Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 151. szám 1979. június 30., szombat Ülés! tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-cn Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztaltait összegező jelentést, és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Felavatták a kaposvári nehézgépgyárat Vegyék át és ápolják a legszebb csepeli hagyományokat Határidő előtt, az előírt költségkereten belül készült el a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyára. Az ötödik ötéves tervben készült egyik legjelentősebb somogyi üzemet tegnap délután munkásgyűlésen avatták fel. A nehézgépgyár Kaposvárra telepítéséről 1976-ban állapodott meg a megyei tanács és a Csepel Művek. A megállapodás arról szólt, hogy olyan gyárat kell a megyeszékhely keleti ipartelepén létrehozni, amely műszakilag élenjáró, minden piacon jól értékesíthető terméket gyárt, jól képzett szakmunkásokat foglalkoztat, korszerű gyártástechnológiát alkalmaz, és az átlagosnál magasabb termelékenységgel dolgozik. Ez segítheti elő ugyanis a megyében a gépgyártás fejlődését. A célok elérését szolgáló beruházás teljes befejezését 1980 végére tervezték. A Mezőgép Vállalat Mező Imre úti telephelyén kezdődött meg a munka. Először a tanműhelyeket hozták létre, aztán az új Igényeknek megfelelően a régi gyártócsarnokokat is átalakították. A Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökeinek elképzelése alapján a Somogy megyei Tánácsi. Ma-" gas- és Mélyépítő* Vállalat munkásai készítették el az új létesítményeket, a két forgácsoló üzemépületet, a nagy szerelőcsarnokot, a szociális épületet, valamint a hatszáz adagos üzemi konyhát. A gyár még épült, amikor már megkezdődött a termelés. A kaposvári nehézgépgyár azt a feladatot kapta. hogy egyedi igényeket kielégítő, magas automatizáltságú csőnap délutáni munkásgyűlésen azokat köszöntötték, akik sok áldozatot vállalva biztosították, hogy megindulhasson a termelés. A nagycsarnokban az ünnepség idejére leálltak a gépele. Az emelvény fölött s csepeli emblémát helyezték el. és a párt, XI. kongresszusán elhangzott beszéd egyik mondatát írták’föl: »Társadalmi életünknek nine»cn olyan területe, amely ne függne á termelés, az építőm unka erétl- ményeitő Az ünnepségen részt vett Kocács Béla, a megyei párt- bizottság titkára. Böhm József, a megyei tanács elnöke. Kiss Zoltán, a Központi Bizottság munkatársa. Illés Sándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Kiss László, a Csepel Művek pártbizottságának titkára, osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a név — Csepel — kötelez. Ebben az új ipari létesítményben a csepeli munkáshagyományokhoz híven kell dolgozni. A magyar gépipar központja a .nehézgépgyáron keresztül ereszt kaposvári gyökeret. Olyan munkásközösség van ebben .a gyárban kialakulóban, amely képes átvenni és ápolni a legszebb csepeli hagyományokat. Az ünnepség végén kitüntetéseket nyújtottak át. A beruházás megvalósításában való közreműködésért Kiváló munkáért kitüntetést kapott Devecseri Péter létesítményfelelős. Akkemnan József, a nehézgépgyár igazgatója és Varga István, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat üzemvezetője. Muhart József, az egyedi gépgyár igazgatója gyártó berendezéseket, atom erőmíivi javító berendezéseket és félautomata vulkanizáló préseket készítsen. Ezeknek a ! termékeknek a jelentős része! exportra megy: A megyeszékhely legfiatalabb gyárának ma né.gvszáz dolgozója van. és az idén csaknem 20Ö millió forint értékű terméket készítenek. A gyár dinamikus fejlődése lehetővé teszi, hogy tovább növeljék a termelést. A 253 millió forint értékű beruházás megvalósult: a tegNagy Imre, a Csepel Művek' kereskedelmi vezérigazgató- j helyettese, dr. Szerényt János, ■i Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára, Papp János, a. Kaposvári Városi Pártbizottság titkára, és dr. Kovács Ferenc, a megyeszékhely tanácselnöke. Avatóbeszédében Ernőd i Károly, a Kohó- és Gépipari Minisztérium beruházási tó-1 tíz dolgozónak nyújtotta ól a Kiváló dolgozó kitüntetést. A gyáravató előtt külön köszöntötték az alapító tagokat: azokat az embereket, akik elsőként lettek csepeli munkások Kaposváron, es a törzsgyárban tanulták meg a szakma mesterfogásait. A gyáravatás alkalmából összesen ötvenketten vették át a bronz emlékplakettet és a vele járó oklevelet. Dr. K. I. KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakáról Moszkvában 1979. június 26 és 28. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakát. , Az ülésszak elnöki tisztét Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok küldöttségének vezetője, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke látta el. Az ülésszakon nagyra értékeltéit a tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összeforrottságának további növekedéséhez, kölcsönös együttműködésük elmélyítéséhez és hatékonyságának növeléséhez, a szocializmus-. nr.k a világfejlődésre gyako- - rolt hatása megerősödéséhez, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek megerősödéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzaszezyk, Lengyelországnak az együttműködési bizottságban V résztvevő képviselője, a lengyel minisztertanács mellett működő terv bizottság elnöke beszámolóját a hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések megvalósításáról és az 1981 — 83. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetéről. Konsztantyin Katusevnak, a KGST v égve haj tó bizottsága elnökének, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési feladatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyiko- laj Faggye je írnek, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ’ ülésszaka napirendjére vonatkozó javaslatait. Jóvóhagyták a KGST-tagál- j lantok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésére, valamint a köz- ; lekedési kapcsolatok fejlesztő- í sére vonatkozó hosszú távú j együttműködési célprogramokat, továbbá az em' ftett programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel ée berendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósító- ; sara. Az Ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényeivel összhangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az erőfeszítéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munkafeltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST-tagállamok közötti hatékony közlekedési kapcsolatok. a hatórmenti vasúti cső- ! mópontok c* kikötők fejlesz-1 tését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási módok bővítését és a rakodómunkák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműködési célprogram megvalósításának és az 1981—83. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét. A XXXII, ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a programok megvalósítása érdekében. Ezek között jelentős egyezmények vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. Előirányozták az atomerő- művi berendezések gyártáskooperációját, amely biztosítja az európai KGST-tagállamok és Kuba korszerű villamosenergetikai potenciáljának több mint egyharmaddal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunióban a HmeLnyickij atomerőmű és Rzeszow (Lengyelország.) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobiológiai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, amelyeknek érteimében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártását, ezek ellenében a többi KGST-tagál- lam kis volumenű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédő szerek, színezékek és más könnyűipari segédanyagok) szállít, továbbá a parafin-alapú takarmány- erővel történő felépítéséről élesztőt előállító üzem közös szóló egyezmény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását, vasúti határ- átkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténer-rendszer tóvá bbf ej- lesziését. Együttműködési egyezményeket írlak alá a Moszkva—Varsó—Berlin és a Moszkva—B uka rest—Szói i a közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstrukciójáról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légi forgalom területén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyet. légi,táratok közös üzemeltetése területen. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos összes többi egyezmény előkészítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—03. évi népgazdasági tervek koordinálásával való összehangolá3át. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre. amelynek célja, hogy a termelésben, elsősorban a gépgyártásban, gyorsabban alkalmazzák a tudományos—műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát. fejlesszék a gépek és berendezések gyártáskoopcráció- jaU | Az ülésszak pozitívan érté- ’ kelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelveket a KGST-tagállamok közöitl sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányába azokat a pontosításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére, munkája operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a gazdaságfejlesztés meggyorsítására Irányuló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hős vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban uz ülésszak döntést hozott, a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy kétes sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös egj’ütt- működést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszeretö politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együtt működés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista, Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti;, szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüké', hogy a KGST-lagú.la- mok kölcsönös együttműködése. barátsága és ósszeforrott- sága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI)
