Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

Á'^négynapos hivatalos lá­togatáson Japánban tartózko­dó ■ Carter amerikai elnök hétfőn megkezdte tárgyalá­sait vendéglátójával, Ohira Maszajosi kormányfővel. Az eszmecserén, amely a vezető tőkésí országok e heti csúcs- értekezletének előkészítését is szolgálja, a felek elsősor­ban az energiakérdésekról ta­nácskoztak. Megvitatták az Európai Gazdasági Közösség múlt héten Strasbourgban előirányzott tervét, amely sze­rint a közös piaci' országok 1985-ig az idei szinten tart­ják olajbehozatalukat. Ez a terv egyben szorgalmazza, hogy a két hatalmas olajfo­gyasztó, az Egyesült Államok és Japán szintén korlátozza importját, mert enélkül nem érhetnek el eredményt. A sú­lyos helyzetre való tekintet­tel Carter és Ohira elvben egyetértett a korlátozó intéz­kedések szükségességében, el­ismerték továbbá, hogy az Egyesült Államokra és Ja­pánra különösen nagy felelős­ség hárul. Carter és OMra hétfői ta­lálkozóján megvitatták még az alternatív energiaforrások feltárásának és hasznosításá­nak témakörét is. A nemzet­közi kérdések sorában az in­dokínai térség problémáit, többek között a vietnami me­nekültek ügyét érintették, de részletek nem szivárogtak ki. Tárgyalásukat vidéken foly­tatják, ez alkalommal átte­kintik a Közel-Kelet helyze­tét, s Carter elnök beszámol a SALT-egyezményről, vala­mint a Leonyid Brezsnyevvel való bécsi találkozójáról. A hét, vezető tőkés ország tokiói gazdasági csúcsértekez­letének fő célja az olajbeho­zatal csökkentése lesz — je­lentette ki a Newsweek cí­mű amerikai hetilapnak adott interjújában Giscard d'Estaing francia államfő. Gis­card megállapítása szerint a vezető tőkés országok »gaz­dasági jövője és a Nyugat összetartása szempontjából alapvető szükség van az erő­feszítések módszeres össze­hangolására, és főként arra. hogy az Egyesült Államok csökkentse kőolajbehozatalát es -fogyasztását.« A francia elnök szerint a tokiói csúcs kétségtelenül az energiaproblémát állítja majd középpontba. Giscard d’Estaing kitért a nyilatkozatban a kelet—nyu­gati kapcsolatokra is, és leg­utóbbi moszkvai látogatásán szerzett benyomásairól azt mondta, azok igen pozitívak. »Leonyid Brezsnyev úrral al­kalmam volt véleménycserét folytatni a világ egyes forró pontjairól. Helyzetelemzé­sünk sok esetben hasonló vagy legalábbis összeegyez­tethető volt«. Mérsékelt reményekkel uta­zott hétfőn Tokióba, a veze­tő nyugati államok csúcsérte­kezletére az NSZK delegáció­ja. Helmut Schmidt kancel­lárt külügyminisztere, Hans- Dietrich Genscher, gazdaság­ügyi minisztere, Otto Lambs­dorff, pénzügyminisztere Hans Matthofer — és egy utolsó pillanatban hozott kor­mányfői döntés alapján — kutatásügyi miniszteré, Vol­ker Hauff is elkíséri. A nyugatnémet fővárosban jólértesült források úgy tud­ják, hogy a bonni csúcs öt témaköre közül négyet csak formálisan érintenek majd Tokióban: az első számú té­ma az energiapolitika lesz. A hét állam- és kormányfő sze­mélyes megbízottainak a hét végéig nem sikerült olyan határozat-tervezetet kidol­gozniuk ebben a témában, amely aláírásra készen várná a csúcs résztvevőit Ezért — a hasonló fórumok történeté­ben szokatlan módon — a helyi vita kimenetelére bíz­zák. sikerül-e a nvu"ati ioa- ri államoknak közös energia­takarékossági átcsoportosítási tervben megállapodniuk. Kádár János fogadta Ruben Dario Souzát Kádár János, a Magya: Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn fogadta Ruben Dario Somát, a Panamai Néppárt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről, véleményt cse­réltek a kommunista és mun­Felülmúlta az eddigi hasonló alkalmakat Gromiko értékelése a SALT—ll-ről Több mint kétórás, hatal- szumot. más érdeklődéssel kísért saj­tókonferencián. értékelte hét­főn Moszkvában Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter Leonyid Brezsnyev és Jim­my Carter csúcstalálkozóját, a SALT-II. szerződés aláírá­sának jelentőségét A szovjet külügyminiszter kitért az egyéb leszerelési tárgyalások állására is és képet adott a szovjet álláspontról számos nagy fontosságú nemzetközi kérdésben. Gromiko értékelé­se a bécsi csúcstalálkozóról: olyan nagy jelentőségű ese­mény volt, amely tartalmá­ban felülmúlta az eddigi ha­sonló alkalmakat is. A szovjet külügyminiszter kifejtette: a bécsi csúcstalál­kozót az egész világon, így a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban is nagyra ér­tékelik. A szovjet vezető tes­tületek állásfoglalása is alá­húzza a találkozó jelentősé­gét, megfelelően értékeli az ott elért eredményeket. A szerződés lényege, hogy a tárgyalások során mindkét fél az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvét tartotta szem előtt. Nem volt könnyű megteremteni a kompromisz­kiegyensúlyozni a két fél érdekeit, végülis azonban a felek megtalálták az elfogadható megoldást A szovjet külügyminiszter bírálta azokat a nézeteket amelyek szerint az új szer­ződés jobban szolgálja a Szovjetunió érdekeit mint az Egyesült Államokét. Ez — mondotta — enyhén szólva nem igaz megállapítás. — A Bécsben aláírt szerződés egy­aránt megfelel a két ország és az egész világ érdekeinek. Gromiko aláhúzta, a SALT- II. jelentőségét tovább növeli, hogy nem csupán, mennyisé­gi, hanem minőségi téren is ( korlátozza a hadászati tá­madó fegyvereket Hangsú­lyozta: bár a SALT-II. meg­kötése fékezi a fegyverkezési versenyt, ez a verseny foly­tatódik. — Így például a ha­gyományos fegyverek terén. Előbb-utóbb azonban az em­beriségnek meg kell oldania azt a létfontosságú kérdést, hogy véget vessen a fegyver­kezési versenynek mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverek terén. kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a Karib-térségre. Kádár Já­nos megerősítette a MSZMP, a magyar nép szolidaritását a panamai kommunisták, vala­mennyi haladó erő küzdelmé­vel, amelyet az imperialista beavatkozás ellen, az ország függetlenségének, területi in­tegritásának biztosításáért, a panamai nép felemelkedésé­ért folytatnak. A találkozón jelen volt Thomas Luther, a Panamai Néppárt Politikai Bizottságá­nak tagia, a központi bizott­ság titkára és Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osz- tálvának helyettes vezetője. (MTI) A kor színvonalán A PFSZ elismerésére készül az EGK Osztrák sajtókörökben ke­ringő hírek szerint a Közö6 Piac a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet hivatalos elis­merését fontolgatja. Az oszt­rák Neues Volksblatt című napilap — tuniszi és brüssze­li forrásokra hivatkozva — arról ír, hogy Hans Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter közel-keleti kör­utazása, F ranz-Josef Strauss bajor miniszterelnök tunéziai tárgyalása, valamint a Géni­ben megnyíló OPEC minisz­teri értekezlet egyaránt ázt sejteti, hogy a kilencek az eddigieknél is ’ árnyaltabbá kívánják tenni közel-keleti politikájukat és ezért keresik az olajtermelő arab országok­kal való megbékélést. Ennek egyik hangoztatott feltétele — legalábbis több OPEC-tagor- szág részéről — a PFSZ el­ismerése. Az idézett osztrák lap cikkírója tudni véli hogv a Közös Piac megfelelő szer­ve komolyan mérlegeli az el­ismerés lehetőségét. Felveszünk kivitelezői gyakorlattal rendelkező épületgépészt pedagógus vagy egészségügyi feleséggel. Jelentkezés 8660 Tab, Kossuth L. u. 98. Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet elnökénél. (53014) HÍREK A VILÁGBÓL A SÁÉV saját kezelésű üzemi konyhája közületi étkeztetést vállal, szükség esetén fuvarköltség-térítéssel helyszínre szállít. Részletes felvilágosítást adnak a 13-156/'31-es kaposvári telefonon. A halálbüntetés fenntartása' mellett nyilatkozott a fran­ciák ötvenöt százaléka, har­minchét százalékuk kívánja annak eltörlését, nyolc száza­lék pedig nem nyilatkozott. Az erről készített közvéle­mény-kutatás eredménye a Le Figaro című lapban jelent meg. A közzététel egy nappal előzi meg a francia nemzet- gyűlés vitáját a, halálbüntetés eltörléséről vagy fönntartásá­ról. A japán kommunisták si­kert értek el Vasárnap Tokió­ban a helyi önkormányzati szervek összetételéről döntő választásokon. A különböző helyi szervekbe a Japán Kom­munista Párt 13 jelöltje ke­rült be. Agostinho Neto angolai ál­lamfő Luandában fogadta Ab- bi Farahot, az ENSZ főtitkár- helyettesét. A politikus több napot töltött az Angolai Népi Köztársaságban, hogy jelen­tést készítsen a dél-afrikai j fajüldöző rendszer Angola el- ! leni támadásainak áldozatai­ról és az okozott károk mér­tékéről. A jelentést a hónap végén terjesztik a Biztonsági Tanács elé. Luandában közöl­ték, hogy júliusban Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár is ellátogat Angolába. Robbanás történt vasárnap délelőtt az izraeli főváros köz­ponti buszpályaudvarán. ‘Két ember életét vesztette és töb­ben megsebesültek. Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint a palesztin ellenállók ak­ciójáról van szó. Az Olasz Keresztényde­mokrata Párt változatlanul elutasítja, hogy a kommunis­ták tagjai legyenek a kor­mánynak — jelentette ki Be- nigno Zaccagnini főtitkár pártja országos tanácsának szombati ülésén. Zaccagnini ugyanakkor azt állította, hogy a kereszténydemokraták nem­zeti együttműködésre törek­szenek. 1949. január 5—8 között Moszkvában összeült hat szo­cialista ország magasszintű delegációja. Elemezve az ak­kori hidegháborús nemzetkö­zi helyzetet, s felmérve a fiatal népi demokratikus or­szágokat övező gazdasági embargó nyomását, úgy ha­tároztak, hogy létre hozzák az érintett országok gaz­dasági közösségét, illetve e közösség kibontakozását se­gítő nemzetközi szervezetet, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később, áp­rilis végén tartotta alakuló ülését, amelyen kidolgozták a KGST alapelveit és fő célja­it. Az alapelvek és a célok a történelemben addig példa nélkül álló, új, sajátos nem­zetek közötti gazdasági kap­csolatok alapjait rakták le: a kölcsönös segítség nyújtá­sának, a kölcsönös érdekeken nyugvó kapcsolatoknak, az önkéntes részvételnek és a kollektív fejlődésre való kö­zös törekvés gondolatait. Mindennek 30 esztendeje. Az idei moszkvai tanácsko­zás jubileumi ülésszakként kerül a jegyzőkönyvekbe. A szocialista gazdasági közös­ség az elmúlt három évti­zedben a világ legdinamiku­sabban fejlődő régiójának bizonyult. Harminc évvel ez­előtt a KGST-országok a vi­lág ipari termelésének még az egyötödét sem adták, ma jóval több mint az egyhar- madát állítják elő. A búza több mint harminc százalé­kát, a rozs több mint kéthar­madát, az árpa egyharmadát a KGST tagországaiban ter­mesztik. A burgonya, a kuko­rica a világtermelés 50 száza­léka. E termelési eredmé­nyek arányában növekedett a KGST-tagországok népei­nek életszínvonala is. A nagymértékű mennyiségi növekedéssel párhuzamosan, különösen az utóbbi 15—20 évben számottevő minőségi átalakulás is kibontakozott. Az ipari termelés nemcsak jelentős mértékben növeke­dett, hanem korszerűbbé is vált, s a termelés egyre na­gyobb hányada a magasabb készültségi fokon álló. érté­kesebb, korszerűbb gyártmá­nyokat kibocsátó ágazatokból — a gépiparból, a számítás- technikai iparból, a vegy­iparból került ki. Az utóbbi időszakban a KGST tagálla­mok egészét tekintve, az ipa­ri össztermelés megközelítően 100 százaléka a munkater­melékenység javításából származott. Ez az eredményekben gaz­dag három évtized, és nem utolsó sorban az, hogy az utóbbi 4—5 esztendőben a Föld országainak többsége számára kedvezőtlen világ- gazdasági változások ellenére a KGST-tagországok fejlődé­se, társadalmi-gazdasági éle­te stabil maradt — mindez jelentősen megnövelte a KGST tekintélyét az egész világban. Nem véletlen, hogy a leg­utóbbi ülésszakon már négy kontinens országai képvisel­tették magukat. A közösség tíz tagországa három konti­nensen — Európa, Ázsia, La­tin-Amerika — helyezkedik el, s megfi gyeidként megér­keztek a negyedik kontinens képviseletében: Angola és Etiópia. Az idei jubileumi ülésszakon különböző minő­ségben — tagországokként, megfigyelőként, együttmű­ködési szerződés birtokosa­ként — részt vevő országok száma tovább emelkedik. A mostani ülésszakon a megtett útra való visszate­kintés, az elért közös ered­mények méltó megünneplése mellett a további fejlődéssel is részletesen foglalkoznak majd: az ünneplés mellett a munka a fő napirendi pont. A tárgyalásra kerülő témák között a legjelentősebb a két újabb, hosszú távú cél­program — az ipari fogyasz­tási cikkek egyeztetett fej­lesztésének és megosztott gyártásának, valamint a köz­úti, vasúti, vízi és a légi­közlekedés korszerűsítését és ''jlesztését célzó program. Ezekhez csatlakozik egy gép­ipari együttműködési terve­zet, amely a fogyasztási cik­kek gyártásához és a közle­kedés fejlesztéséhez szüksé­ges berendezések előteremté­séről intézkedik. A hosszú távú célprogra­mok kidolgozását a KGST XXX. ülésszaka határozta el. Három célprogramot — az energetika, fűtő- és nyers- anyagipar; a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az ezekhez kapcsolódó gép­ipari programot — 1978 nya­rán fogadta el a KGST leg­felső szerve. Ezzel, a jubile­umi ülésszakra elkészült két újabbal, a célprogramok száma tehát ötre emelkedik. Ezek a programok a kulcs­ágazatok fejlesztési menet­rendjét tartalmazzák. Végre­hajtásuk maga után vonja a gazdaságok egészének jelen­tős gyarapodását: előreviszik a szakosítást, a kooperációt, a specializációt. Nemzetközi­leg egyeztetett program ke­retében valósulhat meg a szelektív fejlesztés, s mind­ennek révén koncentrálód­nak a nemzeti erőforrások, megszűnik a szellemi, anyagi kapacitás szétforgácsolódása, csökken a még létező párhu­zamosságok aránya a fej­lesztésben, kutatásban, gyár­tásban egyaránt. Mindez megnöveli a beruházás és a kutatás biztonságát, a ter­melés méretei pedig eleve gazdaságosak lehetnek, mi­vel nemcsak egy ország pi­acára kell szállítani. Emellett számunkra a köz­lekedés és szállítás fejleszté­sét szolgáló céprogramban való részvétel különösen elő­nyös, lévén, hogy hazánk számottevő tranzit-forgal­mat bonyolít le a KGST-én belül. A jubileumi ülésszakon megtárgyalásra kerülő cél­programok mindennél jobban mutatják azt a hatalmas fej­lődést, amelyet a KGST-tag­országok elértek. E cél­programok — miként a ta­nács 30 évvel ezelőtti, első programja is — egyszerre szolgálják valamennyi tagor­szág s az egész közösség egyeztetett érdekeit a jelen­kor színvonalán. Merénylet Haig ellen Távolról felrobbantható aknával Hétfő reggel 8 óra 30 perc­kor merényletet követtek el Alexander Haig tábornok, a NATO európai haderőinek július elsején lelépő főpa­rancsnoka ellen. A tábornok Mons város melletti főhadi­szállására hajtatott, amikor kocsija alatt akna robbant. A A Lengyeltóti Nagyközségi Közös Tanács V. B. értesíti kedves vendégeit, hogy a Buzsák, csisztapusztai melegvizes strandfürdő 1979. június 30-án, szombaton egész nap zárva tart, (41810) tábornok sértetlen maradt, de a kocsiját követő másik gép­kocsiban helyet foglaló két biztonsági ember könnyebb sérülést szenvedett. A csendőrség és a NATO főparancsnokság nyomozói azt hiszik, egy távolról fel­robbantható aknával követték el a merényletet. Megállapították, hogy a merénylet színhelyén közvet­lenül a robbanás előtt két gyanús motorkerékpáros ha­ladt el. Alexander Haig tábornok délután főhadiszállásán tar­tott sajtókonferenciáján el­mondotta, hogy kocsija alatt; amelyben rajta kívül segéd­tisztje és gépkocsivezetője utazott, egy kis hídon rob­bant az akna. A robbanás ereje felemelte a kocsit. Az akna — fűzte hozzá — táv- irányítással működött és a tettesek a másodperc töredé­kével tévedtek az időzítéssel. Carter ToTcTÖban tárgya! középpontban az energiaprobiévm

Next

/
Thumbnails
Contents