Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

NYILATKOZAT a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. MOSZKVA ’ Harminc éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sok­oldalú gazdasági es tudomá­nyos—műszaki együttműkö­désének első szervezete a vi­lágtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és össze- lorrottságának megerősítését, a szocializmus és a kommu­nizmus építésének ügyét szol­gálja — állapítja meg beve­zetőként a nyilatkozat, majd ígv folytatódik; összegezve a tanács har­minc éves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági vívmá­nyai és együttműködésük fej­lesztése közötti elválasztha­tatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedés­sel állapítja meg, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tevékenységében a történelemben első ízben ke­rültek gyakorlati megvalósí­tásra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, ame­lyek a szocialista internacio­nalizmus, az államok szuvere­nitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyei- be való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás el­vein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa — amely tag­országai gazdasági és társa­dalmi haladásának fontos té­nyezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei ba­ráti kapcsolatainak és együtt­működésének fejlődését és el­mélyülését a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvo­nalak fokozatos kiegyenlítő­dését. Az európai KGST-tag­államok ezen az úton jelen­tős sikereket értek el. A Ku­bai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietna­mi Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a töb­bi testvéri ország közreműkö­désével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — va­lamennyi testvérország állan­dó erőfeszítéseinek eredmé­nye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szov­jetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tevékeny­sége — harminc éves törté­nelmének valamennyi szaka­szában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind tel­jesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok tár­sadalmi—gazdasági fejleszté­si feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommuniz­mus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyez­tetésével kezdve a testvéri or­szágok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét fel­ölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. i— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívü­li) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagál­lamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésének a komplex programban i megtestesülő irányvonalát' Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikere­sen teljesül. A KGST-tagálla­mok együttműködése minősé­gileg előre lépett, még hatá­rozottabban irányul a techni­kai haladásra, a termeléssza­kosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együt­tes kiaknázására, a szocialis­ta országok népeinek közös javára. A szocialista nemzet­közi munkamegosztás szaka­datlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tag­államok kölcsönös áruforgal­mának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lé­nyegesen meghaladta a nem­zeti jövedelmet és az ipari termelést. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttmű­ködése. Tervalapokra helyez­ve a népgazdaság fejleszté­sét, a szocializmus ezen or­szágok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyí­totta a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok állam­közi kapcsolatainak minden­napos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordi­nálása, a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes ipar­ágaknak és termelő ágaza­toknak az érdekelt országok által történő együttes terve­zése, a népgazdaság tervezé­sével és irányításával kap­csolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan űj for­mákkal és eszközökkel gaz­dagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedé­sek egyeztetett terve, a hosz- szú távú együttműködési cél­programok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mind­egyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocia­lista nemzetközi termeléssza­kosítás és kooperáció előnyei­nek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakon­ként jelentkező válság meg­rázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának gyakorla­tában — a tudomány és a technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményei­nek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsí­totta a testvéri országok tech­nikai fejlődésének ütemét A szocialista országoknak a tu­domány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az interkozmosz program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld kö­rüli űrrepülései. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevé­kenység fő területén — az anyagi termelésben — élet­re hívta a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szerve­zeteinek hálózatát amelyek bevonják a közvetlen együtt­működésbe a különböző or­szágok minisztériumait, vál­lalatait és egyesüléseit és te­vékenységüket mind szoro­sabban összehangolják a ICGST-szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tö­kéletesednek a kölcsönös kül­kereskedelmi, valutáris-pénz- ügyi és hitelkapcsolatok, ame­lyek ösztönzik a KGST-tag­államok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés tervszerű elmélyíté­sét és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszí­téseikhez, hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságje­lenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatásjUU . A testvéri országok együtt- j működése ezernyi termelő és tudományos—műszaki kollek­tíva, a dolgozók milliós töme­geinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos ország­ban kibontakozott a dolgozok kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre tá­maszkodva, a KGST-tagálla­mok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatok­ra összpontosítják. A szocia­lista gazdaság hatékonyságá­nak további növelése megkö­veteli a nemzetközi gyártás­szakosítás és kooperáció elmé­lyítését. E cél elérésében fon­tos szerepe van a hosszú tá­vú együttműködési célprogra­mok kidolgozásának és meg­valósításának — a KGST-tag­államok párt- és kormányha­tározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi—gaz­dasági fejlesztési problé­mák megoldását szolgá­ló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hi­vatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szo­cializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség ér­dekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jóváha­gyott hosszú távú célprogra­mokat fontos új lépésnek te­kinti a KGST-tagállamok köl­csönös gazdasági együttműkö­désének fejlesztésében és el­mélyítésében. Az ezekben elő­irányzott gyakorlati tevé­kenységek komplexuma meg­bízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fon­tos népgazdasági feladat kö­zös megoldásához az elkövet­kező évtizedben. A küldöttségvezetők meg­erősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes meg­valósítását minden egyes or­szág gazdaságának és népjó­létének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szük­ségesnek tartják, hogy az el­következő évtizedben együtt­működésüket elsősorban a tu­dományos—technikai hala­dás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, vala­mint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élel­miszerekkel és ipari fogyasz­tási cikkekkel való ellátásá­nak javítására; a KGST-tag­államok hatékony és műsza­kilag fejlett közlekedési há­lózatának létrehozására össz­pontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködé­sük növekvő követelmé­nyeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e cél­ból koordinálják népgazdasá­gi terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézke­dések egyeztetett tervét, vala­mint kétoldalú, hosszú lejá­ratú (1981—1990) gyártássza­kosítási és kooperációs prog­ramokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új haté­kony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács te­vékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés konkrét fejlesztési kérdé­seinek megoldására irányít­ják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgaz­dasága mindenirányú to­vábbfejlesztéséhez és a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak növeléséhez ezen orszá­gok kommunista pártjai ál­tal meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvo­nalaik fokozatos közelítési és kiegyenlítődési folyamatá­nak meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség' Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Euró­pa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közöt­ti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gaz­dasági sikerei, a tanács tevé­kenységének állandóan erősö­dő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködés által a világ- gazdasági kapcsolatokra gya­korolt pozitív hatása növek­vő érdeklődést kelt a világ számos országában együtt­működésünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia részvéte­le a KGST-szervek munkájá­ban. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­sággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására ke­rül sor az Angolai Népi Köz­társasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST-megálla- podások alapján — együttmű­ködést folytat Irakkal, Mexi­kóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következete­sen fellépnek a fejlődő orszá­gokkal és más államokkal va­ló egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejleszté­séért, azok társadalmi rend­szerétől függetlenül. Ez az el­vi. irányvonaluk a szocializ­mus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye mel­letti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záróok­mányának rendelkezéseit, vfel- lépnek a nemzetközi szerveze­tekben a konstruktív együtt­működésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében^ a KGST-nek az ENSZ és har­madik világ országai gazdasá­gi szervezeteivel való egyen­jogú és tevékeny együttműkö­déséért. Határozottan fellép­nek azért, hogy a világgazda­sági kapcsolatokban megszűn­jön az imperialista, gyarmato­sító és újgyarmatosító politi­ka okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség. tevékenyen közreműködnek az új, igazsá­gos gazdasági rend megterem­téséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejlesz­teni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik világ országaival az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös nemzetközi munkameg­osztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világ­gazdasági kapcsolatok prog­resszív átalakításához. összegezve a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtize­des tevékenységének ered­ményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán résztvevő küldött­ségvezetők kifejezik a KGST- tagállamok azon szilárd elha­tározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudo­mányos—műszaki együttmű­ködést, tevékenyen életbe lép­tetik az együttműködés to­vábbi elmélyítésére és tökéle­tesítésére, valamint a KGST- tagáUamok szocialista gazda­sági integrációjának elmélyí­tésére irányuló komplex prog­ram rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tag­államok egészének érdekében, a szocializmus és a kommu­nizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása ér­dekében, j (MTI) Faggyejev sajtókonferenciája Fontos gyakorlati munkát is végeztek A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa most véget ért XXXIII. ülésszakáról, az ott született határozatokról, az újonnan aláírt szerződésekről tartott sajtóértekezletet pénte­ken Moszkvában Nyikola) Faggyejev, a KGST titkára. Aláhúzta, hogy az ülésszakon nem csupán a tanács fennállá­sának 30. évfordulójáról emlé­keztek meg ünnepélyes keretek között, hanem egyúttal fontos gyakorlati munkát is végeztek. A most meghatározott cél­programok közül az ipari fo­gyasztási cikkek hosszú távú termelési együttműködési programja egyértelműen arra irányul, hogy a szocializmus alapvető célkitűzéseinek meg­felelően az eddiginél jobban elégítsék ki a lakosság szük­ségleteit. A közlekedési célprogram megvalósítását a KGST tagál­lamai közötti személy- és te­herforgalom állandó gyors nö­vekedése követelte meg: a számítások szerint a forgalom volumene 1990-ben már a je­lenleginek kétszerese lesz. En­nek megfelelően nemcsak a vasúti és a jelenleg még csak igen kisméretű közúti szállítás fejlesztéséről gondoskodnak, hanem a legkorszerűbb mód­szereket is igénybe veszik, így például a csővezetékes és a konténeres szállítást is gyorsan •bővítik. Aláírták már például azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében a Szov­jetunió területén Hmelnyickij városánál négyezer megawatt kapacitású atomerőművet épí­tenék — az erőmű egy-egy áramtermelő blokkjának kapa­citása ezer megawatt lesz. Az innen Lengyelországba vezető 750 kilovoltos távvezetéken ke­resztül már 1981-ben megindul az áram szállítása Lengyelor­szágba, Csehszlovákiába és Magyarországra. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amelynek értel­mében a tagállamok segítik Kuba természeti kincseinek feltárását. Az ülésszak idején aláírt megállapodások közül Faggye­jev kiemelte az atomerőmű be­rendezések szakosításáról szóló szerződést. A KGST programja értelmében az atomerőművek kapacitását rövid időn belül 37 millió kilowattra kell nö­velni. A most aláirt közlekedési megállapodások értelmében 18 nemzetközi fontosságú vasúti fővonalat korszerűsítenek, ösz- szesen húszezer kilométer hosszúságban. Sok helyen épí­tenek második pályát, korsze­rűsítik az automatikus jelző- és biztonsági berendezéseket, nö­velik a villamosított szakaszok hosszát. A konténer-rend szer fejlesztése során a többi között 157 konténer-pályaudvart léte­sítenek 1991-ig. Számos űj cső­vezetéket is terveznek. A KGST titkára elmondotta; az ülésszakon kisebb'módosítá­sokat hajtottak végre a tanács alapokmányában, a változások azonban főként technikai jelle­gűek és nem érintik a tanács működésének alap>elveit. To­vább korszerűsítik a tanács és a KGST szerveinek működését, hogy növelhessék az együttmű­ködés hatékonyságát. (MTI) Befejeződött a tőkés csúcs Tokióban Kompromisszumos megállapodás született Sajtóértekezlettel fejeződött be Tokióban hét tőkés hatalom vezetőinek gazdasági csúcsértekezlete. Pénteken délután a japán fővárosban befejeződött a hét vezető tőkésország kétnapos csúcsértekezlete, amelyen elsősorban a súlyos energia­gondok enyhítésének módoza­taival foglalkoztak. A tanács­kozásról kiadott közös nyilat­kozat szerint az Egyesült Ál­lamok, Japán, Kanada, vala­mint az Európai Gazdasági Közösség Tokóiban képviselt négy állama (az NSZK, Fran­ciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) állam- és kor­mányfői ígéretet tettek az olajfogyasztás csökkentésére, az erre irányuló erőfeszítése­ik fokozására. A legvitatot­tabb kérdésben, az olajbeho­zatali korlátozásokat illetően hosszú és fáradságos alkudo­zások után kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. Az Egyesült Államok, a leg­nagyobb olajfogyasztó és Ja­pán, a másik hatalmas olaj- vásárló, amelyek eredetileg csak rövidebb időre óhajtot­tak importmegszorításokat életbe léptetni, az Európai Gazdasági Közösség országai­hoz hasonlóan most hajlan­dók voltak importszint elfo­gadására 1985-ig. Míg azon­ban a közös-piaci országok számára az importkorlátozás alapja az 1978-as év, az ! Egyesült Államok arra vál- I iáit kötelezettséget, - hogy 1985-ig olajbehozatala nem lépi túl az 1977-es, vagyis az eddigi behozatali rekordszin­tet. Másfelől a négy közös­piaci ország ajánlani fogja az Európai Gazdasági Közösség többi tagállamának, hogy az EGK valamennyi tagállama külön-külön is fogadjon el olajimport-kvótát. A hetek Tokióban megálla­pították, hogy az olajszűke és a magas olajárak korlátoz­ták gazdasági mozgásterüket ismét erősödik az infláció. A konferencia befejezése után megtartott közös sajót- értekezletükön a tőkés veze­tők közül Carter, elnök és Schmidt kancellár külön is támadta az OPEC határoza­tokat. Carter rövid beszédé­ben visszatért az indokínai menekültek ügyében kiadott csütörtöki nyilatkozatra is, és elhallgatva az Egyesült Ál­lamok és Kína törté­nelmi felelősségét, a Viet­nami Szocialista Köztár­saságot és a többi indokí­nai országot minősítette a menekültprobléma »forrá­sának«. Az állam- és kor­mányfők sikernek könyvelték el a tokiói találkozót, noha nem tagadták a legfontosabb megállapodások kompro­misszumos jellegét, a tőkés­országok előtt álló további súlyos nehézségeket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents