Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

Őszi-téli tervek. Növekvő feladatok, erősödő pártszervezet Egy kicsit a vasút életébe, mindennapos gondjaiba is be­pillantottam, amikor Tihanyi Lászlóval, a MÁV Kaposvári Vontatási Főnökség 1-es szá­mú pártalapszervezetének tit­kárával munkájukról, terveik­ről beszélgettem. Azok közé tartozik, akiket fiatalon »meg­csapott a mozdony füstje«, s elsiakíthatatlanul ide kötő­dött a sorsa. Itt lett motor- szerelő ipari tanuló 1957-ben, volt mozdony- és motorveze- tő, felvigyázó, s most műve­zető. Itt lett kommunista 19GG-ban. Négy éve pedig párttitkár. Többségükben fiatalok — ötvenheten vagyunk az alapszérvezetben: lakatosok, motorszerelők, kocsifelvigyá­zók. Többségükben fiatalok, f'zikai dolgozók. A párt so­miba a munkában kiemelke­dő négy fiatalt vettünk föl az ; ’én. az elmúlt négy év alatt eszesen húszat. Előtte a Ti TSZ-ben tevékenykedtek, etyik ajánlójuk az ifjúsági ;■ 'ervezet volt. Sokféle munka f iglalkoztat most bennünket: segítjük a hamarosan sorra kerülő belső átszervezést. Megszűnnek az eddigi főnök­ségek, egy kézbe kerül a ve-. 7?tés, az irányítás, így ered­ményesebben oldhatjuk meg sí. állomás feladatait. Felké­szülünk az őszi—téli személy­es teherszállítás föltételeinek megteremtésére. Segítjük a 45 . tagú KISZ-szervezetet. Kö­zeledik a pártoktatás. folytat­ni kívánjuk a pártépítést, s ezernyi más tennivaló akad még — összegezte Tihanyi László röviden, mi foglalkoz­tatja most őket. Az alapszervezet ott tevé­kenykedik, ahol a személy- és a teherszállítmányokhoz szük­séges vontató járműveket — mozdonyokat, motorkocsikat — karbantartják, javítják. Az a fontos, hogy ne legyen kése­delmes indulás, hiszen nem maradhat’ ki a járat. Előfordult, hogy nem kap­tak elegendő alkatrészt a mo­torkocsikhoz. Az egyik kom­munista javaslatára átalakí­tottak egy kiselejtezett esz­tergagépet. s azon újították föl az elhasználódott lamel­lákat. Többen — köztük Si­mon Ferenc, Steller József, Tüske József, Nagy Jenő, •Ta~ kacs József, Tihanyi László — megkapták a kiváló újító ki­tüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát a munkát könnyítő, megtakarítást jelentő újítá­sukért. Éveken át elsők vol­tak az igazgatásiig újítási versenyében. Nagyon sokat segítenek a szocialista brigá­dok, amelyekben mindenütt ott vannak a kommunisták. A vörös zászlót, a MÁV kiváló brigádja címet , ötször elnye­rő Ságvári ifjúsági brigád, na­gyon sokat vállalt. Hot munkásőr, két eiőképzős A városi, az üzemi pártbi­zottság elismeréssel nyilatko­zott a vontatási főnökség 1-es alapsaervezetének pártépítö tevékenységéről, a tanulási kedvről, a politikai képzésről. Többen elvégezték a szakosí­tót, az esti egyetemet, a marxista középiskolát, vagy éppen most járnak. A többiek pedig az alapszervezeti poli­tikai oktatásban vesznek részt. Fiz az alapszervezet fontos feladatának tartja a mun- kásőr-utánpótlás nevelését. Hatan tagjai a testületnek — köztük Tihanyi László párttit­kár 1966-tól —, s most két fiatalt — Antal Lászlót és Mojzer Zoltánt — javasolták a kaposvári Latinca egység előképzőseinek sorába. Kovács József, akit nemré­gen fogadtak a kommunisták közé, feleségével együtt kezdi meg marxista középiskolai ta­nulmányát. Együtt a pártcsoportokkal Sok gazdasági, politikai, gazdaságpolitikai feladat vár az alapszervezet kommunistái­ra. Olyan is. hogy saját so­raikban segítenek bizonyos értetlenséget eloszlatni. Nem­régen kaptak hét új M 43-as dízelmozdonyt, s néhányan félnek tőle, mert különböző mendemondákat hallottak. — Ebben is számítunk a pártcsoportokra, A bizalmiak az elmúlt években igen nagy segítséget nyújtottak a párt­ós a gazdasági vezetőségnek. A vezetőségi üléseket követő­en rendszeresen tájékoztatjuk őket, ők pedig bátran el­mondják a véleményüket, tol­mácsolják a többi kommunis­táét, pártonkívüliét. Jó néhá­nyan — Gulyás Jenő. Rcidl József, Mojzer Zoltán, Fáth Ferencné, Maróti Józsefné — évek óta lelkiismeretesen lát­ják el feladatatákat. Az itteni kommunisták, pártesoportbizalmiak közül sokan régi dolgozói a vasút­nak. Személyes példájukkal erősítik az ide kerülőkben a vasúthoz való kötődés érzé­sét. Szálai László A szövetkezet segítségére van szükség 20 700 nyugdíjas a tsz-ekben Szorgos kistermelők 18 vagon sertés a szakcsoporttól A boglárléllei áfésznek 29 fóliás termelője van. 8270 négyzetméteren termelnek primőröket. A szövetkezet 5136 kilogramm fóliaborításí és 3500 folyóméterre elegen­dő fóliasátor-bordát adott ki a primörtermelöknek 40 szá­zalékos kedvezménnyel A köldért-tel kötött szerződést teljesítették, félmillió hajta­tott paprikát értéloesí tettek Most egy vagon szabadföldi paprikát, három vagon para­dicsomot, ugyanennyi uborkát és 40 ezer csomó sárgarépát, illetve gyökeret szállítanak. Ez utóbbi cikkek 80 százalé­kát már átadták. A gyümöl­csök közül cseresznyéből egy vagonnal, meggyből 13 va­gonnal vásároltak fel, ami kevesebb a tervezettnél. A szerződés szerinti 8 vagon szilvát valószínűleg meg tud­ják vásárolni. Kajszibarackból v'szorít jelentős a kiesés. A tervek szerint az év vé­géig 750 mázsa nyulat kell megvenniük, de a félév végé ig ennek csak 25 százalékát adták át a tenyésztők. A ki­eséshez hozzájárult az, hogy egy hónapig nem kaptak nyúllápot, és működési terü­letükön a keszthelyi kisálatte- nvésztő szakcsoport is vásá­rol nyulat. -Egyes méhcsalá­doknál mérgezés volt, ennek ellenére a szerződésben vál­lalt 5 vagon mézet meg tud­ták venni. A szövetkezet a bogi ár leltei vásárcsarnok egyik pavilonjában árusít élő baromfit, amelyből július kö­zepéig — saját,, felvásárlásból — 15 mázsát adtak el. Ez 5 mázsával több a tervezettnél. Az áfész kereteiben Boglár- leltén működik a sertéste- rvészt-ö szakcsoport. Eddig a 1 SS x-r/.ödött mennyiség 90 százalékát- 18 vagon sertést "^állítottak el, de még 4 va­gonnal biz'osan fel tudnak vásárolni. Kielégítően műkö­dik .a hú'galambtenyészté s-mkesoportiuk is- 30 mázsát ’«.4,-tek ebből az exportcikk­ből, és ennek 70 százalékát má” leszállították, biztosra ve­hető tehát az. éves terv tel­jesítése. A galamb! ">ny ész! és propagandája érdekében au­gusztus 20-án galambkiállí­tást rendeznek Boglárlellén. Tojásból 900 ezer darabot vettek meg, és erőfeszítéseket keli tenniük, hogy az 1,3 millió darabos tervüket telje­síteni tudják. Táphiányra pa­naszkodtak az áfész-nél. Az eddig kapott 125 vagon táp és szemestakarmány kevés­nek bizonyult. A szőlősgyöröki szőlő- és gyümölcs termelő szakcso­portjuknál igen ígéretes a szőlőtermés. Várhatóan 400 mázsát tudnak ebből a ked­velt gyümölcsből megvásárol­ni. A szövetkezet községei kö­zött Boglárlelle a sertés- és galambtenyésztésben tűnik ki, míg Hátrány a zöldségterme­lésben jeleskedik. Fóliás ter­melőik közül Meiszter János- né és Szilvási Imre boglárlél­lei, valamint Sipos György né látrányi termelőjük érte el a legjobb eredményt. Felvá­sárlóik közül a szőlősgyöröki és a látrányi érdemel dicsé­retet. Az élés/, tervei között szerepel, hogy Boglárlellén ás Gamáson újabb zöldségter­melő szakcsoportokat hoz lét­«*" ■ I>. Z. »Ezt a generációt igencsak megviselte az élet.■» A mon­datot egy megyei tanácskozá­son jegyeztem föl nemrég. Akinek a szájából elhangzott, korát tekintve évtizedek vá­lasztják el ettől a nemzedék­től, mondhatnánk fiatal em­ber. Felelős beosztásban dol­gozik, s tudom róla, hogy nem tekintheti magát somogyi tsz- nyugdíjasok leszármazottjának — az említett tanácskozáson Ugyanis róluk volt szó. Túlzás talán, hogy az élet által megviselt generáció az övék? Ismerek olyan öreget, aki, miután nagy keservesen hazatért az első világháborús hadifogságból, Kanadában próbált szerencsét, s hogy nem találta meg, amit keresett, csalódottan megtért szülőfalu­jába. Egyik napról a másik­ra kint találta magát a máso­dik világháború vérzivatará­ban; azután negyvenkilencben meg ötvenhétben termelőszö­vetkezetet alapított... ■ Legtöbbjük megjárta egy vagy két háború frontjait. Földet osztottak nagy lelke­sen, vagy a »vi sszavál tozás- tól« félve, reszkető kézzel ver­ték a eöveket a táblába. Nem egy közülük vállalta, ho,gy a cinikusok céltáblája legyen: gúnyolódtak az újgazdán, amiért a frissen kapott öt-hat holdja parlagon maradt, mert nem volt igavonó barma, eké­je, vetőmagja, és megint nap­számba járt, hogy ellenszol­gáltatásként fogatéról, segítsé­get kapjon. Vitatkozott dűlő- úlon, kocsmában, a templom­nál misekezdéere várva, hogy igenis szövetkezni kellene — pedig milyen nehéz volt el­lenérvet odavágni annak, aki pár holdját, amelynek mezs­gyéjén még el sem korhadt a negyvenötös cövek, az isten­nek sem akarta a közösbe vinni... Szóval ez az a bizonyos ge­neráció ... Kiszorultak előbb a munkából, majd a közélet­ből — legtovább azért még itt tartották magukat. Fiaik, unokáik talán egy fedél alatt élnek velük, de egyre keve­sebb az ilyen példa, s ha a tető közös is, a falak már többnyire külön háztartások sorompói. És külön világoké. Olykor beszélgetni sem tud­nak, mert úgy vélik, nincs miről; nem értik vagy nem érdeklik egymást, csak any- nyiban, amennyiben elkerül­hetetlen vagy illendő a kap­csolattartás. Nyárközép. Sokan vannak szabadságon, nagy az idegen- forgalom — csupán az időjá­rás nem veszi ezt tudomásul. Az említett hét — akárcsak júliusi »elődei« — nem ké­nyeztetett el bennüket verő­fénnyel, a nyaralni, bámulni vágyóknak nagy bosszúságára. De hozzájuk hasonlóan kese­regnek a dinnyetermelők, meri nem édesedik a kedvelt gyü­mölcs, a paprikatermelők; mert nem úgy fejlődik a ter­més, mint várnák — és lehet­ne sorolni tovább. Hovatovább bele kell nyugodnunk, hogy a szélsőségek, a rendszertelen időjárás éve az idei. Ha valakit próbára, tett és megviselt ez a rendszertelen­ség, akkor azok a »tető nélküli üzemben«, a mezőgazdaságban dolgozók voltak. Az elmúlt hetekben az érdeklődés közép­pontjában állt. a mindannyiun­kat érintő és érdeklő munka, az. aratás, és nagy megköny- nyebbülés kimondani az év harmincadik hetenek a végén; Somogybán befejeződött a ka­lászos gabonák betakarítása. Az utóbbi evekben t$üan egy­szer sem kísérte ennyi aggo­dalom, ennyi törődés, ennyi 1 izgalom a búza útját, mint az 1 idén. És búr az időjárás hát­rányait az emberi igyekezet, a technika képes volt bizonyos mértékig ellensúlyozni, telje­sen kivédeni nem tudta. A terméseredmények elmaradtak a várttól. Pedig példás szerve­zettséggel, felelősségteljes gon­dossággal, egymást segítve vé­gezte a nagy munkát az ara­tók ma már maroknyi csoport­ja. Erőfeszítéseikért köszönet illeti őket. A hét végéig mintegy tizen­kétezer vagon kenyér- és ta­karmánygabonát vett át a nagyüzemektől a Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalat a sokévi átlaghoz hasonló mi­nőségben, illetve — és ez min­denképpen örvendetes tapasz­talat — a kenyérbúzának a korábbiaknál jobb a sikértar­talma. A gabona értékesítése még folyik. Most a hét végén is nyitva tartanak az álvevő­helyek, fogadják a termést, ahol igénylik az üzemek. És aki úgy véli, hogy a nagy erő­próba után szusszanásnyi pi­henés következik, az téved. A szalmát letakarító, a tarlót szántó traktorok rójak a táb­lákat mindenfelé. Megkezdő­dött a következő év termését megalapozó tevékenység. A megyei agrokémiai és nö­vényvédő állomás talajlabora- tóriumában csúcsidő van. Az őszi vetések előtt tájékozód­niuk keli az üzemeknek a be­vetendő' táblák tápanyagellá- tásáról, hogy szakszerűen, ésszerűen szervezhessék a mű­trágyázást. A laboratóriumban az aratás és a vetés megkez­dése közötti rövid néhány hét alatt hal-nyolc ezer talajmin­tát kell megvizsgálni, azaz heti nyolcszáz helyett ezer vizsgálatot elvégezni. Többlet- munkát, nemegyszer a szabad­szombatok feláldozását kíván­ja ez az itt dolgozóktól. Az értéket teremtő, alkotó munka sok példáját idézhetné a krónikás a múlt hétről. Kö­zülük egy: megkezdte második félévi exportszállításait a ka­posvári Delta sportáru és bőr­konfekció szövetkezet, tízezer pár munkavédelmi kesztyűt indítottak útnak Franciaor­szágba. Az eredményesen mű­ködő, az első félévi tervét tíz­millió forinttal túlteljesítő szövetkezet tíz tőkés országba szállítja a fizikai munkánál használatos kesztyűket, he­gesztőöltözetet, olvasztároknak való kötényeket, no és termé­szetesen a különböző sporüáb- dakst. »A somogyi termelőszövet­kezeti tagok életkora magas, egyre többnek csökken a mun­kaképessége, gyakran beteges­kednek ... A nyugdíjasok egy része nem tart kapcsolatot a tsz-szel, de a legtöbben to­vábbra is igénylik a szövet­kezet segítségét, szolgáltatá­sait. Egyre több az idős, egye dülálló nyugdíjas, illetve jára­dékos, Életük igen nehéz. Az öregeknek nyújtott támogatás formái egyre bővülnek — ez a szövetkezetek szociális megnyilvánulásának legszebb formája. Mintegy negyven tsz ingyenes tűzifával, kedvezmé­nyes szolgáltatással segíti őket: hat szövetkezetben az alacsony, nyugdíjakat kiegészí­tik. Egy tsz gondozónőt fizet, alti az elesett betegeken segít. Ugyanakkor tizenhét gazdaság nem részesíti segélyben az öregeket.. .« A somogyi közös gazdasá: gok 51 ezer tagja közül 29 700 nyugdíjas — ez a szám meg­jelöli a feladatokat is! Példá­ul következetes differenciáló­dást a szociális lehetőségeken belül, az e célra fordítható anyagi eszközök keretei kö­zött. A termelőszövetkezetek­ben működő bizottságok so­rában a nöbizottság íoglalko zik első helyen az öregek helyzetével, és segít enyhíteni a gondon. Módszereket kez­deményeznek. s ezek megvaló­sításából példásan kiveszik részüket. Az öregek helyzete nem úgy nehéz ahogyan régen volt. hanem masliéppcn. Higgyük el nékik, ha mondjál? — egyébként ritkán szánják ma­gukat panaszos szóra —: ta- lajtalanoknak érzik magukat sok helyen azáltal, hogy lé­nyegében alig hagyhatnak tárgyi örökséget az utódokra, hiszen azok fiatalon, életük teljében a munkájuk révén mindent előteremthetnek, amire szükségük van. S jó né­hány magára maradt — nem olyan, akinek nincs gyereke! — idős ember talán éppen a? előbbi meggondolásból nem az övéinek ír kérő leveleket., nem hozzájuk fordul, ha va­lamiben hiányt szenved, ha­nem bekopogtat a tsz-irodára, vagy megállítja az utcán az elnököt, a brigádvezetőt — meghallgatást, megértést és segítséget várva. A' csurgói termelőszövetke­zetben járva a főkönyvelő és helyettese számlakartonokat mutatott: elenyésző az az ösz.- szeg, amely szociális kiadások­ra a rendelkezésükre áll, de hát szegény a tsz, nem telik többre. Azt viszont megtetta a vezetőség, hogy sorra vette az öregeket mindegyikük sor­sát külön vizsgálta. Ha akad köztük tarthatatlan körülmé­nyek között élő, felkarolják. A lábodi tsz-ben jóval töb­bet nyújthatnak: ott majdnem tízszer annyi pénz áll rendel­kezésre, mint Csurgóm, s az ö?-regen belül igencsak szép summa jut az idősek támo­gatására. Tehát: ahány tsz, szinte annyiféle lehetőség, módszer, s ha anyagiakra nem mindig futja, a törődésnek egyéb formáit érdemes meg­keresni és alkalmazni. Ez a generáció ugyanis nem. kö- nyöradomámyt vár, hanem — s még ezt sem mondja fcf, ne­künk kell tudnunk — érde­meihez méltó megbecsülést ott és onnan, ahol est mun­kás évtizedeivel kiérdemelte. Hcrnesz Ferenc Autóbusz-pályaudvar épül Barcson Á múlt hét fontos eseményt hozott a munkásőrségbe java­solt fiatalok életébe is: a me­gye munkásőregységeinél min­denütt megkezdődött előkép­zésük. E héttől rendszeresen ismerkednek a testület felada­taival, . felszereléseivel, sza­bályzatával, hogy majd a több hónapi kiképzés után, az ün­nepi egységgyűléseken tegye­nek esküt és lépjenek a tarta­lékba vonuló munkásörök he­lyébe. Nyárközép van, és ha két ember találkozik, a letöltött vagy az éppen kezdődő sza­badság nem marad ki a be­szélgetésből. Újabb somogyi gyermekcsoportok indultak a héten különböző üdülőkbe. A Balatonon nyaralók válogat­nak a tarka programokból. A boglárlellei nyári színház a héten tartotta második bemu­tatóját, ugyancsak itt a párt­székházban természet- és kör­nyezetvédelmi kiállítás nyílt, a balatonföldvári kerlmozi a lengyel filmnapok egy esemé­nyének adott otthont — és so­rolhatnánk a hét, főként a mostani hétvége sokszínű, szó­rakoztató eseményeit. Tetőzik a nyár, az idegenforgalom — és marad a remén}', hogy a jövő héten tálán az időjárás is valóban nyári lesz. Vörös Maria Augusztusban avatják Bar­cson az új autóbusz-pályaud­vart. Építését a városi tanács költségvetési üzeme végezte. A Dráva-parti település központ­jához közel -olyan területen építették föl, ahol a későbbi bővítésre is van lehetőség. A megjelenésében is szép, cél­szerű épületben a legkorsze­rűbb technológiai berendezé­seket szerelik föl. Olyan biz­tonsági berendezéseket építe­nek be, amelyek megakadá­lyozzák, hogy a járművek ösz- szeütközzenek. URH-rádióköz- pontot is kap a pályaudvar azért, hogy a vonatot helyet­tesítő autóbuszokkal és a na­gyobb állomásokkal kapcsola­tot teremthessenek. A pálya­udvar építését az tette indo­kolttá, hogy a Nagyatád és Barcs közötti vasútvonal meg­szüntetése után jelentősen nőtt az autóbuszforgalom. Az év végén pedig megszűnik a for­galom a Kaposmérő és Barcs közötti vasútvonalon, s erről a vonalról is autóbuszok szállít­ják majd az utasokat.

Next

/
Thumbnails
Contents