Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
Egységes, összehangolt ágazati rányítás Interjú Tóth Károly megyei tanácselnök-helyettessel Luxus vonatok exportra A Ganz—MÁVAG Vasúti Járműgyár szereldeiében elkészült az első négy, jugoszláv megrendelésre gyártott, három egységből álló luxus motorvonat. A járművek a Ganz Villamossági Művek és a Ganz—MÁVAG kooperációjában épülnek, az idén tizenkét darabot készítenek a Jugoszláv Állami Vasutak részére. Képünkön: A Ganz—MÁVAG Vasúti Járműgyár szereldeiében az utolsó simításokat végzik az első négy jugoszláv megrendelésre készülő luxus motorvonaton. Megbecsülik a munkájukat Tanfolyamok, előadások az asszonyoknak Két nap múlva, július elsejétől megváltozik a mezőgazdaság állami irányításának szervezete. A változásokról, az irányítás korszerűsítéséről Tóth Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével beszélgettünk. — Milyen tényezők tették szükségessé a mezőgazdaság területi állami irányításának korszerűsítését? — Mezőgazdaságunk az elmúlt tíz évben rendkívül dinamikusan fejlődött — mondta Tóth Károly —, korszerűsödött az üzemi szervezet, nagyarányú koncentráció ment végbe. A területi egyesülésekkel megyénkben nyolcvankét termelőszövetkezet alakult ki, ezzel párhuzamosan a termelési rendszerekkel, a különböző társulásokkal' jelentős ágazati koncentráció is lezajlott. Az egyesült termelő- szövetkezetek esetenként a járáshatárokat, a termelési rendszerek a megyehatárokat is túllépték, így a járási hivatalok, a városi tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályai nem tudták kellően ellátni a nagyüzemek, a társulások felügyeletét. Hozzáteszem azt is; hogy a tsz-jog- szabályok, az állami jogszabályok időközben változtak, növelték a szövetkezetek. a gazdálkodó egységek önállóságát, ugyanakkor a gazdálkodást befolyásoló eszközök — gondolok itt a különböző támogatásokra — mindinkább a megyei osztály kezébe kerülték. A járási szerveknek gyakorlatilag semmilyen eszköz nem állt a rendelkezésükre A feszültségeket csak fokozta, hogy a tagozódással — községi, járási, megyei jogkörök — az intézkedések igen áttételesen érvényesültek, sok volt a párhuzamosság, komplikálttá vált az igazgatási munka. — Gyakorlatilag tehát az Siet, a fejlődés túlnőtte az irányítás *kereteit■*, a területi állami irányítás már nem tudott alkalmazkodni az új követelményekhez. —; A Központi Bizottság 1978. márciusi ülésén foglalt állást abban, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, és határozatot hozott a területi irányítás korszerűsítéséről, továbbfejlesztéséről. A feladat elvégzése során az az elv veA z elmúlt 30 év folyamán a hazai társadalom gazdasági fejlődése és strukturális átalakulása nemcsak az értelmiség számszerű növekedését eredményezte, hanem az értelmiségi szakmastruktúra meglehetősen nagymértékű átrendeződését is maga után vonta. 1945 után a múltban meglehetősen elhanyagolt szakmák léptek előtérbe a gazdasági fejlődés igényeinek megfelelően, és főleg a műszaki, a mezőgazdasági pályákon működők száma növekedett. Alapvetően megváltozott a diplomások szakmai struktúrája is. Ismeretes, hogy Magyarország 1945 előtt » jogásznemzet« volt. A két világháború között a felsőfokú végzettségűek körében az állam- és jog- tudományi végzettségűek aránya volt a legmagasabb, az összes értelmiségi egyharma- da, ezzel szemben a műszakiak aránya csupán 13 százalék. 1970-ben viszont már a műszakiak a pedagógusok után az értelmiség legnagyobb csoportja. Még részletesebben szólva a műszakiak számszerű növekedéséről: 1949-ben 12 000, 1963-ban 43 000, 1971-ben körülbelül 96 000 aktív kereső rendelkezett mérnöki vagy azzal fogalmilag közel azonos diplomával. E létszám körülbelül 25—30 százaléka mezőgazda- sági szakképzettségű volt. Magyarországon 10 000 foglalkoztatottra körülbelül 130 mérnök jut, ami igen magas arány. Ezzel az aránnyal a nemzetközi élvonalba tartozunk. hiszen csak olyan or- *zá$ok előznek meg, mint az zérelt bennünket, hogy emelkedjen az állami irányítás színvonala, egységesebb, összehangoltabb legyen a mező- gazdasági termelés területi irányítása. Az ágazatok fejlesztésére vonatkozó programok, illetve azok gazdaságpolitikai feltételei gyorsabban, kevesebb áttétellel jussanak el a gazdálkodó egységekhez. Az átszervezés lényegében három területet érintett; megszűntek az állami gazdaságok megyei főosztályai, országosan hat területi iroda látja el az állam tulajdonosi jogából fakadó feladatokat. A favagyo- nunkkal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében kettévált az erdőgazdálkodási szolgáltató és igazgatási jellegű feladat, és külön-külön szervezet jött létre a teendők ellátására. A harmadik terület a tanácsi igazgatás. Az átszervezéssel megszűnnek a járási hivatalok élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályai, és a járásoknál, városoknál ösz- szesen egy személy látja el a kisgazdaságokkal kapcsolatos teendőket, illetve segíti, ellenőrzi a községi munkát. Ebből következik a leglényegesebb változás: a nagyüzemekkel kapcsolatos valamennyi feladatot a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály végzi. — Kérem, említsen meg ezek közül néhányat. — A megyei osztály végzi ezentúl a termelőszövetkezetékkel és társulásaikkal kapcsolatos személyzeti munkát, első fokon itt látják el a szövetkezetek törvényességi felügyeletét, a megyei osztály ellenőrzi és irányítja a munkavédelmi tevékenységet. Ennek megfelelően alakul át az egész adatszolgáltatási rendszer is. — Említette, hogy sok volt a párhuzamosság, az áttétel. Milyen tények utalnak arra, hogy a jövőben egyszerűsödik az ügyintézés? — Aimak érdekében, hogy az ügyekben ott döntsenek, ahol a legtöbb az ismeret, szükség volt a jogszabályok egyszerűsítésére, illetve módosítására. Egy sor elavult, értelmét vesztett jogszabályt szüntettek meg, és az önállóság fokozása érdekében jó néhány jogszabály üzemi feladattá vált. Ez az egyszerűsítő munka nem fejeződött be, foUSA (204) és az NSZK (139). A létszám kedvező alakulása után az a kérdés vár válaszra, hogy milyen módon értékesíti a nemzetgazdaság ezt a kvalifikált munkaerőt, vagyis szaknyelven szólva milyen a mérnöki munka hatékonysága. Sajnálatos módon itt a kép távolról sem olyan kedvező. A különböző számítások szerint Magyarországon a mérnöklétszám a létreho - zott összgazdasági termékhez viszonyítva kiugróan magas, és a mérnöki munka így értelmezett összgazdasági hatékonysága a velünk összemérhető országokhoz — például Finnországhoz, Csehszlovákiához, az NDK-hoz — hasonlítva is alacsony. Mi az oka ennek a helyzetnek? A mérnöki funkciót betöltő személyek számát a KSH 1970-ben 120 000-re becsülte (beleértve a mezőgazdaságiakat is), viszont az e. munkahelyeken dolgozók közül 58 000-nek volt csupán felsőfokú végzettsége. Ezekből az adottságokból két dolog következik; egvrészt legalább 44 ezer mérnöki munkahelyet középfokú vagy annál alacsonyabb képzettséggel rendelkezők töltöttek be; ugyanakkor legalább 38 000 mérnöki diplomával rendelkező személy, az ösz- szes mérnöki diplomások kelyamatos tevékenység, amelynek lépést kell tartania, társadalmi, gazdasági fejlődésünkkel. — A szervezeti és működési intézkedéseket június 30-ig kell végrehajtani. Hogyan oldották meg megyénkben ezt, a több emberi is érintő feladatot? — Az irányítási munka színvonalának növelésével együtt úgy kellett megoldani ezt a feladatot, hogy tízszázalékos létszámmegtakarítást érjünk el. Emberi sorsokat érintő kérdés ez, és bízvást elmondhatom, hogy lelkiismeretesen, mindenki számára megnyugtató módon sikerüli elvégeznünk a feladatot. Elsősorban a járási hivatalok apparátusából, az intézmé nyéktől és a termelőüzemektől a megyei mezőgazdasági osztály huszonhatos létszáma ötvennégyre gyarapodott. Szervezetileg öt csoport jött létre: személyzeti és oktatási közgazdasági, igazgatási, jogügyi és szövetkezeti csoport, mezőgazdasági, valamint szak- felügyeleti és élelmiszeripari csoport Dolgozóink közül negyvennek egyetemi vagy főiskolai végzettsége van. A megyei tanács legnagyobb osztálya jött így létre, az épület földszintjén kapott helyet. Még megoldatlan gondunk a t közlekedés, ehhez központi I szerveinktől várunk támoga-' tást — Július elsejétől, azaz a jövő héttől életbe lép az új szervezeti rend. Mit várnak ettől a változástól? — Mindenekelőtt azt, hogy a megye mezőgazdaságának ágazati irányítása, fejlesztése egységesebb, összehangoltabb legyen. A tanácsi ügyintézés, az igazgatási munka tovább egyszerűsödjön, az ügyek gyorsabban intéződjenek. Azt is várjuk — éppen a létszámnövekedés és a minőségi személycserék révén —, hogy következetesebbé, színvonalasabbá válik a hatósági tevékenység, az ágazatirányítás. A jogkör, az ügyrend személyre szólóan készen van, igyekeztünk mindent megtenni azért, hogy a nagyobb követelményeknek minél teljesebben megfelelhessünk — fejezte be a beszélgetést Tóth Károly. ■ wsr- y. M. reken 40 százaléka nem dolgozott mérnökinek minősített munkakörben. A Budapest' Műszaki Egyetem néhány munkában eltöltött év után megvizsgálta 13 egykori évfolyamelső hallgatójának pályafutását. Problémáik nem szakmai, hanem egzisztenciális jellegűek, hárman kutató- intézetbe kerültek, a vállalatokhoz helyezett 10 fiatal mérnök közül négyen olyan beosztásba kerültek, amely sem szakismeretüknek, sem érdeklődésüknek nem felelt rnegi és ezért kénytelenek voltak megválni munkahelyüktől. További 4 foglalkozik ilyen értelmű döntés gondolatával. Van, aki építőipari vállalatnál kábelfektetési adminisztrációt végez, van, aki a tv-gyártás egyik problémájáról írta diplomamunkáját, de a rádiórészlegben alkalmazták ügyintézői foeosz- | tásban. Valamennyien rutinmunkát végeznek. Az egyik nagy gyárunkba;' végzett szociológiai vizsgálatból néhány interjú részlet: »A jelenlegi fejlettséghez mérten igen sok fölösleges diplomás van. Azonban ez a fejlettségi fok megengedhe- teltenüt alacsony. Megfelelő fejlettségi fokon véleményem szerint hasznosan lehet foglalkoztatni a diplomásokat, számuk esetleg még kevésnek is mutatkozhat...« Békefi Lajos, a komlósdi Béke Termelőszövetkezet elnöke sűrűn telegépelt két papírlapot nyújtott át: összefoglaló értékelést arról, hogyan ítéli meg a gazdaság vezetősége a nőpolitikái határozatok megvalósulását a Komlósd, Drávaszentes és Péterhida lakosságát tömörítő tsz-ben. — Szövetkezetünk tagjai közül százöt a nő, ebből kilencven vesz részt a közös munkákban. Legtöbben a növény- termesztésben dolgoznak — hatvanegyen —, az állattenyésztésben huszonegy, a számvitelben nyolc nőt foglalkoztatunk. Számuk az 1975. évihez képest húsz százalékkal csökkent. A vezetőség rendszeres foglalkoztatási és kereseti lehetőséget teremt részükre — ezért állapodott meg a tsz a Nagyatádi Konzervgyárral abban, hogy a három községben az asszonyok gumigyűrűd zik a konzerves üvegek tetejét a téli hónapokban. A folyamatos munka révén meg»Négyéves tapasztalatom azt mutatja, hogy a gyárnak nincs szüksége ennyi diplomásra. Ha szükség lenne, megbecsülné az itt dolgozókat. Sok példát tudnék felhozni, hogy rövid idő alatt hány kiváló képességű diplomás ment el.« Amikor megállapítjuk, hogy hazánkban a műszakiak munkájának hatékonysága elmarad más országokéhoz viszonyítva, mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez nem azért van. mintha mérnökeink kevésbé tehetségesek és szorgalmasak lennének, mint más országok mérnökei. A mérnöki munka hatékonysága szorosan összefügg az összes többi, másféle munka hatékonyságával, kezdve az összgazdasági tervezőmunkától a* karbantartó fizikai munkáig. A mérnöki munka nem lehet lényegesen hatékonyabb, intenzitása és fegyelme nem lehet lényegesen magasabb, mint más. területeké. Meg kell abban egyeznünk, hogy a műszaki munka szélesebb értelemben vett hatékonyságát nagyon nehéz megragadni; ilyen jellegű mérésekhez, mennyiségi megállapításokhoz egyelőre még az elvi szintű kiindulási alap is hiányzik. Mindenesetre több olyan tényezőt is fe) tudunk sorolni, amely kétségtelenül akadálya a hatékonyságnak. nőttek az átlagkeresetek az 1975. évihez képest. — Az egyes tevékenységek díjazásában az egyenlő munkáért egyenlő bér elve érvényesül — mondta az elnök. — A normákat a tagság véleményét figyelembe véve alakítjuk ki, s az értékeléskor a mennyiség és a minőség a meghatározó. Természetesen a nagyobb szakmai hozzáértés a magasabb kérését egyik föltétele. Az asszonyok képzése érdekében kihelyezett állat- tenyésztő tanfolyamokat szervezünk, továbbképző oktatásokat tartunk, és támogatjuk azoknak a beiskolázását, akik szakmai vágy politikai képzésre tartanak igényt. Tavaly már a dolgozó nők 24 százaléka szakképzett volt, s az elmúlt oktatási évben egy nő gimnáziumban tanult, kettő mérlegképes könyvelői tanfolyamon vett részt. A marxista középiskolát négyen végezték el, s a három községben rendezett pártoktatásokon legutóbb tizenöt-húsz nő járt rendszeresen az előadásokra. Mindenkelőtt a vállalatok közötti kooperáció alacsony színvonala, és az anyag- és termékminőségek változékonysága. Ezek következtében a mérnököknek sok »-tűzoltó« munkát kell végezniük. A kooperáció fogyatékosságai, a szűkös készletek, a bizonytalan és elhúzódó szállítási határidők, a vásárló vállalat kiszolgáltatottsága az eladóval szemben, a műszaki szolgáltatások problémái gyakran arra késztetik a termelés irányítóit, a tervezőket és a szerkesztőket, hogy ■«házilag« vállalaton belül állítsák elő mindazt, amire szükségük és lehetőségük van; tervezzék újra, amit másutt már megterveztek, törekedjenek vertikális öne’l áfásra, maximális függetlenségre a bedolgozó, szállító vállalatoktól. A következmény az. anyagi és személyi erőforrások felaorózása. pazarlása, még akkor is, ha a munkahelyen magas fokú a tervszerűség, a munka- és technológiai fegyelem. Ö sszegezésképpen elmondható; a jól képzett szakemberek tapasztalata és munkaképessége jelentős erőforrás, szinte közhelyszerűen úgy szokás emlegetni, hogy a nemzet ereje és gazdagsága á kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Azt azonban látni kell. hogy nem e'ég kiképezni a sokaságot. Ügyelni kell arra is, hogy képességeiket a legmegfelelőbb módon hasznosíthassák. Ezen a területen — mint a gyakorlat mutatja — rengeteg a tennivaló. Módra László A nők ott vannak a szövetkezet választott testületéiben: öten a vezetőségben, kettenketten az ellenőrző, illetve az ifiúsági, kulturális és sport- bizottságban tevékenykednek. A nők képviselete különösen a vezetőségben figyelemre méltó: 45,5 százalékos. Ez az arány jól tükrözi: munkájuk alapján méltó megbecsülést élveznek a nők, s kiveszik részüket a vezetéssel járó felelősségteljes tennivalókból. Az eddig kitüntetett tsz-ta- goknak csaknem a fele ugyancsak nő. — Szövetkezetünkben hét szocialista brigád dolgozik, s a kilencvenegy brigádtag közül 31 nő. A termelésben és a társadalmi munkában egyaránt bízvást támaszkodhatunk rájuk. Különösen a falunapok rendezvényein, a községek virágosításában, a majorok rendjének és tisztaságának fenntartásában vétetik észre magukat. A tsz nőbizottságát a kézimunka-szakkör, az egészségügyi, politikai és ismeretterjesztő előadások rendezése dicséri. A gazdaság minden állattenyésztési telepén szociális létesítmények — hideg-meleg vizes fürdők, öltözők — állnak rendelkezésre. Az asszonyok helyzetén sokat javítana — mondta az elnölt — ha bölcsőde, óvoda lenne a községekben. Akkor több 30 éven aluli nő vehetne részt a közös munkában. S ha már a szolgáltatásról van szó, érthető az elnök észrevétele: — A háztartási kisgéoeket, elektromos berendezéseket nem javítják helyben, s ha valami elromlik, a szállítás miatt kiesnek a munkából a dolgozóink. Nem beszéltünk a kirándulásokról. az élményt nvúitő országiárásokról és a külföldi utakról, pedig ezek résztvevői között szintén találni komiósdi. péte-rhidai és dráva- szentesi lányokat, asszonyokat. Ezekre a kedvezményekre ugyanúgy rászolgálnak, mint más üzemi e'ismerósek- re. jutalmakra: az építkezéseknél a kedvezményes fuvarra és építőanyagra. — További tennivalónk: hogyan foglalkoztathatnánk a terhes és a csökkent munkaképességű nőket. A gyermek- gondozási segélyen levő édesanyákat nem sikerült bevonni a szakmunkásképzésbe — a másik fe'adatunk ebből adódik. Ezek megoldásával móg több segítséget adhatnánk dolgozó asszonyainknak. Azoknak, akik napi munkáinkkal úira és ínra jelét adják a szövetkezethez való ragaszkodásuknak. Hernesz Ferenc Á műszaki értelmiség munkájának hatékonysága
