Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
Ménescsárda, endrédi csipke, képzőművészet Avatóünnepség Szántód pusztán A XVIII—XIX. századiból származó szántódpusztai műemlékegyüttes első helyreállított épületeit tegnap adták át rendeltetésének. Az idegen- forgalmi és kulturális központ megnyitó ünnepségén részt vettek Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kállai Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőié, Siófok1 és a járás, valamint a déli part üdülőtelepüléseinek párt- és tanácsi vezetői. Az avatóünnepség szónoka, Böhm József megyei tanácselnök méltatta az esemény kulturális és idegenforgalmi jelentőségét. Nem valószínű, hogy van még egy major Kö- zép-Európában, ahol kétszáz évig minden a helyén maradt. A negyvenhektárnyi területen harminc épület, kastély, cse- lédlakások, magtár, pince van, melyeiket aí enyészet elöl mentettek meg a műemlékszakértők és az építőmun'íá- sok. A pusztát az állam megvásárolta legutóbbi tulajdonosától, a zamárdi termelőszövetkezettől, s az épületeket a Műemléki Felügyelőség tervei alapján állították — illetve állítják' — helyre. A jövő Szántódpusztájának első képei már előttünk vannak. Böhm József hangsúlyozta: nem skanzen készül itt, hanem agrártörténeti emlékhely. A szépen berendezett kastélyban a Nemzeti Galéria anyagából rendezett kiállítást Pogány ö. Gábor művészet- történész, a Galéria főigazgatója, aki a következő gondolatokkal nyitotta meg a balatoni képeket bemutató tárlatot: »A szántódpusztai kiállítás a művészek spontán reagálásait, termékeit sorakoztatja fel, azt a friss impresz- i sziót vagy fölvázolt ötletet,1 amely még áttételek nélkül, a felforrósodó . indulatok hőfokán, vagy éppen a rendre áhítozó kísérletek formájában szól a nádasok csendjéről, a horgászok türelméről, a hullámok taréjának fényeiről.« Többek között Petrich András, Mészöly Géza, Nádler Róbert, Berény Róbert és a Balaton XX. századi legnagyobb festője, Egry József akvarelljei, pasztelliei, grafikái láthatók a kiállításon mely azt is bizonyítja, hogy már 100—150 évvel ezelőtt is keletkeztek itt tájképek, amikor a szabadban való festés még nem vált általános irányzattá. Az egyik helyreállított cselédlakásban balatonendrédi csipkék láthatók. A kiállítást Boros Marietta rendezte, s ■ dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke nyitotta meg. Balaton- endréden Kdjei ' Endre kezdeményezésére 1908-ban ötven asszony és leány megtanulta a vert csipke készítését. Az endrédi csipke mintáit, motívumait részben az oktatók hozták a faluba, részben az alkotóképességű asz- szonyok modták- meg. Gecsei Lídia és Kájel End- réné egyéni tervezésű csipkéi tették ezt a művészeti . ágat sajátosan endrédivé. A faluban ma is több asszony és lány foglalkozik csipkeveréssel. Dr. Bárdos Sándor, a Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat igazgatója a népművészeti boltot nyitotta meg, ahol főként somogyi termékeket láthat, vásárolhat a vendég. A kastéllyal szemben nyílt meg a Ménescsárda, melyet az üzemeltető Pest-budai Vendéglátó Vállalat igazgatója, dr. Tóth Sándor avatott. A csárdát Keresztúry Dezső nevezte el Ménescsárdának, egyrészt mert ménes lett újra a pusztán, másrészt, mert legelőször I. András király rendelt 39 mént e helyre a tihanyi alapítólevélben. A szántód! ünnepet lovasok, fogathajtók, íjászok felvonulása, versenye és színvonalas kultúrműsor színesítette. A Magyar Néphadsereg Zenei Tiszthelyettesképző Szakközépiskolájának fúvószenekara adott műsort Farkas Antal és Pető Gyula vezetésével, valamint a Dél-balatoni Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Kodály női kara énekelt Pálóczi Horváth gyűjtötte népdalokat). S Szerdahelyi Katalin vezetésével. A Sio- tour Sportklub által rendezett lóvas- és fogathaj tó-bajnokság délután kezdődött, s ma folytatódik. Szapudi András Gyulai várszínház Művelődési házakba — kulturált emberek Több millió forintos költséggel felépült — valahol a Dunántúlon — egy község művelődési háza. Gyönyörűen sikerült kívül-belül, el is hangzottak a sokat ígérő ünnepi beszédek az avatásán — de teltek-múltak a hetek, és az űj épület helyiségei üresen maradtak. Történetesen járt arra az ország másik tájáról valaki, aki a sok szépet látva a maga falujának viszonyaira gondolt, ahol viszont még mindig afféle ideiglenes megoldásként átalakított lakóházban szoronganak a művelődni akarók. De — hasonlíthatatlanul többen, mint a másik község szépen fölszerelt és berendezett művelődési otthonában. Pedig a kulturált környezet vonzza az embereket, mindenki szívesebben helyezkedik el a klubhelyiség kényelmes foteljében, mint a régről maradt, kopott bútorok között. Talán az emberek mások az egyik, mint a másik községben? Bizonyos, hogy ebben is van valami. Ahány község, annyifélék a viszonyok. Ahonnan sokan ingáznak a városokba, ott nehezebben telnek meg esténként a művelődési házak széksorai, mint ott, ahol több embernek van esténként szabad ideje. Mégsem itt van az igazi különbség. Elsősorban abban hogy a művelődési házak tulajdonosait —■. a községek, városok lakóit — rá kell ’ vezetni a kultúra, a műveltség szeretetére. Ehhez mindenekelőtt az igényeket kell ismerni. Korunkban már senki sem lehet »mindenoldalúan« művelt, egyre jobban szakosodnak a tudományágak, s szinte mindenkit más és más érdekel. A művelődési házak vezetőinek — elsősorban a társadalmi vezetőségeknek — tudniuk kell, hogy milyen i ismeretek, tudományos vagy művészeti témák iránt van érdeklődés, s eszerint kell összeállítaniuk a programokat. A művelődés egyik legna- gvobb ellensége a »k'piná’ási szemlélet«. Ha a művelődési ház vezetőre nem te<-z mást, mint összeállít egy listát, szerepeltet raita néhány többé- kévésbé közismert neve*, elküldi a reménybeli előadóknak a felkérő levelet — még tulajdonképpen nem tett semmit. A legfontosabb, hogy az érdeklődők, a község lakosai, az üzem dolgozói tudjanak a majdani előadásról vagy konzultációról, az ankétről vagy író—olvasó találkozóról, méghozzá jó előre, hogy fel is tudjanak rá készülni. tézményt nekik kell hivatásának megfelelően irányítaniuk. Mi tagadás: nem ritkaság még napjainkban sem, hogy a nagyteremben sűrűn rendezett zenés-táncos összejövetelekkel igyekeznek népszerűvé tenni az intézményt. Ez jó is addig, amíg — a művelődési háznak csak egyik, de semmi esetre sem legfőbb rendezvénye. No és — nem utolsósorban —, ha nem züllik a művelődési ház kocsmává, ahol a legprimitívebb - »szórakozási« formának hódolnak a szesztestvérek. A művelődési ház és a kocsma — tulajdonképpen a legellentétesebb intézmények. Kár volna tagadni: ma még nincs olyan lakott helye az országnak, ahol a »vendég'á- tóipari egység« üresen állna, miközben a művelődési házban nehéz helyet találni. Fordítva viszont — sajnos sok példa van rá. Mindenkit elhódítani az italozástól, a tartalmatlan időtöltéstől belátható időn belül semmiképpen sem lehet. De minél több embernek megmutatni a kulturált időtöltés lehetőségeit, értelmes és örömet szerző foglalatosságot adni a szabad időben — ez minden művelődési otthonnak elsőrendű, alapvető feladata. Művelt emberek találkozó- helye a művelődési otthon. Ez pedig korántsem jelenthet holmi sznob elzárkózást. Ellenkezőleg: mindenki számára nyitva kell álljon a művelődési ház ajtaja, s aki bármilyen művészeti ágban, tudományban, vagy akár értelmes »hobbiban« találja kedvét — máris megtette az első lépéseket a műveltség mind magasabb lépcsőfokai felé. Aki egy űrhajósfilmet akar megnézni,, csupán látni akar közvetlen közelből egy »eleven írót«, vagy akár bélyeget cserélni, sakkozni vagy tévét nézni megy el a művelődési házba, máris közeledett a műveltséghez. Akkor már »csupán« azon áll minden, hogy az elsői második alkalommal jól érezze magát a művelődési intézmény falai között. Érdekes és közérdekű programokkal lehet és kell oda szoktatni az embereket, egészen ódái®, amíg nemcsak nevében, de legbelső tartalmában vonzásában is otthonává lesz a község lakosai jelentős részének. Természetes, hogy mindez nem megy egyik napról, de még csak egyik évről a másikra sem. Hosszú és nehéz munkát jelent a művelődési házak vezetőinek. De minden Igen nagy tehát a művelődési házak, otthonok vezetőinek felelőssége a műveltség, a kultúra terjesztésében. Abban is, hogy a művelődési in- i fáradságért kárpótlást nyújt az, hogy a művelődési otthon a mind nagyobb számú művelt ember otthonává lesz. Várkonyi Endre A Mezőgazdasági Kiadó a Ma újdonság, holnap gyakorlat népszerű sorozatában egy témakörről, a gyümölcstermelésről három új kiadványt jelentetett meg. Gondolati és tartalmi összefüggés van a három munka között, a telepítéstől a gyümölcsbetakarításig summázzák azokat a legújabb ismereteket, melyeket a szakembereknek tudniuk kell a szakszerű ültetvénygazdálkodáshoz; . ; A gyümölcsültetvények országos méretű rekonstrukciójához nyújt jelentős segítséget A gyümölcsösök telepítés- tervezésének irányelvei című munika. Érdekessége, hogy nem általánosságban, hanem gyümölcsfaj tártként és ültetvénytípusonként részletezi az állami támogatás különböző formáit. A szerzői közösség ismerteti az új fajtákat, a telepítési rendszereket, a víz- gazdálkodás, a termékenyülés. a gyümölcshozam mennyiségi éa minőségi kérdéseit, a szerié«. m betakarítás módjait. A munkaerő-gazdálkodás gondjain segít a gépi betekaritáái módszereik, valamint az erre alkalmas ültetvénytípusok leírása. Közismert, hogy a most folyó rekonstrukció célja nemcsak a gyümölcsellátás javítása, hanem a konzervipar, a hűtőipar megnövekedett meny- nyiségi és minőségi igényeinek a kielégítése is. A -könyv ehhez a munkához nyújt segítséget a szakembereknek. Termésbiztonságot növelő vegyszeres kezelések a gyümölcstermesztésben — ezt a címet viseli Bubán Tamás új munkája. A könyv módszereket ismertet a növekedésszabályozás, a virágzáskori fagykár utáni gyümölcskötődés fokozására, a rügyek fagyi-üresének növelésére, a virágzás!, időpontjának késleltetésére. A bemutatott vegyszeres kezelések — melyeket nagyobb részt hazai gyártmányú vagy köny- nyen beszerezhető anyagokkal végeznek — a hazai termesztési gyakorlatban még kevésbé ismertek. Kedvező tapasztalatokat csak néhány állami gazdaságban (néldáud a pécsi vagy a hosszúhegyi ÁG-ban) szerezhettek a termelésirányítók. Az új módszerek ismertetése mellett a szerzó arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek alkalmazása mellett elengedhetetlenek a hagyományos termesztéstechnikái eljárások. A sorozat harmadik kötete Gondor Tibor Az anyagmozgatás technológiája a gyümölcsültetvényekben című munkája. A gyümölcsbetaika- ritás közismerten a nagyüzemi gyümölcstermesztés legmun- kaigényesebb szakasza. Több bonyolult tevékenység szorosan egymásra épüiő láncolata. Az egész évi befektetés eredménye, a termett gyümölcs a szedés, a mozgatás, a feldolgozás során válik áruvá. Ezt a tevékenységet megtervezni, szervezni felelősségteljes munka. Az anyagmozgatás ma már teljesen gépesíthető. A jó technológia, a szállítási lánc kialakítása munkaerő megtakarításával jár, és kevesebb gyümölcs sérül meg. A szerző elemzi az anyagmozgatás sajátosságait, bemutatja a tervezés menetét, ismerteti a gépek típusait. Új bemutatók A Nemzeti Színház vendég- szereplésével kezdődtek tegnap a gyulai színházi esték. A budapesti társulat Vörösmar- I ty Mihály Csongor és Tünde j című színpadi művéveL há- I rom előadáson találkozhat a í szabadtéri színpad közönsége. | A Sík Ferenc rendezte pro- i dukcióban a főbb szerepet I Téri Sándor, Bodnár Erika, j Vörös Eszter, Pathó István, Ronyecz Mária és Császár Angéla alakítja A Gróza park színpadán mutatják be Petőfi ■ Sándor Tigris és hiéna című drámáját, amelyet Katona Imre igazított át és rendez. A mű július 17-től nyolc alkalommal szerepel a programban, s érdekessége, hogy az Universitas Együttes tagjai adják elő. A gyulai vár lovagterme szintén színházi események színhelye lesz majd. Maróti Lajos A számkivetett című monodrámáiának hőse Dante Alighieri költő, a reneszánsz előhírnöke. Firenze nagy szülötte honvágytól gvötörten teszi mérlegre ételét Sinkóvits Imre alakításában. Az egyszemélyes darabot Vadász Ilona rendezte és július 11-én. 12-ém kerül színre. Itt játssza el Bánffy György Nemes- kürthy István Noé galambja című monodrámáját is, Szirtes Tamás rendezésében. Bethlen Miklóst személyesíti meg a színész. A mű szintén kétszer szerepel a programban: július 18-án és 19-én. A várszínpadon, ugyancsak Nemeskürthy István egyik színpadi müvét mutatják be július 6-án. A címe: Szép ének a gyulai vitézekről (avagy a majdnem teljes igazság). Arról szók hogy Kera- csényi László kapitány adós marad a zsolddal a katonáknak, akik követelik tőle a pénzt. A válasz: »Keressetek ellenséget, szerezzetek zsákmányt!« S megkezdődik a portyázás... A Szász Péter rendezte tíz előadáson Győry Emil, Harsányt Gábor, Fülöp Zsigmond, Kun Vilmos, Lukács Sándor és Szakács Eszter alakítja a főbb szerepeket. Illyés Gyula is új színpadi művet írt a 'gyulai várszínház számára Homokzsák, avagy nevetni könnyebb címmel. Kora legfontosabb kérdéseit veti föl benne, ugyanakkor az emberről magáról, a világról, az emberi együttélésről is szól ez a Czimer József dramaturg által »haholá'zva elmesélt tragédiának« minősített darab. Sík Ferenc rendezi. s játszik benne Ronyecz Mária, -a szabadkai Kama Margit, Sinkóvits Imre, Pásztor Erzsi, Csurka László, a marosvásárhelyi Szilágyi Enikő, Hernádi Judit és Gombos Katalin is. Bemutató: július 22-én. Kilencszer kerül színre. A Vérfürdő lesz a színhelye Tamási Áron ürdogö'és című mesejáték bemutatójának, melyet Nagy András László rendez. Ezt már június 29-én bemutatják. Holnap pedig a Pécsi Balett ad műsort a TószínDadon. A gvulai nyár programjában folklórjáték is szerepel. Somogyi Néplap A telepítéstől a szüretig Három könyvújdonság gyümölcstermelőknek
