Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
A csomaghordó és a szökött fiú Razzia a Balaton-parton A* akció pénteken este nyolc órakor kezdődött. Rendőrök, civilruhás nyomozók indultak Siófokra és környékére. Gépkocsik mentek Fonyódról is a Balaton déli partjának más részeire. A rendőrség a péntekről szombatra virradó éjszaka közbiztonsági ellenőrzést tartott a tóparton. Lányok igazolvány nélkül Az egyik akciócsoport gépkocsijában ülök. Az eligazításkor kapott feladat: ellenőrizni néhány siófoki, széplaki borozót, az Ezüstpartot, egy kempinget és a déli part fővárosát körülvevő zöldterület egy részét. A Zöldfa vendéglő előtt állunk meg. A kerthelyiség majdnem tele, bent a teremben azonban csak néhány asztalnál ülnek. Amott egy fiú társaságában két lány. Nyújtják a személyi igazolványukat. A fiú épphogy elmúlt tizennyolc éves, mégis egy igazi felnőtt rutinjával-« iszik. Az igazolványok rendben vannak, a nyomozó másik asztalhoz lép. Továbbindulnánk, amikor két lány érkezik. Az idősebbik, mint mondja, már elmúlt 18 éves, ám személyi igazolványát a kempingben felejtette, majd ott megmutatja. A kempingben előkerül az igazolvány, minden rendben. Csak hát — mondják a rendőrök — igazolvány nélkül nem tanácsos elmenni hazulról. Az akciócsoport a kempingben jár. Bőven van még hely a sátrak számára, a rossz időben nem valami vonzó a táborozás. Rét ifjú mászik elő az egyik sátorból, már egy hete vannak itt. Holnap hazamegyünk — mondják. — Elegünk volt ebből az időből. Az ellenőrzést végző csoportok egy- része este tízkor találkozik, majd Siófok kedvelt szórakozóhelyeire indul. Először a Fogas presszóban kezdik meg az igazoltatást. Néhányan az ajtó felé igyekeznek, de csak az mehet ki, akinél minden rendben van. Egy fiatalember lelkesen magyaráz: azért nincs még lakáséi, mert nemrég érkezett, most ismerősöknél aiszik. Munkahelye van. dolgozik rendesen. Akinél minden rendben, az nem beszél, csak átnyújtja az igazolványt. Mások már előre magyarázkodnak. Itt nincs idő hosszú beszélgetésre, majd a kapitányságon beszámolhatnak mindenről. A Csikó-bár zsúfolásig megtelt. ÉjjeL kettőig tart a diszkó. A bejárat előtt egy fiatalembert igazoltatnak. Kiderül: pesti fiú, nemrég szabadult a tégy házból. Most pártfogói felügyelet alatt áll, engedély nélkül jött el a fővárosból. A kapitányságra viszik. Ott szinte sírva mondja: — A testvéreim várnak rám. — Munkahelye? — Csák most helyezkedtem el, eddig egészségi okok miatt nem tudtam. Panaszkodik, sopánkodik, holott nem éppen sajnálni való. Legutóbb például több mint négy év fegyházbüntetést kapott, visszaesőként elkövetett betöréses lopások miatt, és nem ez volt az első büntetése. Tudomásul veszi, hogy egyelőre a fogdában marad, aláírja a kihallgatása jegyzőkönyvet, aztán aludni megy. Megviselte ez az éjszaka. A rendőrök is fáradtak, a munka azonban folytatódik. Józsi, a nagyfónök A Balaton presszó szintén zsúfolt. Mindenki beletörődik, hogy egy időre szünetel a tác, s rendőrök lépnek az aszta- ' lökhöz. Egy férfi tolakszik befelé. Megállítják, kérik az igazolványát. Készségesen átnyújtja. de kiderül, hogy már jó ideje ninc^ munkahelye. Beszáll az autóba és rövidesen ott ül az elszámoltatást végző rendőrtiszt asztala előtt. — Ságváron lakom — mondja. — És ott is dolgozom. Korábban a Zöldért1 nél voltam, de keveset fizettek, hát kiléptem. — Most mit csinál? — A boyszolgálatnál vagyok — magyarázza. — De azt beírnák a személyibe. — A Józsi. mondta, hogy bejelenthetne, de nem éri meg, így több a pénz, nincs esztéká. — Zavaros magyarázat következik. — Ki az a Józsi? — Aki elosztja nekünk a munkát, aztán visszük a csomagokat. Ma fordultam né- gyet-ötöt a triciklivel, kerestem több mint hatszázat, négyszáz az enyém. Aztán moziba mentem és lekéstem a buszt. Sörözni akartam. Mikor mehetek már el? Nagyon kéne egy sör. A moziban is vizet kellett innom. Lassan kiderül, hogy Józsi valóban a boyszolgálatnál dolgozik. Amikor az üdülőkben váltanak, összeszed négy embert, &ki hordja a csomagokat, ő meg kezeli a pénzt, és a végén mindenki jól jár. Legjobban persze Józsi. Ö a nagyfőnök, ő »adminisztrál-«, és ő szabja meg, ki mennyit kap a bevételből. — Ságváron mit dolgozik? — A kőműves mellett vagyok, napi 250 forintot kapok. Azért nincs beírva az igazolványba, mert a kőműveseknek nem éri meg bejelenteni. — Télen mit fog csinálni? — Visszamegyek a Zöldérthez. Tessék mondani! Nem mehetnék már sörözni? Elég későre jár. Ölvén forinttal A fiatalember tizenhat éves, egy napja érkezett Hosszú hetén y bői és már be is fejezi a csavargást. — Régi ismerős — mondják a rendőrök —, az ' idén már vagy negyedszer van itt. — Mennyi pénzzel jött el hazulról? — Ötven forinttal. — Gondolta, hogy elég lesz? — Tudtam, hogy nem, de ha elfogy, akkor kunyeráltam volna. — A szüleinek mit mondott? — Hogy dolgozni megyek. Műszaki boltban dolgozom, és kereskedelmibe járok. Az utolsó két hónapban már nem mentem iskolába, mert tudtam, hogy úgyis megbu- kok. Nem szeretem, amit csinálok. — Mit szeretne? — Talán valami szerelő szakmát. Édesapám a bányában dolgozik, édesanyám meg szabó kisiparos. — Az idén már többször leszökött a Balaton-partra, és mindig elkapták... — Hát igen, peches vagyok, de azért megpróbáltam. — Aszúiéi mit szólnak, amikor visszaviszik? — Semmit. — Azt sem mondják: ejnye kisfiam? — De azt mondják. A fiúért rövidesen jönnek a szülei. Nem ő az egyetlen, aki pénz nélkül, céltalanul indul el hazulról, csupán a csavargás kedvéért. És nem ő az egyetlen, akinek utána otthon csak annyit mondanak: ejnye! Á tiszta környezetért Az ellenőrzés hajnali négyig tart. Kint már világosodik, bent a Siófoki Járási-Városi Rendőrkapitányságon még javában tart a munka. A razzia célja a megelőzés volt, az üdülővendégek érdekében. Dán Tibor fl Taurus Nyíregyházán i Bíráló és tárgyilagos szemmel-néznek mindent: Gölléna főutcát, az árkok, az udvarok, kertek, az üzletek, a közintézmények, a tsz gépműhelyének rendjét, tisztaságát. Képet alkotnak az emberek tiszitaság- szeretetéről, igényességéről, s arról, hogy a tanács mennyire gazdája a köztisztaság, a köz- egészségügy, a környezet védelmének. Ez a bizottság — a 15-ös egyike annak a sok kis csoportnak, amely a megye fal- vait, településeit járja, hogy megállapítsa: mit tettek a »Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért, rendjéért« felhívás nyomán. Tagjai azokat az intézményeket, társadalmi és tömegszervezeteket képviselik, amelyek a felhívást aláírták. A göllei főutca szép, rendezett Sok a virág, a fa, s hasonlót látni az udvarokban is. Majd minden házon ott van a »Tiszta udvar, rendes ház« feliratú tábla. Ez a község lakóinak tisztaság- és rendszeretetéről vall. — A felhívást a székhelyéé a társközségeik pártszervezetei és lakói nyomban a magukévá tették. Tanácsülésen, falugyűlésen, tanácstagi beszámolókon ismertettük a feladatot, felhívást adtunk ki és juttattunk el mindenkihez. Az a célunk, hogy a környezet, a lakóhelyünk tisztaságának, rendjének megőrzése közügy legyen — mondja Halász Lajos, a tanács vb-titkára. A bizottság végigjárta Göl- lét, Büssüt, Fonót, Kisgyalánt és Inámpusztáfc, ^ ~' I}'“'“"'■'•érsj- v -««rt Szép, rendezett és tiszta volt a Béke Tsz gépműhelye; ezt tapasztalták legtöbb köz- intézmény vizsgálatakor is. Sok volt viszont az eldobált szemét Büssü közterületein, több hulladékgyűjtő kellene ezekre a helyekre, s a buszmegállók, az üzletek, a vendéglők környékén. Fonóban a virágos, szépen gondozott és tiszta utcák nyerték meg a bizottság tetszését, Kisgyalán- ban ugyancsak rendet találtak. Különösen tetszett a tsz- központ előtti rózsakert. Gölle, Fonó, Kisgyalán »jó«, Büssü pedig »megfelelő« értékelést kapott. följegyzés vall tapasztalataikról. Ezeket a közeljövőben 'elemzik, értékelik a felhívást kibocsátók, s meghatározzák a feladatokat. Sajnos, a termelőszövetkezetek gépműhelyei, gépudvarai általában rendezetlenek, elhanyagoltak. Ezt állapították meg Igáiban, Ráksiban, s még jó néhány helyen. Gamáson a tej begyűjtő állomás állapota aggasztó, közel az istálló, a trágyalé befolyik a helyiségbe. Balatonszaibadi- ban a közterületek rendjére kellene nagyobb gondot fordítani, Gadácson az utcák fásítására, virágosítására. Ma- gyaratádon az orvosi rendelő udvarát találták elhanyagoltnak. Siófokon a posta épülete meg az állomás és a közút közötti terület állapota figyelmeztető; a város egyébként »jó« minősítést ért el. Csökönyavisontán a főút, a közintézmények, a gépjavító példás tisztasága, rendje érdemelt elismerést, és a szövetkezet ABC-áruháza. Nem így a község presszója, a fürdő és az . ottani kisvendéglő. Ságváron, Karádon, Nagyatádon, Balaton földváron, Boglárlel- lén sikerült az ügynek megnyerni az egész lakosságot. Elsősorban a társadalmi munkában, a fásításban, az utcák, terek parkosításában működtek közre sokan. Több helyen a KISZ-esek és az úttörők vállalták a parkeír. falc,' virágok gondozását,-védelmét. ® Elismerő sorok kerültek a Lábodon vizsgálatot végzők által készített följegyzésbe. Nagykorpádon, Rinyabese- nyön sok a zöldterület, ,az új park, s újabbak kialakítását is tervezik. Sikeres volt a köztisztaság, a község szépítése érdekében szervezett falunap. Jó néhány hélyen megnyerték e közös célnak az üzemek, gazdaságok, termelőszövetkezetek szocialista brigádjait is. A Nagyatádi Konzervgyárban a szocialista brigádok versenyt indítottak a tisztaságért. Karádon pedig a ta- . nácstagok között indult nemes vetélkedés. •JL. Sok városunkban,' községünkben már kialakultak a város-falu szépítő mozgalom, az összefogás hagyományai. Ezt kell folytatni. A párt-, a KISZ- és a vöröskeresztes szervezetek, a szakszervezetek, az úttörőcsapatok, a tanácsok együtt a lakossággal sokat tehetnek ebben. * Védnökséget vállalhatnak a közterületek, a parkok, fák, virágok felett, rendbe tehetik az idősebb emberek udvarait, s az elhagyott házak előtti utakat, járdákat. iÄ.. . Szafai László Kitüntetett vasutasbrigád Héttagú, egyszínű Megfelelő ütemben építik a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gumiabroncsgyárát. A meg folyó belső szerelési munkálatok befejezése után, júliustól megkezdődik a próbaüzem. A képen: A vulkanizáló gépek szerelése. A bizottságok ebben a hónapban megyénk valamennyi településére eljutnak. Több tucatnyi jelentés, jegyzőkönyv, Híres brigád. Nem először írunk róla. Minden bizonnyal nem is utoljára. A siófoki vasútállomás Kék Balaton szocialista brigádjáról van szó, a menetirányítók e héttagú közösségéről, amely nyolc esztendeje alakult, s azóta a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatóságának egész területén ismerik és elismerik. A dél-balatoni fővonal forgalom- irányítása a brigád feladata (Székesfehérvártól Nagykanizsáig), s ilyenkor, szezonban különösen nagy odaadást kíván ez a munka. Hét vasutas (öt menetirányító, két vonal- biztos), hét hivatását szerető ember a vasutas társadalom nagy közösségében, Siófokon... Ünnepi brigádértekezletet tartottak abból az alkalomból, hogy elnyerték a vállalat kiváló brigádja címet. Szerényen, csendesen ünnepeltek, megidézték az elmúlt nyolc esztendő eseményeit, számba 23. rész. — Na, most már jól van — mondta Eleonórának' Schmütz —, úgy látszik, egész nap erre várt Most megnyugtatjuk, és megy minden, mint a karikacsapás. Ide figyelj, te villamosságok főatyja. Te olimposzi villámszóró, te! Ostoba vagy, de szerencséd van, mert én szeretem az ostoba embereket. Azért is veszem körül magam velüik... — Plágium — mondta Eleonóra maga elé meredve —, de csak folytassa. Schmütz elmosolyodott. — Bravó — gratulált —, ezek szerint nemcsak a telefon. így szép, így valódi. Mindenki tud mindenkiről mindent. Ezt a szokást mi is bevezetjük. És, ha szabad mindjárt megkezdenem, a legelső^, hogy megtaláljuk a megfelelő bérleményt. Elek időmként felhorkant. »Nem veszek - részt semmiben«,' vagy »kimaradok ebből a hülyeségből« kiabálta. Schmütz mindig megnyugtatta egy-két szóval. Már rég nyakig benne van. És neki nem kell dolgozni, bízza csak azt másra. De Elek közbekiabálásai mindig halkabbak lettek, ahogy előrehaladt a tárgyalás, egyre inkább fülelt. Érdeklődött. Egyszer csak azt vetette közbe, hogy ezt másképpen kellene megoldani. És ettől a pillanattól kezdve, úgy tárgyaltak, mint a cinkosok. Hajnali negyed kettőkor készep volt a hadi terv, megvolt mindenkinek a reszortja a másnapi teendőkre, és kimondták a nagy terminust: január elsején, korareggel megkezdik a szolgáltatást. A tárgyalás végére elfogyott a konyak. Berúgtak egy kissé, bár mindhárman nagy torkú ivók voltak. Eleonóra levetette a cipőjét, kigombolta a blúzát, amitől Elek meg-, vadult, és a tárgyalás végeztével diszkréten integetett Schmütznek, hogy vonuljon a kutyaólba. Schmütz megvetően biggyesztett, és vállat vont. Felülemelkedett ő az ilyesmin. De hát, ha egyszer Eleknek így tetszik, hát miért ne? Elvégre társak, vagy mi a szösz. Különben is ... az csak összekovácsolja kettőjüket. Vagy ellenkezőleg? Schmützre hullámokban jött rá az aggódás. A szomszéd szobából időnként áthallatszott #. vihogás, nyögés, sírás, nevetés, az égvilágon minden, Schmütz pedig a meny- nvezetet leste, éberen. Aztán csönd lett, az egér lassan elszundikált. Fél négykor ajtónyikorgásra ébredt. Elek ment el hazulról. Villámcsapásszerűen kelt fel, óriási bűntudat hajszolta. »Hogyan keveredhettem ide? Eladtam magam az ördögnek«, ilyeneket gondolt magáról. Fogta a fegyvert, beöltözött, és kikocsizott a magaslesre. »Nem csinálom, ebben bízhatsz, Elek«, nyugtatta magát »Méghogy tangento- rozzak esténként! Naccságá- kat!« Elment a józan eszem, meg az övéké is. Igaz, Pici nem is rossz... Ködök úsztak elő az erdő fái közül, Elek várta a vadakat. Várta, hogy valamit agyonlőhessen. A világosság lassan érkezett a fák közé. Elek elveszítette a vémyomot, és rezignáltan nézett körük Egymaga volt és fáradt. Lőporszagú fegyverét vállára vette, és elindult az erdőből kifelé, a kocsijához. Nagyot sóhajtott. — Megette a fene az egészet — mondta hangosan. Schmütz, akit Elek távozása után elnyomott az álom, arra riadt hogy valaki babrál a tarkóián. Eleonóra volt — Te is jó leszel, kicsi Schmütz — suttogta. * * • Néhány perccel éjfél előtt Elek és Schmütz, a vállalkozó, benyitott a fogadóhélyiség be. Elfogódottak voltak. Elek időnként szipákolt egyet Bajusza ettől furcsa táncba fogott. Schmütz is érzett valamit ami veszedelmesen hasonlított a libidóra. Elek egy bontatlan üveg pezsgőt szorongatott a kezében — készültek az avatásra. A többiek — Dezső, Béla, a két masszőr és Eleonóra, Elek lakásán ünnepelték az esztendő fordulóját. Aprósütemény volt rengeteg innivaló, a hűtőben még innivaló, és hajnalra Eleonóra korhelylevest ígért. Schmütz igazgató úr két óra pihenést engedélyezett hármuknak. Eleonóra a fogadóhelyiség királynője lett, nálít lehetett befizetni egy menetre, a két tangentorozó helyiségben Dezső és Béla, a két szakember Várja a vendégeket. Minden készen volt, hála Schmütznek. — Elintézzük — ez volt a jelszava. És el is intézte. Még november közepén megszerezte az ingatlant, négyes lakáscserét bonyolított le bámulatos gyorsasággal. A bérlők azzal a lelkesedéssel tették magákévá a tangentor ügyét, amelyet tízezer kemény forint elosztogatása szokott előidézni. Megvolt hát a hely, a tervek, engedélyeit és kivitelező kellett. Schmütz mindezt egy- időben intézte el. (Folytatjuk) vették - eredményeiket; megbeszélték a soron levő. feladatokat, különös tekintettel a balatoni idényre. Kiss Ferenc brigádvezető (40 esztendeje vasutas) beszámolójában többek között elmondta, hogy az elmúlt években 235 fiatalt készítettek föl szakvizsgára, s ezt, a szolgálat szempontjából rendkívül fontos munkát többnyire szabad időben , végezték a közösség tagjai, -p Hogy milyen jelentős kitüntetés a vállalat kiváló brigádja cím a vasútnál, azt a következő tény is példázza: a nagykanizsai üzemvezetőségen több mint 900 szocialista brigád dolgozik, s közülük csak a Kék Balaton 1 közössége nyerte el a címet. Fringer Józsej üzemfőnök a brigád újítókészségét, ötletgazdagságát dicsérte. »Néha országos jelentőségű elképzelésekkel állnak elő« — mondta. Bíró Sándor siófoki állomásfőnök arra kérte a kitüntetetteket, hogy gazdag tapasztalataikat tegyék közkinccsé, az állomás többi hat szocialista brigádja is hasznosíthassa. Badacsonyi Imre, a vasúti csomópont pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy az idős vasutasok tisztessége, hűsége a pályához milyen vonzó példa a fiatalabb brigádtagok előtt. Az értekezleten részt vettek a feleségek is, akik, mint Szentannai László, a brigád egyik legidősebb tagja mondta. sokat tesznek avégett, hogy férjeik vasutashoz méltó színvonalon láthassák el feladataikat. A brigádértekezlet színvonalát meghitt hangulatát emelte az irodalom jelentléte. Ugyanis a brigád szellemi, művészeti patrónusa, az egykori pusz- taberényi állomáskezelő költő fia, Fodor András is eljött az értekezletre, és felolvasta néhány szép költeményét. A kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, valamint a brigád régi jó barátja ezúttal nem saját könyvét, hanem Csűrös Miklós róla szóló kötetének egy példányát dedikálta a brigádnak. A kitűnő irodalomtörténész kritikus könyve az Akadémia Kiadónál jelent meg a napokban, s Fodor András a birtokába került első példányt ajándékozta emlékül vasutas barátainak. ) Sz. A. 'FjKampfs Péteri
