Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

(szintén fejleszteni akarjik a két ország kapcsolatait Tegnaip elutazott Moszkvá­ból az amerikai képviselőház tagjainak csoportja, amely a szovjet törvényhozás meghí­vására tett látogatást az or­szágban. A képviselők meg­beszélést folytattak a legfel­sőbb tanács vezetőivel, a kül­ügyi bizottság tagjaival, fo­gadták őket a külügyminisz­tériumban és találkoztak több szovjet tudományos intézet vezetőivel is. Az amerikai parlamenti küldöttség fogadta Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének első he­lyettese is. A megbeszélések központjá­ban a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdései álltak. Szov­jet részről a kongresszusi kül­döttség látogatása alkalmából is rámutattak: őszintén fej­leszteni akarják a két ország kapcsolatait, gazdasági és ke­reskedelmi együttműködését. A szovjet kormány messze­menően kész együttműködni az Egyesült Államokkal a leg­fontosabb nemzetközi kérdéseik rendezésében. Mivel a delegáció tagjai kö­zött voltak olyanok, akik a képviselőház külügyi bizottsá­gán belül az ázsiai és a csen­des-óceáni kérdésekkel fog­lalkozó albizottságban dolgoz­nak (a küldöttség vezetője L. Wolf képviselő az illetékes albizottság elnöke), a szovjet részről készségesen folytatták a képviselőkkel eszmecserét erről a térségről is. A legfel­sőbb tanács tagjai aláhúzták: a Szovjetunió kész együttmű­ködni a térség minden orszá­gával, messzemenően fejlesz­teni kívánja kapcsolatait ezekkel az államokkal, ame­lyek károkat okoznának a harmadik országoknak. Mind a szovjet, mind az amerikai küldöttség tagjai egyetértettek abban, hogy a parlamenti kapcsolatok nagy- fontosságúak a két ország vi­szonyában. Mint ismeretes, a képviselő- házi küldöttség látogatása előtt már két ízben járt ha­sonló megbeszélésen a Szov­jetunióban amerikai szenáto­rok népes küldöttsége, s a hónap végén újabb szenátusi küldöttséget várnak a szovjet fővárosba, főként a SALT—II. témájáról folyó megbeszélé­sekre. Része volt a merényletben A svájci hatóságok bejelen­tették: őrizetbe vettek egy 22 éves libanoni állampolgársá­gú fiatalembert, akiről felté­telezik, hogy szerepe volt L'uhair Muhszinnak, a PFSZ katonai osztálya vezetőjének meggyilkolásában. A franciák kiadatási kérel­me az Interpol közvetítésé­vel jutott el a svájci hatásá­gakhoz. A letartóztatott Moh- szen Jarudi egyetemi hallgató a dél-franciaországi Nizza egyetemén. Közvetlenül Muh- .szin július 25-i meggyilkolását követően már kihallgatta őt a francia rendőrség, majd elen­gedte. A svájci és a francia ható­ságok egyelőre nem közöltek semmit arról, hogy miért te­relődött a gyanú a fiatalem­berre a politikai merénylet kapcsán, amely különben Niz­zától nem messze, Cannes-ban történt. Jasszer Arafat, a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet ve­zetője Jordániában tárgyal. A képen Husszein Jordániái ki­rállyal látható. (Teleiotó: AP—MTI—KS) í75 nap a világűrben Az utóbbi években, a vi­lágűr békés célú kutatása so­rán egyre hosszabb időtarta­mú repülésekre került sor. A tiO-as évek elején néhányszor tíz, közepén pedig már né­hányszor száz óráig tartó re­püléseket végeztek. Ezeket a repüléseket még űrhajók fe- tíélzetén hajtották végre szov­jet és amerikai űrhajósok és az időt, amit a világűrben tölthettek, az űrhajók vi­szonylag kis mérete határoz- a meg. Űrhajóval végrehaj­tott, legnagyobb időtartamú épülés részvevői Andrián Nyikolajev és Vitalij Szevaszt- janov szovjet űrhajósok vol­tak, amikor is 1970 júniusá­ban, a Szojuz—9. űrhajó fe­délzetén 425 órát töltöttek a világűrben. Ez a majdnem 18 napos űrrepülés a Szojuz-ti- pusú űrhajó lehetőségeinek a felső határát jelentette. Oj korszakot nyitott az űr­állomások történetében a Szaljut—6., amely második generációs űrállomás. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi űrállomások csak egy bejárati nyílással voltak felszerelve, addig a Szaljut—6-nak két be­járati nyílása van és két Szo­juz, vagy egy Szojuz és egy Progressz típusú teherszállító űrhajó csatlakoztatható hoz­zá. A Szaljut—6. három alap­személyzetének mindegyike a világűrben tartózkodás új rekordját állította fel. Roma- nyenko és Grecskó űrhajósok 96 napos űrrepülésükkel megdöntötték az amerikaiak által tartott 84 napos csúcsot. Kovaljonok és lvancsenkov ezt az időtartamot is túlszár­nyalva, 140 napot töltött a Szaljut—6. fedélzetén. Most pedig néhány nappal ezelőtt fejeződött be minden idők leghosszabb űrutazása, amely során két szovjet űrhajós. Vlagyimir Ljahov és Valérij Rjumin 4200 órát, vagyis 175 napot töltött munkával a vi­lágűrben. Bebizonyosodott, hogy meg­felelő rendszabályok betartása esetén mind a súlytalanság. Gyorslista az 1979. augusztus 21-én megtartott nemzetközi olimpiai »portlottó jutalomsorsolásáról. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Harkov borotva (495 Ft) b Moszkvics 1500 tip. személy- gépkocsira utalvány, c Lada 1200 tip. személygépkocsi­ra utalvány. d Kétszemélyes utazás a Szov­jetunióba. az 1980. évi olimpiá­ra (pozíciószám: 9201/1). e Egyszemélyes utazás a Szov­jetunióba, az 1980. évi olimpiá­ra (pozíciószám: 9207/1). f Minszk—10 hűtőgép (5300 Ft) g Junoszty—402 tv (4350 Ft), h Vásárlási utalvány (2 000 Ft), i Vásárlási utalvány (1000 Ft). 2 526 168 1 2 529 545 i 2 532 922 i 2 546 430 i 2 559 938 i 2 576 823 1 2 583 577 i 2 593 708 i 2 597 085 f 2 695 018 ! 2 603 839 i 2 701 772 i 2 607 216 i 2 711 903 i 2 617 347 i 2 715 280 1 2 627 478 f 2 749 050 f 2 624 101 i 2 752 427 h 2 640 986 i 2 789 574 i 2 647 740 h 2 833 475 i 2 651 117 i 2 846 983 i 2 654 494 i 2 860 491 i 2 668 002 i 2 867 245 i 2 671 379 i 2 884 130 i 2 681 510 i 2 948 293 i 2 691 641 i 2 961 801 i 2 684 837 i i nyertes szelvényeket 1979 szeptember 17-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, » vagy posta útján a Sportfogadá- ' si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest. V.. Münnich Fe­renc u. 15.) juttatni. A gyorslista kő-- ‘jenül a sor­solás után készült, az ese'leges hibákért felelősséget nem válla­lunk. mind pedig a visszatérés ne­hézségeit viszonylag könnyen elviselik az űrhajósok. A jó kiválogatás, a rendszeres föl­di edzés az indulás eiőtt és az űrhajósok napirendjében szereplő speciális programok maradéktalan végrehaj Lasa segít kivédeni az űrhajósok­ra váró, a súlytalansággal, majd pedig a súlyerő ismételt megjelenésével kapcsolatos problémákat. Az a tény, hogy Ljahov és Rjumin a visszaté­rés után két, árával, ha némi segítséggel is, de saját lábán hagyta el az őket Bajkonur- ba szállító repülőgépet, bizo­nyítja kiváló kondíciójukat és azt, hogy a rendszeres test­edzés megtette jótékony hatá­sát. Jogos tehát a feltevés, hogy az ember, megfelelő fel­tételek mellett, még ennél is hosszabb időt képes eltölteni a világűrben. A Szaljut—6. űrállomás, amellett, hogy ilyen hosszan­tartó űrrepülésekhez biztosí­totta a feltételeket — összesen hét személyzet 441 napot töl­tött a fedélzetén — az első nemzetközi űrállomás szere­pét is betöltötte. Fedélzetén dolgozott egy-egy hétig az el­ső csehszlovák, lengyel és NDK-beli űrhajós. A világűr­ben végzett tudományos ku­tató munkájukkal kibővült az interkozmosz keretében már több mint 14 éve folyta­tott nemzetközi együttműkö­dés, amelynek célja: a világ­űr békés célú kutatása és az eredményeknek országaink népgazdasága érdekében tör­ténő hasznosítása. Ügy gon­dolom, e célból az eddigieket további nemzetközi legénysé­gekkel végrehajtandó űrrepü­lések követik majd, amelyek során a Szaljut—6., vagy a Szaljut—7. fedélzetén az el­ső magyar űrhajós is elvégzi azokat a tudományos kísér­leteket, amelyeket tudósaink állítottak össze és eredmé­nyük népünk és az egész 'mberiség javát szolgálja. dr. Szabó József ezredes Indiai dilemma Pjabb fordulóponthoz érke­zett India eseménytelennek az utóbbi időben egyáltalán nem mondható belpolitikai élete. Alig egy hónapja, hogy az Indira Gandhit 1977-ben le­győző Dzsanata-koalíció Látvá­nyos gyorsasággal széthullott. A több hetes párt- és szemé­lyi hatalmi csatározás után a kormányalakítási megbízást kapott Csaran Szingh sem ju­tott azonban túl az első aka­dályon: nem tudott elegendő támogatót maga mellé állítat ni az Üj-Delhi parlament ter­vezett bizalmi szavazásáig. Igaz, helyzetét sokan eleve reménytelennek ítélték: az alsóház igen megosztott párt­viszonyai mellett Szingh csak a szövetséges pártcsoportok segítségében bízhatott. Ezt a baloldali pártok a dolgozó tömegek számára kedvező kormányprogramtói tettek függővé, az úgynevezett In- dira-kongresszus pedig a volt miniszterelnöknő ellen még mindig folyamatban levő pe­rek leállítását kérte cserébe. Egy ilyen ígéret viszont saját híveinek, a frissen verbuvá­lódott Dzsanata (világi) Párt tagjainak elvesztését jelentet­te volna. Szandzsiva Reddi köztársa­sági elnöknek a parlament feloszlatásáról és a rendkívü­li választások kiírásáról ho­zott tegnapi döntése után In­dia komoly erőpróba előtt áll. A személyes vetélkedésen túl előtér-be kerülnek a 640 mil­liós ország átfogóbb gondjai: a lakosság 55 százaléka a hi­vatalos adatok szerint is a nyomorszint alatt él, megol­datlan a munkanélküliség és a születésszabáiyozás problé­mája. A társadalmi feszültsé­gek mellett állandóan kísért a korrupció és az infláció is. Mindezekben — ígéretei elle­nére — a Dzsanata-kormány- zás sem hozott érdemi vál­tozást. Ez magyarázza, hogy a nemrég végzett közvéle­ménykutatási eredmények szerint a városi lakosság kö­rében halványulóban van az Indira Gandhi idejében beve­zetett, sok szempontból nega­tív hatású rendkívüli állapo­tok emléke. Gandhi asszony és Csaran Szingh vetélytársa lesz Dzsag- dzsivan Ram volt miniszter­elnök-helyettes is, akit általá­ban ' a szegényebb néprétegek (köztük a legelnyomottabb «érinthetetlenek«) szószólójá­nak tekintenek. Mint ilyen, jelentős, párthatárokon is át­nyúló népszerűségnek örvend, s a most feloszlatott parla­ment erőviszonyai alapján ta­lán neki lett volna még re­ális esélye egy többséggel rendelkező kormány megala­kítására. Bár egy ilyen kísér­letre Reddi államelnöktől vé­gül nem kapott lehetőséget, tény, hogy a szétesett Dzsana­ta Párt frakcióinak jelentős része mögötte áll. Románia nemzeti ünnepén Ma ünnepük hazájuk fel­szabadulásának 34. évfordu­lóját a szomszédos szocialis­ta Románia népei. Az 1944. augusztusi felkelésről emlé­keznek meg, amely a szov­jet hadsereg elsöprő előre­nyomulása közepette meg­döntötte a fasiszta Anto- nescu diktatúrát. A Román Kommunista Párt, amely a felkelés élén állt, vallotta, hogy az ország csak úgy őriz­heti meg függetlenségét, ha szoros szövetségre lép a Szov­jetunióval. Abból indult ki, hogy a román uralkodó osz­tály ádáz kommunista- és szovjetellenessége súlyos ká­rokat és szenvedéseket oko­zott az országnak. A szovjet hadsereg sike­rei teremtették meg végül is annak a lehetőségét, hogy az antifasiszta ellenállást szer­vező, a megtorlással bátran szembenéző kommunisták irányításával a nép harcba szálljon az országot a hitle­ristáknak kiárusítókkal. Ro­mánia és hadserege szembe­fordult a hitleri Németor­szággal és a háború utolsó szakaszában, sok vért áldoz­va küzdött a szovjet hadse­reg oldalán, a fasizmus le­veréséért. Azóta több mint három év­tized telt el. Ez idő alatt az új társadalmat építő Romá­nia a szocializmus útjára lé­pett és elismerésre méltó eredményeket ért el. A szomszédos Románia testvéri népeivel szoros szá­lak fűznek össze bennünket. A szocialista országoknak a Varsói Szerződés és a KGST révén megvalósuló politikai, katonai és gazdasági együtt­működése szilárd, tartós ke­reteket ad valamennyiünk munkájához, biztonságához, vívmányaink közös védel­méhez. Magyar vezetők ■il ia \ rr \ r ■ I udvozlo tavirata NI COLÁÉ CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének ILIÉ VERDET elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének. Bukarest A Román Szocialista Köztársaság nagy nemzeti ünnepe, a felszabadulás 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a ma­gunk nevében elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánsá­gainkat küldjük önöknek és a szomszédos szocialista Románia minden dolgozójának. A magyar nép elismeréssel tekint azokra a nagy eredmé­nyekre, amelyeket Románia dolgozói az eltelt három és fél év­tized alatt a szocialista társadalom építésében, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésében elértek. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság közötti együttműködés szervesen illeszkedik a test­véri szocialista országoknak a Varsói Szerződésben és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában a marxizmus—lenin- izmus eszméjén alapuló és a proletár internacionalizmus szel­lemében fejlődő gyümölcsöző kapcsolatainak rendszerébe, egy­aránt szolgálva a szocializmus, a társadalmi haladás, a nem­zetközi béke és biztonság ügyét. őszinte törekvésünk, hogy az országainkat összekötő ba­ráti szálak és sokrétű kapcsolatok népeink akaratának megfe­lelően, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződésben kinyilvánított szándékaink szellemében to­vább erősödjenek. Nemzeti ünnepükön további jelentős sikereket kívánunk önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának, kormá­nyának és Románia valamennyi dolgozójának a fejlett szocia­lista társadalom építésében, az országaink és népeink közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok elmélyítésében. Kádár János a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A személyi és pártpolitikai ellentétek felvázolása is jel- i Apró Antal, az országgyű- zi: Indiában heves választási [ lés elnöke az évforduló alkaJ- kampány és nagy jelentóségű, ^ távlatban MjWW* irányt szabó választások vár I Szocialista Köztársaság nagy hatók. 1 nemzetgyűlése elnökét, a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT elnöksége, a Hazafias Népfront elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Or­szágos Béketanács pedig ro­mán partnerszervezetét Nagygyűlés Románia felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából A Román Szocialista Köz­társaság* felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából teg­nap nagygyűlést rendezett az MSZMP KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Angyalföldön, a Láng Gép­gyár művelődési házában. A nagygyűlés szónoka Sze­kér Gyula, a Miniszterttanács elnökhelyettese volt. A Román Szocialista Köz­társaság dolgozó népe — mon­dotta — augusztus 23-án ün­nepli hazája felszabadulásá­nak 35. évfordulóját. A szov­jet fegyveres erők oldalán küzdő román csapatok elő- szöjr 6aját országuk teljes fel­szabadításáért vívott harcban vettek részt, majd a szovjet hadsereggel együtt tovább harcoltak a fasiszták ellen. Magyarországon is. A magyar nép tisztelettel adózik a fa­sizmus elleni harcban részt vett román katonák áldozat­készségének és kegyelettel őr­zi azok emlékét, akik e har­cok során feláldozták életü­ket. Egybevágó nemzeti és nem­zetközi érdekeinKnek megfele­lően következetesen erősítjük barátságunkat és szövetségün­ket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Nemzetköziségünk egyik leg­nagyobb nemzeti értékünk. Mindig is azt vallottük, hogy a szocialista országok egysé­ge, egyöntetű nemzetközi fel­lépése a béke és a nemzetközi biztonság legdöntőbb tényező­je. — Nagy és megtisztelő fel­adatunk. hogy tovább erősít­sük országaink együttműködé­sét minden területen, s szo­rosabbra fűzzük barátságunk szálait, népeink és a közös szocialista ügy javára. A mai ünnepi évfordulón őszinte szívből köszöntjük a Román Szocialista Köztársaság vala­mennyi. dolgozóját, a Román Kommunista Pártot, a testvéri román népet. Kívánjuk, hogy hazájukban sikeresen mun­kálkodjanak tovább a szocia­lizmus építésén — mondotta befejezésül Szekér Gyula. A nagy tapssal fogadott be­széd után Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete emelkedett szólásra. Először a három és félévtizede le­zajlott történelmi napokra emlékezett, majd szólt a szo­cialista Románia eredményei­ről. A nagygyűlés ünnepi mű­sorral, majd az Internationale hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents