Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

A gyökerek felfelé nőnek... Jég a »Leleményes« az idei nyár. A májusi aszályra rá tudott duplázni az egyik helyen iszaptengert duzzasztó, szántókat el- sudró vízárral, a másikon ,, jégveréssel. Eddig 31 tér- melőszövetkezetből és 3 állami gazdaságból érke­zett jégkárbcjelentés az Állami Biztosítóhoz. A károk fölmérése még tart, de a jelekből lát­szik, a károsult terület megyénkben megközelíti majd a 10 ezer hektárt. Első látásra mintha mi sem történt volna. Harsogó zöldek a dohány levelei, és akkorák, hogy megirigyelhetné a pa­takszéli lapu. Ám a tetszetős felső leveleket félrehajtva az igazán értékes alsók vi­gasztalan képet nyújtanak. Rongyos, cafrangos, agyonté­pázott húsuk félig már guta­ütött sárgán lóg a puskapor­száraz homokos földre. Ez itt a görgeteg! termelőszövetke­zet dohánytáblája. A jégve­rés után a biztosító százszáza­lékosnak minősítette a kárt. Ősztől minőség szerint veszik át a répát Messze van még a cukor- gyártási kampány kezdete; a Kaposvári Cukorgyárban azonban már javában készü­lődnek a nagy munkára Az évenkénti karbantartás mel­lett készülnek a répa minő­ség szerinti átvételére. A nyersanyagért a termelők többet kapnak, ha magasabb a cukortartalma, és keveseb­bet, ha alacsonyabb. Az a cél ezzel, hogy a gaz­daságok ne csak az átlagter­mések növelésére, hanem a minőség javítására is töreked­jenek. Eddig nem voltak ér­dekeltek abban, hogy na­gyobb ' legyen a répa cukor- tartalma; az átvételnél kizá­rólag a súly számított A ter­melő sokat tehet a jobb mi­nőségért: a megfelelő termő­terület kijelölésével, , az opti­mális tőszám megválasztásá­val, a kellő mennyiségű mű­trágya adagolásával, vagy a iól megválasztott vegyszerek használatával érheti ezt el. Az elmúlt kampányban a gyár vezetői szemléletes pél­dával igazolták, hogy érdemes ezekre jobban odafigyelniük a termelőknek. A tavalyi »próbaévben« egy kimutatást kaptak kézhez, amelyben fel­tüntették azokat az árakat is, amelyeket akkor fizetett vol­na a gyár, ha cukortartalom szerint értékelik a répát. Ki­derült, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik termelő jól járt volna: 10 ezer hektár terméséért összesen 30 millió forint többletbevételre tettok volna szert. Az idei kampány kezdeté­re már minden feltételt meg­teremtenek, hogy ne legyen akadálya az ösztönzőbb átvé­teli módszernek. Már tavaly üzembe helyezték a laborató­riumot, amelyet holland be­rendezésekkel szereltek föl. Az automatikák nemcsak a cukortartalmat mutatják ki pontosan, hanem adatokat szolgáltatnak egyéb elemek jelenlétéről is. Ezek ismere­te a melléktermékek feldol­gozásánál fontos. Az idén elkészülnek a min­tavevő berendezések, amelye­ket az átvevőhelyeken állíta­nak munkába. Ezek váloga­tás nélkül emelik ki a ha­lomból azt a harminc kiló- nyi répát, amelyet elemzésre visznek. így teljesen hiteles lesz a kép a termésről. Min­den átvevőhelyen naponta vé­geznek ilyen méréseket; a kampány ideje alatt összesen 6500 mintát vizsgálnak meg a laboratóriumban. Az már bizonyos, hogy a ki­esés megközelíti majd az egy­millió forintot. De nemcsak a dohányföldet érte jég. — Ha azt mondom, kilátás­talan a helyzet, nem túlzók. — A termelőszövetkezet fő­könyvelője, Vörös János a számok embere. Borúlátóan fogalmaz, és ezt sajnos ada­tok támasztják alá. — A jég­verés még hagyján, az aszály okozott nálunk hatalmas ká­rokat. A cukorrépából 3 mil­lió 400 ezret vártunk, 700 ezer lett belőle. A java kint ma­radt a földön, olyan satnya lett, hogy a gép nem tudta fölszedni. De nincs is miért. JTa van is szem a hüvelyben, majdnem mind férges. Csaknem 100 hektárra ül­tettek burgonyát. Az első ül­tetés 25 hektáron az aszály idején virágzott, a tövek alatt szinte egy gumó sincs, abból aligha lesz mit betakarítani. — Olyan száraz a föld, hogy a gyökerek fölfelé nőttek az eső után, hátha ott találnak nedvességet. Az eső, amely a napokban esett, legföljebb ha 10 centiméterre nedvesítette meg a földet. Erre átlagosan 40 milliméter csapadék hul­lott, de ez nem minden terü­letet ért egyformán. A kevés víz is jól jött, csak ne kísérte volna jég. A legszebb kuko­ricánkat verte el 200 hektá­ron. Jó talajon, évek óta azon a részen volt a legmagasabb a termés, a járásban is vezet­tünk vele. Kérdés, mi lesz ott az ősszel. Az év végére mintegy 3 millió forint nyereséget ter­vezett a gazdaság vezetősége, a főkönyvelő — a félév köze­ledtével — úgy látja, örülhet­nek. ha sikerül »nullára ki­hozni« az évet. De ha még valami közbejön, milliósak lehetnek a veszteségek. — Módosítottuk a gazdasá­gi tervet. Eső után felszántot­tunk 100 hektár füves terü­letet. és kukoricával ültettük be. Abból siló lesz, az ugyan­ilyen területű silókukoricát pedig meghagyjuk fővetésű kukoricának. Ez jelentős több­letbevételt hozhat, valame­lyest kiegyensúlyozva a nö­vénytermesztés veszteségét. Járjuk a határt a főköny­velővel. Az elmúlt napok esői­nek már a nyoma sem lát­szik, porló és forró a homo­kos föld. Legföljebb, ha bele­túr az ember, látszik egy kis­sé nedvesebbnek, mint a fel­szín. Por és jégverte levél ca­fatok — ilyen a határ. Ez az év nem sok örömet hozott a görgetegieknek. És azzal aligha vigasztalódhat­nak, hogy a szomszédos Dél- somogyi Állami Gazdaságban 1200 hektár veteményt vert el a kora nyári jég. K. A. Növényvédelmi tájékoztató Atka ká rtevők Az erősen felmelegedő szá­raz májusi, június eleji idő­járás kedvező feltételeket te­remtett a takácsatkák töme­ges elszaporodásához. A szá­raz időszak vége felé a gyü­mölcsféléken kívül szántóföl­di és zöldségkultúrákban (szója, kukorica, bab, papri­ka, uborka stb.) is a szoká­sosnál jóval több takácsatka jelent meg. Elszaporodásukat a csapadékos, zivataros idő­járás ugyan fékezte, de nem állította meg. A záporok, zi­vatarok következtében állan­dósult magasabb páratarta­lom a kártevő atkák tojás­rakás! és lárvafejlődési idő­szakában kifejezetten kedve­ző; az újabb nemzedék erő­teljes elszaporodására és ká­rosítására kell ezért felké­szülni. Az érő gyümölcsök miatt sok házikertben csökkentették a rovarölőszeres kezeléseket, s ez a körülmény is közre­játszik a soknemzedékes kár­tevő gyors elszaporodásában. Erős fertőzések tapasztalhatók megyénk minden részén, a gyümölcsfélék közül az al­mán, a szilván, cseresznyén, meggyen, őszibarackon és he­lyenként a körtén is észlelni lehet a kártevő tömeges elő­fordulását. A piros és barna gyümölcsfa-takácsatkák tö­26. rész. — Ebből a két szobából kell kialakítani a munkahelyeket, ebből meg a fogadót, várót — mutatott körbe az egér. — Egy biztos, hogy ilyen mo­dern, hangulatos és elegáns váró nem lehet még egy eb­ben a vármegyében. — Ebben bízhatsz — tette hozzá Elek, aki egy kissé be volt rúgva, mint rendesen. — És mi a fenének két süllyesztett csempekád? — kérdezte ámultán Teuer —. mi lesz ebből? Valami fürdő? Schmütz elmagyarázta. — Víz alatti masszázs, ma­gyarul tangentor. A munká­sok munkaerejének újrater­meléséhez kell. — Meg úri nyanyák örö­meihez — utánozta Elek Schmütz hangját. Teuer azon­nal megértette. — A szentségit — mondta halkan. — Ebből kimaradtam. De nagy ötlet, annyi szent. Gratulálok. És rögtön hozzátette; — A honorárium magas lesz. Számítok a jóindulatuk­ra. Elek bajusza szétszaladt. — Nem. számít — nyugtatta meg Teuert —, csak wunder­bar legyen. Világos? „ — Ja — mondta Teuer La­jos. — Wunderbar lesz. De ha akarja, wunderschön. — Mit nockerin. — Bitte. És Teuer a dolgába kezdett. Kikötötte, hogy amíg nem je­lenti készre a munkát, a meg­bízók békén hagyják. Schmütz hét kemény órán át magya­rázott neki, mit és hogyan, akkor bólintott és ezt mond­ta: — Rendben van. De a bú­torokat, belső berendezést magunknak kell megcsinálni. Három hét múlva Teuer megjelent. Hétfő volt, decem­ber tizenkettedike. Reggel már havazott. A házak előtti vé­kony, füves területen meg is maradt egy kevés fehérség. Schmütz aggódva tekintett ki az ablakon. — Tél van — morogta. Teuer délelőtt tízkor csen­getett. Aktatáska volt nála, és komoly volt. — Kész? — Kész. Schmütz beljebb invitálta, — Felöltözöm és elmegyünk — közölte vidáman. — Ahogy gondolja — tárta szét a kezét Teuer —, bár azt hittem, hogy látatlanban is el­intézzük a dolgokat. Schmütz elgondolkodott. — Miből gondolja? Teuer megvonogatta a vál­lát. — Gondolom, rokonszakmá­ban dolgozunk ... így hát leültek, és hosszas beszélgetésbe fogtak. — A tervezői munkáért a sürgősségi felárral együtt hat- ezemégyszázhúsz forintot szá­molok, ebben benne van a járulékos költségek összege is, illetékbélyegek, a csúszópénz, miegyéb. — Rendben •— mondta SchmüU. Kipipálták. — A kivitelezés valamivel rázósabb ügy volt, két alvál­lalkozót kellett találnom, a vizest és a villanyost, ök fe­jenként négyezerbe kerültek. Én a kőműves és a díszítő munkákat vittem, nyolcezer. Takarítás ezernégyszáz, mű­szaki átvétel hatszáz... — Ezt a hatszázat nem fi­zetem ki — jelentette ki Schmütz határozottan, és ap­rókat bólogatott hozzá. — Miért? — képedt el Teuer Lajos. — Mester. A vizes alvállal­kozót Teuer Lajosnak hívták, a villanyost a változatosság kedvéért úgyszintén. Ezek ef­fektiv munkát takarnak, úgy, mint a kőműves és díszítő munkák is. A takarítás, amit szintén maga csinált meg a feleségével, ugyancsak lemér­hető. De azt nem eteti meg velem, hogy hatszáz forintot fizessek ki magának, mert elégedetten végigszemlélte a művét... Igazam van? Teuer elmosolyodott. — Nincs. Ugyanis nem a fe­leségem volt... Egyébként ügyes munka, ügyes. Marad akkor tizenhétezer-négyszáz. — összesen tehát huszonhá- romezer-nyolcszázhúsz forint. Teuer felemelte a kezét. — Hoppá. Egy tízes az en­gedély. Itt van a táskámban, az is fel van illetékezve. Azt lojalitásból nem is számolom külön. — Az anyádat — mondta Schmütz elismerően — Ez is ügyes munka. Ügyes. Hát ak­kor erre iszunk, brúder. Teuer Lajos aktatáskája megtelt pénzzel. Ittak is, har­sány »bruderschaft« felkiáltá­sokkal, sokat. (Folytatjuk.) meges lárvakelése — a ziva­taros, hűvösebb időszak ha­tására — a hónap utolsó napjaiban alakul ki. A zöldségféléken elsősor-1 ban a kétfoltos takácsatka I kártételére kell számítani;* ugyancsak e kártevő kártéte­le várható a szántóföldi kul­túrákban és esetenként a sző­lőben is. Az apró, szabad szemmel alig látható rovarok — ha tömegesen elszaporod­nak — szívóhatásukkal id-" előtti lombhullást okoznak. Kártételük felismerhető ar­ról, hogy a fertőzött levelek ólomszínűekké válnak, defor­málódnak, később sárgulnak, és a levél fonáki részén laza, pókhálós szövedék található. A védekezéssel most az el­szaporodást elindító nyári nemzedék fiatal, egyedeit tud­juk elpusztítani a veszélyez­tetett gyümölcs-, zöldség- és szőlőkultúrákban egyaránt. A védekezés elmulasztása esetén a későbbiek során már nagyon nehéz a kifejlett egyedeket hatásosan elpusztí­tani. A rovarölő szerek kivá­lasztásánál az élelmezés­egészségügyi várakozási idő betarthatósága miatt nyári gyümölcsöknél és érőfélben lévő zöldségféléknél feltétle­nül vegyük figyelembe a szü­ret várható időpontját. A védekezést a már leszü­retelt gyümölcsösökben is szükséges végrehajtani: a 21 nap várakozási idejű Pol- Akaritox 0,15—0,2 százalékos, a 14 nap várakozási idejű Bi-58 EC 0,1 százalékos. a Rogor L-40 EC 0,1 százalékos, a Sinoratox 40 EC 0,1 száza­lékos, az Anthio 25 EC 0,15— 0,2 százalékos, vagy a 7 nap várakozási idejű Unifosz 50 EC 0.1 százalékos töménysé­gű rovarölő szer valamelyiké­vel. . j ____________■ H arc a másodpercekkel Tegnap délelőtt tartották Kaposváron az állami tűzoltók ■ egyei versenyét, melyen a megye valamennyi járásának 1egjobb csapatai vettek részt. (Gyertyás László felvételei) Tépett a dohány. Kampis Péter -

Next

/
Thumbnails
Contents