Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

/ Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról Kormányhatározat alapján — amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős ré­szének ára és egyes szolgál- tatáscéc díja. A Miniszterta­nács döntése után a Magyai Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjától, a Miniszterta­nács elnökhelyettesétől. KÉRDÉS: A hazai árak, különösen az alapvető fo­gyasztási cikkek és szol­gáltatások árai hosszú időn at nem, vagy alig változ­tak. A lakosság ezt egy ko­rábbi időszakban megszok­ta. az utóbbi években vi­szont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az aruk. Változott-e árpoli­tikánk? VÁLASZ: Az Országos Tervhivatal rendeltetésének megfelelően folyamatosan fi­gyelemmel kiséri gazdasági életünk legfontosabb kérdé­seit, a nemzeti jövedelem, a termelés, a beruházás, a fo­gyasztás. az életszínvonal ala­kulását. Mint. az Országos Tervhivatal és a-z Állami Tervbizottság elnöke — és természetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági ösz- szefüggések figyelem bevételé­vel a következőkét mondha­tom a Minisztertanács hatá­rozatáról. Az áraknak szocialista vi­szonyok között is fontos sze­repe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk terv­szerű alakításában. Az árak­nak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözni­ük. es.a személyes fogyasztás alakításában is be keil tölte- niök bizonyos szabályozó sze­repet Olyan fogyasztói árak­ra van szükség, amelyek tük­rözik a társadalmi ráfordítá-1 sokat, ugyanakkor a bérek és '“a1 szociálpolitika figyelembe­vételével lehetővé teszik az életszínvonal gazdasági lehe­tőségeinkkel összhangban álló alakítását. E követelmények­nek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzet­közi körülményeit kifejező I reális árak képesek megfelel- [ ni. .A hazai árak alakulása tehát nagymértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci árak­tól. amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesít­jük. Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagyará­nyú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és leg­nagyobb országai sem függet­leníthetik magukat az árak mozgásától. Azon országok számára pedig, amelyek sok szállal kapcsolódnak a világ- gazdasághoz, elkerülhetetlen, hogy a világpiaci árak tartós változásait belföldi áraikban is érvényesítsék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak- emelkedése és egyéb okok miatt a hazai termelési költ­ségek is növekednek. A világpiaci árak tartóé és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltéte­leket teremtett gazdasági munkánkhoz. E nehezebb kö­rülmények közepette is bebi­zonyosodott népgazdaságunk életereje, de ugyanakkor a korábbinál jobban megmutat­koznak gazdasági munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő hatékonysága és versenyképességünk gyen­geségei is., További gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy- a fogyaté­kosságok felszámolásával ho­gyan és milyen mértékben tudunk megfelelni a korábbi­nál jóval szigorúbb követel­ményeknek. Ebben »7, összefüggésben kell vizsgálnunk és megítél­nünk a termelői és a fogyasz­tói árakat, Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy ál­lami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határoz­zák meg. Ilyen körülmények között kormányzatunk fő fel­adatának tekinti a gazdasági munka hatékonyságának nö­velését és ezen belül a haté­kony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsó sorban azért, hogy ez­zel is védje népgazdasagunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásától. Eddig is meg­tette és a jövőben is megte­szi. hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmé­nyek nélkül viszont nem te­heti meg. hogy tartósan fi­gyelmen kívül hagyja a világ­piaci árak és egyéb nemzet­közi gazdasági tényezők hatá­sait, Alapvető érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy gz árak vég­ső soron a termelésben és a fogyasztásban egyaránt job­ban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül. Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasá­gi szerepéről vallott felfogá­sunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmé­nyek változtak meg. amelyek­hez az áraknak igazodniuk kell. A Minisztertanács dönté­se azt jelenti, hogy fogyasztói áraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai rá­fordításokat és a tartós világ­piaci árváltozásokat, összc- hangoltabbak lesznek. gazda­sági lehetőségeinkkel. KÉRDÉS: Mi indokolja a most bejelentett árintézkc-'i déseket, hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasági feltételek válto­zásaival? VÁLASZ: A világpiacon néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy megdrá­gultak az importált energia- hordozók, a nyers- és alap­anyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkészter­mékek és beruházási javak. Ez jelente* mértékben meg­növelte a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mezőgazda- sági termelésben, a közleke­désben és a szolgáltatásók te­rületén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink kelet­keztek. A megváltozott hely­zetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figye­lembe vettük, s ezek végre­hajtásán dolgozunk. Az eddi- •gi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, jhogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a terme­lésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésé­ben. a külgazdasági egyensúly iavításában még nem bonta­koztak ki a szükséges mér­tékben. E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprili­sában és decemberében, maid ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Mi­nisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelő: és fogyasztói árak kialakítása amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költsége­ket. A termelő és felhaszná­ló csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a rá­fordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termel­ni, mit célszerű fejleszteni. KÉRQÉS: Miért vált szükségessé most a meg­szokottnál nagyobb mérté­kű fogyasztói árrendezés? VÁLASZ: A belföldi ár­színvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokolt­nál kisebb mértékben érvé­nyesítettük a tartós világpia­ci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak rész­ben, sok esetben erősen kés­leltetve’ követték, így mind kevésbé feleltek meg a való­ságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a terme­lői árak változását sem kö­vették. Az ebből adódó terhe­ket az állami költségvetés vi­selte. Az utóbbi években te­hát — intézkedéseink ellené­re — árrendszerünk a maga egészebén még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci vi­szonyokat, a végbement vál­tozásokat. A Helyzetre jellemző pél­dául, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfe­lel a fogyasztás 13 százaléká­nak. és jelentősen felülmúlja az állam forgalmiadó bevéte­lét. A költségvetés jelenlegi helvzetében ezek a kiadások már nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói ártámo­gatások. amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fű­ződnek. azzal a következ­ménnyel is járnak, hogy emiatt más. előbbre való igé­nyek kielégítése szenved ké­sedelmet. • 1980-tól új termelői árrend­szert vezettünk be. A terme­lői ái-változások átfogjak a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elapró­zott árrendezási program nem vezethet célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozá­sát. Gazdasági fejlődésünk kö­vetelményei szükségessé te­szik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük. Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult élet- színvonalát megőrizze és meg­szilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energia­hordozó ára továbbra is tá­mogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 szá­zalék, a tejre és tejtermékek­re 50 százalék körüli, a cu­korra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is át­lagosan közel 20 százalék fo­gyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős 'fogyasz­tói ártámogatásban részesül­nek a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszeréli, a gyógyszerek és számos szolgáltatás. A jövőben arra kell töre­kednünk, hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerül­hetetlen árváltozások .ne ösz- szegyűjtve. halmozva jelent­kezzenek, hanem árrendsze­rünk folyamatosan, rugalma­sabban kövesse a termelési költségek változásait. KÉRDÉS: Kérjük, szól­jon a bér- és jövedelem­■ kiegészítésekről is. VÁLASZ: A Miniszterta­nács szóbanforgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fo­gyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jöve­delmek kiegészítésénél egy­aránt figyelembe kellett ven­ni a népgazdaság teherbíró- képességét és életszínvonal politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó ter­mékek (élelmiszerek, tüzelő­anyagok, villanyáram) ár­emelkedését a kormány - bér, illetve jövedelem-kiegészíté­sekkel ellensúlyozza Bér-, illetve jövedelemki­egészítésben részesül minden kereső és valamennyi társa­dalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió kétszázezer fő. Jöve­delemki eg észítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű jut­tatásban nem részesült: az egy gyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú. de nem nyugdíjjogosult házastársak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremelke­dés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedclemkiegészátések meg­állapításánál arra töreked­tünk. hogy elsősorban a ki­sebb keresettel és jövedelem­mel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok es gyermeket! családok terheit enyhítsük Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mimtnjU- jan takarékosabban gazdál­kodjunk a közösségi életben s sajat haztartásdkban egy­aránt. Az árszint jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszité- seivel lehet ellensúlyozni. Te­hát minden munkakörben jobb. fegyelmezettebb, haté­konyabb munkára van szük­ség. mert csak ezzel teremt­hetjük meg egész népünk, s benne az egyes családok jó­létének anyagi alapjait. Befejezésül szeretném hang­súlyozni : partunk és kormá­nyunk bízik abban, hogy a lakosság megérti a Miniezter- j tanács döntésének szükséges- I ségét. Szocialista rendszerűnk I gazdasági alapjai szilárdak. ! Közös munkával el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fej­lesztésében és az életszínvo­nal terén elért eddigi vívmá­nyainkat megőrizzük és to­vábbi fejlődésünk feltételeit megteremtsük. Az angol újvárosok szövet­ségének meghívására tapasz­talatcserén járt a szigetország­ban dr. Németh Jenő, a barcsi tanács elnöke. Az új városok a London—Livverpool—Man­chester alkotta háromszögben helyezkednek él, és az a fel­adatuk, hogy tehermentesítsék a három nagyvarost, tegyék lehetővé az ipar, a közmű- és a lakásrekonstrukciót, létükkel pedig lassítsák a nagyvárosok növekedését, mérsékeljék ? beköltözést. Az úi városok lét­rehozása az építészek számára lehetővé teszi, hogy ofyq'- éietfeltételeket alakítsanak ki amelyek már a következő' szó-1 zad emberének is megfelelnek.1 — A tanulmányutat — 'mondta dr. Németh Jenő — a Magyar Urbanisztikai Társa­ság szervezte: nyolc helyen tanú'mányoztuk a városszü'e tés folyamatát, azt. hogy mi­lyen a műszaki tervezés. a kivitelezés, az ott élő. illetve oda települő lakók és intéz­mények tájékoztatása. — Mi volt a Icgmcgszívlc' 1 lendöbb tapasztalat? — Az egyik, a célszerűség, nem tervezői álmok születnek hanem jó megoldások. A má­sik: a tájékoztatási rendszer Milton Keynesnek húszezer lakosa volt, amikor a fejlesz­téséről döglöttek. Ezen a te­lepülésen összesen 250 ezer embernek kívánnak munka - és lakóhelyet biztosítani. Azért, hogy a beköltözők tud­ják, nú történik a városban, létrehoztak egy műszaki tá.ié­t koztatási irodát: ha oda be­megy az építtető, az építő vagy a jövendő lakó, megtud­ja, hogy hol alakult ki az ipa­ri övezet, melyik területen mi - Íven lakások épülnek, és olyan típustervet is kap az építte­tő, amelyet csak azon a kör­nyéken lehet megvalósítani. — Nálunk elképzelhető egy ilyen információs rendszer? — A magyar viszonyokra alkalmazva érdemes megvaló­sításán gondolkodni. Megszív­lelendő, hogy Angliában a tá­jékoztatás költsége a beruhá­zás költségei között szerepel. Az így kapott információ azonban semmiképpen. sem nevezhető formálisnak. Ennek előfeltétele az, hogy a beruhá­zás szervezését végző szerve­zet a feladatokhoz pontosan igazodik: az ügyintézőktől ma­gas fokú felkészültséget köve­teinek meg. A magyar gyakor­latban ritkán van, meg az összhang a beruházással kap­csolatos feladat nagysága, va­lamint a beruházásért doigoVt .szervezet tagjainak száma ca felkészültsége között. Egy ta­nácsi tervosztály létszáma ak­kor is ugyanannyi, ha húsz­millió forint értékű beruhá­zást valósít meg évente, mint amikor — mondjuk — félmi;- liárd forint értékű fe.ada.ot kell megvalósítania. Az sem. biztosítható mindig, hogy a beruházáshoz jól értő munka­társak dolgozzanak ezen a te­rületen. Az is magyar sajátos­ság, hogy elválik a fejlesz­téssel kapcsolatos feladat a rendezést, a műszaki tervezést és a kivitelezést végző rend­szertől. Az. angliai újvárosok­ban a tanácsok akkor veszik át a beruházóktól fenntartásra a területet, /amikor a létesít­mények működőképesek, a környezetük rendezett. — Mit tart közös jellemző­nek ezekben a városokban? — Az előrelátó tervezést. A forgalom zökkenőmentességét példáiul nem tiltó táblák al­kalmazásával, hanem vonalve­zetéssel biztosítják. A közmü­vek tervezése a regionális rendszerre épül. Igen színvo­nalasak a városközpontok: ide összpontosítják a kereskedő! nu létesítményekét és á szabad idő eltöltését szolgáló intézménye­ket. Az alközpontok /— ame­lyek a napi ellátást biztosít­ják — ehhez kapcsolódnak. Előre megtervezettek az ipart parkok. A lakóházak többsége pedig kétszintes sorház, illet­ve láncház. Ügy épülnek ezek, hogy nyugodt életfeltételeket biztosítsanak a lakóknak. Ná­lunk ez a módszer főleg a tár­sas- és családiház építkezések­nél használható. — Gondolom kedvezőtlen tapasztalatokkal is találkozott. — Véleményem szerint a lakóterületek túlságosan szét­szórtak, mintha csak a nagy­városi koncentráció ellenpél­dáit akarnák bemutatni. Egyes funkciókra — mint például a tömegközlekedésre — kevés figyelmet fordítottak, és túl­zónak tartom, a lakóterületek és a táj erőltetett kapcsolatát is. Dr. K. L fi SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója A Minisztertanács rendel­kezésének megfelelően sor ke­rül a jövedelempótlékok fo­lyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igény­bejelentéseket kell tenni. A nyugdíjfolyósító szervek­nek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról, akik :tán házastársi pótlék nem ír. Ezért az eltartott, idős 55 éven felüli, tsz-nyugdíjas jetén 56 éven felüli) vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jöve­delempótlékot igényelni kell. Az augusztus cJs-ő napjaiban történő soron kívüli kiutalá­sok alkalmával a postai kéz­besítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igény- bejelentésül. Pontos kitöltése — különösen a törzsszám gondos beírása — aláírása és visszaküldése után a nyug­díjfolyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrö­videbb időn. belül kiutalják a jövedelempótlékot, természe­tesen július 1-i haUlljr#! A családi pótlékra nem jo­gosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelem- pótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapítani és megküdeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelente­ni. A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat kése­delmes folyósítás, de az min­den esetben visszamenőleges hatályú. Az elmúlt napok legfonto­sabb somogyi eseményei kö­zött a megyei pártbizottság hétfőn tartott ülését kell em­lítenünk. Ezen a Központi Bi­zottság legutóbbi üléséről hangzott el tájékoztatás, majd a népgazdasági terv első fél­évi feladatainak végrehajtá­sát vitatta meg a testület A tanácskozáson részt vett Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja. a Népszabadság faszerkesztője, aki délután a Siófoki Állami Gazdaságba látogatott. Itt ta­lálkozott az • ifjúsági építőtá­borban dolgozó fiatalokkal. Külföldi vendégeket is fo­gadtak a megyei pártbizott­ságon. Szerdán és csütörtökön román pártmunkásküldöttség ismerkedett Somoggyal, min­denekelőtt a politikai munka módszereivel. A hét második felében vég­re a nyáriasra fordult időiá- rás kedvezőbb körülményeket teremtett az aratáshoz. A me­gye gazdaságainak többsége élt is a lehetőséggel, és jól szervezett munkával a hót végéig végzett - a gabona be­takarításával. A még lábon álló kalászosok is egy-kétnap múlva tarlót hagynak maguk mögött. A végső összegezés I ugyan még hátravan, de azt már joggal állapíthatjuk meg, hogy munkaszervezésből a legtöbb tsz, illetve állami gazdaság jól vizsgázott. Nem rajtuk múlott, hogy a betaka­rított termés mennyisége el­marad a tavalyitól. Nemcsak a mezőgazdaság­iban dolgozok, hanem a nya-, rolók is megkönnyebbülten sóhajtottak fel a hét közepén. Végre vizközelbe merészked­hettek a Balaton partján üdülők, akik jó ideje hiába kémlelték naponta az eget. Néhány napja még a fürdő­ruha helyett kabát. pulóver és esernyő volt az útitárs, és a strandolást más program­mal kellett felcserélni. Hogy mivel? Vendégeskedéssel, ki­rándulással, no és a művé­szetekkel való találkozások­kal'. Az utóbbiakhoz a tavalyi­nál gazdagabb lehetőséget kí­náltak a múzeumok, kiállító- termek, színpadok, művelődé­si otthonok. A különböző mű­sorok általában zsúfolt néző­tér előtt zajlanak. Elsősorban külföldi vendégek töltik meg a széksorokat. Nem mintha a honi nyaralókat nem vonzaná a Pécsi Balett előadása vagy a táncház műsora, de jó ma­gyar szokás szerint az elsőbb- sé' joga mégiscsak a hozzánk látogatókat illeti. A Balatonhoz 15 kilométer­re fekvő város. Marcali mű­velődési intézményéit azon­ban csak a helyi és környék­beli lakosság keresi föl. Es sajnos nem is kíváncsiak min­dig annyian az amatőrök vagy a hivatásosak műsorára, hogy a kívül rekedtek panaszra kényszerülnének. Igaz. a vá­ros nem bővelkedik olyan le­hetőségekben, melyek székes rétegeket vonzanak. A Vá­rosi—járási Művelődési Köz- nont épülete elavult, az úttö­rő és ifjúsági ház jórészt kü­lön utakon jár. E helyzeten kívántak javítani a két in­tézmény összevonásával. En­nek most van fél esztendeje. Hozott-e változást a közös irányítás? Ezt vizsgálta csü­törtöki ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület megállapította, hogy a lehetőségek kedvezőek. Ja­vultak a tárgyi feltételek, es ennek nyomán gazdagodtak a művelődési tevékenység for­mái és módszerei. Mindezek azonban csak kezdeti lépések­ként értékelhetők. A további fejlődéshez — sok egyéb in­tézkedés mellett — elsősorban arról határoztak, hogy több szakképzett népművelő alkal­mazására van szükség. Ehhez kívánja megteremteni a le­telepedés minden feltételét a városi tanács-vb. A hét egyik eseménye már a tanév előszelét hozta az ön­feledt vakációzásba. Hétfőn megkezdődött a tanszervásár, melynek keretében a füzete­ket kedvezményesen árusít­ják. A forgalom csak az első két napon volt élénk. Főképp a leendő kis elsősok próbál­gatták az iskolatáskákat és is­merkedtek a tartalmukkal. A kettőt együtt megemelve az aggódó szülők kénytelenek voltak megállapítani; a szü­net hátralévő heteiben ala­pos erőnléti edzéseket kell be­iktatni a gyermekek program­jába. Paál László Somogyi Néplap tapasztalatok

Next

/
Thumbnails
Contents