Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

Megyei labdarúgó-bajnokság

Katonák a színpadon

T (Folytatás a 4. oldalról)

Siófok—Csurgó 6:3 (3:0)

Csurgó, 350 néző. V.: Pálfi.

Siófok: Málics — Kiss, Rékási, Bocsev, Takács, Miskei, Csépán, Túli, Horváth L., Fürtös, Orosz (Kurdi). Edző: Nagy György. Usurgó: Jancsi — Kiss, Máté (Kovács), Kisgéczi, Hosszú. Horváth U., KUtsön, Polgár, Horváth A. (Eleki), Takács, Bodó. Edző: Külsőn László.

Jó iramú mérkőzésen nagy becsvággyal kezdett a csurgói együttes. Ennek ellenére a Balaton-partiaik szerezitek háromgólos vezetést. Szünet után a változatlan lelkesedéssel játszó hazaiak szépítettek az eredményen, a kitűnő erőket felvonultató vendégek ellen. Góllövők: Horváth L. (?) Túli, Miskei, Kurdi, Takács (öngól), illetve Kütsön, Horváth R., Polgár (11-esből). Sárga lap: Takács (Csurgó), Kiss L. (Siófok). Jók: Takács, Miskei, Horváth L., Fürtös, illetve Kiss, Kisgéczi, Kütsön, Takács.

Kovács Antal

Csurgó ifi—Siófok ifi 3:0 VBKM Vasas—Kadarkút

4:2 (1:1)

Kaposvár, 300 néző. V.: Vukman.

Vasas: Heuthaler—Kurdi, Pataki, Pető, Laczkovics, Mali. Fábián (Lázár), Szalai, Molnár, Pável, Orsós (ÜLézsó). Edző: Fülöp János. Kadarkút: Tráj — Miovecz, Lókí, Harczos, Bakonyi, Matán (Benke. Hosszú), Ernyes, Mészáros, Púpos, Szigeti, Nagy. Edző: Matán József.

Élénk szélben a lendületesen kezdő Kadarkút vezetést szerzett, melyet a Vasas a félidő végén kiegyenlített. A fokozatosan fáradó vendégek ellen biztosan nyert ,a kaposvári gárda. Góllövők: Orsós, Lázár, Rezső, Molnár, illetve Mészáros, Nagy. Sárga lap: Pető, illetve Miovecz. Jók: Kurdi, Mali, Lázár, Molnár, Szalai, illetve Ernyes, Mészáros, Szigeti.

Vasas ifi—Kadarkút ifi 1:0

Csupor Gyula

A mcrnyeiek (fehérben) tisztes vereséggel távoztak a Táncsics otthonából.

30.

Szeikér zörgött vadul végig valamelyik közeli utcán. S felfoghatatlan, szétválasztha- tattan mindenféle zajok összefüggő, nyugtalan nagy morgásiba-nyüzsgésbe-zsibongés- ba, riadalomba álltak össze; valami nagy megmozdulásba, zűrzavarba. Mintha a világ, az előbb még szinte lábujjhegyen álló, csendes világ egyszerre nagy roppanással megindult volna.

Hát elkezdődött. Kint az udvaron is szaladt valaki, éles csattanással kicsapódott a verőceajtó, s meghökkenten-sér- tődötten felugatott a kutya is. Mindenfelé elkezdtek ugatná a kutyák.

Kis András ebben a pillanatban roppant világossággal tudta, hogy eljött a pillanat, midőn, minden eldőlhet. Tudta, hogy ez nemcsak egy háború, amelyben, győztes és vesztes csaták váltakozhatnak; mert itt most már nem tologathatják egymást ide-oda előre s vissza végtelen térben nekigyűrköző ellenfelek; mert itt nincsenek lövészárkok, fedett dekungok, hónapokig tartó, tapogató lövöldözések. És tudta, hogy ez a front itt most már talán a legnagyobb, az egész emberiségnek talán legfontosabb frontja, és itt minden pillanatban végső döntés szülét hetik.

Ez volt az idegeiben, ösztöneiben; semmiféle agitációval,

felvilágosítással, felsőbb paranccsal ennek az ellenkezőjéről őt már meg nem győzhették.

Tekintetével a zubbonyát, derékszíját kereste. Az ám, a puskáról meg egészen meg is feledkezett. De ebben a pillanatban már fel is rémlett benne, s hirtelen világossággal emlékezett, hogyan támasztotta odakint, mikor megérkezett, a pusikáját a mosdószék mellett a falnak.

Ám első moccanására Aranka már belé is kapaszkodott. Nem az iménti öntudatlan vadsággal, hanem kiszámított, nyugodt erővel. S András csak ebből az újrakapaszkodósból döbbent rá, hogy az előbb a dörrenések hallatán Aranka keze elemyedt, hogy tehát a kezdődő nagy erőlködés is megszakadt, s hogy ezzel a talán utolsó, a gyermeket világra hozó nyomógörcs oldódott fel — mert a vajúdó asz- szony néhány pillanat óta már nem önmagán, nem befelé, hanem kifelé, a külső világra fiigyei.

A bába is felegyenesedett, egymásra néztek.

A parasztasszony is bejött, nem is vette észre, csak amikor megkérdezte:

— Mi lesz most, Julis néni?

A bába megrázta a fejét,

ősz haja kibukott a kendő alól, ösztönös mozdulattal, két uj- jával vi&szasimította.

— Folytatjuk, fiam, folytatni keli.

Táncsics SE—Mernye

2« (1:0)

Kaposvár, 300 néző. V.:

Bognár.

Táncsics: Kólái — pápai, Bon a,

őri, Kecskés, Erdős (Tresrier), Czauner (Kiss), Hódosi. Baum- holczer, Meskó, Bántó. Edző: Zsoldos László. Mernye: Szekeres — Herencsár, Horváth. Szanyadi. Kertész (Puskás), Tardí, Simon J. (Kovács), Cservenák, Bogdán, Simon M., Peliérdi. Edző: Szűcs László.

A Táncsics könnyedén, végig mezőnyfölényben játszott, de sok gólhelyzetet kihagyott. Az eredmény a vendégekre nézve hízelgő. Góllövők: .Bántó, Meskó. Jók: Kecskés, Hódos!, Bántó, illetve Szekeres, Horváth, Simon M.

A Rákóczi III. ifi—Mernye ifi mérkőzés a vendégek hibájából elmaradt

Perényi György

N agyat ad—Bogiári ell e

4:1 (0:1)

Boglárlelle, Vágóhíd u.,

600 néző. V.: Szerecz.

Nagyatád: Zsobrák — Czimba- Iek, Czár, Béres, Utasi, Harci. Vi- dák (Kovács L.), Bátori, Pintér Edző: Fuisz János. Boglárlelle: Both — Nagy, Pusztai, Riba, Brunner, Szilágyi, Soós, Vass Pintér (Pető), Takács Gy., Takács B. Edző: Harag h Tibor.

Nem sikerült a bemutatkozás a BLSE-nek. A hazaiak végig támadták az első félidőt, de a csatárok több biztos helyzetet is kihagytak. A vendégek Zsobrákkal az élen kitűnően védekeztek, és a második félidő elején két perc alatt két szerencsés góllal megzavarták a hazaiakat, akik ezután nem is tudtak újítani. Góllövők: Mohácsi (2), Pintér, Brezovszki, illetve Soós. Jók: Zsobrák, Czár, Harcz, Brezovszki, illetve Riba, Szilágyi, Soós, Vass.

Boglárlelle ifi—Nagyatád ifi 1:0

Hajas Gyula

A forduló válogatottja: Zsobrák (Nagyatád) — Szalai (Kaiád), Kurdi (Vasas), Vámos (Kiss J. SE), Czár (Nagyatád), Vecsera (Fonyód), Molnár (Vasas), Pintér (Fonyód), Horváth L. (Siófok), Pasztu- sics (Latinca SE), Ható (£o- nyód).

a bajnokság Állasa:

1.

Fonyód

1

1

'—

—

7-2

2

2.

Siófok

1

1

—

—

6-3

2

■»„-Nagyatád

1

1

—

4-1

2

4.

Karád

1

1

——

3-0

2

5.

VBKM Vasa®

1

1

—

—

4-2

2

6.

Latinca SE

1

1

—

—

3-1

2

7.

Táncsics

1

1

—

—

2-0

2

8.

Kiss J. SE

1

1

—

—

2-1

2

9.

Marcali

1

—

—

1

1-2

—*

10.

Kadarkút

1

—

—

1

2-4

—

11.

Tab

1

—

—

1

1:3

—

12.

Mernye

1

—

—1

0-2

—

13. Csurgó

1

—

—

1

3-6

—

14.

Boglárlelle

1

—

—

1

1-4

—

15.

Barcs

1

—

—

1

0-3

—

16.

Lábod

1

—

—

1

2-7

—

Aprókat sóhajtott; leült fél lenekkel az ágy szélére. Tekintetével Aranka tekintetét kereste.

De Aranka becsukta a szemét.

— Itt most nincs orvos — mondta kérlelhetetlenül a bába. — Nincs császármetszés. Magunk vagyunk.

Hallgatott. Mindent elmondott.

— Ne törődj most semmivel. kedves! — szólalt meg kínlódva, rekedten András. — Semmire se figyelj! Most csak erre az egyetlenegyre figyelj!

Aranka szótlanul feküdt, kicsi, meg nem hallható pihe- gésekkel, leengedett szemhéjjal, semmi erő sem volt benne, talán csak annyi ereje volt, amivel, ahogy az imént újra megfogta, megint állhatatosan markolta András csuklóját.

Veríték sem volt az arcán. Az orra tövétől a szája csücskére csurgó veríték is felszáradt. Nem is nyögött, nem zihált. Bár a kínlódása talán nem szűnt meg, mert néha ki- kinyöszörödött a torkából egy- egy halk, erőtlen nyikorgás.

Puskaropogást hallottak, távoli puskaropogást.

Űjra megpróbálta a kezét kifejteni Aranka ujjai közül. Szelíden, óvatosan mozdította a csuklóját. És Aranka elengedte.

Most meg ez bénította meg; ez, hogy Aranka elengedte.

— Aranka ..,

Aranka nem mozdult; á szeme is le volt csukva.

Csak álltak körülötte tehetetlenül, és vártak.

Mígnem egyszer lábdobogás hallatszott be egészen közelről ... csapódott a kapu, aztán csapódott a verőceajtó. Pisz- szegés... szaggatott, gyors suttogás.

— Megnézem — szólt halkan András, és kiment

Háromnapos kulturális

rendezvény színhelye volt a hét végén a kaposvári Helyőrségi Művelődési Otthon. A honvédségnél a katonák kulturális életére is figyelmet fordítanak. Igyekeznek felkutatni a tehetséges fiatalokat, és megpróbálnak segítséget nyújtani a továbbfejlődésükhöz. Ennek eredményét mutatta be a magasabb egység kultúra’is napok keretében. A felmenő rendszerű bemutatót nyolcba vönként, tehát képzé si időszakonként rendezi'" meg. Mirt a példa mutatta, a civil életben megszokod művelődési lehetőségek a katonaidő alatt is megtalálhatók. van, aki ott kap kedvet az öntevékeny művelődésre vaui, aki a régi kedves időtöltését folytatja. így van ez a Kalocsáról érkezett négy honvéddel: szerencsésen találkozva irodalmi színpadot alakítottak. Ök is bekerültek a tegnapi gálaelőadásba, s kedves gyermekműsort mutattak be. Mindegyikükön látszott hogy nem először léptek színpadra. Kovács István a főiskoláról mentette át zene- és versszerétetét, Szabó László gyakorlott irodalmi színDa dos, Papp István sem most fogott először gitárt, Koronái Miklós pedig pol-beat énekesként szórakoztatta a közönséget bevonulása előtt. Hogyan tudták összeállítani a műsort ?

— Éppen gyakorlaton vagyunk, és sátorban, kint a

Aranka nem mozdult utána.

A konyhában Ijedten topogott Kovács. Lihegett, vörhe- nyes bajusza tüskéi is rezegtek.

— Gyere! — intett neki András, mert nem akart az asszony meg a lányai előtt beszélni vele.

Kiléptek a tornác elé, az udvarra.

— Támadnak.

— Hát ezt gondolhattuk volna. Merről?

— Szőlős felől, Egyek felől, mindenfelől... Mi van veletek? Megvan a gyerek?

— Nincs. Nincs még — mondta András gyámoltalanul, — Megijedt szegény a lövöldözéstől.

— Hát akkor te meg maradj !... Stammler azt üzeni, hogy ha nem volna még meg a gyerek, akkor csak maradi! Ha meg vissza kellene vonulni, én majd errefelé jövök, beszólok érted ... a szálláson már úgysem igen találnál senkit ...

— Nem is tudom. 1;

Ezt azért nagyon nehéz volt elképzelni, hogy ütközetben ne legyen ott a századnál... Viszont Arankát is ... így itthagyni. Kétségbeejtő.

— Na, menj csak! — mondta most határozottan Kovács. Megfogta a vállát, és megtolta. — Majd ... szóval...

De nem volt mivel befejeznie. Hogy mi lesz majd. Legyintett hát, és elindult a kiskapu felé. Még nyitva is volt. Miközben kilépett, bólintott még egyet a fejével, vagy talán biztatásfélét intett? Illedelmesen, halkan tette be a kaput.

A kutya tanácstalanul vak- kamtott vagy kettőt. A lövöldözés délről erősödött.

szabadban elég nehéz próbálni. A gyermekév adott aktualitást a számoknak, ám a verseket könyvtár, könyvesbolt hiárvában nem volt könnyű összeszedni. Munka közben is gyakoroltunk magunkban vagy félhangosan. Azért nem sikerült rosszul.

Valóban, jól sikerült Az értékelést a katonatársak tapsában tudták lemérni. Dcmá- czi Károly még beszélgetés közben fújta ki magát. Gyönyörű széki táncokat adott elő, nagy elismerést aratva.

— Pécsről jöttem, négy éve kezdtem el táncolni.

— Mit szóltak a katonatársak a táncos lábú honvédhez?

— Először csak nevettek rajtam, most már szívesen megnézik. Ha tetszik, dicsérnek is. Megpróbáltam már mást is csábítani a néptáncra, de a mostani életünkben ez elég nehéz Talán több »n is kedvet kapnak, ha leszereltünk.

Az előadóművészet kategóriában tizenhatan léptek színpadra a gálaműsoron, volt köztük versmondó, bohóc, parodista, énekes, táncos. Az előadás után az amatőr képző- és iparművészek, valamint fotósok alkotásaiból nyitottak kiállítást. Ezen a csapat művelődési otthon ok szakköri tagjainak munkai is láthatók. külön érdekesség Tímár Gábor virágokról készített százképes, színes diagyűjteménye. A fotókat három csoportba osztották a rendezők. Az egyik a katonaéletet mutatja be, a másik a gyermekkel foglalkozik de találkozunk itt egyéb témákkal is. A kiállítás darabjai részt vesznek majd a kulturális rendezvényen Székes- fehérváron. Harmadik szakágként szerepeltek az amatőr kisfilmesek, a legjobbak munkájából' szintén tegnap tartottak bemutatót.

I. fi.

Különös hobbi

u

Csak szerétéiből lehet csinálni”

_ (Folytatjuk)

Furcsaságnak számít, de nem véletlen, hogy Kaposváron, a Gorkij utcában »poty- tyan t« a természet egy darabkája.

A környéken lakóknak, dolgozóknak már megszokott látnivaló, de biztosan sokaknak nyújtana kedves emléket Könnyű Elek madárfarmja.

— Honnan ez a nagy _ álla tszeretet?

— Valójában születésem óta körülvesznek a kisebb- nagyobb állatok. Édesapám is szeretett foglalkozni ilyesmivel, én már ebben nőttem fel. Korábban főleg háziállatokat neveltem — nyulakat leadásra is —, de egészségi állapotom nem engedte a nagy megterhelést. Lassan tíz esztendeje csak madarakkal foglalkozhatom — mutat körbe.

Arcára szelíd öröm lopakodik, s hozzáteszi: »Ez az én kis birodalmam.«

Jómagam órákig figyelném a több tucat fácánt, kacsát, récét, amely 6zép tollazattal büszkélkedik, pedig korántsem ilyen, amikor igazán »ki- tollasodik«.

— Sajnos a mostani időszakban vedlenek; most nem annyira látványosak. Októbertől egészen tavasz végéig a legcsodálatosabb, legváltozatosabb színekben pompáznak. El sem hinné az ember, hogy a természet milyen tökéletes harmóniával teremtette meg ezeket a madarakat Ezért szeretem annyira őket,

— Van kapcsolata állatkertekkel vagy magángyűjtőkkel?

— Szomorú, de tény, hogy az állatkertek nem foglalkoznak fácánokkal, kisebb madarakkal. Néhányat tartanak

ugyan mutatóba, de nem szívesen. Hasonló állatbarát, aki kimondottan különleges szárnyasokkal foglalkozik, csupán 6—7 akad az országban. Rendszeres kapcsolatot tar- * tunk egymással: adunk veszünk. cserélgetünk.

— Gondolom, jelentős értékűek az itteni madárkülönie- gességek ?

— Óriási eltérések vannak az egyes fajok árai között. Van, amelyik három—négy száz forint, de nem ritka a több ezer forintos példány sem. Ez egyébként a szapo- ríthatóságtól függ, ami soksok fáradságot és nagy szakértelmet igényel. Viszont a legszebb részét jelenti a madártartásnak. Vagyis, aki a haszon kedvéért foglalkozik ezzel, rendszerint belebukik a próbálkozásba. Ezt csak szeretetté' lehet csinálni.

— Megtalálhatók kiállításokon is az itteni állatok?

— Sajnos nem, s közülünk is csak néhányan járnak versenyekre, bemutatókra. Több tényező indokolja az óvatosságot. Egyrészt nem megoldottak a szállítási és tárolási lehetőségek, másrészt — mivel ezekre télen kerül sor — a mínusz 10—15 fokos hidegről bekerülnek a plusz 15— 20 fokos melegre, majd ismételten a szabadba, igy köny- nyen megfázhatnak, elbukhatnak az állatok. Gcmd még a megfelelő fai ta1 eír ás hiánya. fej-át a bírálás is erősen szubjektív.

A magánérdeklődők azonban gyakran kopognak a Gorkij ideái ház kapuján S a gyű'lőnek nem kis büszkeség a tőlük kapott elismerő szó.

Hornyák József

Izotópok a gyógyításban

Már 1910-ben megállapították, hogy a legtöbb elem olyan atomokból áll, amelyeknek rendszáma azonos, kémiailag tehát azonosak, de atomsúlyuk különböző. Ezek az atomok a kémiai periódus sós rendszerben azonos helyre kerülnek, innen ered elnevezésük: izotópok. A Cune- házaspár jött rá 1934-ben. hogy ni“-fenséges úton is elő- állítho radioaktív elemek. A ma ka fejlődésével váll lehető\ i. hogy bármely elem radioaktív izotópját előállítsák. Ez magával hozta, hogy ■mindazokat a radioizotópokat

melyeknek a felezési ideje nem rendkívül rövid, mint elemet, vagy mint vegyület alkatrészét az iparban, a me- zőgazd,i Ságban és az orvos- tudományban. illetve biológiában nyomjelzőként felhasználhatjuk. v

A radioizotópokat napjainkban, de különösen a közeljövő orvostudományában sem diagnosztikai, sem kutatási feladatok megoldásában nem nélkülözhetjük.

Molnár Zoltán