Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

PAJZS ’79 Nemcsak hazánk lakossága hanem a szocialista tábor többi országa is nagy érdek­lődéssel kísérte a Magyaror szágon végrehajtott Pajzs ’7S hadműveleti és harcászati gyakorlatot, amelyben a Ma­gyar Néphadsereg katonáin kívül részt vettek a Varsói Szerződéshez tartozó országok közül a cseh, a bolgár és a szovjet hadsereg katonái is. Jelentős feladat hárult e gyakorlatból arra a magasabb egységre, amelynek dr. Berki Mihály vezérőrnagy a pa­rancsnoka. Tegnap Kaposvá­ron, a Fegyveres Erők Műve­lődési Otthonában tartott ta­nácskozáson értékelték az előkészületeket, a végrehaj­tást, s elemezték a tapaszta­latokat. Dr. Berki Mihály vezérőr­nagy köszöntötte az elnökség­ben helyet foglaló Varga Pé­tert, a megyei pártbizottság első titkárát, Böhm Józsefet a megyei tanács elnökét, a Honvédelmi Minisztérium képviseletében megjelent Re­ményi Gyula vezérőrnagyot, a vezérkari főnök első helyet­tesét, Farkas Gábor vezérőr­nagyot, az elöljáró magasabb egység törzsfőnökét, a városi pártbizottság és a tanács, va­lamint a fegyveres testületek képviselőit. Beszámolójában részletesen szólt arról a lelkes és hozzá­értéssel végrehajtott munká­ról, amely már a felkészülé­si, maid a végrehajtási idő­szakban is jellemezte a ma­gasabb egység hivatásos és sorköteles, valamint tartalé­kos katonáit. Ugyanez volt tapasztalható akkor is, ami­kor a Varsói Szerződés had­seregeivel együttműködve ne­héz. különleges feladatokat kellett végrehajtani. — A cél az volt: erősíteni a Varsói Szerződés internacio­nalista együttműködését, erő­síteni a szocialista országok fegyveres erejét, ezzel egyide­jűleg biztosítani a szocialis­ta vívmányok sérthetetlensé­gét — hangsúlyozta dr. Ber­ki Mihály, majd részletesen elemezte az egységek és pa­rancsnokaik, a törzsek mun­káját, az együttműködés ta­pasztalatait, s a jövő felada­tait Végezetül ezeket mon­dotta: — A magasabb egység sze­mélyi állománya — hivatáso­sok, sorkötelesek és a tarta­lékosok — céltudatosan, aktí­van hajtották végre felada­taikat, segítették a baráti or­szágok csapatait is feladata­ik végrehajtásában. Eleven és jó kapcsolatot teremtettek a lakossággal, s a gyakorlat eredményes végrehajtásával, kellően igazolták néphadsere­günk fejlődését Példás maga­tartásukkal mindenki számá­ra bizonyították, hogy a nép­hadsereg fejlesztése érdeké­ben tett intézkedések eredmé­nyesek voltak. Ezután kitüntették, megju­talmazták azokat, akjk a Pajzs ’79 gyakorlaton kiemel­kedő munkát végeztek. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapták Török Sándor, Nagy Géza és Bögöly Gyula alezredesek. E kitüntetés ezüst fokozatát vet­te át Tátrai Albert és Dancs- házi Gusztáv őrnagy, Raffai Sándor százados. A bronz fo­kozattal Seres Zoltán főhad­nagyot tüntették ki. Köszöntötte a magasabb egység katonáit Reményi Gyula vezérőrnagy, aki a honvédelmi miniszter és nép­hadseregünk vezetőinek elis­merését. üdvözletét tolmácsol­ta. Arra kérte a magasabb egység katonáit, hogy a gya­korlaton szerzett tapasztala­taikat a kiképzési eredmé­nyek növelése érdekében hasznosítsák. A szakmunkástanulók okta­tási idejük felét gyakorlati munkával töltik. Ez hetenként háronj napot jelent, tehát nern mindegy, hogy milyen körül­mények között sajátítják el a szakma alapjait. Van, ahol az iskola mellett tanműhely is működik, vannak azonban vállalatok, melyek maguk ala­kítják ezt ki. A fonyódi 521. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet néhány éve költözött be a szép, új épületbe. Ezt azon­ban csak az emléleti oktatás céljaira használják. Diákjaik a környező üzemekbe járnak gyakorlatra, s azok igyekeznek megfelelő feltételeket terem­teni. Az iskola igazgatója, Frank- berger Mihály látogató körút­ra hívott, hogy bemutathassa az üzemi tanműhelyeket. Egy- egy szakmában évente 10—15 diák szerez bizonyítványt Ok­tatnak itt géplakatosokat, vas- és fémszerkezet-lakatosokat, autószerelőket, háztartási gép­szerelőket, mechanikai és elektronikai műszerészeket kereskedőket, még összeszá­molni is nehéz, hányfélét Elsőként a Balatonboglári Vas—Műszaki és Hűtőgépja­vító Ktsz-hez mentünk. Ház­tartási gépszerelőket és autó­szerelőket képeznek, évente harminc tanuló tesz szakmun­kásvizsgát. A diákok tavaly szeptemberben új tanműhelyt • kaptak. Dél Antal elnök számolás­ba kezdett, amikor az épít­kezésről kérdeztem. — Eddig a villanyszerelő- műhelyből leválasztott részben voltak a gyerekek, de ag amolyan átjáróház volt. Meg­pályáztuk a szakmunkáskép­zési alapot, s 1977-ben kap­tunk a központi alapból 500 ezer forintot. A megyei szö­vetkezet támogatási alapjából Mini bolt tanulóknak MAI KOMMENTÁRUNK Kipipált feladatok Túlságosan sokszor hasz­náljuk a hatékonyság fogal­mát, pedig olykor a jó vagy a jobb értendő alatta. Mind­nyájan ismerjük ezt — a »visszaélést« e szóval, nem csoda hát, ha legutóbb az országgyűlés fórumán is szó­vá tette ezt a szomszédos Ba­ranya megye egyik képvise­lője. Éppen ezért mindössze egyszer használom ezt a szót a kommentár elején. még pedig idézetként: »sokkal ha­tékonyabb lehetne a mun­kánk, ha kiiktatnánk a lát­szatmegoldásokat az egyes tárgyalásokról, értekezletek­ről«. így és megközelíthető hasonlósággal megfogalmaz­va építésztől, szakszervezeti tisztségviselőtől, tanácsi dol­gozótól, kereskedelmi szak­embertől is hallottam már a népmeséi hangulatú »ott vol­tak, mégsem voltak« — kép­viseletről, mely a valóságban i-en nagy összegébe kerül a népgazdaságnak. A közéletünkből nehéz ki­irtani a feladatok kipipálá- sának beidegzödött rossz gya­korlatát. Át szeretnének adni egy fontos létesítményt, ta­nácskozásra hívják az ellátás ügyében érdekelteket. A la­kosság figyelemmel kíséri az eseményt, hiszen mindenki várja a döntést. Igen ám, de elég egyetlen olyan szerv, amelynek jelenlevő képvise­lője »nem tárgyalóképes«, s máris kárba veszett az idő, az energia, majd máskor, másokkal kezdhetik élőről a tanácskozást, s ha akkor ép­pen a másik szerv nem küld ilyen felhatalmazás nélküli munkatársai — talán meg is születik a döntés. Egyre görcsösebben ragasz­kodnak mindenhol ahhoz, hogy lehetőleg az első szá­mú vezetők menjenek el a tanácskozásra. Ennek éppen a gyors döntés igénye az egyik legfőbb oka. A megyei tanács legutóbbi ülésén jog­gal tette szóvá az egyik fel­szólaló e rossz gyakorlatot. Sok bosszúságot okoz, ami­kor a döntés előtt valamelyik résztvevő, például egy áfész képviselője kijelenti: »Majd jelenteni fogom az elnöknek« vagy »Nem vagyok felha­talmazva, hogy nyilatkoz­zam«. Elképzelhető mennyi időbe telik egy ilyen jelentés útja és különösen a hatása. Az eldönthető ügytől függ, hány embert tartottak fel, mennyi idő veszett kárba. Az a bi­zonyos szerv persze kipipál­ta a részvételt, ha rájuk te­lefonálnak, pajzsként tart­hatják maguk elé: kérem, bennünket X. vagy V mun­katársunk képviselt. Régen elismerést jelentett, ha valakiről azt mondták: tárgyalóképes. Sajnos, ma egrire többször hallhatjuk az ellenkezőjét: ez a vállalat, az a szövetkezet nem tárgyaló- képes munkatársat küldött, s így megfeneklett az ügy: ki tudja, mikor jön össze egy olyan csoport. amelyiknek valamennyi tagját felhatal­mazták a döntésre. A drá­ga napok, hetek, hónapok azért úsznak el, mert még nem mindenhol mérték föl az értékét. Ma az egűik követel­mény, hogy minél kevesebb anyag, munka, energia, mun­kaerő révén teremtsünk gaz­daságosan eladható terméket. Nem vonhatják ki magukat ez alól. akik sok ember ide­jét, erejét kötik le ki tudja hinuszor megismételt tárgya­lásokká1. A gyorsabb döntés n.kknr árhető el ha rsa1' tár­gyalóképes partnerek kikül­dését fogadják el. L,. O. A közérthetőség titka Emberarcú szaktanulmány »Tudományos körök« né­ha hajlanak rá, hogy el­néző lenézéssel kezeljék a szaktárgyakban születő közérthető- cikkeket, tanul­mányokat. A tudományta­lanság, a túlzott leegyszerű­sítés vádját emelik, s hova­tovább a tudomány rangján esett csorbának érzik, ha a szakkifejezésekkel teletűz­delt mondatliánok mögött va­laki megmutatja a mindenki számára érthető lényeget. Voltaképpen ritka adottság a leegyszerűsítésnek ez a ké­pessége, amely többnyire csak a szakmai hiúság kor­szakán már rég túljutott vi­Erdekes rendezvénysoro­zat kezdődött tegnap Kapos­váron, a Latinca Sándor Mű­velődési Központban. Szak­emberek és szakmán kívüli érdeklődők előtt bemutatko­zott a Dél-Dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat. A művelődési központ gazdag­nak ígérkező munkásművelő­dési programnak ad otthont, ugyanis az Üzemi napok teg­napi nyitó rendezvényét majd újabbak követik. Az ősszel a Somogyi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság, majd a kapos­vári Kefe- és Műanyagipari Vállalat, és az Újpesti Cér­nagyár nagyatádi telepe kö­vetkezik. Közreműködnek a rendezésben az ágazati szak- szervezetek megyei bizottsá­gai is. A rendezők azt terve­zik, hogy később kiszélesítik a programot, s egy-egy üzem, vállalat a szakmai bemutat­kozáson túl munkahelyi szak­köreivel és művészeti cso­portjaival is kirukkol — pél­dául elhozzák Kaposvárra üzemi kézimunka- vagy fotó­kiállításukat —, és mód nyí­lik a szocialista brigádok ta­lálkozójára, tapasztalatcse­réjére is. A tegnapi kiállítást Gala- bár Emil, a Médosz megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Köszöntötte a résztve­vőket — köztük a Délviép ve­zetőit, a vízügyi üzemek, vál­lalatok képviselőit. Szólt ar­ról a kezdeményezésről, amelynek során az üzemi na­Bemutatkozott a Délviép • • Üzemi napok póknak — s ezek keretében kiállításoknak, előadásoknak — otthont ad a művelődési ház, s megindokolta, miéri éopen a Délviép bemutatásá­val nyitották a sort. Ezután Vigh Sándor főmér­nök, a vállalat igazgatóhe­lyettese * rövid áttekintést adott tevékenységükről, az 1970. évi alapítás óta eltelt időszak termelési eredményei­ről és a további feladatokról. Szólt a dél-dunántúli me­gyékben, ezen belül a So­mogybán végzett, a lakosság igényeit közvetlenül szolgáló és az üzemekben végzett be­ruházásokról; a törpe vízmű­vek, a szennyvíztisztító te­lepek, a vízművek és csa­tornahálózat építéséről, a fonyód—kaposvári 55 kilo­méteres és a pécs—mohácsi 36 kilométeres távvezetékről. A Délviép részt vállal az ipa­ri üzemek rekonstrukciós munkáiból is. A vállalatról szóló tájékoz­tatót filmvetítés egészítette ki, s ez átfogó képet adott a Délviép tevékenységéről. Az Üzemi napok megnyitójának résztvevői megtekintették a művelődési házban rendezett kiállítást. Képek, grafikonok szemléltették a termelési eredményeket, a befejezett és a most folyó beruházásokat. lághírű tudósoknak, sajátja. Mindez a homokszentgyörgyi tsz-ben kezembe került ta­nulmány, ha úgy tetszik egy­szerű helyzetjelentés elolva­sása után jutott eszembe, írója, Beke György növény- védelmi és takarmánygazdál­kodási szakmérnök persze nem tudós — soha nem is próbált annak látszani —, mégis jellemzi a fentebb le­írt képesség. A talajjavítás máshol szá­raz témakörét varázsolja iz­galmassá a »Jani bácsik« szá­mára is. Az Aranyhomok Tsz-ben a fejlődés kulcskérdése, hogy sikerül-e úrrá lenni a mos toha talajadottságckon. A na­pokban készült el a meliorá­ciónak az a több éves prog ramja, amely, ha megvalósul, a homokon is jó termést ígér. Valóra válásához 'azon­ban nélkülözhetetlen, hogy a gazdaság minden tc.gja is merje és értse a munkater­vet. Ezt átgondolva ragadott tollat Beké György. Amit le­írt, az első pillantásra talán meghökkentő vagy mosolyog- tató. mégis több mozgósító erő van benr.e, mint megany -nyi »felhívásban«. A tanul­mány címe »Meliorációd ób­bá tenni«. « »A talajtápanyag vizsgála tokhoz 23 ezer helyről vet tünk mintát. Nem volt köny- nyű dolga a patosfai határ ban Jákfalvi Péter és Golub István bácsinak, akiknek 60 centi mélyről kellett réteg­mintát venniük a csontke­mény földből, de az asszo­nyoknak sem, akik a lábat hasogató magas tarlón dol­goztak ... Egyszer komolyan megijed­tünk: a tolvajvölgyi dűlőben annak rendje és módja sze­rint átlósan hatfelé indultunk mintát szedni. Hirtelen le­szállt a köd, és csak alig ta­láltunk egymásra ...« — A vízrendezésről szóló fe­jezetet így vezeti be: Ha egy lakásban vagy #gy állattartó telepen elromlik a vízvezeték, a szerelő hamar kijavítja. De mit lehet tenni, ha gazdasá­gunk 11 ezer hektáros mező- gazdasági területén történik »csőrepedés«? Olykor több száz hektár termése megy tönkre a hiányzó víz miatt... Szakemberek számára is tanulságos lehet, amit az idős szakemoer földvédelem cím­mel ír. A fasorok és a bokrok sze­gélye sok helyen ellop a szántóterületből ... Földre­form után a jó emlékű néhai János bácsi szántás közben figyelmeztette a ma is szö­vetkezetünkben dolgozó Ká­roly öccsét: »A teheneket úgy vezesd, hogy a járom széle a fasor fáit érje« Azok­ból a fákból sok még ma is áll, és a Rába-Steiger sem tehet kárt bennük, mert öt— hat méteres bozótsáv védi őket. Az elmúlt napokban Ho­mokszentgyörgyön Balogh bá­csi szarvasmarhája este nem ment haza. Másnap a zsöng- lősi kútban találták meg. Pe­dig hány jegyzőkönyv szüle­tett már az évek során a ku­tak biztonságos bekerítésére. A patosfai szőlők alatt még­is bekerítetlenül tátong egy jó mély kút. De van az L 10-es tábla sarkán is. »Gazdaságunkban 91 kilo­méter a gyakran használt földutak hossza. Javításukkal elsősorban a befűvesedett ré­szeken nehéz a dolgunk. A munka első menetében szinte járhatatlanná válik az út ... Az arra járóktól bizony nem­egyszer goromba megjegyzé­seket is kapunk. Hasonlóképpen ír a kör­nyezetvédelem vagy épp a szervesanyag-visszapótlás gondjairól és feladatairól Is. Amit olvasunk, az érdekes és élő, s észre sem vesszük, hogy közben tudomásunkra jutnak a más módon talán ásításra innerlö adatok és összefüggések is. Beke György megtalálta a közérthetőségnek azt a titkát, amelyet például a közgyűlé­si beszámolók, vagy a gazda­ságok terveiről a tagság szá­mára készülő tájékoztatók szövegezői gyakran hiába ke­resnek. Bíró Ferenc Elismerés a gyakorlat után 150 ezer forintot adtak, a töb­bit magunk pótoltuk a 850 ezerhez. Nagy segítség volt a dolgozóink társadalmi munká­ja. Régóta foglalkozunk már ipari tanulókkal, a szövetke­zeti létszám hetven százaléka itt kezdte a szakmát. A vég­zős növendékek közül a ház­tartási gépszerelők 90 száza­léka, az autószerelőké 30 szá­zaléka marad nálunk. A tágas, szép műhelyben munkaköpenyes fiúk kalapál­tak, reszeltek. Pozsonyi Sán­dor szakoktató néhány csen­des szót szólt egy-egy cso­porthoz, hagyta őket önállóan dolgozni. — Szinte összehasonlíthatat­lan a két műhely. Itt külön szobánk van az elméleti anyag megbeszélésére, könnyű ren­det tartani, tágasan elférünk. — Mi az előnye annak, hogy a szövetkezet területén van a gyakorlóterem? — Nem kell nyersanyag után szaladnunk, helyben megkapjuk. Azonkívül a fel­nőttközösséghez is közelebb vannak, nem lesz idegen a környezet, ha végeznek. — Mi a haszna a szövetke­zetnek ebből a közelségből? — Év közben be tudnak se­gíteni a diákok — mondta az elnök. — Tavaly például 760 darab rejtett ollót készítettek. Enélkül nem tudtuk volna le­szállítani a termékeket, ugyanis a kereskedelemben lehetetlen beszerezni. A szövetkezetnek szüksége van az utánpótlásra, munká­juk nemcsak a Balaton-part­ra, hanem az ország távolabbi részeire is kiterjed. Balatonlelle," Híradástechni­ka Ipari Szövetkezet. A sze­relőteremtől egy függöny vá­lasztja el a tanuióműhelyt. Bent néma csendben apró »mütyüröket« szerelnek a di­ákok. Mechanikai műszeré­szek lesznek két év múlva. Semsey Lajos második éve szakoktató. — öt éve képeznek itt na­gyobb csoportokat, gyakran választják lányok is a szak­mát. Szeptemberben különí­tették el ezt a teremrészt, előtte csoportokban dolgoztak az idősebbekkel. így könnyebb összefogni őket. Ez az állapot csak ideiglenes jellegű, úgy tudom, a vállalat vezetői újat terveznek. — Miiyen munkadarabokon gyakorolnak? — Ugyanazt végzik, mint kint a teremben a szakmun­kások, természetesen az egy­szerűbb műveleteket. Szép, modern ABC-üzlet a balatonboglári áfész 8. sz. boltja. Az épület belső részé­ben mini vásáriótér van be­rendezve, ott gyakorolnák az élelmiszerszakosok. Hegedűs Ferencné szeptem­bertől szakoktató. Addig el­árusítóként dolgozott. — Szeptemberben nyílt meg az üzlet, oktatási kabinet rendszert alakítottunk ki. He­ti négy órában tanítunk itt, a többi időt az üzletben töltik a lányok. Helyzetgyakorlato­kat csinálunk, így maguk ítél­hetik meg, hogy mi a iveiyes modor és módszer. Mivel bolt­ban még nem ülhetnek pénz­tárgép mellé, az órák alatt annak a használatát szintén megtanulják. Nagy szerepe van a nyelvtanulásnak, fő­ként itt a Balaton mellett. Ezt szerencsére maguk is érzik. Elég nagy létszámban jelent­keznek erre a1 szakra, ilyen jó körülmények között nem okoz gondot a képzésük. Még jó néhány vállalattal van hasonló együttműködése az iskolának. Valamennyi igyekszik megteremteni az elején említett föltételeket. Ez az egyik alapja annak, hogy a végzett szakmunkások ne vándoroljanak más vállala­tokhoz a bizonyítvány meg­szerzése -után. A környezet hatása legalább olyan fon­tos, mint az elsajátított isme­ret­Izményi Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents