Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

Somoza kiadatását kőnk népirtás bűntettéért Az, újrakezdés nehézségei A Nicaraguából érkező hí­rek árra utalnak, az új forra­dalmi kormányzat tisztában van az előtte álló feladatok nehézségével. A sandinista mozgalom győzelme után az új managuai vezetésnek sú­lyos problémákat kell megol­dania: be kell gyógyítania a polgárháború okozta sebeket, enni kell adni az emberek­nek, újjá kell építeni a rom­ba döntött országot. A kabi­nét a nemzeti újjáépítés és megbékélés kormányának ne­vezi magát, és ez fejezi ki programját is. Az első lépések rendkívül nehezek: az _állig felfegyver­zett országban meg kell te­remteni a közbiztonságot, le kell szerelni a diktátor hadse­regének maradványait, ártal­matlanná kell tenni a még garázdálkodó bandákat. A nemzeti gárdisták egy része tovább garázdálkodik: táma­dást intéztek az ellen a ma­naguai szálloda ellen is, ahol a kormány tagjai tartózkod­tak, s további fegyveres ösz- szetűzésekre is lehet számí­tani. Az “ élelmiszer-probléma azonban talán még a bandák­nál is veszedelmesebb. A kor­mánynak el kell látnia azt a városi lakosságot, amely leg­fontosabb bázisát jelentette a Somoza elleni küzdelemben. Az ország valutatartalékai is minimálisra csökkentek — megsemmisült az exportbevé­teleket biztosító gyapot- és ká­vétermés! A kormány számí­tásai szerint legalább három milliárd dollárra van szük­ség ahhoz, hogy normalizálód­jék az élet Nicaraguában. A kormány három éven be­lül választásokat akar tartani. Segélyszállítmányok érkeznek Mairaguába a polgárháborút követő nehézségek enyhítésére. Képünkön: egy mexikói gyógyszerküldeményt rakodnak ki a nicaraguai fővárosban. (Telefotó—AP—MTI—KS) Moises Hassan a sandinista kabinet egyik tagja kijelentet­te: a nicaraguai népnek kell döntenie a jövő politikai ori­entációjáról. A lakosság nagy várakozással tekint az új ma­naguai vezetés döntései elé, s osztatlan helyesléssel találko­zott a Somoza-vagyon elkob­zásáról hozott rendelet is. A sandinistáknak kifelé is kell tekinteniük. A latin-ame­rikai államok jelentős része, a szocialista országok és több vezető tőkésország elismerte az új nicaraguai kormányt, valószínűleg az Egyesült Álla­mok is igy tesz majd. Washington ugyanakkor szá­mos olyan lépést is tett, amely óvatosságra int: riadókészült- ségbe helyezte a katonai erőit a térségben, s hadihajókat vezényelt a nicaraguai partok közelébe. Cyrus Vance kül­ügyminiszter sajtóértekezletén Ugyan visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek azért érték, a Carter-kormányt, mert »-nem mentette meg So­mozát*'. de: azt is kijelentette, hogy »fel kell készülnünk az erő alkalmazására, ha létérde­keink, barátaink és szövetsé­geseink létérdekei külső fe­nyegetés miatt kockán forog­nak. Anastasio Somoza, a meg­futamított diktátor, Bahama szigetén tartózkodik. ahova MiamibóL érkezett saját luxus­jachtján. Elutazása előtt kö­zölte, hogy háromhónapos dél- amerikai és európai körutat kíván tenni. Managuában vi­szont bejelentették: hivatalos kéréssel fordulnak az Egyesült Államokhoz Somoza kiadatása ügyében, hogy népirtás vád­jával bíróság elé állíthassák. Titkos mozgósítási tervek A japán nemzetvédelmi hi­vatal (hadügyminisztérium) idei fehér könyve az ország fegyveres erejének fokozott növelését, az 1976-os »nemzet- védelmi program« felülvizsgá­latát sürgeti. Ez a program a 230 ezer fős japán hadsereg nagy arányú fejlesztését és korszerű haditechnika beszer­zését irányozta elő. Az 1979. évi fehér könyv ürügyül azt hozza fel, hogy »Japánnak a környező térségben lezajlott fejleményekre válaszul fokoz­nia kell védelmi képességeit«. Mindezek a törekvések nem teljesen újkeletűek, hiszen a közelmúltban került nyilvá­nosságra, hogy Japánban tit­kos mozgósítási terveket is készítettek. Ezek a hírek ag­godalmat keltettek a közvéle­ményben. Kennedy kevesli Edward Kennedy szenátor egy Chicagóban mondott be­szédében általában támogatá­sáról biztosította Carter elnök energiaprogramját, de kijelen­tette, hogy számos vonatko­zásiban kevesli az intézkedése* két, kivált azokat, amelyek az energia hatékonyabb felhasz­nálását lennének hivatottak szolgálni. Saját energiaprogramját ki­fejtve Kennedy —, akinek népszerűsége a közvélemény­kutatási adatok tanúsága sze­rint utcahosszal megelőzi Cár- terét — megerősítette, hogy véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kellene adni a tar­talékolásnak és a belső forrá­sok fokozottabb kiaknázásá­nak. A szenátor csípős megjegy­zésekkel bírálta Carternek a kormány átalakítására tett lé­péseit. Jelezte, hogy nem vi­lágos előtte a személycserék I célja és — mondotta — alig­hanem »ő lesz az utolsó, akit tájékoztatnak erről«. Henry Kissinger, volt ame­rikai külügyminiszter és nem­zetbiztonsági főtanácsadó, ugyancsak bírálta a Carter- kaibinet átszervezését. Kijelen­tette, hogy a változások »meg­lehetősen durvák« voltak, s mégsem hoztak »friss vért« az amerikai politika vérkerin­gésébe. SALT-vita Szerény, de hasznos lépés Az amerikai vezérkar tá­mogatja a SALT-szerződést, de további fegyverkezést sür­get. David Jones tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke kedden kijelentette, a szenátus hadügyi bizottsá­ga előtt: a SALT-szerződés az Egyesült Államok nemzeti ér­deke, de a hadsereg az egyez­mény sorsától függetlenül gyorsabb fegyverkezest igé­nyel. A szenátus külügyi és hír­szerzési bizottsága után a héten a hadügyi bizottság is napirendjére tűzte az egyez­ményt. A hadügyi bizottság tanácskozásainak nincs külö­nösebb jelentősége, mert a szerződés végül a külügyi bi­zottság ajánlásaival kerül majd a szenátus elé. A had­ügyi bizottságban azonban több befolyásos szenátor fog­lal helyet, köztük Henry Jackson, a SALT, a szovjet- amerikai megállapodások egyik fő ellenfele. A testület kedden befejez­te Harold Brown hadügymi­niszter meghallgatását. Brown — amint korábbán — sürget­te a törvényhozókat, hagyják jóvá a szerződést, mert az kielégíti az amerikai igénye­ket és ellenőrizhető. Lényegében hasonló szel­lemben foglaltak állást a fegyveres erők vezérkari főnö­kei. Közös szószólójuk, David Jones tábornok szerint »sze­rény, de hasznos lépésnek tekintik az egyezményt a fegyverkorlátozási tárgyalá­sok hosszú folyamatában. A Szovjetunió »legalábbis katonai egyenlőséget ért el az Egyesült Államokkal«, han­goztatta David Jones, sőt, bi­zonyos területeken el is hagyta. A tábornok erre • hi­vatkozva további fegyverke­zést hirdetett, mind a nukleá­ris, mind a hagyományos fegyverek vonatkozásában. Ugyanakkor ő is kijelentette, hogy a SALT-szerződés az Egyesült Államok nemzeti ér­deke. Az egyezményt megfe­lelően tudják ellenőrizni. Gyilkosok turbánban Muzulmán T estvérek Sorra leköszönnek... Tegnap lemondott tisztségé­ről Ahmed Madani ellenten­gernagy, az iráni haditenge­részet főparancsnoka. A kor­mány azonban nem fogadta el a lemondást, és utasította Madarát, hogy maradjon a helyén — közölte kedden to- hatabai kormányszóvivő. Az eUentengernagy egyben Khu- zisztán tartoiriány főkormány­zója is. Madani rövid idő alatt a harmadik leköszönő magas rangú katonatiszt len­ne. Szombaton Naszer Farbod tábornok, vezérkari főnök, és A mir Rahimi tábornok, a katonai rendőrség parancsno­ka mondott le. Három személyt végeztek i:i tegnap Irán olajtermelő tertományában, Khuzisztán- Aan. Kettőt közülük az aba- dan—khorramshahr-i forra- ■'almi bíróság azért ítélt ha- ' Ura, mert pokolgépet he- reztek el Masahr kikötővá- "os egyik hídján. A harmadik ^vemélyt az iszlám köztársa­ság elleni tevékenységgel vá­dolták. Ellenforradalmi elemek megtámadták Lahijan észak­kelet-iráni város egyik ren­dőrőrsét, és félórás harcot folytattak a rendőrökkel — telentette be a teheráni rádió. Ä támadók, akiknek sikerült elmenekülniük, mintegy ti­zenöten tettettek. A térségben a sah rendszere elleni harcok óta első esetben került sor fegyveres összecsapásra. Az iráni rádió • és televízió a tervek szerint a ramadán. a mohamedánok szent hónapjá­nak kezdetétől nem fog zenét közvetíteni. A tiltó rendelke­zést Khomeini ajatollah ja­vaslatára, vallási okokból hozták — jelentette a PARS iráni hivatalos hírügynökség. „Nyeman” Hadgyakorlat a balti területen 71 helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmánya rendelkezéseinek megfelelően a Szovjetunió ér­tesítette az értekezleten részt vett államokat a Balti-tenger melléki katonai körzet csapa­tainak »Nyeman« elnevezéssel sorra kerülő hadgyakorlatáról. A meghívásnak megfelelően hétfőn Vilniusba érkeztek a belga, brit, NDK, dán, holland, norvég, lengyel, finn, francia, NSZK-beli, csehszlovák, vala­mint a svéd megfigyelők. (MTI) Hadgyakorlatot tartanak a szovjet fegyveres erők a balti köztársaságok területén. Képünkön: támadásban a gépesített lövészek. Adnan Dabagh Szíriái bel­ügyminiszter a napokban hivatalos jelentést adott ki arról, hogy június 16-án szél­sőjobboldali elemek behatol­tak az aleppói tüzértiszti akadémiára, harminckét nö­vendéket megöltek, ötvenné­gyet pedig súlyosan megse­besítettek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a bűn­tényt a Muzulmán Testvérek elnevezésű fanatikus vallási szervezet tagjai követték eL Megvesztegették az akadémia egyik tisztjét, s az a merény­lőket beengedte egy terem­be, ahol a növendékek ép­pen gyűlést tartottak. Asszad ellen Néhány nappal később a szíriai fővárosban azt is hí­rül adták, hogy kivégeztek 15 terroristát, akik a Muzul­mán Testvérek szervezetéhez tartoztak, gyilkos merényle­teket és robbantásos akció­kat hajtottak végre. A nyu­gati kommentárok megjegy­zik, hogy a Muzulmán Test­vérek szíriai akciói egyszer­re irányulnak az alawita vallási kisebbséghez tartozó Hafez Asszad és a hatalom­raj utasa óta bevezetett hala­dó intézkedések ellen. E kö­vetkeztetés nem teljesen alaptalan, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi idő­ben merényletet hajtottak végre Asszad több híve el­len. Kétségtelen tény az is. hogy a Muzulmán Testvérek elnevezésű reakciós szervezet fennállása óta mindem, eset­ben a haladás ellen lépett fel nemcsak az anyaország­ban, Egyiptomban, hanem Szaúd-Arábiában, Szudán­ban, s a legutóbbi időben Afganisztánban is. A Muzumán Testvérek el­nevezésű szervezetet Hasszán el-Banna tanító -alakította meg 1929-ben, az angol meg­szállás alatt levő Szuezi-csa- torma övezetben. A szervezet létrejötte a papok, kereske­dők, kézművesek és a föld­tulajdonnal rendelkező pa­rasztok reakciója volt a brit megszállásra és a kettős ki­zsákmányolásra. A szervezet alapítói a feudális viszonyok­ból és a megszállásból faka­dó nyomor felszámolásának egyetlen lehetőségét az isz­lám vallás előírásainak tel­jes megvalósulásában és az egyházi állam megteremté­sében látták. Nasszer betiltotta ■ Később a szervezet vezetői szoros kapcsolatba kerültek az 1952. július 23-i fordula­tot végrehajtó szabad tisztek ■ csoportjával. Az ebben az időben szerzett összekötteté­seiket kihasználva a forra­dalom utáni időben kísérle­tet tettek arra, hogy befolyá­sukat kiterjesszék a Forra­dalmi Parancsnoki Tanács­ra. Amikor Nasszer és köz­vetlen környezete ennek a törekvésnek ellenállt, szaúá- arábiai támogatással állam- _ csínyt kíséreltek meg. Nasz- szer a szervezetet betiltotta, az azonban az illegalitásban sem szüntette be tevékeny­ségét. Külföldi támogatással Nasszer nemzeti demokrati­kus rendszerének aláásására, a haladó intézkedések lejá­ratásara törekedett. A Muzulmán Testvérek Szervezete az 1967 júniusi háború után a vereség miat­ti elkeseredettségre és kiáb­rándultságra építve fokozta Vállalatunk a Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat 104 olajkút, 7400 Kaposvár, Toponár feliratú bélyegzője elveszett 1979. július 11-én Használata érvénytelen. 1 ______- -----------------­S zerb-horvát gasztronómiai napok ' 1979. július 27-ig ételkülönlegességekkel várja vendégeit minden este A BOGLÄRI HULLÁM ÉTTEREM a krizsevei vendéglátó vállalat dolgozóinak. közreműködésével. j (41907) tevékenységét. Nasszer halá­la után pedig ismét a nyút színre lépett. Szadat eisü lé­pései közé tartozott ugyan,s a szervezet bebörtönzött tag­jainak szabadonibocssáitása; a hetvenes évek elején a szer­vezet egyik vezetője, Saved Kotb által kidolgozott »isz­lám szocializmus« elméleté­nek az állami politika rang­jára való emelése. Ennék kö­vetkeztében a Muzulmán Testvérek Szervezete hihe­tetlen gyorsan regeneráló­dott, amit az is érzékelte», hogy 1976-ban már saját fo­lyóiratot (El Dawa) jelente­tett meg, amelyben a hala­dásellenes, antikommunis- ta nézeteket hirdette. Főikért azonban Nasszer politikáját kritizálta, ez pedig egybevá­gott Szadatnak a nasszer iz­mus lejáratására irányuló tö­rekvéseivel. A segítséget Sza-. dat azzal hálálta meg, hogy a Nasszer idején államcsíny­ben való részvétel miatt ha­lálra ítélt vezetőt, Szaid Ra- madant is amnesztiában ré­szesítette. Ezek után nem csoda, ha a szervezet mind nagyobb jelentőségre tett szert, nem­csak a vallási életben, ha­nem a politikában is. Oly­annyira, hogy az 1977 októ­beri választásokon a hivata­losan még mindig betiltott Muzulmán Testvérek Szerve­zete legalább húsz »függet­len« képviselőt juttatott be a kairói parlamentbe. Ez azt jelentette volna, hogy a Korán előírásait Egyiptom­ban is ugyanúgy alkalmazták volna, mint például Szaud- Arábiában, ahol a lopást mind a mai napig kézlevá­gással, a súlyosabb bűnöket — mint például a házasság - törés — nyilvános kivégzés­sel büntetik. Zahabi elrablása A sharia bevezetését nem* sikerült Egyiptomban elérni, azt azonban igen. hogy a belföldi légváratokon meg­szüntessék a szeszes italok felszolgálását, hogy a Korán által megjelölt napi öt ima idejében a rádió és a tévé is szünetelteti adását, to­vábbá, hogy egy külön adó egész nap csakis iszlám prog­ramot sugároz. A Muzulmán Testvérek Szervezete a jelek szerint nem elégedett meg a Szadat által rendelkezésre bocsátott működési területtel. Szemükben az egyiptomi el­nök is túlságosan modern, áz iszlám előírásait figyelmen kívül hagyó politikájával — koedukációs oktatás az isko­lákban, a nők közéleti sze­replésének előmozdítása stb. — megbocsáthatatlan bűnö­ket követtek el, amiért vele is le akartak számolni. A szervezet egyik militarista fegyveres szárnyának első akciója al-Zahabi vallásügyi miniszter ellen irányult. 1977 nyarán lakásáról elrabolták. Holttestét néhány pap múlva Kairó egyik külvárosában találták meg. Szadat akkor lecsapott rájuk. , A Muzulmán Testvérek Szervezetének tevékenysége Egyiptomban, azóta alább ha­gyott, viszont megélénkült más közel-keleti országok­ban, így például Iránban, Pakisztánban, Afganisztánban és legújabban Szíriában is. Ha megkísérelnénk vála­szolni a római jog cui pro- dest — kinek áll érdekében — kérdésére, messzemenő következtetéseket kellene le­vonnunk. A Financial Times mindenesetre ügy véli, hogy a Muzulmán Testvérek Szer­vezete a jelek szerint kísérle­tet tesz rá, hogy az iráni for­dulat egyik melléktermékét, az iszlám fanatizmus hullá­mait meglovagolva zavargá­sokat idézzen elő egyes kö­zel-keleti országokban. Ez pedig kétségtelenül azoknak a kezére játszana, akiknek nincs ínyére sém az iráni változás, sem egyes arab országok haladó politi­kája. Ez ugyanis akadályoz­za őket abbeli törekvésükben, hogy a közel-keleti térség erőviszonyait tartósan a ma­guk javára változtassák. K. A,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents