Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
NYILATKOZAT a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. MOSZKVA ’ Harminc éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági es tudományos—műszaki együttműködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és össze- lorrottságának megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként a nyilatkozat, majd ígv folytatódik; összegezve a tanács harminc éves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyei- be való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harminc éves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi—gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. i— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban i megtestesülő irányvonalát' Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelést. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Tervalapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása, a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelő ágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan űj formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosz- szú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság megrázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és a technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az interkozmosz program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hálózatát amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangolják a ICGST-szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutáris-pénz- ügyi és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez, hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságjelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatásjUU . A testvéri országok együtt- j működése ezernyi termelő és tudományos—műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozok kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST-tagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi—gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos—technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására; a KGST-tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981—1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgazdasága mindenirányú továbbfejlesztéséhez és a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez ezen országok kommunista pártjai által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítési és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség' Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységének állandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködés által a világ- gazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST-megálla- podások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi. irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, vfel- lépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében^ a KGST-nek az ENSZ és harmadik világ országai gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és újgyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség. tevékenyen közreműködnek az új, igazságos gazdasági rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik világ országaival az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán résztvevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST- tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos—műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST- tagáUamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében, j (MTI) Faggyejev sajtókonferenciája Fontos gyakorlati munkát is végeztek A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa most véget ért XXXIII. ülésszakáról, az ott született határozatokról, az újonnan aláírt szerződésekről tartott sajtóértekezletet pénteken Moszkvában Nyikola) Faggyejev, a KGST titkára. Aláhúzta, hogy az ülésszakon nem csupán a tanács fennállásának 30. évfordulójáról emlékeztek meg ünnepélyes keretek között, hanem egyúttal fontos gyakorlati munkát is végeztek. A most meghatározott célprogramok közül az ipari fogyasztási cikkek hosszú távú termelési együttműködési programja egyértelműen arra irányul, hogy a szocializmus alapvető célkitűzéseinek megfelelően az eddiginél jobban elégítsék ki a lakosság szükségleteit. A közlekedési célprogram megvalósítását a KGST tagállamai közötti személy- és teherforgalom állandó gyors növekedése követelte meg: a számítások szerint a forgalom volumene 1990-ben már a jelenleginek kétszerese lesz. Ennek megfelelően nemcsak a vasúti és a jelenleg még csak igen kisméretű közúti szállítás fejlesztéséről gondoskodnak, hanem a legkorszerűbb módszereket is igénybe veszik, így például a csővezetékes és a konténeres szállítást is gyorsan •bővítik. Aláírták már például azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében a Szovjetunió területén Hmelnyickij városánál négyezer megawatt kapacitású atomerőművet építenék — az erőmű egy-egy áramtermelő blokkjának kapacitása ezer megawatt lesz. Az innen Lengyelországba vezető 750 kilovoltos távvezetéken keresztül már 1981-ben megindul az áram szállítása Lengyelországba, Csehszlovákiába és Magyarországra. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amelynek értelmében a tagállamok segítik Kuba természeti kincseinek feltárását. Az ülésszak idején aláírt megállapodások közül Faggyejev kiemelte az atomerőmű berendezések szakosításáról szóló szerződést. A KGST programja értelmében az atomerőművek kapacitását rövid időn belül 37 millió kilowattra kell növelni. A most aláirt közlekedési megállapodások értelmében 18 nemzetközi fontosságú vasúti fővonalat korszerűsítenek, ösz- szesen húszezer kilométer hosszúságban. Sok helyen építenek második pályát, korszerűsítik az automatikus jelző- és biztonsági berendezéseket, növelik a villamosított szakaszok hosszát. A konténer-rend szer fejlesztése során a többi között 157 konténer-pályaudvart létesítenek 1991-ig. Számos űj csővezetéket is terveznek. A KGST titkára elmondotta; az ülésszakon kisebb'módosításokat hajtottak végre a tanács alapokmányában, a változások azonban főként technikai jellegűek és nem érintik a tanács működésének alap>elveit. Tovább korszerűsítik a tanács és a KGST szerveinek működését, hogy növelhessék az együttműködés hatékonyságát. (MTI) Befejeződött a tőkés csúcs Tokióban Kompromisszumos megállapodás született Sajtóértekezlettel fejeződött be Tokióban hét tőkés hatalom vezetőinek gazdasági csúcsértekezlete. Pénteken délután a japán fővárosban befejeződött a hét vezető tőkésország kétnapos csúcsértekezlete, amelyen elsősorban a súlyos energiagondok enyhítésének módozataival foglalkoztak. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat szerint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, valamint az Európai Gazdasági Közösség Tokóiban képviselt négy állama (az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) állam- és kormányfői ígéretet tettek az olajfogyasztás csökkentésére, az erre irányuló erőfeszítéseik fokozására. A legvitatottabb kérdésben, az olajbehozatali korlátozásokat illetően hosszú és fáradságos alkudozások után kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. Az Egyesült Államok, a legnagyobb olajfogyasztó és Japán, a másik hatalmas olaj- vásárló, amelyek eredetileg csak rövidebb időre óhajtottak importmegszorításokat életbe léptetni, az Európai Gazdasági Közösség országaihoz hasonlóan most hajlandók voltak importszint elfogadására 1985-ig. Míg azonban a közös-piaci országok számára az importkorlátozás alapja az 1978-as év, az ! Egyesült Államok arra vál- I iáit kötelezettséget, - hogy 1985-ig olajbehozatala nem lépi túl az 1977-es, vagyis az eddigi behozatali rekordszintet. Másfelől a négy közöspiaci ország ajánlani fogja az Európai Gazdasági Közösség többi tagállamának, hogy az EGK valamennyi tagállama külön-külön is fogadjon el olajimport-kvótát. A hetek Tokióban megállapították, hogy az olajszűke és a magas olajárak korlátozták gazdasági mozgásterüket ismét erősödik az infláció. A konferencia befejezése után megtartott közös sajót- értekezletükön a tőkés vezetők közül Carter, elnök és Schmidt kancellár külön is támadta az OPEC határozatokat. Carter rövid beszédében visszatért az indokínai menekültek ügyében kiadott csütörtöki nyilatkozatra is, és elhallgatva az Egyesült Államok és Kína történelmi felelősségét, a Vietnami Szocialista Köztársaságot és a többi indokínai országot minősítette a menekültprobléma »forrásának«. Az állam- és kormányfők sikernek könyvelték el a tokiói találkozót, noha nem tagadták a legfontosabb megállapodások kompromisszumos jellegét, a tőkésországok előtt álló további súlyos nehézségeket. (MTI)
