Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

Befejeződött Moszkvában a KGST XXXIII. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) rácskozás elnöki minőségé­ben. Nagyra értékelte az elvég­zett munka eredményeit, ki­fejezte meggyőződését, hogy az egyhangúlag elfogadott ha­tározatok nagy jelentőségűek lesznek a KGST további tevé­kenységére. Ugyancsak beszédett mon­dott Lubomir Strougal, cseh­szlovák miniszterelnök, aki most vette át az elnöki tisz­tet. Bejelentette, hogy a ta­nács legközelebbi, 34. üléssza­kát Prágában tartják _ meg. Strougal a részvevők nevében köszönetét mondott a szovjet vezető testületeknek azért a segítségért, amelyet a most véget ért ülésszak. munkájá­hoz nyújtottak. Az ülésszak jegyzőkönyvét a küldöttségek vezetői, a tagállamok kor­mányfői írták alá, magyar részről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakon írták alá az energiaigényes vegyipari ter­mékek gyártásáról szóló sok­oldalú szakosodási egyezményt, Magyarország nevében az egyezményt Marjai József miniszterelnök-helyettes írta alá. . Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter több sok­oldalú egyezményt írt alá az ülésszakon elfogadott hosszú távú közlekedési együttműkö­dési célprogram megvalósítá­sával kapcsolatos intézkedé­sekről. Az ülésszak részvevői tisz­teletére csütörtökön este fo­gadást adtak a Kremlben. • • • Lázár Györgyek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével Moszkvából csütörtökön este hazautazott Budapestre a magyar küldöttség, amely részt vett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 33. ülésszakán, A küldöttség tagja volt Hu­szár István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, hazánk állan­dó KGST képviselője, Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Rdcz Pál kül­ügyminisztériumi államtit­kár, Szita János, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője. A küldöttség búcsúztatásá­ra a moszkvai vnukovói re­pülőtéren megjelent Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Konsztantyin Katusén, miniszterelnök-he­lyettes, a Szovjetunió állandó KGST képviselője, Mihail Le szecsko, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Leonyid Kosz- tandov, vegyipari miniszter. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, valamint más hivata­los személyiségek. Á néphadsereg egészségügyi gyakorlata A magyar néphadsereg ki­jelölt egészségügyi csapatai és szervei, valamint a kijelölt ál­lami egészségügyi szervek — terveiknek megfelelően — jú- niu* 17—28. között gyakorla­tot tartottak, amelyen az egészségügyi biztosítás, a pol­gári és a katonai egészség­ügy együttműködésének mód­jait, feladatait gyakorolták, s tanulmányozták ezek fejlesz­tésének lehetőségeit. A gya­korlatot megtekintette Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A Minisztertanács megtárgyalta Hatvan milliards érték termelői Kínai-vietnami tárgyalások Durván támadta Vietnamot Helyi idő szerint csütörtö­kön délelőtt kilenc órakor megkezdődött Pekingben a kínai—vietnami kormány­közi tárgyalások második for­dulója. A kínai küldöttséget Han Nien-lung külügyminisz­terhelyettes, a vietnami kül­döttséget pedig Dinh Nho Li- em külügyminiszter-helyettes vezeti. A tárgyalásokat a magyar nagykövetség egykori épületében, a kínai külügy­minisztérium jelenlegi ven- j dégházában tartják. A kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások máso­dik fordulójának első ülésén OPEC - kompromisszumos megállapodás Egrhordó olaj: 20—23,5 dollár Yamani szaúd-arábiai olajminiszter nyilatkozatot ad a saj­tónak. (Telefotó: AP—MTI—KS) mondott beszédében Han Ni­en-lung külügyminiszter-he- ivettes, a kínai küldöttség vezetője durván támadta Vi­etnamot, »regionális hegemo nista, militarista, agresszív és terjeszkedő politikát-« tulaj­donított neki. Kifejtette, hogy Kína ra­gaszkodik nyolc pontos ja­vaslatának elfogadásához, kü­lönösképpen az első két pont elfogadásához. Ellenkező esetben a kínai fél nem lát alapot arra, hogy megoldják a problémákat. Vagyis a kí­nai fél mindaddig nem haj­landó belemenni a két ország között fennálló problémák részletes megvitatásába, amíg Vietnam eleget nem tesz a kínai követelésnek, hogy fo­gadja el a kínai javaslat »lé­nyegét-« jelentő hegemon ;a- ellenes tételt. Ebben látja a kínai küldöttség a tárgyalá­sok »helyes orientációját«. A tárgyalások első forduló­ján hangoztatott vádak mel­lett a kínai küldöttségvezető felvetette az úgynevezett me­nekültkérdést és azzal vá­daskodott, hogy Vietnam nö­veli a feszültséget nemcsak a kínai—vietnami határ men­tén, hanem egész Délkelet- Ázsiában. A kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások máso­dik fordulójának első ülése után sajtóértekezletet tartott mind a vietnami, mind a kí­nai küldöttség vezetője. A Vietnami Szocialista Köztársaság pekingi nagykő vétségén tartott nemzetközi sajtóértekezleten Dinh Nho Liem, a vietnami küldöttség vezetője elmondotta, hogy a vietnami küldöttség a csütör- I toki ülésen összegezte az el­ső forduló öt ülésének ta­pasztalatait és megerősítette korábban előterjesztett három pontos javaslatát Mivel Vietnam értékelése szerint a határ térségében meglévő feszültség miatt fennáll egy újabb háború ve­szélye, a vietnami küldöttség új javaslatot terjesztett elő, amely a három pontos javas­laton alapul és azt célozza hogy csökkenjen a feszültség és egy újabb összecsapás ve-i szélye. A vietnami fél által javasolt egyezmény megaka­dályozhatná a fegyveres ösz- szétűzéseket és az ellenséges­kedés kiújulását. Ennek elle­nére a kínai fél elutasította ezt a javaslatot, anélkül, hogy egyáltalán megfontolás tár­gyává tette volna A vietna­mi küldöttség továbbra is jó­akarattal és komolyan arra törekszik, hogy a tárgyaláso­kon előbbre jussanak és meg­állapodást érjenek el — mon­dotta sajtóértekezletén Dinh Nho Liem külügyminiszter­helyettes. A kínai külügyminisztéri­umban tartott sajtóértekezle ten Han Nien-lung. a kínai küldöttség vezetője megismé­telte az ismert kínai állás­pontot, hogy bármiféle ered­ményt csak a kínai fél nyolc pontos javaslatának elfoga­dása alapján lehet elérni a tárgyalásokon. Azzal vádolta Vietnamot, hogy mesterséges nehézségeket állít a megálla­podás útjába és közben fo­kozza a feszültséget a határ mentén. Feltűnően hangsú­lyozta az úgynevezett mene­kült kérdés fontosságát és Kí­nát »első számú áldozatnak« tüntette fel. A kormány legutóbbi ülé­sén a háztáji és kisegítő gaz­daságok helyzetéről is tár­gyalt. Ez a fórum legutóbb 1978-ban hozott határozatot ebben a témában, a követke­ző jelentést pedig 1980 má­sodik félévére kérte. Vagyis az ügy minden évben a Mi­nisztertanács elé kerül Ez sok egyébnél jellemzőbben bizonyítja a téma fontossá­gát. Valóban, a másfél millió kistermelő hallatlanul értékes munkát végez. Négy és fél­millió sertést tartanak, csak nyúltenyésztésből 30 millió dollár értékű exporthoz segí­tik az országot; a primőr zöldségek, valamint a külön­legesen munkaigényes gyü­mölcsfélék termesztésében pedig ők határozzák meg az ellátást. A kisgazdaságok összes ter­melési értéke meghaladja a 60 milliárd forintot, ez a szektor adja Magyarországon a mezőgazdasági össztermés­nek egyharmadát. A gazdasá­gok száma csökken, de az egy kistermelőre jutó termelési érték növekszik, így a szek­tor egészében visszaesés nincs, sőt bizonyos fejlődést is megfigyelhetünk. Ezek a számok bizonyos magyarázatra szorulnak. Az egyharmados arány ugyanis a háttér ismerete nélkül akár meghökkentő is lehet. Jó te­hát tudni, hogy ez a bizonyos egyharmados arány évtize­dünk elején még negyven százalék volt. Harminchárom százalékra azért csökkent, mert közben a nagyüzemek termelése felfutott. Amíg a kistermelés bruttó értéke másfél milliárd forinttal nö­vekedett, azalatt a téesz kö­zös termelés 57 milliárd fo­rintról 93 milliárdra emelke­dett. A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy ma már erő­sen integrált a kistermelés is. Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és fogyasztá­si szövetkezetek kereken há­romnegyed millió kisgazda­ságnak nyújtanak olyan fo­kú segítséget, hogy helyen­ként már nyugodtan »bedol­gozónak« nevezhetjük őket. Egy-egy pulykatenyésztő csa­ládhoz például a termelést szervező téesz évi 30—40 ezer forintos értéket helyez ki, és Az egységes olajárat meg­állapítani képtelen OPEC-tag- országók szerda éjjel olyan kompromisszumos megállápo- dást fogadtak el, amely lehe­tőséget ad Szaúd-Arábia szá­mára, hogy az átlagosan 35 százalékkal megemelt olajár­nál alacsonyabban adja el sa­ját kitermelésű kőolaját. A megállapodás élteimében Szaúd-Arábia a kőolajat hor­dónként (159 liter) 18 dollár­ért fogja adni, míg az OFEC- országok többsége hordónként — a minőségtől függően — 20 dollártól 23,5 dollárig terjedő összeget állapít meg. Az új árak július 1-vel lépnek ha­tályba. Szeptemberben az OPEC országainak újabb mi­niszteri konferenciája dönt az olajárak esetleges újabb vál­toztatásairól. Uíbia, Algéria és Nigéria várhatóan a legmagasabb árat kívánja alkalmazni, míg az Egyesült Arab Emírségek és Katar küldöttsége közölte, hogy országaik az alacsonyabb áron fogják adni az olajat. Az iráni könnyűolaj ára várha­tóan 22 dollár lesz. A vietnami menekültkérdésröl — reálisan A nyugati sajtó szánté nríár rendszeresen visszatérő Viet- nam-ellenes kampányainak so­rában ezúttal a menekültkér­dés került terítékre. Délkelet- Ázsia, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa lapjait a szó szoros értelemben elárasztják azok a tendenciózus történe­tek, amelyeknek főszereplői, közkeletű angol elnevezéssel: »boat people«, azaz a csóna­kos emberek. A hadjárat szellemi éltetői, mindenekelőtt Peking és Wa­shington, azt akarják elhi­tetni a világgal, hogy Vietnam »exportálja« a menekülteket, hogv tudatosan szét akarja zi­lálni Délkelet-Ázsia amúgyis törékeny stabilitását. Péking ezt megtoldja azzal, hogy Vi­etnam — úgymond — »ki akarja üldözni az egész kínai kisebbséget az országból«. Hanoiban ma fokozott érzé­kenységgel reagálnak az ame­rikai sajtó kampányára, és en­nek megvan az alapos oka. Világos ugyanis, hogy a je­lenlegi kivándorlási hullám tágabb értelemben része an­nak a tömeges evakuálásának, amelyet még az amerikaiak kezdték el szervezni a saigoni rezsim összeomlásának napjai­ban. A Fehér Ház, pontosab­ban a CIA terve az volt, hogy kidolgozott menetrend szerint elszállítják Dél-Vietnamból a kollaboráns hivatalnoki-kato­natiszti réteget. A hatalomát­vétel váratlan gyorsasága azonban halomra döntötte eze­ket a terveket, s mint egy magasrangú CIA-ügynök kö­zelmúltban megjelent könyvé­ből tudjuk: sok tízezer Washingtonhoz kötődő káder rekedt Saigonban. Ezek most távozni akarnak. S hogy ez viharosan zajlik, nem utolsósorban a vietna­mi—amerikai kapcsolatok vál­tozatlan rendezetlenségének következménye. Ami a Viet­namban élő kínaiak, azaz a hoák távozása körül csapott pekingi hírverést illeti, ez épp egy esztendeje folyik már. A hoák kivándorlásának okai ma is ugyanazok, mint 1978 júniusában. Legtöbbjük egy Peking által ösztönzött hiszté­riakeltés áldozata. Sokan kö­zülük nem tudják elviselni a háború utáni Vietnam gazda­sági nehézségeit, vagy nem tudnak beleilleszkedni az új, munkára és termelésre épülő társadalomba. A hivatalos Pekinghez közelálló hongkon­gi lapok nagy hévvel bizony­gatják, hogy az új gazdasági övezetek programja nem más, mint a hoák burkolt kiüldö­zése. Hanoi ezt joggal nevezi a valóság durva eltorzításá­nak. Az új gazdasági övezetek a vietnami talpraállás, stabili­zálódás folyamatának sarkkö­vei. Lényege: a jelentős föld­tartalékok megművelésével kell fellendíteni a döntő fon­tosságú élelmiszertermelést. Az új gazdasági övezetek munkájában természetesen egyaránt résztvesznek vietna­miak és kínaiak, khmerek és nungok. Ez nem nemzetiség- politikai kérdés, hanem Viet­nam holnapját eldöntő vállal­kozás. A tendenziózus nyugati ál­lítások másik vissza-visszatérő eleme, hogy Vietnam »felelőt­len«, elzárkózik a megoldás kollektív felkutatása elől. A hanoi kormány épp a múlt héten adott csattanós választ erre, amikor kinyilvánította: Vietnam kész olyan nemzetkö­zi tanácskozáson részt venni, amelyet az ENSZ menekült- ügyi főbiztossága hív össze, hogy más, közvetlenül érde­kelt országok képviselőivel megvitassa a legsürgősebb te­endőket. A hangsúly az ENSZ-en és a közvetlenül ér­dekelt országokon van. Hanoi álláspontja szerint ugyanis minden más jellegű, tágabb nemzetközi tanácskozás a Vi­etnam ellen folytatott ameri­kai és kínai kampányt, a VSZK nemzetközi tekintélyé­nek csorbítását szolgálná, s természetesen nem vinne kö­zelebb a menekültkérdés meg­oldásához. Nem annyira köztudott, de egyre bontakozik egy másik menekültügy is Délkelet- Ázsiában. A nyugati sajtó jó­val diszkrétebben kezeli azt a tényt, hogy nemcsak vietna­miak, hoák, hanem mind na­gyobb számban kínaiak is ost­romolják Délkelet-Ázsia or­szágait, Tévedés ne essék: a Kínai Népköztársaság állam­polgárai. Ezrek szöknek ót újabban Kínából Hongkongba, s a kis brit koronagyarmat te­hetetlen a bevándorlási hul­lámmal szemben. Hiába kül­dött London rendőri csapat- erősítéseket, Hongkong cselek­vési szabadságának megvan­nak a kitapintható határai. Túlságosan erősen függ Pe­kingiéi. Délkelet-Ázsia többi országában egyre erősebb az aggodalom: mi történik, ha a kínai kormány megnyitja ha­tárait a távozni kívánók előtt, s a jövőben »csónakok« he­lyett majd flották indulnak az ASEAN államai felé. Gy. S. ezt meg is hitelezi. Nagyon sokan ma már úgy tenyész­tenek állatot, hogy semmi földjük nincsen. Az állam a kistermelők részére évi két­millió tonna takarmányt —■ leginkább tápot — hoz for­galomba, ami legalább tíz- milliárdos érték. Vegyipa­runknak is döntő szerepe van abban, hogy a kisgazdaságok ma már 25 millió (!) négy­zetméter fólia alatt hajtatják a primőröket. A kistermelők által létre­hozott összes értéknek alig a fele képződik ma már a téesz tagok háztáji gazda­ságaiban, viszont kétötö­dét munkások, alkalmazot­tak, értelmiségiek állítják elő. Érdekes az is, hogy a nem téesz-tagok kisgazdasá­gaiban sokkal nagyobb az árutermelés szerepe. Ez utóbbiak jórésze kimondottan szakosított, korszerű, áruter­melő kisgazdaság. Az örömök után beszéljünk a gondokról. Rossz jel, hogy az idén feltűnően sok szarvasmarha hizlalására kötöttek szerződést. Azt jelzi ugyanis, hogy ismét sokan felszámolják, meghizlalva el­adják a szarvasmarha-állo­mányukat. Nagyon nagy gond a szállítás. A ló egyre keve­sebb, a téeszek traktorai egyre nagyobbak, a kiselej­tezett traktorokat pedig nem üzemeltethetik tovább a ház­tájiban. Targoncán vagy ke­rékpáron pedig nem lehet kétmillió tonna tápot haza, illetve többmillió mázsa kész terméket az átvevőhelyre szállítani! Tarthatatlan, hogy a magyar ipar nem képes elegendő és megfelelő minő­ségű ásót-kapát — úgyneve­zett szerárut — gyártani: de nem kielégítő a kisgépellátás sem. Márpedig a fiatalok munkahelyük műszaki szín­vonalából indulnak ki, otthon egyre kevésbé hajlandók a múlt századba visszalépni! Közben elsőrendű érdek, hogy a kistermelés ezután se csökkenjen. Ezért minden il­letékesnek az eddiginél töb­bet kell tennie. Nicaragua ' Országszerte átfogó hadműveletek A Nicaragua! Nemzeti Üj-' jászületés kormányának há­rom tagja szerdán a panamai államfő meghívására Pana­mavárosba érkezett. A nica- raguai ideiglenes kormány képviselőit első hivatalos külföldi látogatásuk alkalmá­val államfőnek kijáró tiszte­lettel fogadták a panamai fő­városban. Az ideiglenes kormány tag­jai érkezésük után megtar­tott sajtóértekezletükön kö­zölték, hogy bármiféle meg­oldás mellett dönt Somozának a tegnap tartott parlamentje, az elfogadhatatlan lesz a ni- caraguai nép számára. Rövi­den vázolták a nemzeti újjá­születés kormányának nyilvá­nosságra hozott programiát; El nem kötelezett külpolitikai szándékaikat alátámasztan­dó bejelentették: a kormány az el nem kötelezett országok állandó titkárságánál hiva­talosan kérte felvételét a mozgalomba. A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front szerdán San-Joséban nyilvánosságra hozott közleménye bejelenti, hogy a front légitámadást ké- i szít elő Managua ellen, és I felkéri a polgári lakosságot, hogy hagyják el a managuai Las Mercedes nemzetközi re­pülőtér körzetét, amelyet a front »első számú hadiövezet­nek« nyilvánított A sandinisták jelentése sze­rint »a front az ország je­lentős részét ellenőrzése alatt tartja« és országszerte átfogó hadműveleteket folytat, hogy felszabadítása a még a kor­mánycsapatok kezén lévő te* I fületeket.

Next

/
Thumbnails
Contents