Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-12 / 135. szám
AZ ÖTÉVES TERVEK NYOMÁBAN A városiasabb Marcaliért — Marcali ,1977-ben lett város. A település fejlődését meghatározó középtávú terv mennyiben teremti — teremtette — meg a várossá válás feltételeit? — kérdeztük dr. Ress Zoltántól, Marcali tanácselnökétől. — Amikor 1975-ben a jelenlegi ötéves terv készült, az még a nagyközségre szabott elképzeléseket fogta össze. A közigazgatási változás ugyan nem okozott zavart, de némi bonyodalmakat igen. A tervnek már akkor két fő célja volt: a lakásépítkezés és a kulturális ágazat gyors fejlesztése. Marpaliban az utóbbi 5—10 évben nagy lendülettel folyt az iparosítás, átalakult a foglalkoztatottsági szerkezet, megnőtt a város vonzereje. Ez egész sor gazdasági-társadalmi változást indukált Marcali életében. A tanács erőfeszítései arra irányultak, hogy ezeknek megfeleljünk. Biztosítsuk azokat a feltételeket, intézményeket, kommunális, egészségügyi és kulturális létesítményeket, amelyek a városi' élet minőségi átalakulását megteremthetik, hordozzák. — Hogyan sikerült a lakásberuházások időarányos teljesítése? — Beruházásaink negyven százalékát összpontosítottuk a lakásépítésre. 700 lakás építését tervezzük. Az állami és a tanácsi értékesítésül lakásokkal jól állunk. 1980-ban adnak át befejezésül 12-t, ezt már terven felül. 172 OTP tömblakás szerepelt terveinkben, 1980-ig 25-tel több készül el. Nem mondható el ez a magánszervezésű tömblakásokról: 82 helyett eddig 32- nek az építése kezdődött el. A tervidőszak elején nem jól mértük föl, hogy a lakásépítési formára Marcaliban van-e elég igény. A lakossági pénzeket viszont szívesen használják föl sorházra, családi házra. 1975-ben 200-at terveztünk, a várhatóan 300 készül el. A megyei tervosztály — értékelve munkánkat — úgy fogalmazott: Marcaliban dinamikusan fejlődik a lakásépítés. — Hogyan sikerült megszervezni ezt az építőipari határidők eltolódása idején? — Semmi különöset nem tettünk. Talán az lehet az ok, hogy a tervidőszakban helyi erőkkel építettünk. A helyi szövetkezet, a költségvetési üzem kis szervezetek, köny- nyen szót tudunk velük érteni. — A fejlesztési tervekben milyen a városi kulturális létesítmények részaránya? — Fejlesztési alapunk 30 százaléka erre megy. Ebből építünk óvodákat, iskolákat, kollégiumot, gyermekélelmezési központot. Különösen az óvodaépítésben vannak sürgős tennivalóink. Nálunk találhatók a legzsúfoltabb óvodák a megyében. Négyszáz kisgyermeknek van hely, s hatszáz jár óvodába. Pedig 1976- ban már elkészült egy a Berzsenyi-lakótelepen. Társadalmi összefogással — építőtábor is lesz — épül a másik. Július 30-ára várható, hogy befejezzük. Egy évet csúszott a 8 tantermes általános iskola építése. Voltak hiányosságok a műszaki előkészítésben, és a terveket is későn kaptuk meg a Somogytervtől. A munka most mégis a végéhez érkezett: szeptemberben meg kell kezdeni a tanítást a Berzsenyi-lakótelepen. — Milyen változást hoz a nyolc tanterem Marcali isko- lahá lózatában? — A változások egész láncolatát indítja el. Ha elkészül a nyolc tanterein — s máris hozzákezdhetünk a bővítéséhez —, kettéválaszthatjuk a Széchenyi utcai nagy iskolát Ide 1300 gyerek (!) jár. Tavaly már megkezdtük a Simon, téri tíz tantermes általános iskola átalakítását, korszerűsítését. A jövő év augusztusában fejeződik be a munka. Ezt a szakmunkásképző intézet kapja meg. Az intézmény eddig a nagy általános iskolával társbérletben hat tanteredben szűköskö- dött Az itt fölszabadult tantermeket az iskoláskorúak foglalhatják eL De ezzel sem zárulnak le a változások. Spül egy új gyermekélelmezési központ Ma még egy 200 adagos általános iskolai konyha főz 900 gyerekre. Ezért döntöttünk úgy, hogy szükség van egy 1200 adagos konyhára és egy 400 személyes, étteremre. Ezzel egjditt június 30-án megszűnik a marcaii hétközi ál- talánosiskolás-diákotthon, s az épületet a szakmunkástanulók kapják meg. A régi gimnazista- és szakmunkáskollégium épülete így fölszabadul, s itt napközi iskola lesz. Így — bár nem épül lényegesen több tanterem — mégis jócskán átrendeződnek, javulnak az alsó- és középfokú oktatás tárgyi feltételei. Ugyanakkor meg kell kezdenünk a harmadik számú általános iskola építésének előkészítését. Kisegítő iskolánk is lesz: szeptembertől megkezdjük egv elhagyott irodaház átalakítását. 1982 körül fejeződik be a munka. — Javulnak-e a város egészségügyi feltételei? —• Föltétlenül, bár nem olyan mértékben, mint szeretnénk. Három éve adtak át egy 60 személyes bölcsődét Tavaly elkészült egy új mentőállomás, s hatmilüó forintért fölújítottuk a rendelőintézetet. — Marcaliban ma 12 ezer ember él. Még többen laknak a környező falvakban, a város vonzáskörzetében. Készülnek-e olyan beruházások, amelyek a vonzáskörzet lakosságát is számottevően érintik? — Ilyen — a Marcaliban és a távolabbi településen lakókat érintő — beruházások inkább a hatodik ötéves tervben várhatók. Már most szólhatok az utakról. Elértük, hogy a város útjaninak 88 százaléka portalanított Szeptemberben befejeződik egy korszerű műszaki telep, ahol a Volán több busz szervizét is el tudja látni. Gyorsabbak, pontosabbak lehetnek a buszjáratok- Jövő év decemberében készül el az új marcali kenyérgyár, s ez javítja majd az ellátást, a minőséget ösz- szességében azt mondhatom, hogy az V. ötéves tervi célkitűzéseink maradéktalanul teljesülnek, sőt egyes területeken a vártnál is jobban. Emlékmajor nemcsak emlék (Folytatjuk.) Cs. T. Jobb minőségben Kommunisták a gazdaságosabb exportért Nagyobbak a követelmények mindenütt a termelés pártirányításában. Az üzemi pártszerveknek állandóan figyelniük keil a gazdasági folyamatokat, a feladatok átfogó megoldását, a határozatok végrehajtását Torják Vincéné, a Nagyatádi Cérnagyár pártvezetőségének titkára: — Gazdaságszervező munkánkban központi helyet foglal el a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a tervezett készáru mennyiségének elérése, mégpedig úgy, hogy az export növekedjen a »dol- lárviszonylatú« országokban. Fontos, hogy megtartsuk a határidőket, csökkentsük a költségeket. A cérnagyár eredményei bizonyítják, hogy a pártalap- szervezetek, a kommunisták példamutatása nyomán a dolgozók teljesítik a feladatukat. — Üzemünkben nincs főfoglalkozású szervező, ezért úgy formáljuk a dolgozók szemléletét, hogy minden vezető és beosztott igyekezzen szervezetten, fegyelmezetten, rövid úton megoldani a feladatait. Politikai munkánk középpont ában áll a széles körű mozgalom kibontakoztatása a terv teljesítése érdeké- oen. Ennek köszönhetjük, hogy tavaly is megvalósultak elképzeléseink, az 1400 tonnányi exportárura alig volt reklamáció. — S mit tesznek azért, hogy javuljon az alapszervezetek gazdaságpolitikai irányító, segítő, ellenőrző munkája? — Nagyobb gondot fordítunk az alapszervezetek munkájának támogatására Segítünk nekik a munkaterv elkészítésében, a cselekvési program megfogalmazásában, a taggyűlések, az egyéb rendezvények előkészítésében. Három évvel ezelőtt megalakítottuk az alapszervezetek mellett működő gazdaságpolitikai csoportokat, s így újabb tizenöt kommunista kapott ilyen iellegű pártmegbízatást. A párttagok közül egyre többen folytatnak gazdaságpolitikai agitációt. A KlSZ-bizott- ság, a szakszervezeti bizottság segítsége is számottevő. — Milyen feladatok állnak az üzem előtt? — Célul tűztük, hogy 1650 —1700 tonna készárut állítunk elő. Ennek túlnyomó része exportra megy. Nem mindegy, hogy mit és mennyiért termelünk. Csak úgy tudjuk elérni a tervezett 240 milliós nyereséget, ha az árut olc óbban, jobb minőségben, s határidőre készítjük el. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy a Központi Bizottság határozatának, a városi, az üzemi cselekvési programnak a szellemében jó irányú a gazdasági munka a cérnagygrban — fejezte be Torják Vincéné. D. S. Szájhagyomány őrizte em- lékimorzsák tanúsága szerint a Káimáncsától másfél kilométernyire fekvő Emlékmajor a húszas években fénykorát élő település volt. Még az ötvenes években is majdnem kétszázan éltek itt. Ma mindössze öt egykori cselédiakás- ban lelhetők föl az élet nyomai. A terület neve azt a kort idézi, mikor egy-egy birtok vagy major éppúgy lehetett kártyajáték vagy fogadás tétje, mint a hozomány vagy az emlékbe adott ajándék... A múlt század utolsó évében épült az a máig is álló nagy szeszgyár, s köréje egyket év alatt a megye egyik legnagyobb — burgonyára alapozott — szeszipari célgazdasága települt. Több mint fél évszázaddal később a hasonló üzemeket megyeszerte fölszámolták. Egyedül az lett a kivétel. Az ötvenes évek végén ugyanis volt, aki úgy látta: kell egy üzem, amely képes hasznosítani a környék burgonyafölöslegét. A tavalyi »burgonyás év* utón ma is akad, aki így vélekedik%,. A málladozó szeszgyár persze visszavonhatatlanul a múltté. Rozsda marja a gépeket, szú perceg a hajlott gerendákban, s az egykori munkások is rég elköltöztek innen. Igaz, a szuloki tsz még a hatvanas évek közepén is igyekezett hasznosítani a kí- sértetfalu üres épületeit. Az itteni állattenyésztő telep azonban egyre kevésbé vonzotta az embereket. Déli 12 órakor Emlékmajor- * ban egyetlen »-lakost-“ talál! tam, Salamon Józsefnét. — Az egyik szoba-konyhá- , ban lakó bácsi már elköltö- : zött, csak a holmija van itt. A szomszédja is menni készül. Rajtunk kívül csupán egy házaspár él itt, pici gyerekekkel. — Magukat mi tartja itt? — Mi más, mint a kényszer. Négy éve házasodtunk; nekem nincs senkim, a férjem apjával pedig nem fértünk össze. Férjem a tsz-ben traktoros, így megkaptuk ezt a lakást. — Ügy látom, hamarosan szaporodik a család ... — Negyven nap múlva itt lesz a kicsi. — Mi lesz, ha eljön az ideje? — Napközben nem messze innen van egy telefon, éjjel meg a férjem elszalad Homok- szentgyörgy- re. Föltéve, ha nem lesz éjszakás. — És ha az lesz? — Biztosan segítenek a szomszédok. Itt, az isten háta mögött nagyon egymásra vagyunk utalva. Emlékmajorban elképzelhetetlen a viszály meg a közömbösség... Hogy nem félek-e? Az ember kitanulja a bátorságot. Mikor a férjem katona volt, két évig egyedül éltem itt Ma is. ha tanácsadásra megyek, fogok egy nagy dorongot, tudja, erre rengeteg a ki evő. Űev hallottam, Kígyóspusztán is hívták ezt a helyet, mielőtt Emlékmajor lett volna. — Nyilván maguk el elvágynak innen. — Ha összejön a pénzünk, hooy a faluban vehessünk házat, elmegyünk. — Mennyiért tudnának házhoz jutni Kálmáncsán? — Százezer forintért már olyat vehetnénk. amelyikre nem kell költeni. — Mennyi Idő alatt Jön össze ez a pénz? — Ügy tervezzük, négy vagy öt év kell. A férjem nagy gépen dolgozik és nem keres rosszul, én meg itthon háromszáz baromfit neVelek, hogy az ő bérét minden hónapban félretehessük. Mire a gyerek iskolába kerül, biztosan megváltozik az életünk. Tavaly már úgy, látszott, végképp kihal a település. Azután egyszerre csak teherautó-karavánok érkeztek, és ma már sejthető, hogy Emlékmajor nemcsak emlék. Szigorúbb bírságot! Egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok egymás közötti gazdasági kapcsolatában a szerződések, a határidők pontos megtartása. Bármelyik vállalat, gyár vezetői tucatjával sorolnak föl olyan példákat, amikor a filléres alkatrész késői megérkezése miatt fontos kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. az exportálandó termék ott hever befejezetlenül a raktárban. A megyei tanács a múlt heti ülésen elfogadta a bíróságok működésének tapasztalatairól adott tájékoztatót. Ebben arról is számot adtak, hogy tavaly a bíróságainkhoz 332 peres és 200 peren kívüli gazdasági ügy érkezett. A késedelmi kötbérperek aránya háromról hétmil- millió forintra emelkedett. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat ellen három ilyen pert indítottak. • a kötbérigény meghaladta az ötmilliót. A korábbinak több mint háromszorosára emelkedett a követelések behajtása iránti perekben szereplő érték: együttesen több volt, mint tizenhárom millió forint. Ugyanakkor a perek száma az előző évi 7L-ről tavaly 63- ra csökkent. Dr. Ignácz Pál, a megyei bíróság elnöke a tájékoztatóban azt a következtetést vonta le. hogy ez a fizetési fegyelem lazulását mutatja. A perek ugyanis egyébként megalapozottak voltak. Teljesen indokolatlan, hogy a vállalatok a kedvező közgazdasági szabályozó ellenére »önkényesen-* meghosz- szabbítják a fizetési határidőket. Helytálló az a megállapítás, hogy kulcskérdés a jog- politikai elvek érvényesülése. A késedelmi kötbér, jogszabályon alapuló kivetésének az elbírálása alapos elemzést igényel. A SÁÉV ellen indított ügyekben például a bíróságnak abban is döntenie fellett, hogy a felek közötti egyezség jóváhagyható-e. Az történt ugyanis, hogy az építőipari vállalat és a peres felek az eredeti követelésnek, mintegy negyven százalékában megállapodtak. A SAÉV a vállalat kötelezettségeit utólag téliesítetté, s így a bíróság jóváhagyta az egyezséget. Az egyéb szerződésekből eredő kártérítési perek zuhanásszerűen csökkentek mind az ii.svek «várnát, mind a perértéket tekintve. . S ott van a gazdasági bírság. Az utóbbi két 'évben ilyet egy-egy alkalommal szabtak ki. A megyei bíróság elnöke szerint nem valószínű, hogy évente csak egy termék árkalkulációja kifogásolható a megyében. A megyei tanács egyetértett azzal: az illetékesek sokkal jobban tájékozódjanak e területen, szélesítsék ki az árelemző tevékenységüket. Egy hónappal ezelőtt a Minisztertanács módosította a gazdasági bírságról szóló rendeletet, mégpedig az idei népgazdasági tervről szóló kormányhatározat nyomán. A módosítás alapja épp az volt. hogy folyamatosan csökkent a gazdasági bírság. Most sokkal nagyobb a lehetőség arra. hogy éljenek ezzel a gazdaság fegyelmező lehetőséggel. Még olyan esetekben is, mint például a vásárlók tájékoztatásának elmulasztása, a hamis vagy megtévesztő áru jelzés, a valótlan adatokat tartalmazó tájékoztatás. Országosan és a megyében is akkor éri el a célját ez a módosítás, ha a bírság indítványozására jogosult valamennyi szerv él a jogával. L. G. A terület gazdája. az Aranyhomok Tsz tervet dolgozott ki az épületek hasznosítására. Első lépésként novemberben beindult egy, a Kaposvári Villamossági Gyár számára kapcsolókat összeszerelő és a környék asszonyainak munkaalkalmat adó melléküzem. — Kérdezhetné, miért nem állattenyésztéssel próbáljuk hasznosítani az egykori istállókat és gazdasági épületeket — így Heizer József -elnök. — Azért, mert nem akadna ember. aki hajlandó volna eljönni egv. az itteni körülmények között létrehozható állattenyésztő telepre. Az ennél jóval korszerűbb s ráadásul központi fekvésű telepeinken is gond a munkaerőhiány, itt pedig végiképp irreális terv volna az efféle fejlesztés. Olyan hasznosítási módot kellett találni, mely a »tanyára is képes vonzani az embereket. Fél év tapasztalata azt mutalja, sikerült megtalálni. Nyers Jánosné 11 éven at dolgozott baromfigondozóként. most elektromos kapcsolókat szerel. — Először féltünk, hogy nem leszünk képesek elvégezni, amit kell. Szokatlan volt ez az újfajta kötöttség. Mostanra azonban megszerettük ezt a munkát, és a kaposvári szakemberek dicséretei nyomán az önbizalmunk is megiött. Naponta a tsz, busza szállít bennünket. Megtaláljuk a számításunkat. A környékbeli falvakban sok korábbi kétkedő kérdezi, jöhetne-e. — És jöhetne? — Igen — válasza’ta Sza- lóki János üzemvezető. — Az első félév megmutatta, hogy a gyár, a tsz és az asszonyok számára egyaránt előnyös ez a kis üzem. Ma 27-en dolgoznak itt, de minden jel arra mutat, rövidesen többen lesznek. A kihasználatlan épületek és a környék munkaerő- tartalékai olyan adottságok, amelyek vonzóvá teszik a fejlesztés tervét. Novemberben egy kapcsolótípus szerelésével kezdtük. Hogy a gyár elégedett a munkánkkal, mutatja: rövidesen már a soro- zátkapcsolók teljes családját itt szerelhetjük. Jó néhány adatot följegvez- tem az üzem termelési értékéről, fejlesztési elképzeléseiről, azonban mindennél figyelemre méltóbbnak éreztem az emberi változásokat. Aligha van a tsz-nek még egy munkahelye, ahol ilyen közösséget alkotnának a három falu, Homokszentgyörgv, Kálmán csa és Szülök lakói. A falvak egykori gazdasági versengéséből, vallási és nemzetiségi ellentéteiből. személyes viszálykodásaiból táplálkozó és éveken át »őrizgetett* ellenérzések nyomni az újszerű körülmények között, a közös érdek alavinn egy csapásra szertefoszlanák. Ami a gazdaságban helyenként még csak cél. az, itt magától értetődő valóság. Így válik a holnapi szövetkezeti közösség egyik magjává a már-már Gyűrűfűként emlegetett, haldokló település. Bíró Ferene Somogyi Néplap
