkájával, kez­deményezésével — mondotta az SZKP KB főtitkára, hang­súlyozva, a szovjet külügym: niszter, akinek energiája, ki­vételes munkabírása. , küzdő- képessége a nála sokkal fia­talabbaknak is becsületére válna, joggal vívta ki magá­nak a megbecsülést és a hír­nevet mind a Szovjetunióban, mind annak határain kívül. Andrej Gromiko válaszában meghatott szavakkal mondott köszönetét a magas kitünte­tésért. A Szovjetunió külpoli­tikájáról 6zólva leszögezte: e politika irányvonalát a/ SZKP XXIV. és XXV. kong­resszusa jelölte ki. »E program megvalósítása során a Szovjetunió a szo­cializmus többi országával együtt nagy jelentőségű kül­politikai sikereket ért el, mélyreható befolyást gyako­rol a nemzetközi fejlődés egész menetére. Külpolitikánk tekintélye ' ma minden ko­rábbinál nagyobb — mondot­ta. — A Szovjetunió és a szocialista országok aktív, ve­zető szerepet töltenek be azokban az erőfeszítésekben amelyek a béke megszilárdí­tására, a fegyverkezés meg­szüntetésére és a leszerelésre, a nemzetközi enyhülés meg­szilárdítására irányulnak-«. »Fontos, konkrét lépést je­lentenek ebben az irányban Leonyid Brezsnyev és Carte' amerikai elnök nemrég Becsben megtartott találkozó­jának eredményei — hangoz­tatta a szovjet külügyminisz­ter, rámutatva: a SALT-2 szerződés aláírása és a talál­kozó többi eredménye új lehe­tőségeket nyit meg a nem­zetközi helyzet további javí­tása előtt. 70. születésnapja alkalmából a Lenin-renddel és immár másodszor a Sarló cs kalapács aranyéremmel tüntették ki Ardrej Gromiko szovjet külügyminisztert. A képen: Leo­nyid Brezsnyev gratulál a kitüntetettnek. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) »Tapasztalatból tudjuk, hogy a béke megszilárdításá­ért és a leszerelésért vívott küzdelem nem kitaposott út. még sok bonyolult és nehéz feladatot kell megzldanunk ezen az úton járva. A felada­tok megoldása továbbra is hatalmas energiát, nagy mun­kát követel meg, mivel az enyhülés ellenségei nem te­szik le a fegyvert. Országunk folytatja következetes és áll­hatatos harcát e problémák megoldásáért, s mint eddig ezután is barátainkkal és szö­vetségeseinkkel, minden bé­keszerető erővel együtt vív­juk meg küzdelmünket. »Külpolitikánk osztályjel- legű szocialista külpolitika. Legfőbb célja az, hogy meg­bízhatóan lehetővé tegye a szovjet nép, szövetségeseink és barátaink számára a bé­kés életet és munkát. Ez a célkitűzés egybeesik a világ minden népének érdekeivel, mert a népek a nemzetközi feszültség enyhülését, a tartós békét akarják.-« Andrej Gromiko aláhúzta: a Szovjetunió külpolitikájának tartalmát a párt, annak köz­ponti bizottsága, Leonyid Brezsnyev t vezette politikai bizottsága határozza meg. Ez­zel kapcsolatban méltatta azt a nagyszabású és fáradhatat­lan tevékenységet, amelyet Leonyid Brezsnyev végez a béke, a világ népei érdeké­ben. A Szovjetunió legfonto­sabb külpolitikai kezdeménye­zései és sikerei Brezsnyev ne­vével kapcsolódnak össze — jelentette ki Andrej Grotni- ko. A kitüntetés átadásánál je len volt az SZKP és a szov­jet állam számos vezetője, akik meleg szeretettel köszön­tötték Andrej Gromikót. (MTI) BT—palesztin rita Megbeszélések zárt ajtók mögött Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön — magyar idő szerint délután — zárt aj­tók mögötti megbeszélésekkel kezdte meg a vitát a palesz­tinok jogairól. Az amerikai ENSZ-nagykövet egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a testület nyilvános ülést is tart, »ha csak az előzetes konzultá­ciókon másképpen nem dönt a BT-«. A Biztonsági Tanács egyet­len arab tagja, Kuwait képvi­selője ugyanakkor — szintén egy újságíró kérdésére vála­szolva — kijelentette, hogy szó sem lehet a BT-vita elha­lasztásáról. »Szavazás lesz és vétó lesz-« — mondta a nagy­követ, világosan jelezve, hogy a határozattervezet támogatói nyílt színvallásra akarják kényszeríteni Washingtont A BT-vitában résztvevői joggal igen, de szavazati jog­gal fel nem ruházott Egyip­tom miniszterelnöke, Khalil szerdán olyan értelmű utasí­tást adott országa ENSZ-kép- viselőjének, hogy támogasson minden határozattervezetet amely megfelel a következő három feltételnek: világosan szögezze le a palesztin nép törvényes jogait cserében Iz­rael elismeréséért; ne sértse a Camp David-i megállapodá­sok aláírói közötti szerződé­sek törvényességét; egyidejű­leg szólítson fel Izrael Dél- j Libanon elleni és a paleszti- . nők Izrael elleni akcióinak ! beszüntetésére. Szadat egyiptomi elnök — szintén szerdán — viszont azt fejtette ki egy beszédében, hogy miért utasította el az Egyesült Államok ajánlatát egy saját kezdeményezésű ha­tározattervezet beterjesztésé­re. Szadat szerint az egyipto­mi—izraeli - békemegállapodás szükségtelenné tesz minden újabb határozatot, minthogy a Camp David-i egyezmények »eléggé segítik a palesztino­kat«, s az általuk kínáltnál egy új BT-határozat sem nyújthat többet Washington Diplomáciai feszültség Diplomáciai feszültséget oko­zott az Egyesült Államok és Argentína között Tom Reston washingtoni külügyi szóvivő­nek a napokban elhangzott nyilatkozata A szóvivő ugyan­is kijelentette, hogy az Egye­sült. Államokat aggasztják az emberi jogok megsértéséről, politikai foglyok eltűnéséről és titkos koncentrációs tábo­rok létezéséről Argentínából érkező hírek és közölte, hogy Washington felkérte Buenos Aires-i nagykövetségét, ezek­nek a híreknek a kivizsgálá­sára. Az argentínai kormány a nyilatkozat miatt hivatalo­san tiltakozott az Egyesült Államok Buenos Aires-i nagy­követénél azt hangoztatva, hogy Washington beavatko­zik Argentína belügyeibe. A Minisztertanács tárgyalta: Merre tartson a magyar sport? A nagy visszaszámlálás ja­vában tart Moszkvában. a következő nyári olimpia vá­rosában. A házigazdák jelen­leg már nem években vagy hónapokban, sőt nem is he­tekben, hanem napokban szá­molják az 1980. július 19-ig — az ünnepélyes megnyitóig — hátralevő időt. Egy év múlva ilyenkor már az ered­ményeket értékeljük, elsősor­ban a magyar színek képvi­selőinek szereplését tesszük mérlegre, örülünk a sikerek­nek és szokásosan bosszanko­dunk a kudarcok nyomán. De hogyan is szerepelnek majd versenyzőink Moszkvá­ban, sőt a következő ötkari­kás randevúkon? Hogyan le­hetne megállítani a magyar sport visszaesését? Hogyan szerezhetjük vissza többé-ke- vésbé elvesztett helyünket a világ élvonalában? Kimondat­lanul is Lényegében erről tár­gyalt legutóbbi ülésén a Mi­nisztertanács. A magyar sport átszervezé­se, az állami irányítás beveze­tése óta eltelt Időszakban a kormány több alkalommal foglalkozott a testnevelés egyes kérdéseivel. A most ho­zott határozatok és a korábbi­ak között alapvető különb­ség van. Amíg ugyanis az elmúlt időszakban egyes rész­letkérdések kerültek napi­rendre — például az iskolai testnevelés, majd később az ifjúsági tömegsport fejlesztése —, addig ez alkalommal a magyar sport egészének hely­zetét vitatták meg a kormány tagjai. Megállapították, hogv az eddig hozott határozatok és azok végrehajtásának ered­ményeként előrehaladás tör­tént. íev például az igazolt versenyzők száma jelenleg már jóval meghaladja a ne- gved-milliót. A versenvsport fejlődése mégis ellentmondá­sos, a sport és testnevelés egyetlen területén sem sike­rült ugyanis maradéktalanul kihasználni a szellemi és I anyagi lehetőségeket, a sport nem tudott é'ni az állam, a kormánv által biztosított ked­egyesületi érdekek elé he­lyezi és lehetőséget ad egyes sportági sajátosságok figye­lembevételére. A mayar sportéletben mun­kálkodó valamennyi szakem­ber. az állami irányításban résztvevők, a szakszövetségei! és egyesületi vezetők, edzők de maguk a versenyzők is hosszú időszakra, több évr< szóló iránymutatást kaptak. A többi most már valóban a he­lyes határozatok megvalósítá sán múlik. A magyar spori csak akkor tarthat lépést i mai, világméretű fejlődéssel ha a kormány határozatainál szellemében élni tud az egy­re javuló lehetőségekkel, job­ban ki h asznál j a a feltételeket Erre kell mozgósítani az ér dekelt vezetőket, versenyző két. Jól tudjuk, hogy a spor egészségvédő, szórakoztat/ időtöltés ugyan, s még a nem zetközi vetélkedésben is csu pán játék. Mégsem lehet kö­zömbös, hogy ebben a játék ban ki a győztes, a rnagya szíriek képviselői valóban ki használják-e a lehetőségekéi hogy ezzel valóban öröme szerezzenek a sport népe szurkolótáborának... V. D. Sokarcú Laosz Három és fél éve Jött lét­re a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság Ázsia s egy­ben a világ legfiatalabb szo­cialista állama. Az eltelt idő túlságosan rövid volt ahhoz, hogy az ősi délkelet-ázsiai or­szág élete gyökeresen átfor­málódjon. Napjaink Laosza már nem a régi, prefeudális viszonyokkal jellemezhető ki­rályság, de még messze van a célul tűzött fejlett szocia­lista társadalomtól. (Az 1-es kép a legendás Ri- zsesköcsög-síkságon kószsült.) Ez az átmenet tükröződik a kis, három és fél millió la­kosú ország fővárosának, Vi- entianénak az arculatán is. Vientiane nagypiaca (2-es kép) árugazdag, jól ellátott, a város azonban még sok te­kintetben hordozza a múlt emlékeit Laosz ugyanis sú­lyos gondokat örökölt az 1975-ben megszűnt királyi rendszertől: az ország hagyo­mányosan Délkelet-Azsia leg­szegényebb államai közé tar­tozott A népi hatalom figyelmé­nek középpontjában áll az is­kolarendszer, az általános ok­tatás szélesítése. Egyfelől mi­hamarabb fel akarják telje­sen számolni az írástudatlan­ságot, másfelől minéL több szakembert kívánnak kiképez-; ni a népgazdaság számára. A társadalmi-gazdasági át» alakulás folyamatát a laoszi Népi Forradalmi Párt irá­nyítja. A 3-as képen: a leg­felső párt- és állami vezetők a tavalyi nemzeti ünnepen. Balról a harmadik Kaysone Phomvihane, a párt főtitká­ra, miniszterelnök, mellette jobbról Nouhak Phoumsavan, az LNFP PB tagja, gazdasá­gi ügyekért felelős miniszter­elnökhelyettes. Az új népi rendszer hatal­mi támasza a legendás Pa- tet Lao, a kommunisták ve­zette felszabadító hadsereg. A Patet Lao erői a vietnami felszabadító erőkkel együtt­működve, hosszú évek parti­zánháborúja után szerezték meg a politikai hatalmat. A laoszi népi állam elmúlt három esztendeje biztonsági szempontból sem volt könnyű. Korábban Thaiföld provokálta gyakorta a laoszi határ ténsé- gét, újabban pedig Kína fe­nyegeti a laoszi stabilizálódás folyamatát. Győri Sándor Régi dolog, hogy a gyógyí­tás első, alapvető tétele a be­tegség pontos meghatározása. Ha ugyanis isimerjük a bajt és annak forrásait, könnyeb­ben meghatározhatjuk a gyó­gyítás módjait. Éppen ezért az előremutató, a sport egé­szét átfogó határozatok isme­retében bízvást mondhatjuk, hogy az őszinte hangvétel je­lentős mértékben hozzájárul­hat az előrehaladáshoz. A legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban például az el­múlt évek önámító nyilatko­zataival ellentétben erősen visszaestünk. A visszaesés okai belső gyengeségekből, hi­ányosságokból adódtak — ál­lapították meg a Miniszterta­nács ülésén. Nem érvényesül­tek a korszerű felkészítési módszerek, nem volt kielégítő a központi, sportszövetségi, sportegyesületi irányító és el­lenőrző munka színvonala. A megtett intézkedések nem voltak élég hatékonyak az er­kölcsi alapok megszilárdításá­hoz. A sportmozgalom szinte minden területén túlzott anyagias szellem uralkodik, a függetlenített apparátus megnövekedett, a többnyire önzetlenül dolgozó társadalmi munkások visszavonultak, vagy egyszerűen kiszorultak a sportmozgalomból... A határozat a helyzet érté­kelésének figyelembevételével a sportágak differenciáltabb fejlesztését írja elő. Az alap- sportágak: az atlétika és az úszás támogatását sürgetik, továbbá az adottságaiknak leginkább megfelelő sport­ágak fejlesztésére ösztönzik az illetékes helyi vezetőket, a sportegyesületeket. A verseny- sport fejlesztése ezzel egyidő- ben a jelenleg érvényben le­vő szabályozók korszerűsítését is igényli: a jelenlegi minősí­tési, átigazolási és igazolási szabályzat módosítását, a spor­tolók anyagi ösztönzési rend­szerének korszerű .'séí. Olyan átigazolási szab lyzat kidolgozására született hatá­rozat. amely segíti a tehetsé­gek felfelé áramlását, a sport általános,, nemzeti érdekeit az Csatazaj Kurdisztánban helyzetet. Khomeini ajatollah, a siita egyház és az iráni isz­lám forradalom vezetője rá­dióbeszédében amnesztiát ígért a kardoknak, amennyi­ben leteszik a fegyvert és megadják magukat. (A be­széddel egyidőben az iráni lé­gierő gépei folytatták a kard felkelők állásainak bombázá­sát ...) Khomeini azt ígérte, hogy az Iszlám Köztársaság­ban a többi kisebbséggel egyenlő jogokat biztosítanak a kardok számára. A főpap ‘■’■nagy jutalmat* helyezett ki­látásba azok számára. akik letartóztatják a kurd vezető­ket és átadják őket az iráni hatóságoknak.-7/ Nem valószínű, hogy foga­natja lesz ennek a felhívás­nak, mert a jelek szerint a kardok nem bíznak a teherá- ni kormányzat ígéreteiben. A KDP az iráni néphez in­tézett rádióközleményében azt állította, hogy az iszlám gár­disták rémuralom alatt tart­ják Kurdisztánt, emberek szá­zait tartóztatták le, s ezreket kényszerítettek menekülésre. Az iráni vallási vezetést a közlemény diktatúrával vádol­ta. A szakítás a központi kor­mányzat és a kardok között a legújabb fejlemények fényé­ben csaknem véglegesnek látszik, s Irán politikai bajainak ten­geréből az utóbbi napokban ismét a kurd probléma csú­csosodott ki. Az ország észak- nyugati tartományaiban élő mintegy 4 millió lélekszámú kisebbség akárcsak most, év­tizedek óta — hol szóval, hol fegyverrel — közigazgatási és kulturális önkormányzatáért küzd. Ezúttal az iráni hadse­reg egységei s velük együtt az iszlám forradalmi gárdis­ták szabadcsapatai vívnak ke­mény harcokat a kurd felke­lőkkel. Egyedül szerdán több mint száz személy vesztette életét. Ugyanezen a napon szinte egyidejűleg két fontos be­jelentés bonyolította tovább a

Next

/
Thumbnails
Contents