Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

Változások a Büntető Törvénykönyv általános részében A z új Büntető Törvény- könyv (Btk.) 1979. jú­lius 1. napjával ha­tályba lépett. Megalkotását nem az tette szükségessé, mintha az eddigi Btk. elvei módosításra szorultak volna; az eredményesen védelmezte szocialista társadalmi rendün­ket, az állampolgárok szemé­lyét és jogait, hozzájárult a közrend és közbiztonság meg­szilárdításához. Az új Btk alapvető célja, hogy a jelen­leginél nagyobb összhangot teremtsen a társadalmi-gaz­dasági viszonyok fejlődése ég azok büntetőjogi védelme kö­zött. Olyan korszerű törvény- könyvet kellett létrehozni, amely megfelel társadalmunk .jelenlegi fejlettségének és a következő évtizedekben vár­ható fejlődésnek. Ennék érde­kében a társadalmi viszonyok változásaiból, a társadalom tudati és erkölcsi állapotából, a bűnözés helyzetéből és vár­ható alakulásából le kellett vonni a szükséges következ­tetéseket­Az előbbivel szorosan ösz- szefüggő célja az új törvény alkotásának az is, hogy a bű­nözés elleni küzdelemben az eddiginél hatékonyabb és időállóbb eszközöket adjon a bűnüldöző és igazságügyi szervek kezébe. Mint mái- említettem, a büntetőjogi és a jogpolitikai elvek nem változtak, ebből következik, hogy az eddig ha­tályos Btk rendelkezései ki­sebb — főleg stiláris — vál­tozásoktól eltekintve általá­ban változatlanok maradtak. A Btk-n&k csak azokkal a rendelkezéseivel kívánok fog­lalkozni, amelyek újak és amelyek a jogalkalmazókon kívül mások érdeklődésere is számot tarthatnak. A nemzetközi kapcsolatok bővülésével a jogfejlődés ab­ba az irányba halad, hogy az egy es államok a másik állam által hozott ítéletek hatályát elismerjék, és annak rendel­kezéseit a saját jogszabálya­iknak megfelelően érvényre juttassák. Az új törvény le­hetőséget nyújt arra, hogy nemzetközi szerződés alapján a külföldi bíróság ítéletét Ma­gyarországon, illetőleg a ma­gyar bíróságok ítéletét külföl­dön hajtsák végre. Ennek az új rendelkezésnek indoka, hogy a büntetés célja — el­sősorban az egyéni megelő­zés — külföldi állampolgár esetén korlátozottan érvénye­sül, az pedig, hogy nem a ha­zájában hajtanak végre rajta büntetést, fokozott hátrányt jelent, ami szükségtelen. A büntetőeljárás felajánlása más állam részére eddig is ismert és alkalmazott eljárás volt. Az eddigi szabályozás szerint magyar állampolgár esetében erre nem kerülhetett sor. Ezt az elvet az új tör­vény általában fenntartja, mégis enged két kivételt, le­hetővé teszi az elkövető ha­zai — tartózkodási helye sze­rinti — hatóság előtti eljárást, ha a magyar állampolgár egyúttal más államnak is } állampolgára (ún. kettős ál­lampolgár), vagy külföldön telepedett le. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hosszabb ide­je külföldön tartózkodó, élet­viszonyait tartósan berende­zett személy esetében a hu­mánus okok ugyanúgy fenn­forognak, mint a külföldi ál­lampolgár esetében. A bűncselekmény büntető­jogi következményei két cso­portra oszlanak: büntetések­re és intézkedéseikre. Mind­kettőnek közös feladata a tár­sadalom védelme, ennek el­érésére azonban különböző eszközökkel törekszenek. Az intézkedések eddigi büntető­jogunkban is ismertek voltak, az új törvény azonban körü­ket szélesítette, illetőleg egye6 intézkedés végrehajtási módját módosította. Űj intézkedés a felnőttko- rúakkal szemben alkalmazha­tó megrovás. A bűncselek­mény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti materiális joghátrány nélkül. A megro­vás tartalma egyrészt a rosz- szaliás, vagyis annak kifeje­zésre juttatása, hogy a ható­ság az elkövető cselekményét károsnak tartja, és rámutat a személyes felelősségére, másrészt pedig a hatóság fel­hívása az elkövetőhöz, hogy a jövőben tartózkoljék a bűn- cselekménytől. Legfontosabb célja, hogy az elkövetőt tör­vénytisztelő magatartásra ne­velje. Ugyancsak új intézkedés a felnőttkorúakkal szemben a próbára bocsátás. Célja nem tér el a büntetésétől. Ezt azonban nem közvetlen hát­rányokozással, hanem a hát­ránnyal való fenyegetéssel és adott esetben azzal is szolgál­ja, hogy a hátrány elmaradá­sát magatartási szabályok megtartásától teszi függővé. A próbára bocsátás tehát a fel­tételes elítélésnek az a vál­tozata. amikor a biróság meg­állapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét de nem szab ki büntetést, hanem a büntetés kiszabását próba­időre elhalasztja. A próbára bocsátásnak két feltétele van. Az egyik, hogy az elkövető által megvalósí­tott bűncselekményre kiszab­ható büntetés 2 évnél nem súlyosabb, a másik, hogy ala­posan feltehető legyen: a büntetés célja ennek az in­tézkedések alkalmazásával is elérhető. A próbára bocsátás célját elősegítheti, ha magatartási szabályokkal és azok megtar­tásának ellenőrzésével jár együtt. Ezt szolgálja a próbá­ra bocsátott pártfogó felügye­let alá helyezése. Ennek az intézkedésnek következménye­ként lehet a próbaidő meg­hosszabbítása kisebb jelen­tőségű szabályszegés esetén, vi­szont ha súlyosan megszegi a pártfogó felügyelettel járó magatartási szabályokat, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni. Űj és az eddigiektől rész­ben eltérő szabályozást nyert az alkoholisták kényszergyó­gyítása. Ez az intézkedés az­zal szemben rendelhető el. akinek bűncselekménye ösz- szefügg alkoholista életmód­jával A személyi körnek az a meghatározása azon a gya­korlati tapasztalaton alap­szik, hogy gyógyításra első­sorban a narkomán alkoholis­ták szorulnak. Alkalmi — bár mértéktelen — alkoholfo­gyasztás nem alapozhatja meg ezt az intézkedést. Vég­rehajtásának két módja van. Hat hónapot meghaladó vég­rehajtandó szabadságvesztésre ítélés esetén végrehajtására a szabadságvesztés tartama alatt, a büntetés-végrehajtási intézetben kerül sor. Alkal­mazható azonban önálló in­tézkedésként is, hat hónapot meg nem haladó szabadság- vesztés, vagy ennél enyhébb büntetés — javító-nevelő munka, pénzbüntetés — he­lyett. Ebben az esetben a munkaterápiás kezelést az 1974. évi 10. számú tvr-rel szabályozott kötelező intézeti gyógykezelés szabályai alapul­vételével hajtják végre, va­gyis az intézeti kezelés leg­alább egy évig, és legföljebb két évig tart. Az új Btk legjelentősebb változásai közé tartozik a büntető ítélethez fűződő hát­rányok alóli mentesítés hatá­lyának megváltoztatása. Az eddigi szabályozás szerint a mentesítés a büntetőjogi kö­vetkezményekre is kiterjedt, így a mentesített személy újabb bűncselekmény elköve­tése esetén nem volt bünte­tett előéletű, vagy visszaeső. Az új szabályozás szerint újabb bűncselekmény elköve­tése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a törvény a korábbi elítélés­hez fűz. Tehát a korábbi el­ítélést az újabb bűncselek­mény elbírálásánál akkor is figyelembe kell venni, ha a mentesítés arra bekövetkezett. A mentesítés tehát csak azoknak a hátrányos következményeknek a megszűnését jelenti, amelye­ket különböző — államjogi, államigazgatás-jogi, munka­jogi vagy szövetkezeti jogi — jogszabályok az elítéléshez fűznek. E jogkövetkezmények az állampolgároknak a társa­dalom védelme érdekében a büntetőjogi következmények alól nem, mert meghiúsult az a feltételezés, hogy újabb bűncselekményt nem követ eL Dr. Rimav László "f megyei főügyészhelyettes BÁNYAMENTŐK A Közép-dunántúli Szénbánya Vállalat ajkai központi bá­nyamentő állomásán éjjel-nappal ügyeletet tartanak, így per­cek alatt készen állnak a mentésre. Képünkön: Mentési gya­korlaton. Molnár Zoltán 16. Az idő, ahogy megállt, mintha most elég jó sokáig állt volna. A kutyaugatást vette észre. A nappali álmos kutya. Na lám, tudja, hogy este már ugatni kell neki. Komolyan ugatott, felelősen, mint aki a kötelességét teljesíti. Leányhang, de most Aran­kánál nagyobb lánynak a hangja, csititotta: — Na jól van, hagyd csak, menj csak ... Csoszogások, léptek, hang­gok. A hangok függönye mö­gött férfihang. Megdermedt, egészen meg­dermedt, a lélegzet is való­sággal megrekedt benne, úgy várt. A bába fölkelt mellőle a •Bekről, és nesztelen az ajtó felé indult a sötétben. De mielőtt elérte volna, az ajtó kinyílt, és a petróleumlámpát maga elé tartva belépett a parasztasszony. Halkan jött ő is, igyekezett nyikorgás nél­kül tárni ki az ajtót, és félre is állt, hogy beengedje And­rást. András. Csak azt a türelmetlen mozdulatát látta, amellyel le­csatolta és ledobta magáról a derékszíját a bajonettel. Tompán puffant az agyag­gal mázolt padlón. Nem szólt. Már ott volt, ráhajolt, és forró, száraz aj­kával megcsókolta. Ö meg kinyúlt érte, két karjával átfogta a nyakát, magához szorította, borostás arcát ott tartotta a maga fel­lazult. nedves arcán. Nem is akart megszólalni. Mit is lehetne mondani? Semmit se tudnak mondani. Hiszen csak érezni akarta, tudni maga mellett Hogy megvan. Hogy mind a ketten megvannak, és várják a gye­reküket. A petróleumlámpa ott égett az asztalon. Nem volt már bent senki, sem a bába, sem a parasztasszony. Kint a kony­hában egy kis zsibongás in­dult; nem kellett már nekik olyan óvatos nagy csendben lenniük. Nagy sokára engedte el András nyakát, hogy megnéz­ze az arcát. Két tenyerébe vette a fejét, úgy tartotta. Jó barna volt; ezt ennél a petróleumvilágításnál is lát­hatta. Soványabb sem lett május óta. A bajuszát most nem nyírta olyan kicsire, an­golosra, s igy olyan roppant katonás volt. olyan marcona. — Te... — mondta neki. — Te! -r- mondta a még gyenge kis hangján. — Olyan vagy, mint egy igazi katona. — De hiszen igazi katona vagyok — mosolygott András. — Igazi? — Igazi. És te is igazi vagy. Az igazi katona igazi felesége. — És nem haragszol? — Miért kellene haragud­nom? — Tudod te. — Hogy eljöttél? Csak bólintott. — Nem — mondta András. — Nem haragszom. — Azt mondta az a. 1 \ rozs­dásbajszú, hogy nem fogsz ne­kem örülni. — De. Örülök neked. — Akkor meg jó. — Jó hát — csak nézte. Nézte az arcán a szenvedést meg a boldogságot. — Így a jó. — Furcsa azért, nem? Itt fogom megszülni a fiadat, ezen az ágyon. — Hát bizony, egy kicsit furcsa... Fiamat? — Lányt akarsz? — Nem tudom. Fiúkat és lápyokat akarok. — Sokat? — Sokat. Nevetett rajta. Tudott ne­vetni. — De nagyon fáj ám ... — mondta aztán. — Már eddig is nagyon fájt. Nem sajnálsz? — De, sajnállak — hajolt rá hamar, s egy picikét befúrta a fejét a hajába, a feje meg a válla közé. — Félsz? — kér­dezte suttogva. — A szüléstől? Nem félek, dehogy félek. Én most már sémitől a világon, nem félek. Ettől egy kicsit elkomorult Kis András. Mert ő tudta, hogy van mitől félni. S talán mondnai is kellene erről va­lamit. De hát most. amikor akármelyik pillanatban ... Amikor már itt a bába. Nem, most nem beszélhet ilyesmi­ről. Majd azután. A farmervarró Több mint egy éve, hogy Marcaliban elkezdték a far­mernadrágok gyártását Az üzem azóta kétszeresen is jó hírnevet vívott ki: termékei­vel megállta a helyét a világ­piacon és — ’ ami legalább olyan fontos — a környékbeli lányok, asszonyok szívesen jönnének ide dolgozni. Azért csak «-jönnének«, mert mosta­nában mindig több a felvétel­re jelentkező, mint ahányat foglalkoztam tudnak. Újvári Józsefné 1975 augusz­tusától dolgozik az üzemben. Ifjú kora ellenére gyakorlott szakmunkásként »érte meg« a farmergyártás bevezetését. — Milyen változás történt azóta? — Nagyobb lett a munkafe­gyelem. Pedig senki sem szólt ránk, hogy dolgozzunk jobban vagy többet. Csupán annyi történt, hogy a korábbi cso- nortbérezést fölváltotta az egyéni. A végzett munka után fizetnek bennünket. Ez jobb, igazságosabb, mert mindenki személy szerint érdekelt ab­ban, hogy nagyobb legyen a teljesítménye. Az üzem és a dolgozó egyaránt jól jár. A varrógép szélsebesen húz­za össze a nadrágszárat. Üjvá- riné kezét kékre festette az indigó; körmét és az ujja he­gyét szigetelőszalag fedi. — Ez afféle magán védőfel­szerelés. A durva farmeranyag kisébesítené a kezem. Idővel megkeményedik a bőr ezen a helyen, akkor már nem lesz szükségem rá — mondja ne­vetve. A lehető legtakarékosabb mozdulatokkal dolgozik. Föl sem kell néznie, akár behunyt szemmel is végezhetné a mun­káját. Minden a keze ügyébe készítve: egyetlen mozdulattal helyezi a nadrágot a gépre, két fogás, amíg végigszalad rajta a tű, a következővel leemeli és az odaállított kiskocsira teszi a kész munkadarabot. Ennyi az egész. Ám ezt is meg kellett tanul­ni. — Eleinte szokatlanok vol­tak ezek a mozdulatok. Azt mondtuk: talán nem mindegy hozván fogjuk meg azt a ru­hadarabot?! Aztán rájöttünk: nem. Csak így a célszerű, így a kevésbé fárasztó. Ma már azon csodálkozunk, hogyan le­hetett ezt másképpen csinálni. Pedig az itt dolgozók kez­detben idegenkedtek a far­mertól. Ismeretlenek voltak a gépek, bizalmatlanok a jóelő- re beharangozott szigorú gyár­tástechnológiával szemben is. Aztán az Amerikában járt munkatársak segítségével ap­ránként belejöttek. Mindenki elég időt kapott a tanulásra, begyakorlásra. Most, alig egy év eltelte után a marcali üzem átlaga megközelíti a Levi’s cég által előírt norma­időt: 17 perc alatt készül el egy nadrág. Az utóbbi egy év alatt nagy népszerűségre tett szert az üzem. Sokakat a magas kere­set lehetősége vonzott. Közü­lük néhányan hosszabb-rövi- debb idő után továbbálltak: szokatlan volt számukra az it­teni munkatempó. De akik a farmerprogram kezdetén is itt voltak, azok közül nem távo­zott senki. L. i. PIACI KÖRKÉP Feltörő és letört árak Egy hete már mindenki úgy érezte, küszöbön áll a le­csószezon. Tegnap azután ki­derült, hogy a kaposvári pia­con a paprika voltaképpen primőr. A szolidabb termelők 25-ért, a rátartibbak 35-ért mérték kilóját. A vásárlók szerencséjére végre jól érezhető volt a Zöldért piaci árletörő munkál­kodása. Standjukon 12-ért kí­nálták a meglehetős minőségű paprikát. A tízméteres sor vé­gén állók már aggodalmasan pislogtak az olvadozó kupac felé, mikor megjelent egy paprika alatt roskadozó teher­kocsi. Az ideges vásárlók megnyugodtak és ami még fi­gyelemreméltóbb, néhány mé­terrel arrább öt forinttal mérsékelték a »-25-ös« paprika árát.., Szerencsére a paradicsom kárpótolt a paprika áráért. Már ötért is adtaák az apra­ját, de a legszebb kilója sem volt 10—12 forintnál több. Az egyéb zöldségfélék nem lettek olcsóbbak. A zöldség és a hagyma csomója egyaránt 5 1 — Hanem neked most pi­henned kellene. Nem beszél­ni, hanem aludni. Majd az­után beszélhetünk. — El akarsz menni? — kér­dezte riadtan. — Nem, nem, dehogy. Reg­gelig elengedtek. — Hót persze, majd azután is, amikor csak nem leszek szolgálatban .,. Már, ugye, ha nem lesz semmi baj. — Ó, most csend van. Ma egész nap nem sokat lövöl­döztek. Kint jártam a határ­ban, hallottam. Csépeltek is, képzeld, csépeltek. Itt a há­ború, rajtuk van a háború, és ők nyugodtan csépelnek. Hát nem fantasztikus? — Fantasztikus? — mo­solygott Kis András. — Te meg hónán vettél ilyen sza­vakat? — Honnan vettem? — Ne­vetett. — Ezt például... kap­tam. Egy katonától. — Ö, te! Hát most akarsz féltékennyé tenni? Megcsókolgatta; végig a homlokán, az arcán, az orrán állán is, de csak mint a le­helet. Megint úgy maradt, arcát az arcához simítva. Várta, hogy elaludjon. Az ujjaik még valahogy találkoztak, s egy­másba kulcsolódtak a párnán. ! (Folytatjuk.) forint körül volt. Az új burgo­nya változatlanul 8—10, a zöldbab 6—8 forint. 8,40-ért a fejes salátát nem kapkodták szét, annál is inkább, mert ennyiért már két kiló salátá­nak való uborikát lehetett venni. A gombapiacon immár nemcsak az árusok köszöntei-e vissza, de az egy hete látott gombák is. Hiába, több a mustráló mint a vásárló... A rókagomba és a vargánya ki­lója most is 60, a csibegomba litere 10. Végérvényesen itt a dinnye­szezon. A pavilonokban 5, a kiskereskedőknél 6 forint ki­lója. Ez utóbbiak eladási gya­korlata ezúttal mégis rokon­szenvesebb volt. »Hatért a ba­jai görög! Ha nem édes. nem fizet!« — kiabálta az árus, és hogy állta a szavát, arról egész kupacnyi félredobott, lékelt dinnye tanúskodott. (A kajszi - barack sajátos módon eltűnt. Néhányan hallani vélték, hogy egy-két helyen 12-ért volt. Bőségesen hoztak viszont őszibarackot. Az ár felső ha­tára a csillagos ég. Amit meg is vettek, az 15—25 forint volt Újdonság a szőlő. Bár ko­rántsem volt még szóló, 30 forint alatt sehol sem adták. A nyári alma, a ringló, a ri­bizli és a körte árának kö­zéparányosa 10 forint. A baromfipiacon rég volt már ilyen nagy a vásárlási kedv. Negyedóránál többet egyetlen árus sem ácsorgót t. Pedig 160 forint volt egy pár tyúk. A vásárlók most mégis lecsaptak arra, amit két hete csak fitymáltak. Sok volt a kacsa, amelyre 200 forintnál kezdtek alkudni. A tojás 1,40- ért megnyugtatóan olcsónak tűnt. Az országos szabadpiaci árakat áttekintve kiderül, hogy nincs okunk sok pa­naszra. Föltéve, ha nem Sze­gedet vesszük példának, ott ugyanis 5 forint a paradi­csom, és az őszibarack sem több 15-nél. Különös módon drágább a kajszi: 18—20 fo­rint. . A 30 forintos zöldpaprika Komlón még méltányosnak számít, és a parodicsom is ott a legdrágább, 16—18 forint. A bányászvároson is túltesz gyümölcsáraival Debrecen, Pápa, ahol a barack — ha kajszi, ha őszi — 25—30 fo­rint. Csekély vigasz a hajdú­ságiaknak, hogy a zöldbab vi­szont náluk a legolcsóbb, 4—5 forint. Az új burgonya álta­lában 10 forint. A »boroc« Kecskeméten a legolcsóbb, 8—12 forint. .. M»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents