Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
I Folytatja munkáját a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) feltétele annak, hogy a KGST-tagállamok továbbra is biztosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésüket, gazdaságpolitikai céljaik elérését. Lázár György ezután kiemelte, hogy az egyes ipari fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk esetében hasznos hozzájárulást jelent majd a KGST- tagállamok szükségleteinek kielégítéséhez. Ezután a szintén napirenden szereplő közlekedési célprogramról szóit. — A KGST-tagállamok egymás közötti áruforgalma, csakúgy mint a személyforgalom, olyan mértékűvé vált, amelynek tervszerű lebonyolításával jelenlegi közlekedési hálózatunk csak nagy erőfeszítések árán birkózik meg. Közös érdekünk, hogy együttműködésünk fejlesztésének e szűk keresztmetszetét sokoldalú és hathatós intézkedésekkel mielőbb bővítsük. Ehhez a közlekedési hálózat fejlesztése mellett elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a járműpark és a hozzá tartozó ipari háttér gyorsabb ütemű növelését. Külön is szólt a tranzitforgalom megoldásra váró problémáiról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben különösen érdekelt, minthogy földrajzi helyzeténél fogva jelentős részt vállal a más KGST-tagállamok egymás közötti és a nem szocialista országokba irányuló, illetve onnan érkező tranzitszállításainak lebonyolításában. Vasúti szállításaink egynegyedét a tranzitforgalom teszi ki. Ebből következően szállítási kapacitásainkat nemcsak saját szükségleteinkre kell fejlesztenünk, hanem jelentős anyagi ráfordításokat kell eszközölnünk annak érdekében is, hogy szállítóképességünk kielégítse azoknak a KGST-tagállamoknak az igényeit is, amelyek termékeiket hazánkon keresztül továbbítják más országokba. A magyar küldöttség a KGST t lésszakán. fűtőanyag igényeinek kielégítése mellett — az egyéb termékcsoportokban is mesz- szemenően kihasználjuk a kölcsönös szállítások növelésének, valamint a szakosítás és kooperáció elmélyítésének lehetőségeit. — Fontos és aktuális követelménynek tartjuk, hogy javítsuk a KGST-tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerűségét. Ügy látjuk, hogy gazdasági és technológiai kapcsolataink ma már olyannyira intenzívvé váltak, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége van a kölcsönösen vállalt szállítási kötelezettségek mennyiségi és minőségi, valamint az előírt határidőre történő pontos teljesítésének — mondta Lázár György és kiemelte: — Ismert tény, hogy a legkorszerűbb termelóberende- zések előállítása, a modern technikát képviselő egész gépipar dinamikus fejlődése, a mostani ülésszakon jóváhagyásra kerülő ipari fogyasztási cikk célprogram megvalósítása nagymértékben attól is függ, hogyan tudjuk megoldani, magasabb színvonalra emelni a korszerű alkatrészekkel és részegységekkel való ellátást. Együttműködésünk elmélyítése ezen a területen azért is fontos, hogy csökkenteni lehessen a tőkés importtól való függést. Mindezen meggondolások alapján indítványoztuk és ismételten hangsúlyozzuk, hogy a produktív alkatrész- és részegységgyártásban történő szakosítást és kooperációt gazdasági együttműködésünkben kiemelt feladatként kell kezelni. Megítélésünk szerint a KGST-országokban létre kell hozni a legkorszerűbb színvonalú produktív alkatrészek tömeggyártását és az eddiginél lényegesen hatékonyabb intézkedéseket kell tenni e gyártás fejlesztéséhez szükséges gazdasági, műszaki és egyéb feltételek megteremtésére. Lázár György ezután arról szólt, hogy az országaink közötti együttműködés továbbfejlesztése, a szocialista gazdasági integráció . kibontakoztatása, valamint a nem szocialista országokkal fennálló kapcsolataink hatékonyságának fokozása szempontjából egyaránt növekszik a jelentősége az együttműködés közgazdasági eszközrendszere továbbfejlesztésének. Befejezésül hangsúlyozta hogy a KGST XXXIII. ülésszakán hozott döntéseink újabb hozzájárulást jelentenek gazdasági együttműködésünk fejlődéséhez, a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. A jó határozatokat azonban át is kell ültetni a mindennapos gyakorlatba. — Biztosítom önöket, hogy ennek érdekében a magunk részéről minden erőfeszítés} meg fogunk tenni — fejezte be felszólalását Lázár György. Ezt követően arról szóit hogy a célprogramok jóváhagyásával munkánk fontos, de első szakasza: a célok kijelölése és a munkaprogramok összeállítása zárul le. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb soron lévő feladat a kölcsönös érdekek figyelem- bevétele alapján mielőbb lezárni az 1981—1985. évi nép- gazdasági tervek koordinációját Ennek kapcsán részletesen beszélt arról, hogy a világgazdaságban végbement gyökeres változások kedvezőtlenül hatottak a magyar népgazdaságra, ismertette ez évi népgazdasági tervünk fő jellemzőit és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket, majd így folytatta- gazdasági feladataink megoldásához, egyensúlyi helyzetünk javításához saját erőforrásaink maximális mozgósítása mellett a legfontosabb eszközt a KGST-tagállamokka! való gazdasági együttműködésünk szélesítésében, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában látjuk. Ezért a magunk részéről nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az országaink közötti gazdasági kapcsolatok növekedési üteme a jövőben gyorsabb legyen, mint a nem szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlődési üteme, s hogy ennek eredményeként szükségleteinknek növekvő hányadát a KGST-tagállamokból tudjuk kielégíteni. Ezzel összhangban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kölcsönös szállítások volumene 1981—1985 között minden évben fokozatosan emelkedjék. Az egymás közötti külkereskedelem volumenének folyamatos növekedését megítélésünk szerint akkor lehet biztosítani, ha — a tagállamok nyersanyag- és A KGST XXXIII. ülésszakának szerdai plenáris ülésén Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felszólalásában rámutatott arra hogy az előterjesztett vitaindítók a tagállamok gazdasági haladásának és együttműködésének sokoldalúságát jellemzik, a további fejlődés számos lényeges kérdését tartalmazzák. — A szovjet küldöttség osztozik az előadásokban kifejtett értékelésében a következtetésekben, és alapvetően egyetért a határozattervezettel — emelte ki a szovjet kormányfő. Koszigin rámutatott arra, hogy a KGST-országok harminc év alatt nagy tapasztalatokra tettek szert azon a téren, hogyan oldják meg tervezési együttműködéssel a gazdasági és tudományosműszaki problémákat. — Ezen az alapon — hatalmas olaj- és gázvezetékeket és egyesített energia- rendszert hoztunk létre, ipari komplexumokat építünk, megszerveztük az elektronikus számítógépek egységes rendszerének gyártását, végrehajtjuk a nemzetközi űrkutatási programot. Az együttműködés pozitív tapasztalatai alapján meggyőződésünk, hogy az elértekre támaszkodva sikeresen birkózunk meg az új, összetettebb feladatokkal is — hangsúlyozta Koszigin. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet kormány értékelése szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozásának befejezése a kollektív munka fontos gazdasági és politikai eredménye. Koszigin a gazdaságpolitika kulcskérdésének nevezte a termelés intenzitásának növelését, hatékonyságának emelését, a tudományos—műszaki folyamat meggyorsítását, kiemelve: különösen nagy fontosságú, hogy gyorsan al; kalmazzák a tudomány és a technika vívmányait, elsősorban a gépgyártásban, hasznosítsák a nemzetközi gyártmányszakosítás és a termelési kooperáció előnyeit. A KGST országai sok jó gépet gyártanak, de még korántsem oldották meg teljesen számos gépipari termék minőségének, műszaki színvonalának problémáit. Koszigin aláhúzta: a következő két ötéves terv időszakában intenzíven kell végrehajtani a termelés szakosítását, a termelési kooperáció megvalósítását. A KGST illetékes szerveinek felül kell vizsgálniuk a gyártmányok listáját, javasolniuk kell az elavult típusok gyártásának megszüntetését, új indítványokat kell kidolgozniuk a gépek, berendezések műszaki mutatóinak korszerűsítésére. A szovjet kormányfő a továbbiakban a fűtőanyag, energia és nyersanyag termelés kérdéseivel, ezen belül a KGST- országok atomenergia-felhasználási programjával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az atomerőművek építésének közösen kidolgozott programja olyan új kapacitást biztosít, amely egyenlő a KGST európai tagállamai és Kuba jelenlegi villamosenergia-ter- melésének egyharmadával. A program sikere viszont attól függ, hogy megfelelően és idejében biztosítsák a szükséges berendezések gyártását. Koszigin részletesen foglalkozott a KGST-országok egymás közötti kereskedelmével és hangsúlyozta: a kereskedelem gyors bővülése a közlekedési, szállítási kapacitás növelését igényli. Az elfogadásra javasolt hosszú távú közlekedési együttműködési célprogram elősegíti a szállítási kapacitás bővítését, így a többi között előirányozza 18 nemzetközi vasútvonal rekonstrukcióját, új műszaki berendezésekkel történő felszerelését. Alekszej Koszigin a továbbiakban Mongólia. Kuba és Vietnam gazdasági fejlődése meggyorsításának kérdésével foglalkozott, aláhúzva, hogy ez a szocialista közösség fontos internacionalista feladata. Külön aláhúzta a szocialista Vietnam megsegítésének jelentőségét. — Az SZKP, a szovjet kormány a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a testvérországok gazdasági együttműködésének következetes elmé- 1 ■'ütéséért, és fejlesztéséért — emelte ki Koszigin és Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP XXV. kongresszusán mondott szavait idézte, miszerint nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem ez hatalmas politikai jelentőségű feladat is. Közösségünk anyagi alapjainak megszilárdításáról van szó — emlékeztetett Brezsnyev szavaira a szovjet kormányfő, aki befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi ülésszak döntései hozzájárulnak a sikeres szocialista és kommunista építőmunkához, a szocialista országok összefor- rottságáhez, a szocialista közösség nemzetközi pozícióinak megszilárdításához. • • • A KGST 33. ülésszakának szerda délutáni ülésén befejeződött a tagállamok küldöttségvezetőinek felszólalása. Valamennyi kormányfő támogatásáról biztosította és elfogadásra ajánlotta azt a két új hosszú távú célprogramot, amelyet Nyikolaj Bajbakov terjesztett szerdán az ülésszak elé. A küldöttségvezetők hangsúlyozták, hogy mind a közlekedési, mind pedig az ipari fogyasztási cikkek gyártását szabályozó hosszú távú célprogram végrehajtása közvetlenül hozzájárul a tagállamok szociális feladatainak megoldásához, az életszínvonal emeléséhez. A szerdai plenáris ülést követően az esti órákban Konsz- tanytin Katusev szovjet mi- niszterelnök-helyetes elnökletével összeült az ülésszak szerkesztő bizottsága is a csütör-i tökön elfogadásra kerülő do-' kumentumok tervezetének tisztázására. A KGST ülésszaka ma délelőtt folytatódik, (MTI) Japán gazdasági szerepének elismerése Tőkés csúcs Tokióban A japán főváros Akaszakapalotájában, a kormány vendégházában ma kezdődik meg hét tőkésország vezetőinek sorrendben immáron ötödik csúcsértekezlete. A részvevők — Carter amerikai és Giscard d,Estaing francia elnök, valamint Ohira japán, Clark kanadai. Schmidt nyugatnémet. Thatcher brit és Andreotti olasz kormányfő — külügy- és gazdasági minisztereinek társaságában mindenekelőtt közös stratégiát óhajtanak kialakítani a súlyc« energiahelyzet orvoslása céljából. Bár a hivatalos napirenden az infláció, a munkanélküliség a gazdasági növekedés, a kereskedelem, a valutaügyek és az észak—déli kapcsolatok problémái is szerepelnek, a központi és egyben legvitatottabb téma az olajbehozatali korlátozások kérdése. A találkozón, amelyet Japán egyre növekvő gazdasági és politikai szerepének mintegy elismeréseként először tartanak a szigetországban, a hetek kötetlen formában eszmecserét folytatnak nemzetközi stratégiai együttműködésük elmélyítéséről, japán sajtójelentések szerint az Egyesült Államok a NATO és Japán kapcsolatainak megszilárdításáról is. A szovjet—amerikai kapcsolatoknak a bécsi SALT-egyez- mény után várható alakulása éppúgy a politikai megbeszélések témája lesz, mint a közel-keleti olajtérségban az iráni változások nyomán előállott helyzet, Egyiptom és Törökország gazdasági segélyezése, Kína szerepe, valamint az indokínai fejlemények. Az előzetes eszmecserékből arra lehet következtetni, hogy amerikai kezdeményezésre sző lesz az indokínai menekültek ügyéről is. Margaret Thatcher Moszkvába*« tárgyalt A szovjet—angol kapcsolatokról és néhány nemzetközi kérdésről tárgyalt Alekszej Koszigin szovjet kormányfő Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. Thatcher asszony, útban a tokiói értekezletre, néhány órára megszakította útját a szovjet fővárosban, ahol a szovjet kormányfővel a repülőtéren folytatott megbeszélést. Mint hivatalosan közölték, az eszmecsere során mindkét fél állást foglalt amellett, hogy fdvtatni kell a nemzetközi feszültség enyhítését, vissza kell fogni a fegyverkezési versenyt. Merénylet a sah ellen Merényletet kíséreltek meg a mexikói Couernavacában a jelenleg ott élő Reza Pahlavi iráni sah ellen — közölte az El Diario című lap. A sah testőreitől szerzett értesülések szerint egy jelzés nélküli helikopter mélyrepülésben haladt el a ház fölött, és gépfegyverrel lőni kezdte azt. A testőrök viszonozták a tüzet, ezt követően a helikopter eltűnt a környékről — írja az újság. Szerdán Teheránban a szélsőséges nézeteiről ismert Khalkhali ajatollah az AFP hírügynökség tudósítójának azt mondotta, hogy az általa vezetett »Muzulmán Egység- szervezet« hajtotta végre a merényletet. Vita a SÜLT—ll-ről A szerződés ismeretének hiánya Változatlan hevességgel folyik az amerikai szenátorok között a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról kötött szerződés vitája A SALT—II-t ellenző szenátorok kedden is számos éles támadást intéztek a szovjet— amerikai megállapodás ellen, követelve annak módosítását, vagy ratifikálásának elutasítását. Jake Garn köztársaság- párti szenátor, aki jelenleg a kemény vonalat sürgető »héják« egyik fő hangadója, hatpontos módosítási tervet terjesztett elő. A módosítási indítványok — akármilyen furcsán hangzik is — mindenekelőtt az egyéhként igen bonyolult szerződés kellő ismeretének hiányáról tanúskodnak. Garn ugyanis többek között követelte: korlátozzák a két ország által birtokolt rakéták számát, s tiltsák meg hogy rejtjelezhessék a rakétakísérletek adatait. Mindkét követeléssel nyitott kapukat döngetett, mivel azok lényegében szerepelnek a szerződésben. Garn figyelmen kívül hagyva a Szovjetuniónak azokat a korábbi higgadt hangú figyelmeztetéseit, hogy semmilyen változtatást nem fogadhat el az amerikai elnök által is aláírt szerződésen, kijelentette: meggyőződése szerint a Szovjetunió hajlandó lenne újra tárgyalni a szerződést, ha az amerikai szenátus jelenlegi formájában elutasítaná azt. Mark Hatfield, szintén köztársaságpárti szenátor a szerződés olyan módosítását javasolta, hogy a két nagyhatalom a jelenlegi szinten fagyassza be nukleáris haderejét. Hatfield ezzel burkoltan a hadászati támadó fegyverrendszereknek éppen azt a finoman kiegyensúlyozott korlátozását utasította eL amelyről a Salt—II-ben közel hétéves munka eredményeképpen állapodott meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió. A szerződést támogató szenátorok közül a demokratapárti Garry Hart nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a ratifikálás elutasítása esetén az egész szerződés megrendülne, ami viszont újabb lendületet adna a fegyverkezési versenynek. Az amerikai szenátus republikánus tagozatának vezetője kijelentette: Ha nem módosítják az új SALT-szerződést, annak törvénybeiktatása ellen fog szavazni. Howard Baker szenátor állásfoglalása a jelek szerint fokozza a szovjet—amerikai szerződés washingtoni ratifikálásával kapcsolatos nehézségeket. Baker szenátor sajtóértekezletén azt állította, hogy a második SALT-egyezmény »egyenlőtlen«, nem előnyös az Egyesült Államok számára és ezért a megállapodást annak jelenlegi formájában — nem támogathatja. Howard Baker a száztagú szenátus 41 szenátort számláló republikánus csoportjának mérsékeltjei közé számít Mostani — és jövendő — állásfoglalásain meghatározhatják egy sor republikánus, sőt demokratapárti törvényhozó állásfoglalását is, a testületben, ahol kétharmados többségre van szükség a SALT- egyezmény törvénybeiktatásához. A SALT-szerződés ratifikálási vitája két hét múlva kezdődik, és novemberig tart a2 elnökválasztási (és ezzel együtt törvényhozási) választási kampány, pedig rányomja bélyegét az 1980-as év első kétharmadára. Ebben a helyzetben Baker bejelentése nem tekinthető végleges álláspontnak, bár a ratifikálást mindenképpen nehezíti. Alekszej Koszigin beszéde
