Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
A hét három kérdése I Hogyan értékeljük a • NATO külügyminiszteri tanácsának ülését? Az atlanti tömb kialakult szokásainak megfelelően, évente kétszer ül össze a N ATO-tanács ülése, amelyen 'a tagállamok rendszerint kül- ügyminiszítereiikikel képviseltetik magukat. A téli, decemberi találkozóra mindig Brüsszelben, a szövetség székhelyén, a késő • tavaszi vagy kora nyári, májusi ösz- szejövetelnek viszont felváltva adnak otthont a tagországok fővárosai. Így tehát nem rendkívüli értekezlet, hanem egy régóta előkészítés ailatt álló megbeszélés zajlott a hágai vár lovagtermében. Bizonyos értelemben mégsem rutintárgyalások folytak. Egyrészt nem lehetett nem figyelembe venni, hogy az atlanti külügyminiszterek közvetlenül a bécsi csúcsot és a SALT—II. aláírását megelőzően találkoztak. Másrészt olyan helyzetbe kerülték, I HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Losonczi Pál hivatalos látogatásra Bécsbe érkezik. — Lebonyolítják a vietnami-kínai hadifogoly csere második szakaszát. — Görög csatlakozás a kllencek- hez. — Súlyos harcok Nicaraguában, feszültség Salvadorban. KEDD: SALT-ülés Genfben. — Namíbia kérdése az ENSZ- közgyűlés előtt. — Emst Albrechtét választják a nyugatnémet CDU kancellár-jelöltjévé. SZERDA: Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik hazánkba, megkezdődnek a tárgyalások. — összeütközések Irán délnyugati részében. — Nyugat-Szahará- ban kérdésessé válik a tűzszünet. CSÜTÖRTÖK: A portugál Kommunista párt IX. kongresszusa megkezdi a tanácskozásait, a portugál parlamentben bizalmatlansági . indítványokat terjesztenek elő. — A NATO külügyminiszteri tanácsa befejezi hágai ülésszakát. PÉNTEK: Vita a kambodzsai képviselet ügyébeij az el nem kötelezettek colomból ülésén. — Libanon a Biztonsági Tanácshoz fordul az izraeli támadások ügyében. SZOMBAT: Olaszországban véget ér a választási kampány. — IL János Pál pápa megkezdte lengyelországi útját. amikor a labda — sporthasonlattal élve — mindenképpen. a térfelükön van. Elég utalni arra, hogy a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága éppen Budapestről tett javaslatot egy összeurópai értekezletre a katonai enyhülés tárgyában, s Becsben, a haderőcsökkentési tárgyalásokon ugyancsak válaszra vár a szocialista országok indítványa. A békeszerető erők résziéről tehát további, elvi határozottságon és gyakorlati rugalmasságon alapuló lépésekre van szükség az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. így volt ez a múltban is, amikor néhány alkalommal a NATO által először elvetett javaslatokból végül ésszerű kompromisszum született s nyilván ugyanez vonatkozik a jelen- és jövő időre.., 2 Miért nyugtalan az Irá- • ni helyzet? A héten Délnyugat-Iránban, az arab kisebbség által lakott Khuzesatánban áldozatokat is követelő összecsapások voltak, s a feszültség tényén, az sem enyhít, hogy csak reggel és este folytak a fegyveres harcok. Déli dobén, a nagy hőség — formális megegyezés hiányában is — tűzszünetet parancsolt. Az újabb' összetűzések koránt sem okai, hanem inkább felszíni jelei a változatlanul fennálló iráni belviszályok- nak. Ügy tűnik, hogy továbbra is több döntési központ létezik az országban, s az intézkedések gyakran ellentmondóak. Egy tartományt vagy körzetet viszonylag könnyen le lehet csendesíteni, de igazán csak akkor lehet rendezni és konszolidálni az iráni állapotokat, ha különbséget tesznek barát és edlen- tég kötött, ha egységes, a demokratikus népi forradalom szellemének megfelelő irányítás alakul ki. Érdeklődést kelthetett a hír, hogy a nyolcva- aadiik életévéhez közeledő 1 hóméin i kimerültsége miatt átmenetileg visszavonult a Somogyi Néplap közélettöi; egyes nem hivatalos források szerint alaposan át akarja gondolni a tennivalókat, amelyekből nincs hiány az országban... 7 Mire utalnak a Közép- Amerikából érkező jelentések? A keskeny közép-amerikai földnyelv, a maga hat országával — ahogyan Washingtonban emlegették őket: ba- nánköztánsaságaival — ritkán szokott a világpolitikai érdeklődés előterében állni. Most mégis egyszerre két pontjáról, Sál vadőrből és Nicaraguából érkeznek sűrűn a vái- ságjelentések. Salvadorban gerilla-akciók sora zajlott; , s a hatóságok újabb megtorlásai (belelőttek a tüntető tömegbe és csaknem húsz személyt megöltek) még inkább felkavarták a szenvedélyeket. Nicaraguában, ahol tavaly február óta rendszeresen napirenden vannak a Sandinista Felszaibadí- tá&i Front katonai jellegű akciói, a héten az egész országra kiterjedt a háború. Az ellenzék mindkét országban kényszerűségből nyúlt fegyverhez, mert a diktatúrák elzárták a politikai rendezés lehetőségeit, s a jelek szerint mindent egy lapra tesznek fel, vagyis a következőkben is a fegyverek feleselnek majd egymással. A nagy kérdés, hogy a kritikus helyzetbe jutott népellenes diktatúrák ügyében mit tesz az Egyesült Államok. Washington hivatalosan az emberi jogokat, a szabad népakarat kifejezésre juttatását hirdeti, ám nem egyszer választotta egy csúf ábrázatú szövetséges bizonyosságát a lehetséges változás bizonytalanságával szemben. A somo- I zák és társaik soká nem maradhatnak víz felett amerikai támogatás nélkül; Washington pedig valahogy úgy cselekedett, hogy tüntetőleg elfordult, de azután mégis csak odahajította a mentőövet. Vajon miként fognak majd most I cselekedni. Hiszen nehezen • lehetne vitatni, hogy a Salvadort és nicaraguai diktátorok ugyancsak fuldokolnak... I Réti Ervin KÖZÖS NYILATKOZAT n. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széles körű véleménycserét folytatott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelési, amelyet a Varsái Szerződés tagállamai 1978 novemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi helyzetről. Az Európában és a világban végbemenő kedvező irányú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a —hidegháború- korszakának visszaállítására törekvő imperialista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nemzetközi enyhülés alapjait. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is ‘ mindent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősödjék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná váljék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi állam kössön szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhülés előmozdításában és az európai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelenleg is megvalósuló bizalomerősítő intézkedések kú egéSzítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légihadgya- karlatokat, az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagy méretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének új jelentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mindezen javaslatok érdemi áttekintésóre és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbön álló aláírása a hadászati támadófegyverek korlátozásáról. rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbelépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny, korlá" tozásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres előrehaladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor, hogy a javaslatokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valameny- nyi elvének és megállapodásának következetes és teljes valóraváltása az európai és t az egész nemzetközi helyzet további javulását szolgálja Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten résztvevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműköd,és szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke. a jószomszédság és az együttműködés erősödjék a Balkán- félszigeten. Kifejezték reményüket: a balkáni népek nem engedik ímeg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkéyé váljék az enyhüléssel és a békével szembenálló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak* az arab országokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael körött megkötött arabellenes különbékót. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültséggócok létrehozását, háborús konfliktusok kirobbantását célzó hegemonista. terjeszkedő politikája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a SzovjetKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tátikám trniő Ismét megerősíti Internacionalista szolidaritását a kínai agressziót bátran visszaverő hős vietnami néppel, és valamennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely DéUoelet- Az&ia békéjének helyreállítását és biztonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támogatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcukban. A küldöttségek kiemelték az ei nem kötelezett mozgalom poeitív szerepét ebben a harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb hozzájárulás lesz a nép>ek békéjének és biztonságának erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikái a elleni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásukat hogy a jövőben is minden módon elősegítik a szocialista közösség testvéri országai külpolitikai együttműködésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világpolitikai légkör egészségesebbé válásának hatalmas mozgató ereje. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedéseket tesznek a Varsói Szerződés szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható eszközének — erősítésére. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkásmozgalom nemzetközi szerepe és befolyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országpk kommunista és munkáspártjainak kezdeményezései és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések kerültek a világ- politika középpontjába, mint a termonukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, a békés egymás mellet élés elvének megerősítése a különböző társadalmi rendszerű államok körött, a he- gemonizmus elleni harc, a gyarmatai tás és a faji megkffióríböztetéfl " megszűntetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő tesitvérp>ártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztályharc, mind a szocialista átalakulás általános törvényszerűségeit, mind pedig az adott országok konkrét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait A magyar és, szovjet kommunisták következetesen sík- raszállnak valamennyi kommunista és munkáspárt elvtársi együttműködésének fejlesztéséért az egymás közötti viszony azon általánosan elfogadott elvei alapján, amelyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozókon dolgoztak ki, beleértve az 1976-os berlini értekezletet is. A tárgyalások résztvevői rámutáttak a testvérpxártok internacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az össze- forrottság erősítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, mint korábban, a jövőben is mindent megtesz. * * • A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fejezte ki a szívélyesség, a testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés légkörében, az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden. megvitatott kérdésben megnyilvánuló egysége jegyében lezajlott tárgyalások eredményei felett. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió piárt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmélyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, és újabb hozzájárulás a szocialista közösség megszilárdításához. L. L Brezsmyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfogadták. Budap>est, 1979. június 1. Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke A szovjet sajtó L. I. Brezsnyev látogatásáról Valamennyi központi szovjet lap első oldalán közli szombaton a Leonyid Brezs~ nyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának befejez- téről szóló jelentéseket. Beszámolnak a lapok a tárgyalások befejezéséről, a dokumentumok aláírásáról, a szovjet küldöttség tagjainak látogatásáról Kelenföldön. Teljes szövegben közlik Leonyid Brezsnyev és Kádár János televíziós beszédét, fénykép»es tudósításban, számolnak be a szovjet küldöttség elutazásáról és a moszkvai visszaérkezésről. »A szovjet—magyar barátság megbonthatatlan-«, »Az eszmék és célok egysége« — ilyen és ehhez hasonló címekkel közlik a lapok a jelentéseket, s egyúttal beszámolnak a budapesti tárgyalások világvisszhangjáról is. Terjedelmes összefoglalást közöl a Pravda különtudósí- tói, J. Grigorjev és A. Karpi- csev tollából. Cikkük megállapítja: a küldöttség látogatása újabb nagy hozzájárulás volt a barátság elmélyítéséhez a két párt, a két ország, a két nép körött. Az idén ez már a második legmagasabb szintű szovjet— magyar találkozó volt — írják a többi körött a Pravda tudósítói. — A testvérpártok, a testvérországok vezetőinek ilyen eszmecseréi, tárgyalásai már régóta jó hagyománnyá váltak. Lehetővé teszik, hogy mélyrehatóan elemezzék a szerződések megvalósításának menetét, tapasztalatcserét folytassanak, megoldják azokat a kérdéseket, amelyek a szocializmus és a kommunizmus építésének menetében merülnek föl, összehangolják nemzetközi tevékenységüket. Minden ilyen találkozás, így a Budapesten most véget ért tanácskozás is, nagy jelentőségű mind a kétoldalú kapcsolatokban. mind pedig nemzetközi téren is. A legfelsőbb szintű szovjet látogatást Magyarországon nagy nemzetközi jelentőségű eseménynek tekintik — hangoztatja az SZKP lapja. — A látogatás dokumentumában, a szovjet és a' magyar vezetők beszédeiben értékelték a nemzetközi helyzetet, az idő- szei u problémákat, meghatároztak a békéért vívott harc halaszthatatlan fontosságú feladatait. Általános megelégedést keltettek a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásának, a Budapesten a kölcsönös megértés és a felek teljes nézetazonossága jegyében megtartott - tárgyalások gyümölcsöző eredményei. Üj, fontos fejezet született a szovjet— magyar barátság és együtt-, működés történetében. A szovjet rádió és a tele-' vízió reggeli híradásaiban változatlanul nagy terjedelemben tért vissza a pénteken zárult látogatásra. A rádió és a TASZSZ hírügynökség jelentései foglalkoztak Leonyid Breznyev és Kádár János rádió- és televízióbeszédének viláévLszhangjával j> i Salvadorban a baloldali Népi Forradalmi Tömb hívei tüntetésen tiltakoztak a reakciós kormányzat elnyomó intézkedései ellen. v/
