Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

„Mindenkinek szívügye" Bfr; A pedagógusnap al­kalmából az Agrober megyei kirendeltsc- sének Somogyország Szocialista Brigádja dicsérő oklevelet ka­pott az oktatási mi­nisztertől. Első hallásra a hír egy kis­sé .meghökkentő. Valahogy nem szoktunk hozzá, hogy egy-egy szakma ünnepnapján más hivatást gyakorlók is el­ismerésben részesülnek. Pedig a gyermekekért sokan és sok­féleképpen tehetnek... 1978. március. »-Óvoda, böl­csőde létesítése országos ügy. Mindenkinek szívügye. A ba- latonberényi óvoda rekon­strukciója is csak ilyen társa­dalmi összefogással valósulhat meg... Mi a tervez,ést vállal­tuk társadalmi munkában« — a naplóban ez az első be­jegyzés arról a tevékenység­ről, mely az elismerést hozta a Somogyország közösségének. A két éve újjászerveződött tizenöt fos brigád vezetője Papcsik Jenöné. — Amikor tudomást sze­reztünk a kérésről, összeül­tünk, megbeszéltük, ki mi vállal. Vannak köztünk stati­kusok, építészek, mélyépíté- szek, elég jó a szakági össze­tétel. — Ezek szerint a Somogy­ország komplex brigád? — Sajnos nem. A gépészek hiányoznak. De ez nem okoz gondot, mert a Bolyai brigád­dal nagyon jó kapcsolatunk van. Nemcsak ennél, más munkáknál is összedolgozunk. Tehát az elismerés legalább annyira nekik is szól, mint a mi brigádunknak. A naplóba beírt ’ két szó: »mindenkinek szívügye«, szép tartalmat kapott a feladat szétosztásakor. Szakmájuk, munkakörük szerint vala­mennyien részt vállaltak be­lőle. — Mit jelent a herényi Fotocellás mélyhúzó A sajiolómühely rekonstrukciójakor kapta Mechanikai Mű­vek marcaJi gyáregysége ezt a svéd mélyhúzót. Égetőfaze­kak és olajkályhaelcmek mély húzására alkalmazzák. gyerekeknek ez a rekonstruk­ció? — Csaknem egy teljesen új óvodát. Ha jól emlékszem, egy százhatvan négyzetméteres régi, korszerű tLen épületből egy 340 négyzetméteres, öltö­zőkkel, mellékhelyiségekkel ellátott háromtermes óvodát terveztünk, nagy gondot for­dítva arra, hogy a községi ta­nács kérésének megfelelően minél olcsóbb legyen a re­konstrukció. Hetvenöt gyerek fogadására lesz alkalmas a korszerűsített létesítmény. A naplóban az első bejegy­zés azzal zárul, hogy »a vál­lalás teljesítéséről beszámo­lunk«. Néhány oldallal odébb Rigó Lajos balatonszentgyör­gyi tanácselnök 1978. október 23-i bejegyzése olvasható: » .. .Köszönetét mondok azért, hogy az óvoda terveit társa­dalmi munkában elkészítet­ték ... Minden gyermek szü­lője hálásan gondol a brigád­ra ... Külön köszönetét mon­dok azért, hogy a terven túl az építési munkák műszaki felügyeletét is ellátják...« — Ez a bejegyzés a terve­zésben közreműködő Bolyai brigád naplójában is szerepel — egészíti ki Papcsikné az olvasottakat. — Ami pedig a műszaki felügyeletre vonatko­zik, az a köszönet a Latinca brigádot illeti. — A terv elkészülte egy létesítménynél csak az első lépés — mondja Thurzó Lász­ló főmérnök. — A berénvi óvodánál a társadalmi össze­fogásnak talán az a legérté­kesebb vonása, hogy az első lépéstől végig »gondozták« ezt a rekonstrukciót a brigádja­ink. Az óvodát rövidesen üzem­be helyezik. A naplóban még nincs beírva, hogy az Agrober szocialista brigádjai, elsősor­ban a »fővállalkozó« Somogy­ország, mintegy negyvenezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a balatonberényi gyerekekért. — Azt mondta a tanácsel­nök — jegyzi meg a brigád- vezető —, hogy az átadásra meghívják a brigádunkat, és gzokat a tarsbrigádokat, ame­lyek bedolgoztak ebbe a mun­kába. Azt hiszem, jó érzés lesz látni, hogy amit terveztünk, az megvalósult. Amikor az oktatási minisz­ter dicsérő oklevelet átvették, másnap brigadértekezletet tartottak. Meghívták mind­azokat a társaikat, akik köz­reműködtek, s akik részesei az elismerésnek. A gyerekekért sokan és sok­féleképpen tehetnek. Így is. Vörös Márta Az aratás — a nyár legna­gyobb munkája — a szoká­sosnál korábban kezdődött: az cső nélküli május szárította, égette a kalászokat. A júni­usi záporok enyhítették a gondot, javították a termés- kilátásokat. A héten az eső áztatta földeken elsőként a berzencei tsz kezdte meg az őszi árpa aratását. Ezt a gaz­daságot sorra követi a többi is: megkezdődött az ember és a gép teherpróbája. Általános tapasztalat, hogy a somogyi mezőgazdasági üzemek jobban felkészültek a betakarításra, mint eddig bármikor: javult a gépek műszaki állapota és nőtt a teljesítőképesség. Sta­tisztikai adat csupán, de érde­mes megjegyezni: ebben az évben tizennégy és fél nap alatt képesek a gazdaságok magtárba — biztos fedél alá — juttatni a termést. Ilyen rövid idő alatt még egyetlen évben sem végeztek a nyár nagy munkájával. A szerve­zésié. a pontos, gyors munká­ra szükség is van: a veszteség nélkül vagy minimális veszte­séggel elvégzett, aratás növel­heti a termésátlagot. A földekről érkező hírekre az is odafigyel, aki nem fog­lalkozik mezőgazdasággal. Érthető ez, hiszen ami ma a mezőn történik, az közvetle­nül érint minden embert: a jövő évi kenyerünkről van szó. A földekről érkezett az a bfr 1s. hogy' megkezdődöH a lucerna másodkaszálása. A táblák — éppen az esők hatá­sára — magasabb átlagokat ígérnek, mint az első kaszá­lás idején. Folyik a növény- ápolás. Az idő itt is sürget, hiszen az eső hatására meg­gyorsult a növények fejlődése. A hét végén a Nagyatádi Konzervgyárban, a cukorbor­só mellett megkezdték a meggy feldolgozását is. A gyümölcs betakarításában már segítenek az építőtáborok di­ákjai. A tanítás befejezése után 51c hétfőn kezdték el a munkát. Nagy nap volt a hé­ten az iskolában: bizonyít­ványosztás után megkezdődött a már nehezen várt .vakáció. Csütörtökön ülést tartott a népfront megyei bizottsága. A testület a népfront bizottságok közművelődési munkáját ér­tékelté, valamint a cigányla­kosság helyzetéről, a körük­ben végzett népfrontmozgalmi munkáról hallgatott meg tá­jékoztatót. A sok számadatot tartalmazó tájékoztatóból ér­demes kiemelni néhányat. A cigányok lakásviszonyainak változását jelzi, hogy 74,2 százalékuk mar a községek­ben. 14.2 százalékuk pedig a városokban él: 1 Oá5 óta csak­nem 1200 lakást építettek vagy vásároltak. A megye szakmunkásképzőiben 278 ci­gányfiatal tanul. A testüle* megállapítása szerint sokat változott a cigányközségek ál­lampolgári magatartása A Barcsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is csü­törtökön tartotta ülését. Érté­kelte a fiatal város közműve­lődési intézményeinek mun­káját. Itt hangzott el, hogy az ütemnek megfelelően készül a múzeum, melyet a Dráva- parton egy magtár épületéből alakítanak át. A testület úgy döntött, hogy a társadalmi ünnepségek szervezésere iro­dát létesít. A héten Kaposvár vendége volt a mongol rádió gyer­mekkórusa. a Bodrog melletti Alsóbüpusztán pedig gégészek ásója a honfoglaló, országala- pitó nemzetség nyomait ku­tatja. A Balatonon mától a nyári menetrend szerint köz­lekednek a személy ha jók: azt jelenti ez, hogy minden ki­kötőbe sűrűbben érkeznek. Erre a hétvégére a korábbi­nál is több vendéget várnak, hiszen sokan kezdik meg a nyaralást. A héten nyitottak ki a dé'.i parton a szakszer­vezeti gyermeküdülők, és sok család készül arra. hogy együtt töltsék a szabadságot. A nyár sok örömet ígér, de a veszélytől sem mentes. Ép­pen ezért volt időszerű a fi­gyelmeztetés: sok a gyermek-- baleset, vigyázzunk jobban ’ rájuk. A fokozott óvatosságra való felhívást — éppen a vár­ira tó nagy kirándulóforgalom miatt — a hét végén érdemes megismételni. Dr. Kercza Imre Ha savanyú a talaj Egy vállalat fél országra Szentbalázson dolgozik az alagcsövcző gép. A természeti adottságok kü­lönbözősége, a talaj váltózó termőképessége külső beavat­kozást tesz szükségessé a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melésben. E melioráció olyan biológiai, kémiai és műszaki intézkedések összessége, ame­lyekkel a föld termőképessége tartósan fokozható, a terme­lés pedig biztonságosabbá vá­lik. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat az ország 12 megyéjében, nyolc területi központ szervezésével, a Dunántúlon és a Duna—Ti­sza közén végzi ezt a felada­tot. A 30 éves vállalat boglár- lellei központjában beszélget­tünk a feladatokról, eredmé­nyekről dr. Sütő Gyula igaz­gatóhelyettessel, Eiter Sándor közgazdasági csoportvezető­vel és dr. Ágh Pál ellenőrzé­si osztályvezetővel. — Kilenc évvel ezelőtt szer­vezték át a vállalatot. Mi tör­tént az eltelt idő alatt, és hogyan látják ma a meliorá­ciós munkák jelentőségét? Dr. Sütő Gyula: — A hat­vanas évek közepétől egyre bővült a talajjavító beavatko­zások köre. Egy-egy részfel­adat megoldása helyett komplex kivitelezések váltak szükségessé. Az orszáá két nagy területi egységre való felosztásával! a helyi közpon­tok kialakításával jobban cso­portosíthatók. az erők, hatáso­sabb a beavatkozás. Különö­sen jelentős ez Somogybán, ahol a talajpusztulás, az eró­zió is gondot okoz, ezenkívül hatalmas területen kell ja­vítani a savanyú, homokos ta­lajokat. Ezért itt- a talajjavi- tasnak szinte minden ága szükséges. ben az eddig jó minőségű ta­lajok is erősen elsavanyodtak. Ilyen területe van például a homokszentgyörgyi termelő - szövetkezetnek. A leghatáso­sabb a meszezés. A tetemes szállítási költségek viszont szükségessé tették, hogy beve­zessünk egy átmeneti megol­dást, a mé&ztrágyázást. Itt ki­sebb mészadagokról van szó, a hatásuk nem túl hosszan tartó. — Milyen Somogybán a ta­lajjavítás? Dr. Sütő Gyula: — A 396 ezer hektár mezőgazdasági te­rületből 202 ezer hektár szo­rul javításra, a savanyú tala­jok területe 138 ezer hektár. Eddig 127 ezer hektárt javí­tottunk, de ebbe 30 évvel ez­előtti munkák is beszámíta­nák. Mindent összevetve a megye mezőgazdasági terüle­tének 70 százaléka szorul ké­miai javításra. — Mi várható a jövőben? Dr. Sütő Gyula: — Első­sorban a már folyó munkákat fejezzük be, illetve azokon a területeken kezdünk új mun­kába. ahol a leginkább indo­kolt. Erűtek eldöntésében a megyei tanács mezőgazdasági osztálya segít. Az idén a ho­mokszentgyörgyi térségben. Böhönyén, Tótújfalun, Buzsá- kon meszezünk, Homokszent- györgyön és Nagyatádon mész­trágyázunk is. • Böhönyén, Ho- mokszentgyörgyön és Somogv- sárdon mélylaa'tást is vég­zünk, a vízrendezési munkák közül a legjelentősebbet pedig Csokonyavisontán és Szentba­lázson végezzük, még ebben az évben. — Milyen szerep jut a ta­lajvédelemnek a Balaton, kör­nyékén? Dr. Ágh Pál: — A Balaton környéke kiemelt terület. Ezért itt a talajvédelem egy kiegészítő formáját vezettük be, a mély műtrágyázást, melynek révén az adagokat 40—.10 centiméteres mélység­be juttatjuk géppel. Így nem­csak a műtrágyázás hatásfoka javul, de az eső sem tudja a vegyi anyagokat elmosni, s a vízgyűjtő területre hordám, majd onnan a Balatonba. Ez­zel a módszerrel dolgozunk az északi part részén azon kívül a Balatonboglári Állami Gaz­daság ültetvényein. Várható, hogy később rendeleti intézke­dés is meghatározza, hol lehet felszíni, hol kell mély műtrá­gyázást végezni. — Ezr a munka speciális gé­peket kíván. Dr. Ágh Pál: — Válilaia- tunlc a bogiári gépműhelyben két géptípust fejlesztett ki. fo­lyékony, illetve szilárd műtrá­gyára. Mindkettő bevált, külö­nösen az erős, kötött talajo­kon, ahol az import gép ne­hezen boldogult. A gépek kí­sérleti jelleggel most is mű­ködnek. További gyártásuk attól függ, lcell-e a szolgálta­tásunk. Ügy gondoljuk, ez a Balaton környékén, ahol a környezetvédelem mind fonto­sabbá válik, nem soká várat magára. B. A. Etter Sándor: — Az idén 622 millió forint a vállalat termelési értéke. Ebből a me­liorációs tevékenység 376 mil­lió forint lesz. Ezt a munkát azonban nem lehet egész év­ben végezni, ezért a vállalat a maradék kapacitást ulyan ipari és építési-szerelési mun­kákra fordítja, melyek a me­zőgazdaság gépjavítási tevé­kenységével, illetve a mező­gazdasági üzemek építés-sze­relési tevékenységével kapcso­latosak. Az idén 73 millió fo­rint nyereséget várunk a 2258 főt foglalkoztató vállalattól. — Ilyen kiterjedt területen, ennyire szerteágazó tevékeny­séget végezve, igen nehéz a munkát figyelemmel kísérni. Dr. Sütő Gyula: — Két év­vel ezelőtt kezdtük szervezni, s hamarosan áttérünk a szá­mítógépes anyagkönyvclé6re. Szükséges ez, hiszen 18—20 ezer féle anyagot kell köny­velnünk. Ezért az idén már a SZÜV-vel együttműködve, párhuzamosan kézi és gépi anyagkönyveléssel dolgozunk. Ha beválik az új módszer, nemcsak a fegyelem javulhat, hanem pontosabb, gyorsabb lesz az ügyintézés. és az átté­réssel időt rabló kézi munkák­tól szabadulunk meg. — Térjünk vissza Somogy- ra. Milyen különös feladato­kat ad a vállalatnak a megye? Dr. Sütő Gyula: — Me­gyénkben különösen szüksé­ges a kémiai talajjavítás. Ta­lán csak Bács-Kiskun megye hasonlítható hozzánk. A het­venes évek fokozott műtrágya- felhasználásának következte­Növekvő politikai tájékozottság A balatonszubadi községi f pártvezetöség és az irányítá­sa alá tartozó alapszerveze­tek az elmúlt oktatási évben öt tanfolyamot szerveztek vi­lágnézeti, etikai, vallásikritikai kérdésekről. A témák iránti érdeklődést mutatja, hogy j csaknem százan hallgatták végig az előadásokat, vetlek részt a vitákban Balatonsza- badiban. illetve a közigazga­tási térségben. A résztvevők zöme párttag volt, szép szám­mal akadtak azonban a hall­gatóság soraiban pártonkívü- liek is. Minthogy növekvő érdeklő­dés tapasztalható a politikai tájékozottság iránt, az új ok­tatási évben ezeket az igénye­ket a községi pártvezetöség és az alapszervezelek vezető­sége igyekszik kielégíteni. To­vábbfejlesztik az oktatás rendszerét, bővítik hatókörét. A helyi November 7. Terme­lőszövetkezet szervezeti, ter­melési színvonalának emelése például megköveteli, hogy mind többen legyenek a gaz­daságban, akik helyesen ér- telmezik a párt gazdaságpoli­tikáját, — :|>pen ezért az új oktatási év tanfolyamain le­hetőséget nyújtanak majd a közgazdasági, a gazdaságpoli­tikai ismeretek gyarapítására, az országos, a megj'ei, a já­rási, és a helyi határozatok megismerésére. Nemzetközi politikai kérdé­sekkel foglalkozó tanfolyamo­kat is szerveznek, s mégis-' mertetik a hallgatókat a párt­nak a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi munkásmozga­lomról kialakított állásfogla­lásával. Mindez hozzásegíti az oktatáson részt vevő kommunistákat és pártonki- vülieket ahhoz, hogy helyes ítéletet alkothassanak a nem­zetközi eseményekről, és könnyebben eligazodjanak a világ dolgaiban. A balatanszabadi termelő­szövetkezetben az idén nyolc szocialista brigád és négy munkabrigád összesen több mint kétszáz tagja vesz részt a munkaversenyben. Egyebek között vállaltaik, hogy egy­millió forintot meghaladó többletbevétellel, illetve költ­ségmegtakarítással segítik a gazdaság idei céljainak eléré­sét. A községi pártvezetöség rájuk is gondolt, amikor úgy határozott, hogy re szocialista brigádokban külön politikai oktatásolcat szerveznek a tá­jékozottság növeléséért, a kö­zösségi élet erősítéséért — a politikai célokat helyesen ér­telmező közgondolkodás széle­sítéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents