Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
salgásban is: mennyi van a borítékban a hó végén. Az ilyen kérdésekre természetesen csak fél választ lehet adni, hiszen nálunk sok mindent kapnak a dolgozók a borítékon kívül is. Köztudomású, hogy hazánkban széles körűek a béren kívüli juttatások. Ha valakit hirtelen megkérdeznek, mit kap a fizetésen felül, egész biztos, hogy mindössze egy-két dolgot sorolna fel, pedig az üdüléstől a bölcsődei, óvodai ellátásig, a szolgáltatástól a környezet védelméig sok minden tartozik az ilyen vagy olyan közvetett juttatás körébe. Van, ami annyira nyilvánvaló, hogy senki sem felejti el, ilyen a gyárban kedvezményesen vásárolható termék. Az ugyancsak kedvezményes gyógyszerellátás, az ingyenes orvosi ellátást viszont már kevesen említenék meg. Mostani összeállításunkból is kiderül, hogy a vállalatok egyre többet tesznek a dolgozókért, sok millió forintot költenek közlekedésre, étkeztetésre, munkásszállók fenntartására, közművelődésre azzal a céllal, hogy a dolgozók jól érezzék magukat második otthonukban. A saját vagy bérelt üdülök, a munkáslakásépítéshez adott kölcsönök és vissza nem térítendő összegek, a dolgozó nők helyzetér. könnyítő vállalati büfék, a szervezett bevásárlás rendszere a jó közhangulat egyik tényezője. Az életszínvonal így a borítékban levő összegből és a borítékon kívüli közvetlen és közvetett juttatásokból tevődik össze. Mindenképpen kifejező példa, hogy egy somogyi dolgozóra 11 918 forint társadalombiztosítási kiadás jutott tavaly. S ebben nincs benne az egészségügyi és gyógyszer- kiadás. A társadalom, a munkahely sokat tesz azért, hogy szebb, kényelmesebb legyen az életünk. Érdemes erről sokkal többet beszélni a hétköznapokon is. Segítség gyermekneveléshez Gyes — ez a rövidítés néhány év alatt közhasználatú szóvá vált, s nemcsak azok használják, akiket a tartalma közvetlenül érint, hanem gyakran hallani a munkahelyeken is. Különösen ott, ahol a foglalkoztatottak többsége nő. Persze, hogy szóba kerül, hiszen a termelés, a munkaszervezés irányítói nem hagyhatják figyelmen kívül ezt az anyasággal járó állami támogatást. Sokan veszik igénybe, következésképp a műhelyekben, a szalagokon biztosítani kell az új munkaerőt, s közben számolni kell azzal, hogy többen újra gyesre mennek ... És így folytatódik a sor ott, ahol a munka dandárját nők végzik. Ugyanakkor örömmel újságolják, hogy sokan vannak, akik a három év alatt szakmát tanulnak, és olyanok is, akik korábban visszamennek dolgozni. Megoldhatják a gyermek elhelyezését, a munkahely külön kismamaszalagot állít be, ahol kedvező időbeosztással munkához, ke resethez juthatnak. A nagy többség azonban igénybe veszi az állam által nyújtott gyermekgondozási segélyt Erre 1977. január 1-e óta a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok szintén jogosultak. A kiterjedt társadalombiztosítási ellátások forintértéke évről évre emelkedik, s tavaly országosan egy dolgozóra annyi jutott amennyi több mint háromhavi keresetnek felel meg ... Somogybán tavaly a társadalombiztosítási jogon alapuló ellátás összege meghaladta az 1,7 milliárd forintot. Ezen belül a nyugellátást a családi pótlékot és a táppénzt a gyermekgondozási segély követi a legnagyobb összeggel: ezen n címen 104,2 millió forintot folyósítottak 1978-ban a somogyi édesanyáknak. Alkalmazásban - állók, az ipari és' mezőgazdasági szövetkezeti tagok együttvéve — a biztosítottak átlagos létszámát véve figyelembe — több mint nyolcezren élvezték a gyes-t. Az e segélyben részesülők száma 1977-ig emelkedett megyénkben, tavaly az alkalmazásban állóknál 3,5. a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagoknál pedig 13 százalékkal csökkent. Ebben a már említett körülmények — a gyermekelheiyezési gondok enyhülése, visszatérés a munkahelyre a három év letelte előtt — szintén közrejátszottak. Decemberben így is 7520 alkalmazott és 470 tsz-tag lakására vitte a postás a gyermekgondozási segélyt. Legtöbben — több mint hétezerkétszázan — egy gondozott gyermek után kapták a segélyt, három vagy több gyermekre mindössze huszonkét édesanya vette igénybe a gyes-t. Az állam támogatása sok családnál segíti a gyermek, illetve a gvermekek gondozása .. Ettől függetlenül szüksége van viszont az édesanyának — aki munkáját megszakítva idejét gyermekneveléssel tölti — az élő, szoros kapcsolatra a munkahellyel Arra, hogy soha ne szakad jón el a közösségtől; érezze, hogy munkatársai, az üzem vezetői visszavárják. Ehhez nem kellenek forintok, csak olyan szoros kapcsolat, amilyet a munkában és emberségben együvé tartozó közösség építhet ki tagjai között. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában az idén is — csakúgy, mint az elmúlt években — jó páran indulnak nyaralni szakszervezeti beutalóval a zsebükben. — Évente általában 130— ! 140 üdülőjegyet kapunk — mondja Kovács Lajosné, aa. szb gazdasági felelőse. — Ebből az idén 8 a családos üdülőjegy, 11 pedig gyermeküdülőbe szól. — Hogyan osztják el az üdülőjegyeket? — Előre felmérjük az igényeket. Az üdülőfelelős a műhelytitkárral beszéli meg a dolgot, s azután osztják el, hogy ki hova utazhat, hol nyaralhat. Az ország különböző vidékeire szólnak a beutalók: Verőcemarosra, Párádra, Sopronba, Gyulára, Hajdúszoboszlóra utazhatnak dolgozóink. Előfordul az is, hogy vannak, akik máshova szeretnének menni. Akkor az üdülőfelelős más vállalattal cseréli az üdülőjegyeket. — Mennyit fizetnek a dolgozók a nyaralásért? — Több kategória van. A legnagyobb összeg, amelyet fizetni kell, 560 forint személyenként két hétre. Ebben az esetben 11000 forint a szak- szervezeti hozzájárulás. A legolcsóbb beutaló 308 forintba kerül. — Van-e a vállalatnak saját üdülője? — Balatonszemesen van egy üdülőnk. Oda — mivel kevés családos beutalót kapunk — elsősorban a nagy- családosok utaznak. Ott az üdülés ingyenes. A vállalát évente 28 ezer forintot költ üdültetésre. Ez elsősorban a nagycsaládosok pihenésére megy. Szemesen egy szezonban 50—60-an tudnak nyaralni. Van egy kis faházunk Igáiban, ott egyszerre négy személy fér el. Nemcsak hazai üdülőkbe jutnak el a textilművek dolgozói, van külföldi üdülés is. Ezt elsősorban jutalomként kapják. Az idén négy ilyen külföldre szóló jegyet kapott a gyár. Ezekhez az utakhoz a szakszervezeti bizottság anyagilag is hozzájárul. Az idén elsősorban az NDK-ba és Len-* gyelországba utaznak a dolgozók. Lábod, Bercsényi utca. Az utca végén serény emberek szorgoskodnak néhány épületen. Az egyiknek már csak a külső és a belső va kolása van vissza, meg az épületszerelé6, a másiknak állnak a falai, kettőnek még csak az alapja készü't el. A Dél-somogyi Állami Gazdaság építőbrigádja végzi a munkát, s igyekszik a befejezés sei. — Megállapodtunk a gazdasággal, s lakáséoítés céljaira kedvezményes áron adtunk területet. A gazdaság Lábo- don összesen hatvan munkáslakást épít. A tervek szerint az első lakók még ebben az évben beköltöznek — mondja héber Gyuláné lábodi tanács elnök. Egy szép kezdeményező: van megvalósulóban a f>é’ somogyi Állami Gazdaságban Ennek lényege: a régi, egész ségtelen cselédházak helyér: újakat, korszerűeket, a ma igényeknek megfelelőket építeni. Lakáshoz juttatni azoka a munkásokat a gazdaság segítségével, akik régi dolgozó ik, s egyedül képtelenek len nének otthont teremteni. — Hány lakást, építenek' Milyen segítséget nyújt z gazdaság, és cserébe mit vár munkásaitól? — kérdeztük Andricz György igazgatóhelyettest. — Gazdaságunknak az s törekvése, hogy megszüntesse a réei cse'éd’akásokat, a városokba, községekbe, kulturált körülmények közé telepítse dolgozóit. Elsősorban munkásainkat, főként a fiatalabbakat kívánjuk lakáshoz juttatni, s ezzel is segíteni a törzsgárda kialakítását, meg- tartását. A terveket mi készíttetjük el, megvásároljuk a közművesített területeket, s az építkezést saját részlegünk végzi. Akik hosszabb ideje dolgoznak nálunk, vagy 10 — 15 évi további munkára szerződést kötnek, azok jelentős segítséget kapnak. Gazdaságunk az építendő lakás árának 20 százalékát — 40— 80 000 forintot — fizeti be a dolgozók helyett. Ennek a pénznek az 50 százalékát elengedjük, s csak a többit kell visszafizetni. Állattenyésztők, növény- termesztők, gatterüzemi munkások, nyugdíj előtt állók jelentkeztek, s vesznek részt a lakásépítési akcióban. Nyitrai Károly fejlesztési főmérnök ismerteti a lakásépítési programot. — Lábodon kezdtük a munkát, az idén 12 lakás elkészül. Bizottság dönti el, hogy a jelentkezők milyen sorrendben kapják meg a lakásokat. Még ebben az évben elkezdjük Somogytarnó- cán is az építkezést, ott szintén hatvan lakásból álló. kétszintes te’epet alakítunk ki. Azután Nagyatádon, a Jó- -lakótelepen építünk 10 lakást, majd Barcson és Nagyatádon veszünk át dolgozóinknak tanácsi és OTP-1 adásokat. A következő években mintegy 250 új otthont kando' ' i-"'1'. A rr <PS jövőre ebből 96 lakást adunk át. S hogy még tervszerűbben és szervezettebben végezzük e munkánkat, hamarosan megalakítjuk a gazdaság lakásszövetkezetét. Busszal a munkahelyre Négy megyét fog át a Déllunántúli. Vízügyi és Közműépítő Vállalat munkája. Dolgozóikat 1972-től szállítják mtóbusszal a munkaterüle- ekre. Vígh Sándor főmérnök szerint ma az a legfontosabb feladatuk, hogy az elért színvonalat tartsák. — Kezdetben elég népszerűtlen volt a munkásszállítás rendszere. Ma már 860 : zemélyt szállítunk, ez 93 i zászaléka a távoli helyekről utazóknak. Azokra a területekre indítunk busziá-atnt. amelyek 25 kilométernél távolabb esnek és tizenötnél többen igénylik. 15 saját au- 1 óbuszunk és 10 tehergépkocsink van erre a célra, 10 buszt pedig bérelünk. A legnagyobb utazási távolság Baranyában van, ez 90 kilométer. — Mennyit költenek évente erre a célra? — 1978-ban 17 millió forintot adtunk ki rá. Jellemző erre, hogy az V. ötéves tervben 12 millió 600 ezer forintot irányoztunk elő. Lényegesen többet költünk szállítás-] la. mini a hasonló vállalatok. — Hogyan tudják kihasználni a gépkocsikat, amikor szabadok? — Az autóbuszoknál kevés lehetőség van rá, és elég drága az üzemeltetése. Igyekszünk megoldani, hogy a j munkások meleg ételt kap- I janak, a déli szállításokra a buszokat használjuk. A sofőrök külön bérért az állásidőben valamilyen munkát végezhetnek, ezt azonban csak egy kis részük vállalja. Többségükben a kocsik karbantartásával foglalkoznak. A te- I herautót fuvarozásra lehet kihasználni. — Mit je1 ént a dobozoknak az, hogy a vállalat gondoskodik a szállításról? — Átlagban napi két órát utaznak. Rendkívül nagy j előny, hogy nem kell munkásszállásra költözniük. Kényelmesebb és olcsóbb is nekik. — Gondok? — A kieső területekről is be kell szállítani az embereket. Igyekszünk megoldani, hogy a vonalak indulási helyén találjunk sofőrt. i Milliók a Jó közérzetért Tizenegy tételes számsor, összeadva igen nagy összeg. Franciakockás papírra ceruzával írták a számokat; ennyit kapnak borítékon kívül a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Hozzávetőlegesen — ezt még magyarázatképpen kaptam a papír mellé a fiatal hölgytől, aki összegyűjtötte az adatokat. Ennél csak több lehet... A vállalatnál büszkék ezekre az adatokra. Évente több mint tizenötmillió forint... — Munkásokat kell szerezniük, és meg kell tartani a meglevőkel. Bizonyáni ezért is fontosak az ilyen' kiadások ... — Nem ezért. — vágott közbe Gyulavári Tamás igazgató. — Céltalan erőlködés lenne. Ma az emberek otthon akarnak lakni, nem hagyják közvetlenül befolyásolni magukat, nem jönnek a vállalathoz csak azért, mert jó a munkásszálló, mert itt sok kulturális rendezvény van. Azért költünk pénzt szociális, kulturális és egyéb juttatásokra, hogy dolgozóink érezzék: törődünk velük. Munkaerőbőség esetén , is ugyanilyen körülményeket kellene teremtenünk. — Hoz-e közvetett vagy közvetlen hasznot az ' eltöltött pénz? — Ha kimondom, hogy szó- j cialista vállalat a SÁÉV, ezzel azt is mondtam: ezeknél a tételeknél nem a haszon az érdekes, az »-erkölcsi győzelmen« kívül természetesen azért anyagi és más haszna is van az ilyen befektetésnek. Jobb életkörülmények, nagyobb tudású munkás, jobb termelés... — Mit tart a legfontosabb vívmánynak? — Nehéz kérdés. Nemcsak ia forintban kifejezett érték dönti el, hogy mi fontos és mi kevésbé az. Ha a lakásépítéshez. -vásárláshoz adott támogatást nézzük, szép nagy összeget tudunk felolvasni a papírról. Jóval áttételesebb dolgok is vannak: a friss vágott virág az asztalon, ahol a munkások ebédelnek. Az orvosnál nem kell órákig várakozni, mert az üzemorvosi szolgálat jó. Mindez javítja a közérzetet, és mindez persze pénzbe kerül. A munkásszállóban levő bár legalább oTvan színvonalú, mint a Dorottya. Egy sör vagy egy kupica konyak nem nevezhető közművelődési vívmánynak. Ám ha figyelembe vesszük, hogy így nem kell titokban becsempészni — és akkor, ahogy az lenni szokott, több fogyna, kevésbé jó körülmények között —. hanem ott. a szép klubban meg lehet inni, akkor lehet jó hatása is. — Hogyan fejlesztik a borítékon kívüli juttatásokat? — Elég magas sz ntre értünk el. a jelenlegieket kell jobban kihasználnunk, jobban tudatosítanunk, hogy vannak, igénybe vehetők. A juttatások élvezőitől is függ, hogy hasznosak lesznek-e a forintok. A könyvtárat használni kell. a kanott dolgokat meg kell becsülni, néha arra is gondolva, hogy mindezt jó munkával valakinek — önmaguknak — meg kell teremteni... Ugyanis akadnak még. akik csak a markukat tartják. Szerencsére egyre kevesebb a számuk. Munkába lépéskor gyakran fölteszik a kérdést, szóba kerül a hétköznapi tárSzép otthonok... NINCS I BÉRJEGYZÉKEN A nagycsaládosok Szemesen üdülnek
