Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

Szabolcsi haranglábak Vannak vidékek, amelyeke* sűrűn látogatnak az ország­járók, s vannak, amelyeket el­hanyagolnak. Ez utóbbiak kö­zé tartozik Szabolcs megye is. Most olyan útra csábítjuk az utast, mely a legszebb tája­kon vezet, változatos faluké­peiket tár föl, miközben e vég­vidék sajátos építményeit ke­ressük föl — a fa harangtor­nyokat. Szabolcs megye — a név sok mindent magába zárt. Különböző tájegységeket és más megyék töredékeit is. Alá Szabolcsban jár, egyúttal Be- regben és Szatmárban is jár­hat. S járhat a Nyírségben, az Erdőháton, a Tiszaháton ... Ezeknek a részeknek rész­ben eitérő múltja s táji és néprajzi sajátosságai voltak, vannak. Mások a talajok, kü­lönböznek a gazdálkodás fel­tételei is. A homokon — ame­lyet ma már almafák népesí­tenek be sűrűn, és sejtelmes erdők borítanak — másként élt meg az ember, mint mondjuk az Ecsedi-lápon, amelynek ma nyoma se igen van, s termő fekete föld lett belőle. De ahol a tájat át- s átszelő folyók árterei vannak, amerre holtágak maradtak, ott el tudjuk képzelni, hogyan élt halász-pákász ember. S a Ti­szát többször is keresztezhet­jük kompon, hídon, pontonon, északnyugatról délkeletre ha­ladva. Ezeken a keleti vidékeken még több sajátos hagyománya tűnik föl a régi népéletnek s az építészetnek, jóllehet a gya­rapodás és a vele versengve növekvő igény a jólét kimuta­tására errefelé is egyre-másra alakítja át vagy cseréli fel a régi házakat az általánosabb családiháztípusok egyedeire. Nem újkeletű a törekvés, s főként a régi fő középületet: a templomot már az elmúlt századokban is érintette. Ezért van az, hogy nemegyszer a műemlékvédelem szakemberei bontják ki s állítják vissza a kései barokkos külsőből a gó­tikus vonásokat, a puszta fal­felületek alól a késő középkori festménytöredékeket. E táj egyik feltűnő vonása a fa mint építőanyag, a templo­mok tetején, tornyán és az ön­álló harangtomyokon. Néhány szép példája maradt fenn, s a legszebb talán a csarodai templomon. Az egyik legpom­pásabb Árpád-kori emlékünk ez a XIII—XIV. századi fal­festményrészeket is őrző, ma református templom fazsinde­lyes tetejével és fatomácos, fa­zsindelyes toronysisakjával. A szomszédos kis falucska, Tá- kos, református temploma ke­vésbé ősi és pompázatos. de annál sajátosabb. Ez a XVIII. századi templom paticsfalu: gerendák között vesszőből font, falait sárral tapasztották be, aztán lemeszelték. Meny­A nyírbátori harangtorony. nyezete is fa és kazettákra oszlik, amelyekbe díszül növé­nyi mintákat festettek. A ma­gas zsindelytetűs épület, mel­lett 'egyszerűbb fa harangto­rony áll. Csarodától északra egy mel- lékúton a második falu. Vá­mosatya, amelynek a XIII. századból eredő, ugyancsak szépen zsindelyezett fedelű temploma mellett áll még im- pozánsabb fa harangtornya Ez a XVI. század vége felé ké­szült, és sisakját a fő torony­csúcs mellett a négy szegleten négy kis »fiátorony« is díszí­ti. A fiatorony egyébként má­sutt is elő-előtűnik, s leghatá­sosabban a nyírbátori késő gótikus református templom melletti hatalmas fa harang­tornyon, amelyik 1640-ben épült. Ha Vámosatyáról to­vább megyünk a Tisza jobb partján északnyugat felé, Má- tyuson szép festett famennye­zetet s Lónyán egy XVIII. szá­zadi harangtomyot látunk. On­nan kompon átkelhetünk a Ti­szán (a ráhajtó nem éppen személyautónak készült), s el­jutunk Mándokra, amelynek görögkeleti fatemplomát a szentendrei skanzenbe szállí­tották, majd Zsurkra, ahol ugyancsak szép fiatomyos, XVIII. századi harangláb áll. Ha viszont Csarodától délke­letre fordulunk. Esze Tamás szülőfaluján, Tarpén át Tiva­darra, onnan a Tiszán, át Kis- arra jutunk — Beregből Szat- márba, illetve az Erdőhátra. Az Erdőhát ugyancsak a fa haranglábak hazája. Központ­ján, Fehérgyarmaton át érünk Mándra, ahol szintén harang­láb épült a templom mellé, akár a szomszédos Nemesbor- zován, az azzal szomszédos Nagyszekeresen, aztán Kis­szekeresen, s onnan a harma­dik faluban; Kölesén, újabb háiom faluval odébb, a határ­széli Kisipoládon és a szinte szomszédos, de csak kerülővel megközelíthető Nagyhódoson. E haranglábak építői jórészt erdőháti ácsok, faragók voltak. Gyönyörű szerkezeteket ácsol­tak össze e 20—30 méteres (sőt még magasabb) tornyokban. Toronys'sakjaik alakja a góti­kus építkezés emlékét őrzi, míg a sisak alatti tornácok faragott oszlopai és nyílásai a reneszánszét. Vajon miért éppen ezen a vidéken épültek ilyen fator­nyok (és részben fatemplo­mok)? Erre nézve a válasz nem egyértelmű. Annyi bizo­nyos, hogy e vidék egykor fá­ban gazdag volt. Másrészt Be- regföldje a Kárpátokig ter­jedt; az ottani faépítészet is bizonyosan hatott. N. F. AUGUSZTUS u KEDD Marcell A Nap 4.18 ómkor kél, és 18.39- kor nyugszik; a Hold 22.40-kor kél, és 12.13 órakor nyugszik. A várható időjárás; Felhős idő, több helyen eső, záporeső. Időnként élénk, többfelé erős északnyugati, északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma, ked­den: 20—25 fok között. A Balaton vizének hőmér­séklete Siófoknál tegnap 11 órakor IS fok volt. Szovjet vendégek hazánkban Küldöttség élén hazánkba érkezett tegnap Valentyin Karpovics Meszjac, a Szov­jetunió mezőgazdasági mi­nisztere. A küldöttség tag­jai közt van F. P. Szenyko, a Belorusz és A. A. Turken- bajev, az Uzbég SZSZK me­zőgazdasági minisztere is. A küldöttség részt vesz a szov­jet mezőgazdasági, élelmi- szeripari és mezőgépipari ki­állítás megnyitásán, és tár­gyalásokat folytat a két or­szág agrárgazdasági együtt­működésének további fej­lesz tésérőL — A román autóközlekedé­si vállalat értesítette a Vo­lán Trösztöt, hogy az eddig kéthetente közlekedő Buda­pest—Albajulia közötti jára­tát augusztus 11-től, az ed­dig hetente közlekedő Buda­pest—Kolozsvár járatát pe­dig augusztus 15-től üzem­anyag-takarékosság miatt megszüntette. — Átadják Szeged új Tl- sza-hídját. Ez lehetővé teszi majd, hogy a Lenin körút és a Tisza-part közötti területet gyalogos városközponttá ala­kítsák. — NDK-osereiidf'Itetésen j'rt a Kaposvári Húskombi­nát tíz dolgozójának a gyer­meke. Belföldi ingyenes pi­henésre tizennégy gyereket vittek el. A mai ügyeletes; Lengyel András Telefon: 11-510, este 8-ig. Hány ember élt eddig a földön ? A demográfusok inkább ah­hoz szoktattak hozzá bennün­ket, hogy az eljövendő népes­ségszámot becsüljük tel, sem­mint ahhoz, hogy az elmúlt .dók népességét számítgas- suk. Csupán a hatvanas évek elején kezdtek az amerikaiak azzal foglalkozni, hogy meg­közelítő pontossággal megálla­pítsák, összesen hány ember t eddig a földön. Napjaink­ban egy francia kutató azt igyekszik megállapítani, ho­gyan alakult a népesség terü­letenként és korszakonként. A Francia Demográfiai In­tézet igazgatója, Jean Noel Biraben a közelmúltban adta közre érdekes tanulmányát. Jóllehet, utólag meglehetősen nehéz pontos adatokat besze­reli a régmúlt időkről, a tör­ténelem és a történelem előtti idők adatainak türelmes ta- n ilmányozásával a következő eredményre jutott: Tízezer évvel ezelőtt a mai Franciaország területén kb. 50 ezer ember élt, s ugyanek- ko" az egész világ lakossága 5 millió körül mozgott. Idő­számításunk kezdetén 5—6 millió lehetett a mai Francia- ország lakossága, és kb. 250 millió ember élt a földön. Már abban az időben is Ázsia volt a legnépesebb kon­tinens, kb. 170 millió lakossal. Ebből 70 millió jutott Kínára, 46 millió Indiára és 2 millió Japánra. Afrikában ekkor kb. 26 millió ember élt, ennek is több mint a fele a kontinens északi részén. Észak-Amerika, kb. 3 millió lakosával majd­nem sivatagnak számított Kö­zép- és Dél-Amerikához ké­pest, ahol tízszer annyi em­ber élt. A számítások szerint nap­jainkig kb. 80 milliárd ember élt a földön. Ez a szám talán kicsinek tűnik, hisz alig húsz­szor több, mint ahány ember jelenleg a földön él: több mint 4 milliárd. Ugyanakkor figye­lembe kell venni azt a tényt, hogy időszámításunk kezdete óta a népesség kb. 16-szorosá- ra nőtt. Ez a növekedés nem hirtelen történt és nem is volt folyamatos: közrejátszottal? a háborúk, az időjárásban be- á'lt változások, a népvándor- ’ások és inváziók, a kulturális és műszaki fejlődés, új terü­letek meghódítása stb. A Biraben-féle tanulmány­ban szereplő számok termé­szetesen csak becsléseken alapszanak, hisz minél régeb­bi adatokat keresünk, annál jobban elbizonytalanodunk. Ugyanakkor, érdekes módon, az i. sz. 2 és 1911 között Kí- n'ban végzett népszámlálási adatok megbízhatóbbak, mint a legfrissebbek. Ugyanígy a római császárság idejéből származó adatok szintén pon­tosabbak, mint a középkor adatai. A tanulmány sorra veszi a különböző okokat, amelyek lé­nyegesen befolyásolták a de­mográfiai változásokat. Íme csak néhány tényező a sok kö­zül: a jégkorszak után nagy területek válnak lakhatóvá, ill. mezőgazdaságilag megmű- velhetővé, a mezőgazdasági forradalommal javulnak a táplálkozási körülmények, csökken a gyermekhalandó­ság, növekszik a szülő kort elérő nők száma, a nagy jár­ványok — pestis, himlő —, a százéves háború jelentősen csökkentik a népesség szá­mát, a fejlett inka és maya kultúrák a népesség magas számával jártak együtt, a spa­nyol hódítás következtében azonban jelentősen csökkent a lakosság száma — tömegmé- szárlások, járványok, a gazda­sági és társadalmi rend tönk­retétele —, a rabszolgakeres­kedelem ugyancsak rendkívü­li veszteségeket okozott. Az európaiak megjelenése Afri­kában pozitív és negatív ered­ményekkel is járt: a kukorica és a manióka megismerése ja­vította a bennszülöttek táplál­kozását, ugyanakkor az eddig ismeretlen európai betegségek növelték a halálozási arányt. Az öntözési rendszerek kiala­kítása és pusztulása nemegy­szer azt eredményezte, hogy bizonyos területeken — pl. Mezopitámia — a népesség száma megsokszorozódott, majd alig felére csökkent. Ha a népesség változásait alapul véve jóslásokba bo­csátkoznánk, a következő vég­letek mind valószínűnek tűn­hetnek: az i. e. IV. és III. sz. adatai és változásai alapján 2000-re 20 milliárd ember él­ne a földön, ha pedig az i. sz. II. és III. századra vonatkozó adatokra támaszkodunk, a II. évezred végén alig 35 millió ember élne a földön. Tegyük még hozzá, hogy azok a jóslások, amelyeket a demográfusok néhány évtize­de készítenek, többnyire nem váltak be. Jóllehet a demográ­fia napjaink fontos témái kö­zött szerepel, ne feledjük el, hogy a múltat, bizonytalan adataival együtt is, jobban is­merjük, mint a jövőt, — Felújítják a balatonbe- rényi óvodát. Az építés so­rán a környék lakói, a ka­posvári AGROBER dolgozói és a honvédség több mint 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. — Az építőipari napok ese­ménysorozatának részeként hétfőn újabb kiállítások nyíl­nak Szegeden, a technika há­zában rendezett Paneles épí­tés című kiállításon. Bemu­tatják a házgyári elemekből tervezett bölcsődék, óvodák makettjeit. — Elhunyt — vasárnap hajnalban — Piróth Gyula Jászai-díjas színművész. Te­metéséről később intézked­nek. — Kiállítással zárult va­sárnap az V. nemzetközi zo­máncművészeti alkotótelep Kecskeméten. A hathetes nvári művésztábor résztve­vőinek — 15 magyar és szov­jet képző- és iparművésznek — itt készült alkotásait mu­tatja be a megyei művelődé­si központban megrendezett tárlat. — Üj gázcsere-telepet épí­tettek Görgetegen. A telep, a hozzávezető úttal együtt, 287 ezer forintba került. Meselemezek Kellemes, de időt. rabló terheket vesz le a Hangle­mezgyártó vállalat a kisgyer­mekes szülők válláról: az idén több mint tíz mesele­mezt jelentet meg. Az esti felolvasás helyett a lemez­játszó mellé ülhetnek az ap­róságok és úgy hallgathatják a mesét. — Martyn Ferenc rajzai­nak állandó kiállítása nyílt meg vasárnap Pécsen. A vá­rosban élő Kossuth-díjas fes­tő- és grafikusművész a Ja­nus Pannonius Múzeumnak adományozta rajzainak leg­javát. A közülük kiválasz­tott több mint félszáz lapot láthatja most a közönség. — A néni műemlékek új­jáépítéséről készült fotódoku­mentációból kiállítás nyílik holnap Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központ­ban. — Életmentő emlékérem­mel tüntették ki Chavala Jó­zsefet, az óbudai tsz dolgo­zóját, aki idén június 5-én a Duna szentendrei szaka­szán élete kockáztatásával kimentett a vízből egy ful­dokló, 16 esztendős fiút. A kitüntetést tegnap Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese adta át. — Női ruhák és blúzok varrására, a természetes se­lyem hatását keltő poliészter divatszövet gyártását kezdte meg a Magyar Selyemipari Vállalat. Eddig 10 ezer négy­zetméter készült el a sely­mes tapintású új szövetből, s a tervek szerint a teljes gyártási felfutás után 450 e'er négyzetméter kerül he ‘ majd ki a gyárból évente. — Kigyulladt tegnap dél­előtt a segesdi tsz-ben egv szalmaikazal. A tüzet dohá",j zás okozta, az anyag; ki 7000 forint. 30 évvel ezelőtt, 1919. augusztus 14-én kezdő­dött Budapesten a II. világif­júsági és uiáktalálkozó, a nép­szerű VIT, amelynek kéthetes eseménysorozatán a világ min­den részéből érkezett fiatalok szőtték szorosabbra a haladó ifjúság baráti szálait. Mint is­meretes, a VIT az ifjúsági vi­lágmozgalom rendszeresen megrendezett, legnagyobb és legjelentősebb eseménye. Az a funkciója, hogy az egész vi­lág haladó ifjúságát képvise­lő résztvevők a másfél—két hét alatt megismerjék egymás éle­tét, és véleményt cseréljenek a legfontosabb időszerű társadal­mi, politikai kérdésekről, s közben bemutatják nemzeti kultúrájuk sajátosságait is. A világifjúsági és diáktalál­kozók a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség és a Nemzet­közi Diákszövetség közös ak­ciói, s minden alkalommal szé­les körű érdeklődésre tarta­nak számot. Az első VIT-et 1947-ben Prágában rendezték meg, ezt követte a budapesti; a további VIT-székhelyek Ber­lin, Bukarest, Varsó, Moszkva, Bécs, Helsinki, Szófia, Berlin; legutóbb, 1978-ban Havanna adott otthont a világifjúsági és diáktalálkozónak. Ma kezdődik az ifjúgárda-szemle Győr-Sopron megye ad ott­hont a ma kezdődő X. orszá­gos ifjúsági szemlének. 1300 részvevőt várnak a KISZ központi Bizottsága által rendezett országos szemlére. Az augusztus 20-ig tartó ren­dezvényre az ifjúgárda sza­kaszok mellett veteránok is meghívót kaptak. A szemle programsorozata jó lehetőse­get biztosít arra, hogy bemu­tassa az ifjúgárdiatak fel­készültségét, eves képzési munkajua ereumenyesseget, — Tadzsik acheológusok a Szovjetunió iegma.ö^»aDJ hegysegeoen: a t-armtun, a Jöuu nieteres magasságban jevó özan-jnuia szat?auek- ban az icioszaxnitásunK eiotti V—VíiI. szazauooi szármázó sziktarajzokat taiaitajc. A ki- vesett je.enei.ek vacnteeske- vadaszatot és más eietuepe-^ két áoiázolnak. — Diétás tej előállításán dolgozik a Központi Élelmi­szeripari Kutató Intézet. Ké­miai utón elbontják a sokak számára káros tejcukrot. — Már több mint 12 ezer hektár erdő lett a lángok martaléka a déikelec-francia- országi pusztító tűz következ­tében. Az oltásban több ezer tűzoltó és katona vesz részn — Egyéves a világ első »lombikDébije«, Louisa Brown; szü.ei szűk körben ünnepelték meg az . egészsé­ges szőke kislány születés­napját. Gyermekrajzok Nemzetközi gyermekrajz- kiállítást nyitottak meg va­sárnap Debrecenben. Az idén hatodik alkalommal hirdet­ték meg a gyermekrajz pályá­zatot, amely a hazai és kör­nyező szocialista országok rajzolni szerető gyermekei­nek bemutatkozási fóruma. A nagyszabású kiállításon a pá­lyázaton elfogadott, jutalma­zott és díjazott rajzokból a művelődési központ előtt és a Kossuth téren a közönség 900 munkát láthat, amelyeket a zsűri 4000 rajzból, fest­ményből és grafikából vá­lasztott ki. — Eredményesen ritkítot­ták a várost szennyező ga­lambok seregét Nyugat-Ber- linben fogamzásgátló szerrel ’ evert kukoricával; 1977-ben 60 ezerre becsülték a galam­bok számát, ez tavaly 30 ezerre, most pedig már 13 ezerre csökkent. — Két fogoly megszökött a Szardíniától északra fekvő egyik kis sziget ismert bün­tetőintézményéből, jelentet­ték az olasz hatóságok. Eb­ben a börtönben őrzik Olasz­ország legfőbb »közellensé­geit«, többek között Renato Curciót, a »Vörös Brigádok« alapítóját. Az egyik szöke­vény vízbe fulladt, holttestét a Földközi-tengerből halász­ták ki, a másiknak azonban nyoma veszett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents