Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
Hától új Btk N égy évig tartó szerkesztő, előkészítő munka után decemberben alkotta meg az országgyűlés az új Büntető Törvénykönyvet. Ezt követően fél évig tartott a tanulás, a jogalkalmazók' felkészítése szabályainak helyes alkalmazására. A törvény előírásainak alapos ismerete biztosíthatja csak az egységes értelmezést. A felkészülés időszaka ma lezárult, és hatályba lépett az új Btk. hogy szabályait mától alkalmazni kell. Az átállással kapcsolatban maga a törvény tartalmaz előírásokat. Kimondja, hogy: »A bűncselekményt az elkövetés idején hatályba levő törvény szerint kelL elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Az új törvényre azért volt szükség, hogy összhangot teremtsen az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások, valamint a büntetőjog szabályai között. Megtartotta a régi törvénynek azokat a szabályait, amelyek időt állóak, és változtatott azokon, amelyek nem — vagy nem mindenben — feleltek meg a követelményeknek. A törvény- alkotó ezekkel a változtatásokkal végső soron azt a célt kívánta elérni, hogy nőjön a büntető jogszabályok hatékonysága, megfelelő védelmet nyújtson a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására és a törvények tiszteletére. A büntetési rendszer az elmúlt évtizedek alatt kiállta a próbát: a fó- és mellékbüntetéseket az új törvény is a réginek megfelelően szabályozza. A változtatás azt szolgaija, hogy a jogalkalmazók a büntetések kiszabásánál és az intézkedéseknél az eddiginél jobban figyelembe vehessék az elkövető személyiségét, és a bűncselekmény súlyával inkább arányban álló büntetést szabhassanak ki. Az új Btk például fölemelte a szabadságvesztés büntetés alsó határát: a kiszabható legrövidebb idő — a korábbi harminc napról — három hónapra emelkedett. A javítónevelő munka ezentúl legkevesebb hat hónapig és legföljebb két évig tarthat. A pénzbüntetések kiszabásánál nemcsak a cselekmény súlyosságát veszik __ figyelembe, hanem az elkövető jövedelmét is. Külföldi tapasztalatok alapján honosítja meg a törvény a pénzbüntetés kiszabásánál az úgynevezett »napi tételes« rendszert. Ennék alapján a bíróság előGzör a cselekmény súlyát veszi figyelembe, majd az elkövető bűnösségét értékeli, és meghatározza a pénzbüntetés napi tételeit. Végül az elkövető keresete alapján az egy napi tételre jutó összeget határozzák meg. Ha a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatják, ezt veszik alapul. Új rendelkezés az is, amelyik lehetővé teszi, hogy — főbüntetés nélkül — csak mellékbüntetést szabjon ki a bíróság akkor, ha a törvény nem ír elő kétévi szabadság- vesztésnél többet büntetésül. Egy közlekedési bűncselekmény elkövetésénél például alkalmazhat a, bíróság kizárólag járművezetéstől eltiltást is. A régi szabályok szerint a járművezetéstől, illetve a foglalkozástól való eltiltás Épii! a pécs mohácsi vízvezeték í Pécs—Mohács közölt húsz eszlcntlvel ezelőtt acélcsőből épített vízvezeték korrózió miatt elhasználódott. Ezért most svéd liccnc alapján készített betoncsövekből építik meg az új. harminchat kilométeres vezetéket. A két ütemben megvalósuló beruházás első része 1980 végére készül el, de a már elkészült cs üzemeltethető szakaszokat bekötötték Pécs vízellátásába. Az új vezeték a teljes kiépítés után száznegyvenezer köbméter vizet szállít majd Pécsre. Képünkön: Az épülő vezeték Szederkény térségében. Nemcsak egy eseményekben gazdag hetet zártunk most, hanem az év első fele is eltelt. A pontos gazdasági számvetések még nincsenek készen, bizonyos jelek azonban azt mutatják, hogy a somogyi üzemek nagy része a szocialista brigádok példamutató összefogása révén teljesítette feladatait. A jó eredményeknél is lehet jobbat elérni, s most ez az egyik legfontosabb teendő minden ipari és mezőgazda- sági üzemben. Erre ösztönzött a Központi Bizottság is e héten. Somogybán, mint mezőgazdasági megyében különösen fontos, _ hogy minden erővel csökkenjék az időjárás okozta veszteségeket. Az aszály miatt nagyobb fegyelemre, szervezettségre van szükség az aratás, a betakarítás időszakában minden szövetkezetben, állami gazdaságban. Az első félév eredményeire alapozva lehet javítani a termelékenységen, a munkaszervezésen, a minőségen. Az anyaggal, az idővel és a munkaerővel az első hat hónapban is igyekeztek takarékoskodni, az ésszerűség azonban meg többet követel. Az országgyűlés nyári ülésszakán fogalmazódott meg: továbbfejlődésünk egyik alapkövetelménye, hogy ne engedjük lanyhulni a termelékenység növekedésének üteméi. E téren a somogyi üzemek tartalékai is kimerithetetlenek! Mindig sok tapasztalatot ad, amikor haisonló társadalmi, gazdasági feladatodat célul tűző baráti országok képviselői látogatnak a megyébe, s megosztjuk velük az örömünket és a gondunkat is. E héten a Hazafias Népfront megyei bizottságának vendégeként a'Lengyel Nemzeti Egységfront ciechanówi vajdasági küldöttsége ismerkedett a testvérmegye helyzetével, a népfrontmozgalom szerepével, tevékenységével. Az SZMT bjelováxi szakszervezeti küldöttséget hivott meg tavalyi látogatásuk viszonzására. Szépen kiegészíti a sort, hogy a Balaton-parton pihenő vietnami csoport Kaposváron járt, a szovjet testvérmegy é- ből érkezett turistacsoport szintén több üzem közösségével ismerkedett. Nemcsak a vendégek, hanem a vendéglátók is sok ismeretet szereztek a baráti országok fejlődéséről e közvetlen hangulatú találkozókon. S ezek szélesebb körben továbbjutnak majd, amikor a testvérszervezetek, az itt járt csoportok otthon beszámolnak a látottakról. Sokan kémlelik mostanában az eget — esőt várva. A vízellátásért felelős vállalat vezetői is köztük vannak, a májusi aszály idején bekövetkezett csúcsfogyasztás Kaposváron különösen nagy gondjai miatt. Ez a helyzet fölkeltette az érdeklődést a megyeszékhely vízellátásáról szóló téma iránt a városi tanács e heti ülésén. Az V. ötéves terv első három évében csaknem 8900 lakos részesült vezetékes vízellátásban, s velük együtt ma már hatvannyolcezer embert szolgál ki a hálózat. így aztán semmi csodálkozni való sincs azon, hogy az 1975-ös helyzethez képest 761 ezer köbméterrel növelték Kapogváron a víztermelést. Egy-egy nyári csúcsidőszakban, naponta 25—26 ezer köbméteres fogyasztásra számítanak. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az év végére napi 6850 köbméterrel növeli a víztermelést. A gyorsan fejlődő megye- székhely iparának, lakosságának az igényed megkövetelik — amint azt a városi tanács megállapította —, hogy avíz- cllátás tovább javuljon a VI. ötéves terv időszakában. A vállalat pontosan kidolgozott elképzelésekkel állt a tanács elé: három víztorony építése, mintegy tízezer méternyi új vezeték lefektetése szükséges. Sokat javít a helyzeten a regionális vízvezeték üzembe helyezése, a jövő érdekében azonban már most gondolni kell a továbbfejlesztésre. Kaposvárnak 2000 táján már új regionális rendszerre kell majd kapcsolódnia. A városi tanács egyetértett a tervekkel, s minden segítséget megad a megvalósításukhoz. A hét krónikájához tartozik, hogy átadták a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kaposvári nehézgépgyárát, s felavatták a Béke—Füredi lakótelepen a nyolcvanszemélyes bölcsődét. Nem kapcsolódott semmilyen ünnephez a két átadás, mégis örömet szerzett a munkásoknak, az új lakótelep lakóinak. A gyáravatás a sikeres ipartelepítés példája, hiszen nagy műszaki felkészültséget, komoly szakmai tudást igénylő termékeket szállítanak most már exportra Kaposvárról. Fiatal ez a gyár, mégis joggal vagyunk rá büszkék mi, somogyiak. Lajos Uéu , eaátc iMa^atttraeott Időre szói hatott Az új Btk módot ad végleges eltiltásra is. Ezzel a rendelkezésével a közvélemény kívánságának is eleget tesz, hiszen az arra alkalmatlanokat valóban indokolt végleg eltiltani foglalkozásuk gyakorlásától vagy a jármű vezetésétől. Az új szabályokban nyomon követhető az a törekvés, hogy a jelentéktelen ügyek a bíróságokról a szabálysértési hatóságokhoz kerüljenek át. Ezzel nemcsak az igazságszolgáltatással foglalkozók munkáján kívántak könnyíteni, és több időt adni a bonyolultabb ügyek alapos vizsgálatára, hanem azt is figyelembe vették, hogy az ilyen apróbb, jogellenes cselekmények ellen más eszközökkel — szabálysértési eljárással, fegyelmi felelősségre vonással — hatékonyabban lehet küzdeni. így került például szabálysértésként tanácsi hatáskörbe a magánlaksértés és a becsületsértés enyhébb esete. Szabá'lysértésárt vonják felelősségre azokat is, akik a közlekedési szabályok megszegésével csupán veszélyeztettek, vagv legföljebb nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoztak. Ugyanakkor új bűncselekményeket is megállapít a Btk. Az esetleges elkövetők megfelelő felelősségre vonása érdekében bűncselekménnyé minősíti a muzeális értékek fosztogatását, rongálását, illetve engedély nélküli kivitelüket az országból. Bűncselekmény lett a környezet- és természetkárosítás, a sugárzó anyaggal, a kábítószerrel való visszaélés, a terrorcselekmény és a járművezetés átengedése alkalmatlan személynek. A szabályok változása, korszerűsítése biztosítja azt, hogy a ma hatályba lépett új Btk nemcsak jelenleg, hanem az elkövetkező évtizedekben is megfelel feladatának. Annak, hogy az állam polgárait visz- szatartsa a társadalomra veszélyes cselekményektől, az elkövetőket pedig — az eset körülményeit mérlegre téve — megbüntesse. Or, K. I. Tért hódít az eszme A szövetkezés mással nem pótolható, sajátos erő. A legszebb fogalmak egyike a szövetség, a szövetkezés. Benne van a jó szándékú együttműködés akarata, a kölcsönös erőfeszítés, a segítségnyújtás, kifejezője a közös gondoknak és a sikerek szerezte közös örömöknek. A szövetkezők nemzetközi ünnepe a mai nap. Ötvenhét év óta július első vasárnapján emlékezünk meg a nemzetközi szövetkezeti napról. A minden földrészre kiterjedő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége több mint egyharmad milliárd embert képvisel, é; bár egymástól lényegesen eltérő körülmények között tevékenykednek a szövetkezetek, a mai megmozdulás közös. Célja: újólag a szövetkezés .jelentőségére irányítani a figyelmet, bemutatni az eredményeket, ismételten' kinyilvánítani az egyetemes kívánságot, hogy az alkotó munkához tartós békére van szükség. A szocialista viszonyok között a szövetkezéés ügye azonosul a szocializmus ügyével — a lenini tanítások igazát hazánk szövetkezeti mozgalma híven példázza. A szövetkezés át- meg átszövi életünknek szinte minden területét, közvetve vagy közvetlenül részesei vagyunk a szövetkezeti munka eredményének. Hazánkban a nemzeti jövedelem több mint egynegyedét a szövetkezetek állítják elő; egyes területeken például a lakossági fogyasztásban — termelésük, szolgáltatásuk meghatározó. Somogybán az országos átlagnál is nagyobb a szövetkezetek részaránya a termelésben, az itt élő lakosságnak több mint fele tagja valamelyik szövetkezeti típusnak. A szövetkezés eszméje, formája nálunk hosszú ideig a faluhoz, a parasztsághoz kötődött. És bár a szövetkezetek ma is a falun fejtik ki tevékenységüket, az eszme már jó ideje átlépte ezeket a jelképes határokat, terjed, tért hódit, új meg új formában jelentkezik. Gondoljunk csak az elsősorban a városokban szaporodó lakásépítő, lakásfenntartó, munkás-, kertbarát-, garázsszövetkezetekre, a legfiatalabbak között terjedő iskolaszövetkezetekre, vagy a Somogyból kiindult üdülőszövetkezeti mozgalomra! Mind-mind példája, bizonyítéka az összefogás, a szövetkezés erejének. A szövetkezeti mozgalom hazánkban ma már össztársadalmi ügy, a szövetkezetekben megtalálhatjuk a társadalom minden rétegének képviselőit, parasztokat, munkásokat, értelmiségieket, fiatalokat, nőket, városiakat, falusiakat egyaránt. És meg távolról sem merítettük ki az összefogásban rejlő lehetőségeket. Most szerveződnek a megyében a gazdasági kiskörzetek. Kialakulóban van egy-egy tájegységen levő, tevékenykedő valamennyi gazdálkodó, termelő, szolgáltató szerv, kulturális intézmény újfajta együttműködése, kibontakozóban egy sajátos, fontos szövetkezés a térség eredményesebb gazdálkodása, a települések dinamikusabb fejlődése, a körzet lakóinak jobb ellátása, élete érdekében. Lelkesítő, ígéretes, nemes cél, amiért érdemes fáradozni, A mai nap, a szövetkezők nemzetközi ünnepe, jó alkalom a számvetésre. De alkalom arra is, fyogy felismerjük azokat a nagyszerű további lehetőségeket, melyeket az eszme, a mozgalom tartogat számunkra. Es a felismerésen túl tegyünk is a lelkesítő célok eléréséért. „Mennyit ér az Ön munkaidejének egy perce?”1 Egy reklámkia elgondolkodtató kérdései Egy irodai segédeszközöket gyártó nyugati cég magyar nyelvű prospektusa került a kezembe. A kiadvány a reklámnak egy közvetett, igen rafinált, és nálunk még föl nem fedezett módját alkalmazza: nem a terméket dicséri, csupán »utat mutat« az irodák jobb költség-haszon arányának kialakításához. Ezt sem tanácsokat osztogatva teszi... Egy lélektanilag is, minden részében kiszámított kérdéssor segítségével maga az olvasó ébredhet rá, hogy munkahelyén mennyi mindent lehetne ésszerűbben szervezni, gyorsabban, pontosabban elvégezni. Az már szinte csak véletlen, hogy az irodai költségek megtakarításához, vagy épp a belső információáram~ lás meggyorsításához a gyár termékei is szükségesek. »A szakemberek azon vitatkoznak, hogy az irodai költségeknek 40 vagy 60 százaléka takarítható-e meg. Ha ennek csak egy részét sikerülne megtakarítanunk, az elegendő lenne — az irodavezetőnek ahhoz, hogy fontos anyagi eszközöket szabadítson fel — a vállalat vezetőjének, hogy a nyereséget néhány százalékkal növelje — az alkalmazottnak ahhoz, hogy főnökének bebizonyíthassa: értékes munkatárs — a túlterhelt titkárnőnek ahhoz, hogy legalább lélegzetvételnyi szünethez jusson.« A szöveg hangneme a tőkés gazdálkodás viszonyait tükrözi. Első pillantásra nagyon is idegennek tetszik, ahogy a különböző munkatársak minden percét egy órás: képzet tényezőjének tekinti, ahogy az irodai munka legkisebb mozzanatában is a nyereség növelésének lehetőségét i keim. 1 Alaposabban végiggondolva azonban rájövünk, hogy a prospektus nem tesz máét, mint igen gyakorlatiasan, konkrétan ás lényegrelöröen megfogalmazza azokat a követelményeket, amelyeket mi csak úgy általában említünk. A munkát hatékonyabbá, szervezettebbé, takarékosabbá kell tenni, mondjuk, de ugyancsak megrökönyödnének, ha valaki azt állítaná, hogy mindez például irodai munkánál ott kezdődik: milyen célra, milyen ragasztószalagot használunk; egy kis csomag, vagy épp egy levél leragasz- tásához hány centi szükséges, vagy hogy egy gépelési hiba javítása betűnként 0,2 percbe telik ... Meghökkentő kicsinyesség!? Hiszen az ember egyszerűen csak meghúzza a ragasztót, azután letépi, ahol épp elszakad. Ugyancsak .nevetséges kiszámítani egy elütés kijavításának időtartamát, mikor csak a napi három »kávészünet« egy óra üresjáratot jelent. Alighanem évek telnek még el, mire valaki fontosnak fogja érezni, hogy az egy levélpapír, három indigó és három másolatpapír összeállításához és befűzéséhez szükséges időt a felére csökkentse, vagy hogy a radírozási időt a tizedére . Mennyi legyen egy iroda energiatakarékos világítása? 500 lux? Vagy 800? Ugyan már! Egyszerűen minden asztal fölött legyen egy neoncső! Kinek jutna eszébe kiszárítani, hogy ha a megvilágítást 650-ről 200 luxra csökkentjük, ráfizetünk, mivel 8 százalékkal nő a gépelési hibák száma, és ez tetemes munlcaidő-veszteséggel jár. Vagy: minél nagyobb egy vállalat, annál átfogóbb, bel; ső kommunikációra van szükség ahhoz, hogy valamennyi munkatárs ugyanazon cél elérésére törekedjen. Hogyan lehet az e célra fordított költségek robbanásszerű emelkedését megakadályozni? (Izgalmas kérdés ez, főként ha már tudjuk, hogy egy-egy fontos szakmai információt hogyan juttassunk el idejében oda, ahová kell ...) Mindennél rneghökkentőbb: »Ha ötleteket adunk a takarékoskodásra, akkor nem szabad megfeledkezni a legdrágább munkaerőről sem, a főnökről. Az ő munkaidejével is takarékoskodhatunk...« S a kérdések: Lehet-e (célszerű-e) a főnököt bármikor zavarni? (1. személyesen, 2. telefonon.) Elfelejt-e a főnök olyan ötleteket, amelyek útközben jutottak eszébe? (Az ötletek szellemi tőkét jelentenek.) Hogyan tartják számon a megbízatásokat...? Ugyan kit érdekel a főnök munkaideje és ötlete? Ki látja meg a vállalat és benne a saját érdekét a főnök jobb időkihasználásában ? Nem szoktuk még meg, hogy lássuk, hogy értsük... Egyáltalán: tudja-e mindenki, hogyan és kinél kell a jobb megoldást célzó javaslatait megtenni, hogyan kell ezeket ellenőrizni és megvalósítani? Gondolkodnak-c arról, hogy a munkatársak ne egymás kárára ésszerűsítsék saját mun~ kájukat? A reklámkiadvány lapjairól záporoznak a kérdések. Megfogalmazásuk idegen, az egész mégis elgondolkodtató. Bíró Ferenc
