Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

Egységes, összehangolt ágazati rányítás Interjú Tóth Károly megyei tanácselnök-helyettessel Luxus vonatok exportra A Ganz—MÁVAG Vasúti Járműgyár szereldeiében elkészült az első négy, jugoszláv megrendelésre gyártott, három egységből álló luxus motorvonat. A járművek a Ganz Villamossági Művek és a Ganz—MÁVAG kooperációjában épülnek, az idén tizenkét da­rabot készítenek a Jugoszláv Állami Vasutak részére. Képünkön: A Ganz—MÁVAG Vasúti Járműgyár szereldeiében az utolsó simításokat végzik az első négy jugoszláv meg­rendelésre készülő luxus motorvonaton. Megbecsülik a munkájukat Tanfolyamok, előadások az asszonyoknak Két nap múlva, július else­jétől megváltozik a mezőgaz­daság állami irányításának szervezete. A változásokról, az irányítás korszerűsítéséről Tóth Károllyal, a megyei ta­nács elnökhelyettesével be­szélgettünk. — Milyen tényezők tet­ték szükségessé a mezőgaz­daság területi állami irá­nyításának korszerűsítését? — Mezőgazdaságunk az el­múlt tíz évben rendkívül di­namikusan fejlődött — mond­ta Tóth Károly —, korszerű­södött az üzemi szervezet, nagyarányú koncentráció ment végbe. A területi egye­sülésekkel megyénkben nyolc­vankét termelőszövetkezet ala­kult ki, ezzel párhuzamosan a termelési rendszerekkel, a különböző társulásokkal' je­lentős ágazati koncentráció is lezajlott. Az egyesült termelő- szövetkezetek esetenként a járáshatárokat, a termelési rendszerek a megyehatárokat is túllépték, így a járási hi­vatalok, a városi tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályai nem tudták kel­lően ellátni a nagyüzemek, a társulások felügyeletét. Hozzá­teszem azt is; hogy a tsz-jog- szabályok, az állami jogsza­bályok időközben változtak, növelték a szövetkezetek. a gazdálkodó egységek önállósá­gát, ugyanakkor a gazdálko­dást befolyásoló eszközök — gondolok itt a különböző tá­mogatásokra — mindinkább a megyei osztály kezébe kerül­ték. A járási szerveknek gya­korlatilag semmilyen eszköz nem állt a rendelkezésükre A feszültségeket csak fokozta, hogy a tagozódással — köz­ségi, járási, megyei jogkörök — az intézkedések igen átté­telesen érvényesültek, sok volt a párhuzamosság, kompli­kálttá vált az igazgatási mun­ka. — Gyakorlatilag tehát az Siet, a fejlődés túlnőtte az irányítás *kereteit■*, a terü­leti állami irányítás már nem tudott alkalmazkodni az új követelményekhez. —; A Központi Bizottság 1978. márciusi ülésén foglalt állást abban, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, és határozatot hozott a területi irányítás korszerűsítéséről, to­vábbfejlesztéséről. A feladat elvégzése során az az elv ve­A z elmúlt 30 év folya­mán a hazai társada­lom gazdasági fejlődé­se és strukturális átalakulása nemcsak az értelmiség szám­szerű növekedését eredmé­nyezte, hanem az értelmi­ségi szakmastruktúra meg­lehetősen nagymértékű átrendeződését is maga után vonta. 1945 után a múltban meglehetősen elha­nyagolt szakmák léptek elő­térbe a gazdasági fejlődés igényeinek megfelelően, és főleg a műszaki, a mezőgaz­dasági pályákon működők száma növekedett. Alapvető­en megváltozott a diplomá­sok szakmai struktúrája is. Ismeretes, hogy Magyarország 1945 előtt » jogásznemzet« volt. A két világháború kö­zött a felsőfokú végzettségű­ek körében az állam- és jog- tudományi végzettségűek ará­nya volt a legmagasabb, az összes értelmiségi egyharma- da, ezzel szemben a műsza­kiak aránya csupán 13 száza­lék. 1970-ben viszont már a műszakiak a pedagógusok után az értelmiség legna­gyobb csoportja. Még részle­tesebben szólva a műszakiak számszerű növekedéséről: 1949-ben 12 000, 1963-ban 43 000, 1971-ben körülbelül 96 000 aktív kereső rendelke­zett mérnöki vagy azzal fo­galmilag közel azonos diplo­mával. E létszám körülbelül 25—30 százaléka mezőgazda- sági szakképzettségű volt. Magyarországon 10 000 fog­lalkoztatottra körülbelül 130 mérnök jut, ami igen magas arány. Ezzel az aránnyal a nemzetközi élvonalba tarto­zunk. hiszen csak olyan or- *zá$ok előznek meg, mint az zérelt bennünket, hogy emel­kedjen az állami irányítás színvonala, egységesebb, össze­hangoltabb legyen a mező- gazdasági termelés területi irányítása. Az ágazatok fej­lesztésére vonatkozó progra­mok, illetve azok gazdaságpo­litikai feltételei gyorsabban, kevesebb áttétellel jussanak el a gazdálkodó egységekhez. Az átszervezés lényegében há­rom területet érintett; meg­szűntek az állami gazdaságok megyei főosztályai, országosan hat területi iroda látja el az állam tulajdonosi jogából fa­kadó feladatokat. A favagyo- nunkkal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében ketté­vált az erdőgazdálkodási szol­gáltató és igazgatási jellegű feladat, és külön-külön szer­vezet jött létre a teendők el­látására. A harmadik terület a tanácsi igazgatás. Az átszer­vezéssel megszűnnek a járási hivatalok élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályai, és a járásoknál, városoknál ösz- szesen egy személy látja el a kisgazdaságokkal kapcsolatos teendőket, illetve segíti, ellen­őrzi a községi munkát. Ebből következik a leglényegesebb változás: a nagyüzemekkel kapcsolatos valamennyi fel­adatot a megyei mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály végzi. — Kérem, említsen meg ezek közül néhányat. — A megyei osztály végzi ezentúl a termelőszövetkeze­tékkel és társulásaikkal kap­csolatos személyzeti munkát, első fokon itt látják el a szö­vetkezetek törvényességi fel­ügyeletét, a megyei osztály el­lenőrzi és irányítja a munka­védelmi tevékenységet. Ennek megfelelően alakul át az egész adatszolgáltatási rendszer is. — Említette, hogy sok volt a párhuzamosság, az átté­tel. Milyen tények utalnak arra, hogy a jövőben egy­szerűsödik az ügyintézés? — Aimak érdekében, hogy az ügyekben ott döntsenek, ahol a legtöbb az ismeret, szükség volt a jogszabályok egyszerűsítésére, illetve módo­sítására. Egy sor elavult, ér­telmét vesztett jogszabályt szüntettek meg, és az önálló­ság fokozása érdekében jó né­hány jogszabály üzemi fel­adattá vált. Ez az egyszerűsítő munka nem fejeződött be, fo­USA (204) és az NSZK (139). A létszám kedvező alakulása után az a kérdés vár válasz­ra, hogy milyen módon érté­kesíti a nemzetgazdaság ezt a kvalifikált munkaerőt, va­gyis szaknyelven szólva mi­lyen a mérnöki munka haté­konysága. Sajnálatos módon itt a kép távolról sem olyan kedvező. A különböző számí­tások szerint Magyarországon a mérnöklétszám a létreho - zott összgazdasági termékhez viszonyítva kiugróan magas, és a mérnöki munka így ér­telmezett összgazdasági haté­konysága a velünk összemér­hető országokhoz — például Finnországhoz, Csehszlová­kiához, az NDK-hoz — ha­sonlítva is alacsony. Mi az oka ennek a hely­zetnek? A mérnöki funkciót betöl­tő személyek számát a KSH 1970-ben 120 000-re becsülte (beleértve a mezőgazdaságia­kat is), viszont az e. munka­helyeken dolgozók közül 58 000-nek volt csupán felső­fokú végzettsége. Ezekből az adottságokból két dolog kö­vetkezik; egvrészt legalább 44 ezer mérnöki munkahelyet középfokú vagy annál ala­csonyabb képzettséggel ren­delkezők töltöttek be; ugyan­akkor legalább 38 000 mérnöki diplomával ren­delkező személy, az ösz- szes mérnöki diplomások ke­lyamatos tevékenység, amely­nek lépést kell tartania, tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sünkkel. — A szervezeti és műkö­dési intézkedéseket június 30-ig kell végrehajtani. Ho­gyan oldották meg me­gyénkben ezt, a több emberi is érintő feladatot? — Az irányítási munka színvonalának növelésével együtt úgy kellett megoldani ezt a feladatot, hogy tízszá­zalékos létszámmegtakarítást érjünk el. Emberi sorsokat érintő kérdés ez, és bízvást el­mondhatom, hogy lelkiisme­retesen, mindenki számára megnyugtató módon sikerüli elvégeznünk a feladatot. El­sősorban a járási hivatalok apparátusából, az intézmé nyéktől és a termelőüzemek­től a megyei mezőgazdasági osztály huszonhatos létszáma ötvennégyre gyarapodott. Szervezetileg öt csoport jött létre: személyzeti és oktatási közgazdasági, igazgatási, jog­ügyi és szövetkezeti csoport, mezőgazdasági, valamint szak- felügyeleti és élelmiszeripari csoport Dolgozóink közül negyvennek egyetemi vagy főiskolai végzettsége van. A megyei tanács legnagyobb osz­tálya jött így létre, az épület földszintjén kapott helyet. Még megoldatlan gondunk a t közlekedés, ehhez központi I szerveinktől várunk támoga-' tást — Július elsejétől, azaz a jövő héttől életbe lép az új szervezeti rend. Mit várnak ettől a változástól? — Mindenekelőtt azt, hogy a megye mezőgazdaságának ágazati irányítása, fejlesztése egységesebb, összehangoltabb legyen. A tanácsi ügyintézés, az igazgatási munka tovább egyszerűsödjön, az ügyek gyor­sabban intéződjenek. Azt is várjuk — éppen a létszámnö­vekedés és a minőségi sze­mélycserék révén —, hogy következetesebbé, színvonala­sabbá válik a hatósági tevé­kenység, az ágazatirányítás. A jogkör, az ügyrend személyre szólóan készen van, igyekez­tünk mindent megtenni azért, hogy a nagyobb követelmé­nyeknek minél teljesebben megfelelhessünk — fejezte be a beszélgetést Tóth Károly. ■ wsr- y. M. reken 40 százaléka nem dol­gozott mérnökinek minősített munkakörben. A Budapest' Műszaki Egyetem néhány munkában eltöltött év után megvizsgálta 13 egykori év­folyamelső hallgatójának pá­lyafutását. Problémáik nem szakmai, hanem egzisztenciá­lis jellegűek, hárman kutató- intézetbe kerültek, a vállala­tokhoz helyezett 10 fiatal mérnök közül négyen olyan beosztásba kerültek, amely sem szakismeretüknek, sem érdeklődésüknek nem felelt rnegi és ezért kénytelenek voltak megválni munkahe­lyüktől. További 4 foglalko­zik ilyen értelmű döntés gon­dolatával. Van, aki építőipa­ri vállalatnál kábelfektetési adminisztrációt végez, van, aki a tv-gyártás egyik prob­lémájáról írta diplomamun­káját, de a rádiórészlegben alkalmazták ügyintézői foeosz- | tásban. Valamennyien rutin­munkát végeznek. Az egyik nagy gyárunkba;' végzett szociológiai vizsgálat­ból néhány interjú részlet: »A jelenlegi fejlettséghez mérten igen sok fölösleges diplomás van. Azonban ez a fejlettségi fok megengedhe- teltenüt alacsony. Megfelelő fejlettségi fokon véleményem szerint hasznosan lehet fog­lalkoztatni a diplomásokat, számuk esetleg még kevésnek is mutatkozhat...« Békefi Lajos, a komlósdi Béke Termelőszövetkezet el­nöke sűrűn telegépelt két pa­pírlapot nyújtott át: össze­foglaló értékelést arról, ho­gyan ítéli meg a gazdaság vezetősége a nőpolitikái ha­tározatok megvalósulását a Komlósd, Drávaszentes és Péterhida lakosságát tömörítő tsz-ben. — Szövetkezetünk tagjai kö­zül százöt a nő, ebből kilenc­ven vesz részt a közös mun­kákban. Legtöbben a növény- termesztésben dolgoznak — hatvanegyen —, az állatte­nyésztésben huszonegy, a számvitelben nyolc nőt fog­lalkoztatunk. Számuk az 1975. évihez képest húsz százalék­kal csökkent. A vezetőség rendszeres fog­lalkoztatási és kereseti lehe­tőséget teremt részükre — ezért állapodott meg a tsz a Nagyatádi Konzervgyárral abban, hogy a három község­ben az asszonyok gumigyűrűd zik a konzerves üvegek tete­jét a téli hónapokban. A fo­lyamatos munka révén meg­»Négyéves tapasztalatom azt mutatja, hogy a gyárnak nincs szüksége ennyi diplo­másra. Ha szükség lenne, megbecsülné az itt dolgozó­kat. Sok példát tudnék fel­hozni, hogy rövid idő alatt hány kiváló képességű diplo­más ment el.« Amikor megállapítjuk, hogy hazánkban a műszakiak mun­kájának hatékonysága elma­rad más országokéhoz viszo­nyítva, mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez nem azért van. mintha mérnökeink kevésbé tehetségesek és szorgalmasak lennének, mint más országok mérnökei. A mérnöki munka hatékonysága szorosan össze­függ az összes többi, másféle munka hatékonyságával, kezdve az összgazdasági ter­vezőmunkától a* karbantartó fizikai munkáig. A mérnöki munka nem lehet lényegesen hatékonyabb, intenzitása és fegyelme nem lehet lényege­sen magasabb, mint más. te­rületeké. Meg kell abban egyeznünk, hogy a műszaki munka szé­lesebb értelemben vett haté­konyságát nagyon nehéz megragadni; ilyen jellegű mérésekhez, mennyiségi meg­állapításokhoz egyelőre még az elvi szintű kiindulási alap is hiányzik. Mindenesetre több olyan tényezőt is fe) tudunk sorolni, amely két­ségtelenül akadálya a haté­konyságnak. nőttek az átlagkeresetek az 1975. évihez képest. — Az egyes tevékenységek díjazásában az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve érvé­nyesül — mondta az elnök. — A normákat a tagság vélemé­nyét figyelembe véve alakít­juk ki, s az értékeléskor a mennyiség és a minőség a meghatározó. Természetesen a nagyobb szakmai hozzáértés a magasabb kérését egyik föl­tétele. Az asszonyok képzése érdekében kihelyezett állat- tenyésztő tanfolyamokat szer­vezünk, továbbképző oktatá­sokat tartunk, és támogatjuk azoknak a beiskolázását, akik szakmai vágy politikai kép­zésre tartanak igényt. Tavaly már a dolgozó nők 24 száza­léka szakképzett volt, s az el­múlt oktatási évben egy nő gimnáziumban tanult, kettő mérlegképes könyvelői tanfo­lyamon vett részt. A marxista középiskolát négyen végezték el, s a három községben ren­dezett pártoktatásokon leg­utóbb tizenöt-húsz nő járt rendszeresen az előadásokra. Mindenkelőtt a vállalatok közötti kooperáció alacsony színvonala, és az anyag- és termékminőségek változé­konysága. Ezek következtében a mérnököknek sok »-tűzoltó« munkát kell végezniük. A kooperáció fogyatékosságai, a szűkös készletek, a bizony­talan és elhúzódó szállítási határidők, a vásárló vállalat kiszolgáltatottsága az eladó­val szemben, a műszaki szol­gáltatások problémái gyakran arra késztetik a termelés irá­nyítóit, a tervezőket és a szerkesztőket, hogy ■«házilag« vállalaton belül állítsák elő mindazt, amire szükségük és lehetőségük van; tervezzék újra, amit másutt már meg­terveztek, törekedjenek verti­kális öne’l áfásra, maximális függetlenségre a bedolgozó, szállító vállalatoktól. A kö­vetkezmény az. anyagi és sze­mélyi erőforrások felaorózása. pazarlása, még akkor is, ha a munkahelyen magas fokú a tervszerűség, a munka- és technológiai fegyelem. Ö sszegezésképpen el­mondható; a jól kép­zett szakemberek ta­pasztalata és munkaképessé­ge jelentős erőforrás, szinte közhelyszerűen úgy szokás emlegetni, hogy a nemzet ereje és gazdagsága á kimű­velt emberfők sokaságában rejlik. Azt azonban látni kell. hogy nem e'ég kiképezni a sokaságot. Ügyelni kell arra is, hogy képességeiket a leg­megfelelőbb módon hasznosít­hassák. Ezen a területen — mint a gyakorlat mutatja — rengeteg a tennivaló. Módra László A nők ott vannak a szövet­kezet választott testületéiben: öten a vezetőségben, ketten­ketten az ellenőrző, illetve az ifiúsági, kulturális és sport- bizottságban tevékenykednek. A nők képviselete különösen a vezetőségben figyelemre méltó: 45,5 százalékos. Ez az arány jól tükrözi: munkájuk alapján méltó megbecsülést élveznek a nők, s kiveszik részüket a vezetéssel járó fe­lelősségteljes tennivalókból. Az eddig kitüntetett tsz-ta- goknak csaknem a fele ugyan­csak nő. — Szövetkezetünkben hét szocialista brigád dolgozik, s a kilencvenegy brigádtag kö­zül 31 nő. A termelésben és a társadalmi munkában egy­aránt bízvást támaszkodha­tunk rájuk. Különösen a fa­lunapok rendezvényein, a községek virágosításában, a majorok rendjének és tiszta­ságának fenntartásában véte­tik észre magukat. A tsz nő­bizottságát a kézimunka-szak­kör, az egészségügyi, politikai és ismeretterjesztő előadások rendezése dicséri. A gazdaság minden állatte­nyésztési telepén szociális lé­tesítmények — hideg-meleg vizes fürdők, öltözők — áll­nak rendelkezésre. Az asszo­nyok helyzetén sokat javíta­na — mondta az elnölt — ha bölcsőde, óvoda lenne a köz­ségekben. Akkor több 30 éven aluli nő vehetne részt a kö­zös munkában. S ha már a szolgáltatásról van szó, érthe­tő az elnök észrevétele: — A háztartási kisgéoeket, elektromos berendezéseket nem javítják helyben, s ha valami elromlik, a szállítás miatt kiesnek a munkából a dolgozóink. Nem beszéltünk a kirándu­lásokról. az élményt nvúitő országiárásokról és a külföldi utakról, pedig ezek résztvevői között szintén találni kom­iósdi. péte-rhidai és dráva- szentesi lányokat, asszonyo­kat. Ezekre a kedvezmények­re ugyanúgy rászolgálnak, mint más üzemi e'ismerósek- re. jutalmakra: az építkezé­seknél a kedvezményes fu­varra és építőanyagra. — További tennivalónk: hogyan foglalkoztathatnánk a terhes és a csökkent munka­képességű nőket. A gyermek- gondozási segélyen levő édes­anyákat nem sikerült bevonni a szakmunkásképzésbe — a másik fe'adatunk ebből adó­dik. Ezek megoldásával móg több segítséget adhatnánk dolgozó asszonyainknak. Azoknak, akik napi munká­inkkal úira és ínra jelét ad­ják a szövetkezethez való ra­gaszkodásuknak. Hernesz Ferenc Á műszaki értelmiség munkájának hatékonysága

Next

/
Thumbnails
Contents