Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
Közérdaka b9/&lontéa*kr fHtnmmxmk Gyorsabb intézkedés szükséges Új gépműhely épül Munkában a betonvas-behúzó és méretre daraboló (ép. Tíz ember helyett dolgozik a kengyelhajlító autómat*. (Gyertyás László felvételei) A demokrácia lényege A demokrácia, ez az életbevágóan fontos kérdés, az utóbbi időben Nyugaton rafinált spekuláció tárgya lett. A vezető polgári politikusok szótárában a leggyakrabban használt szavak: a »demokrácia«, a »szabadság«, az »emberi jogok«. Am kevés fogalmat értelmeznek annyira önkényesen, mint ezeket. Mi több, mindnyájan abban a szerepben tetszelegnek, hogy ők a demokrácia kiszélesítésének, a szabadság védelmének hívei, az emberi jogokért folytatott harc bajnokai. Hivatkoznak a polgári tudománynak az úgynevezett tiszta demokráciáról kialakított felfogására, osztályok felettivé és hatalomtól elszakította tágított koncepciójára. A marxizmus.'újszerűén kő.- zelitette meg a demokráciát. Megállapította, hogy l a: demokrácia mindig'osztályjelle- gü. Ez viszont annyit jeleni, ■ hogy me kétféle demokrácia lélezik: polgári és szocialista. Ezért mielőtt egyik vagy másik ország társadalmi berendezkedéséről beszélnénk, arra kell válaszolni, hogy maga a társadalom kinek az osztályérdekeit védelmezi. Vajon a társadalom demokratizmusát elsődlegesen az jellemzi, hogy hánv . politikai párt működik, van-e szervezett ellenzék és hogy változ- i hat-e a kormány ? Nem. Egye- , dűl az a döntő, hogy a hata- 1 lom kjnek a kezébe;: van. Ha a hatalmat az elnyomó osztá- Ivok birtokolják, bármennyire megváltozik is a kormány- politika,-' a kabinetet min- die a nagytőke irányítja. Bármennyire jelentős reformokat vezetnek is be, a demokrácia — a népuralom — kizárólag részleges és megnyirbált lehet, a kisebbség demokráciája. A kapitalizmusban ez mindig így volt. Sőt. A monopolista fejlődés korszakában és különösen napjainkban minden polgári demokratikus intézmény egyre jobban szembekerül a néptömegek tényleges érdekeivel, ugyanakkor elveszti valóságos tartalmát is. Ennek következtében sok kapitalista országban az utóbbi időben az a jelenség figyelhető meg, hogy a lakossá nagy része ténylegesen, bojkottól ja a Ijatajmi pozíciókat eldöjvtő,;: :• választásokat. Például: az'ITgyésüJt ítíiaimők- J|gn a zajos reklámhadjárat •elfishére 1460-t>Jm az elnökválasztáson .f ,.y,álá~s2tásr,a- jagpr?, su'íak 64 százaléka, '1968-ban '80.60 százaléka.l9*72-bön* 55.6 s zázaléka 'és ÍQ’ffj-bán 54 százaléka' vett részit:' Ez* *.ai\'nj’h jelent, hogy az amerikai választópolgároknak csaknem a fele nem vett tudomást a szavazásról. Miért van ez így? Nem érdeklődnek már az emberek a oolitika iránt? Erről szó sincs. A választók megérteiteké hogy a választás kimenetelétől gyakorlatilag igen kevps függ.,. A képviseleti demokrácia szervei egyre inkább elvesztik tényleges hatalmukat. amely a végrehajtó., .apparátus és- a. hivatalnokok kezében összpontosul. Ez utóbbiak és. nem a választott politikai vezetők a fő mozgatórugói a többpártrendszer«« államnak, ők vannak a polgári bürokrácia csúcsán. Ha az alapvető polgári demokratikus intézményeket jelenleg átértékelik, az annak logikus következménye, hogy egyre jobban erjed a polgári demokrácia. A szocialista világban teljesen más a helyzet. A szocialista demokráciának megvan a maga történeté. Nem mindjárt teljeseh befejezetten, hibáktól és fogyatékosságoktól mentesen jelenik, meg a világon, hanem számos szakaszon megy keresztül, amelynek során szüntelenül tökéletesedik. De teljesen helytelen ezen az alapon a polgári demokrácia mércéit alkalmazni rá. Mindenféle, polgári demok:. rácia, még a leghaladóbb^,, is jellemző az. ellentmondás., a d|mokratikds , ,elveknek, 'jogoknak és .szabadságjogoknak ví^litikai .tpren . v^j., hirdetése és'a «zpcialij-gazdgsa&i , vj- ' sz'onyok tprületéiV, . mutatkci^ó. ántidemokratizihuá, között, mely a, ’ termelési 'észif’özök magántulajdonában és a dolgozó többségnek a búrzsoá kisebbség általi kizsákmányolás- sában testesül meg. Mint a tőkés országok politikai életének jelenlegi állapota mutatja, a polgári demokratikus el- ] veket, nornlákat és-hagyományokat aláássák és meggyengítik az állammonopolista kapitalizmust - beijsőleg.íjellem- ző tendenciák. Á képviseleti hutalom szerepének a végrehajtó hatalom javára történő korlátozása, a büntető és1''á‘j megtorló apparátusnak a meg- ' erősítése stb. Az igazi sokoldalú demokrácia elengedhetetlen feltétele, hogy minden dől- I gozó ténylegesen részt vehessen az ember tevékenységét alapvetően meghatározó ter- ‘melésirányításban. A mi demokráciánkat a termelésben közvetlenül a .munkákul’ektí- vák valósítják" meg. Nyilvánosan megvitatják a népgazdasági terveket, folyamatosan termelési tanácskozásokat tartanak, amelyekben szorosan összekötik az ellenőrzés állami és társadalmi funkcióit. A szocializmus tapasztalatai kétségbevonhatatlanul arról tanúskodnak, hogy a demokrácia sokoldalú fejlődése társadalmi rendünk növekvő erejének éltető forrása. De fordítva is igaz: a demokratiku • normáktól való bármilyen eltérés, a 'néphatalom bármilyen korlátozása helyrehozhatatlan károkat okoz a szocia- jy^mus építésének. . -A-történelmi tapasztalat új- ■afá--és újra bebizonyítja, hogy I a- -demokráciáén folytatott ,-harc kifejezi , ,a forradalmi- mozgalmak lényegét. És mindenütt, mind a szocialista államokban,. mind pedig azok- *bán az országokban, amelyekben a dolgozók a tőke ellen küzdenek, vagy nemzeti felszabadító harcukat viszik vég- 1 ső győzelemre, az élet úi té- I nyekkel igazolja V. 1. Lenin szavait: »a. következetes de- ; mokrácia egyfelől 'szocializmussá válik, másfelől.... szocializmust követel-v V. Kertuaev (APN)' Somogy! Néplap Tájékozódtak a lakosságot érintő kérdésekről A napcárban tartott ülésén a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról tárgyalt a Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az előterjesztés készítőjével, c terület irányítójával, dr. Ilié* Attiláné vb-titkárral beszélgettünk tapasztalataikról. — Mi tette szükségessé a téma napirendre tűzését? — Két éve, 1977-ben lépett életbe a panasztörvényként ismert törvényerejű rendelet.; mely a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok ügyintézését önállóan szabályozta. jElőtte ezt az államigazgatási eljárási törvény j foglalta magába. A jelentés ■ elkészítését megelőző vizsgálatok során azt kutattuk, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek mennyire ismerik és alkalmazzák e törvény előírásait, s mit kell tennünk, hogy minden pontja megfelelően érvényesüljön. Bizonyos tapaszca- latokat már korábban szereztünk, mert tavaly a népi ellenőrzés vizsgálta három szak- igazgatási szervünk munkáját, ügyintézését, s 1978 végén valamennyi szakigazgatási szervnél tartottunk célvizsgálatot. *— Miként alakult a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok száma, s hogyan jutnak el azok a tanácshoz? — A közérdekű bejelentések többsége tanácstagi beszámolókon hangzott el: 1977 ben 153, 1978-ban 242. Ugyancsak a tanácstagi beszámolókon hangzik el a közérdekű javaslatok többsége. 1977-től az év első feléig összesen 63 panaszt kaptunk, ebből 41 tavaly érkezett. Ez a közérdekű bejelentésekhez, javaslatokhoz és az évi ügyiratforgalomhoz viszonyítva alacsony. Ennek részben oka az is, hogy a korábban panaszként kezelt ügyek a felülvizsgá ati kérelem kategóriájába tartoznak. A panaszok többsége közvetlenül a várcei tanács szak- igazgatási szerveihez vagy a tanács elnökéhez érkezik, örvendetesen csökken azoknak a panaszoknak a száma amelyeket más szervek továbbítanak hozzánk. Bz tükrözi a lakosság szemléletváltozását, bizalmát az i’“”:nté- zés tisztaságában. — Mire vonatkoznak tartalmukat tekintve a közérdekű bejelentések, javasla' tok és panaszok? — Elsősorban a kommunális ellátással foglalkoznak: út. járda, belvíz, közlekedés. Tavaly többen szóvá tették a parkok, a zöldterületek helyzetét, a köztisztaságot. Viszonylag kevés a kereskedelemmel kapcsolatos észrevétel. Ez az utóbbi években végzett hálózatfejlesztés eredménye. Van olyan javaslat, amelyik csak hosszabb távon valósítható meg: ilyenek a vezetékes gázépítés, strandfürdő létesítése Marcaliban stb. Sok panasz érkezett a körzeti orvosok munkájával kapcsolatban, összesen huszonhét Éneknek nagyobb része jogos, megalapozott volt. Gyors, megfelelő intézkedéseket tettünk, figyelmeztetéseket adtunk, áthelyezés is előfordult — Hogyan alakult a névtelen bejelentések, panaszok aránya? — Kedvezően. Két ér alatt mindössze egyetlen «névtelen bejelentés érkezett honánk a vizkorlátozással kapcsolatban. Ugyancsak egyetlen névtelen panaszt kapott az egészségügyi osztály. — Sikerül-e a törvényben előirt határidőt tartaniuk? — Nem minden esetben, és ennek több oka van. A tanácstagi beszámolókon el- I hangzott bejelentéseket, javallatokat korábban vb-ü leseken dolgoztuk föl — minősí - j tettük —, jelöltük ki a vizsgálattal és a válaszadással megbízott szakigazgatási szerveket. ök ezeket ! nem minősített közérdekű j bejelentésekként kezelték. A 1 tanácstagi beszámolókon el- i hangzott sok bejelentés. iu- vaslat írásba foglalására, kivizsgálására és megválaszolására nem elegendő a 30 nao. összesen 79 ügyet sikerült határidőn belül, 36-ot pedig azon túl elintézni az eltelt időben. Hiba volt, hogy szakigazgará- si szerveink nem közölték az ügyek elintézésének várható idejét. Az érdemi ügyintézést hátráltatta a bejelentések, javaslatok testületi ülésen való feldolgozása. Előnye viszont az volt, hogy a résztvevők tájékozódtak a lakosságot, a választókat foglalkoztató kérdésekről. Uj vas hajU tó fisén kecelte meg a mánk át a Senaagy negyei Állami Építőipari Vállalat központi telephelyén. As új üzemben a különféle méretű beton vasakat darabolják méretre és hajlítják a programozható, nagy teljesítményű automata gépekkel. Az üzem évente harminchat ezer mázsa betonvasból harminchat millió forintos termelési érieket állít elő. — Milyen tanulságokat vontak le a jelentés elkészítésekor? Hogyan kívánnak változtatni e munkán? — A bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerű intézésével elégedettek lehetünk, a gyorsaságai viszont nem. A jövőben körültekintőbben éa halad ex ta kanul kell intézkedni. A törvény végrehajtását jezral is elő akarjuk segíteni, hogy a tanácstagi beszámolókat követve nyomban megkezdjük a bejelentések, a javaslatok Írásba foglalását; kivizsgálását. Azokat. valamint a szakigazgatási szerveikhez közvetlenül érkezetteket azonnal minősítjük, nyilvántartóba vesszük, az Intézkedést figyelemmel kísérjük, s tájékoztatjuk a panaszost. A törvény végrehajtásáról kétévenként tartott célvizsgálattal győződünk meg a szak- igazgatási szerveink irányítása alá tartozó intézményeknél, üzemeknél Se. L A megye nagygépekkel egyik legjobban fölszerelt gazdasága a kéthelyi termelőszövetkezet. Az öt nagy teljesítményű traktor, a hat kombájn. a 40 kis traktor. 20 teherautó és az egyéb munkagépek azonban eddig meglehetősen mostoha .körülmények között voltak. Ezen változtat a most épülő 1200 négyzetméteres gépműhely. A csaknem négymillió forintos beruházással saját brigád kivitelezésében épülő műhelycsarnokba mintegy 2,5 millió forintot érő technikai és technológiai berendezéseket építenek be. Az új műhely belépésével a régi helyiségek kiegészítő szolgáltatásoknak adhatnak helyet, s ha elkészül a íledett, félig zárt hangárépület is, a kéthelviek értékes gépei végre értéküknek megfelelő, az időjárás viszontagságaitól védett helyre kerülnek. A lovakat szeretni kell Nehezen áll kötélnek Kovács Adorján, a göllei Béke Tsz fogatosa, amikor egy kis beszélgetésre hívom. — Nem szeretem, ha rólam írnak az újságban, nem vagyok én nevezetes ember — mondja szerényen. I Aztán mégiscsak megered a szó, s tulajdonképpen egy regényt lehetne írni erről az egyszerű emberről, aki tele van kiváló tulajdonságokkal. Ha kocsival megy az utcán, vagy kerékpárral tejet szállít a csarnokba, magas kaiapeme- lessel üdvözli a járdán haladókat. A faluban mindenki tiszteli és szereti, ő is becsüli embertársait. A múltjáról faggatom: — A tsz-nek kezdettől fogva a tagja vagyok. Igaz, neip az első belépők közé tartoztunk, mert nehéz szívvel hagytuk ott a sajátunkat, de a meggyőző szó végül is hatott. Nyolcéves korom óta paraszti munkát végzek, 13 évesen teljes értékű kaszás voltam. Apám a kezével betegeskedett. Sokat kellett neki segíteni. A felszabadulás utáni években a falu kulturális életének egyik mozgatója volt, számos népszínmű főszereplője, még a kaposvári színházban is játszottak. Most a göllei énekkarban szerepel. De leginkább talán arra büszke, hogy göllei. Igazi patrióta: — Ha más vidéken járok, mindig megdobban a szivem, ha a falum nevét hallom. Kovács Adorján a lovakról beszel a legszívesebben.' — A lovakat szerelem a legjobban. Én bottal, ostorral nem bántottam az állatokat. De nem is hagytak cserben soha. Vannak olyan tsz-kocsi- sok, akik ha egy kicsit íeiön- tenek a garatra, durván bánnak az állatokkal. Ilyet soha nem szabad tenni. Az állatokat is szeretni kell, s akár hiszi, akár nem: nevelni. A jószágok nagyon.-megérzik ezt a szeretetet és hálásak is érte. Elmond egy «etet. — Az egyik lónak, amelyet én hajtottam, csikaja született. Ott nevelkedett a kezem alatt, sokáig én gondoztam. Aztán ez a csikó Fonóba került a karámba. Egyszer arra jártam gépkocsival, és megálltam a kerítés mellett. Ott volt az én csikóm is. Fütytyentettem egyet, odajött, a kezemet nyaldosta. Hát nincs ennél csodálatosabb érzés?! —* Gölle híres állattartó község. Mi az eredményes tarlós titka? Szinte gondolkodás nélkül .válaszol: — Mint az előbb említettem, a legfontosabb az állatok jzeretete. Aztán a pontos etetés. Az állatokat nem szabad túltáplálm, de amit megkívánnak, azt meg kell adni nekik. Nagyon fontos az istállók, ólak tisztasága is. Azt hiszem, hihetünk szavainak: ól tehenei. 30 disznót tart a háztájiban, de egy percre sem feledkezik meg a közösről. »Pontos ember, lehet rá számítani« — mondja róla Puska József, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. ^ ... . A fogatos mesterség is igen fontos munka. S Kovács Adorján ezt a munkát lelkiismeretesen, becsülettel, tisztességgel, példás odaadással végzi. Ennek elismerését jelzi a kiváló dolgozó kitüntetés, me!;-- lyel a közelmúltban jutalmaztál: munkáját. /«•m Jéosef Vashajlító üzem
