Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
/ Losonczi Pál és Kurt Waldheim üzenete Megkezdődött a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Of világrész képviselőinek részvételével szombaton mrg- kezdle munkáját a nen>zelko/.t gyermekév budapesti fóruma. A Parlament kongresszusi termében megnyitott tanácskozáson, amelynek kezdeményezője és rendezője a Magyar Népköztársaság kormánya, a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködésről, s ennek tennivalóiról váltanak szót. A nagy jelentőségű eseményre elküldte delegátusait az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ számos szakosított szervezete, valamint több mint ”0 ország kormánya. A nemzetközi fórum szombati megnyitójának diszeinók- ségében foglalt helyet Estefanja Alánba Lim asszony, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ gyermekévi különmeg- bízottja, Amadou'Mahiar M’Bow, az UNESCO főigazgatója, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete több más tisztségviselője. Hazánk képviseletében a díszelnökség tagja volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságának elnöke. Péter János, az országgyűlés aleinöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Markója Imre igazságügy-miniszter, Polinszky Károly oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. A tanácskozást Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a nemzetközi fórum diszelnöksegének elnöke nyitotta meg, üdvözölte a résztvevőket, a legkülönbözőbb országokból érkezett tudósokat, politikusokat és más személyiségeket, a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetőjét és tagját, majd bejelentette: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a fórum fővédnöke üzenetet intézett a nemzetközi gyermekév e rangos eseményéhez. Az üzenetet Nádor György, i az Állami Ifjúsági Bizottság titkára olvasta fel. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm a nemzetközi gyermekév budapesti nemzetközi fóruma valameny- nyi résztvevőjének, a gyermekek sorsáért, jövőjéért egyetemes felelősséget érző kormányok, nemzetek és nemzetközi szervezetek itt jelenlévő igen tisztelt képviselőinek. Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy fővárosunkban kerülhetett megrendezésre e nemzetközi fórum, a gyermekek jogaival foglalkozó tanácskozás, A Magyar Népköz- társaság — híven társadalmi rendünk humanizmusához — [ magáévá tette pz Egyesült ! Nemzetek Szervezete határozatát, felhívását a nemzetkö- I zi gyermekévről. Az 1979-es J esztendő nemes céljainak va- ■ lóra váltása érdekében az í egész magyar társadalom leg- I jobb tudása és akarata szerint j munkálkodik. [ Az emberiség előrehaladásának legfőbb biztosítéka a béke, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés elmélyítése. Mindenekelőtt ettől függ a jövő1 generációjának, a gyeri mekeknek a boldogsága, örömteli élete is. Meggyőződésem, hogy e tanácskozás elmélyítheti e felelőséget, hozzájárulhat a világ gyermekei helyzetének jobb megismeréséhez, a nemzetközi megértéshez, és elősegítheti a közös cselekvés ügyét. Kívánom, hogy a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövője érdekében folyó tanácskozásuk eredményes munkát végezzen : segítse elő a gyermekek jogainak érvényesülését a világ minden országában, járuljon hozzá az ENSZ által meghirdetett nemzetközi gyermekév magasztos céljainak megvalósításához. Kívánok a fórum munkájához sok sikert, minden résztvevőjének eredményekben gazdag tevékenységet, hogy a gyermekek boldogabbak legyenek mindenütt a világon! Ezt követően Estefanja Aidába Lim asszony Kurt Wald- neimnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának üzenetét tolmácsolta a fórum résztvevőinek. — A magyar kormánynak az a kezdeményezése, hogy megszervezi ezt a nemzetközi fórumot, különösen időszerű és helyénvaló, mivel ebben az évben lesz 20 esztendeje annak, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése egyhangúlag megszavazta a gyermekjogok deklarációját — hangsúlyozta az üzenet. A gyermek a mi legértékesebb erőforrásunk; a gyermeké az emberiség jövője. Ha teljesíteni akarjuk az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt ígéretet —, hogy tudniillik a következő nemzedékeket megmentjük a háború csapásától, s »előmozdítjuk a társadalmi haladást és a magasabb életszínvonal elérését« —, nem hagyhatunk gyermekeinkre örökül szükséget és viszálykodást. Parancsoló szükségszerűség tehát, hogy elismerjük jogaikat és kielégítsük különleges szükségleteiket a melegség és az érzelem, a megfelelő élelem és lakás, az alapvető egészség- ügyi szolgaltatasok és olyan nevelés iránt, amely az ónmegvalósító és alkotó életre készíti őket elő. Ma — 20 esztendővel a gyermekek jogainak deklarációja után — e szükségletek közül még sok vár kielégítésre a világ különböző részein. A nemzetközi gyermekév politikánk irányítóinak, az újrakezdés lehetőségét adja. azt a lehetőséget, -hogy felülvizsgálják terveiket és megújítsák elkötelezettségüket egy olyan ügy iránt, amely központi jelentőségű az emberiség sorsára. Meggyőződésem, hogy tanácskozásaink hozzájárulnak ahhoz, hogy hamarabb eljöjjön a nap, amikor a gyermekingok deklarációjában foglalt 10 alapelv már nem cél lesz, hanem valóság. Ezután Amadou Mahtar M'Bow, az UNESCO főigazgatója köszöntötte a nemzetközi fórumot, majd Almamy Sylla, az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-he- J lyettese tolmácsolta Eduard Szauma, a FAO főigazgatója, L. A. Kaprijo, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója üzenetét. Theo C. Bőven, az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi irodájának igazgatója szintén üdvözölte a fórumot. Ezt követően Aczél György emelkedett szólásra. Aczél György, a Magyar Népköztársaság kormánya és a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottsága nevében köszöntötte a budapesti nemzetközi fórum részvevőit. Örömmel szólt arról, hogy kormányunk kezdeményezésére az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított szervezeteinek, valamint a résztvevő országok kormányainak támogatásával hazánk fővárosa adhat otthont a tanácskozásnak. — A történetemben a küzdelem a gyermekekért, helyzetük megjavításáért és jogaik érvényesítéséért mindig egybeesett a haladás ügyével — hangsúlyozta a Miniszter- tanács elnökhelyettese. — Ezért kiemelkedő eseményként tartjuk számon az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szó.o 19ö9-es nyilatkozatai. — A gyermekek jogairól folytatott nemzetközi tanácskozásunkon nem íeledkezhe- tümc meg arról, hogy ma a vhág naponta egymialiárd dollárt költ fegyverekre. Jó len» ne, ha ez az összeg minél előbb és minél jelentősebben csökkenne. Több jutna emberibb, nemeseöb célokra. több a gyerekekre, mindenekelőtt az éhező országok gyermekeinek megsegítésére. Csak abból indulhatunk ki, hogy az emberiség számára nincs más alternatíva, mint a béke, az enyhülés. A világ közvéleménye örömmel értesült arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a békés egymás mellett élés szellemében, a fegyverkezési versenyt egy újabb egyezménnyel, a SALT—II. aláírásával készül korlátozni. Hogy éppen itt, Budapesten, Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke mostani látogatása során közös tennivalóinkról szólt: óvni és erősíteni kell a békét, lehetővé tenni a világ népei számára, hogy erőfeszítéseiket és erőforrásaikat teljes mértekben az alkotás céljaira összpontosíthassák. Akkor majd valóban széles távlatok nyílnak az emberiség társadalmi fejlődése előtt Ezért további előrelépést sürgetünk a katonai enyhülés, a békés egymás mellett élés minden területén, a gyermekek, a jövő érdekében. — Kérem önöket s önökön keresztül mindazokat akik felelősséget éreznek az emberért, az emberiség jövőjéért: viseljék szívükön a világ gyermekeinek sorsát; annyi törődéssel és szeretettel cselekedjenek értük, ameny- nyit saját fiaik, lányaik iránt éreznek — mondotta a többi között Aczél György, majd eredményes munkát kívánt a fórum részvevőinek. A nagy tapssal fogadott beszéd után a magyar gyermekek küldöttei piros, fehér, rózsaszín szekfűből, fátyolvirágból kötött csokorral kedveskedtek a delegátusoknak, szakértőknek, vendégeknek. Vasárnap a tanácskozás részvevői felkeresik a budapesti gyermekhét rendezvényeit, s ellátogatnak a zánkai úttörővárosba. A fórum hétfői programjában a plenáris ülés általános vitájának folytatása és a három szekció ülése szerepel. (MTI) Elmúlt a május, de nem jött az eső, amelyet a nép — növényt nevelő hatása miatt — az arany értékéhez hasonlít. A nevelő május cserepes földet hagvott az érlelő júniusra: a féli fagyoktól meggyötört Olaszosokat most a kánikulai nap perzseli. szikkasztja. Az ősziárpatáblákon itt-ott már kényszersárga foltokat lehet látni. A kukoricák leveleit is összesodorta a perzselő napfény, és a kertészetekben is nagyon hiányzik az eső. Azt mondják: emberemlékezet . óta nem volt olyan forró és száraz május, mint az idei. A csapadékhiány hatását mindenütt érezni. A hónap első felében még bő termés ígéretével csalogatták a mé- heket az akácerdők. nektárt azonban a szárazságban nem termeltek a hófehér virágfürtök. Néhány napig dacoltak ugyan a csapadékhiánnyal, aztán megégve, élettelenül szinte egyik napról a másikra a földre hullott a sok fehér szirom. A méhészek álma nem vált valóra: most már csak a harsban bízhatnak. Hátha virágzása idején kedvezőbb lesz az idő és bővebb a mézhordás. A kánikulában hirtelen magasra szökött a vízfogyasztás. A megyeszékhelyen —■ 1 sok évi szünet után — a felhasználás korlátozását kellett elrendelni. A hét közepe óta büntetik azt, aki kertet locsol, ivóvízzel járdát vagy autót mos. Az intézkedést leginkább ott értették meg, ahol' — főleg a csúcsidőszakokban — csak hörög, nem is csöpög a csap, de máskor is gyakran van hiány vízből. A megye- székhely után a Balaton-par- ton húzódó regionális vízvezeték üzemeltetője — a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat — is azt kérte az ott élő) emberektől, hogy takarékoskodjanak a vízzel. Indoklásul elmondták: -•az üdülőterületek vízfogyasztása jelentősen meghaladja a tavalyi nyáron tapasztalt legmagasabb értéket. A vízmüvek a háztartások igényeit zavar nélkül képes kielégíteni, de a kertek locsolásához fölhasznált — a teljes fogyasztás több mint 30 százalékát kitevő — vízmennyiséget csúcsidőben képtelen eljuttatni a felhasználókhoz. Ezért az esti órákban elsősorban a magasabb területeken fekvő fogyasztók tapasztalják a nyomáscsökkenést vagy az időszakos vízhiányt«. A fő téma a hétvégén is az időjárás lesz. Az időjárás, amely ezreket csalogatott a Balaton déli partjára és a strandokra. A Kaposváriak egyébként tegnap strandolhattak először, mert korábban nem töltötték föl Ti medencét; a tél nyomait a májusi kánikulában tüntették el. Ma tehát — minden bizonnyal — csúcsforgalom lesz a strandon is, mint ahogy csúcsforgalomra számítanak a Balaton-par- ton. Ezek a kánikulai napok egyben főpróbát is jelentenek: a kereskedelem és vendéglátás most vizsgázik, hogy miként készült föl a várható nagy vendégforgalomra. Több vendégre számítottak a hét végén Barcson is. Megkezdődött ugyanis az Ifjú Gárda szemleje. Akik a Május 1. parkerdőt megtöltő sok fiatal láttán nem gondoltak volna a szemlére, azokat az út fölött kifeszített transzparensek figyelmeztetlek #rre. Á versenyek Barcson ma fejeződnek be. A múlt héten viszont befejeződött már a somogyi műszaki és közgazda- sági hónap eseménysorozata. A héten — kedden ■J— »hivatalosan« is bezárják a tanácskozást. Somogy vendége volt e héten Pozsgai Imre kulturális miniszter. Kulturális intézményeket látogatott meg, a megye vezetőivel a somogyi köz- művelődés helyzetéről tárgyalt, majd aktívaértekezleten' beszélt a kulturális élet időszerű kérdéseiről. A megyei tanács mezőgazdasági albizottsága a héten azt vizsgálta, hogy »az ötödik ötéves terv élelmiszeripari fejlesztései miként válnak valóra. Egyebek között megállapították, hogy a Kaposvári Húskombinát tőkéskivitelezésben épülő sonka-konzervüzemében az építési munkák 80 százaléka készült el. a technológiai berendezéseknek pedig 60 százalékát szerelték föl. A magyar kivitelezők által készített járulékos beruházások többsége is elkészül a tervezett határidőre. A legteszitettebb a tempó a kazánház építésénél. Egy munka viszont sikeresen befejeződött: a béke—füredilakótelepen megtörtént a 80 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde műszaki átadása. Ezen a lakótelepen ez lesz a második gyermekintézmény. Dr, Kercza Imre Embert formáló hivatás Pedagógus nap. , Vtráperdőt varázsol ilyenkor a diákok hálája és a szülök figyelme a katedrákra. A peiUigogusoic — a szülői es a gyermeki köszönet apró figyetmessegeit kapjak sűrítve, együvé vonva. S ez a szerelő figyelem, bármi megszokott is egy-egy dolgos nevelői elet ritmusában — az egyik legszebb jutalom évi fáradságukért, áldozatos munkájukért. A nevelők türelmes és sokat dolgozó tagjai a társadalomnak. Sokszor szinte erejüket megnaladó munkát végeznek, hiába szabályozta munkaköri kötelességüket figyelemreméltó szakszervezeti—minisztériumi ajánlás. És nem egy hétig, egy hónapig vállalják az élet feszítettebb tempóját, hanem esztendőkön, évtizedeken át. Ezrével dolgoznak az iskolákban s más intézményekben. Legtöbbjük mentes a közönytől, vállalkozik az újra, idejét és energiáját merctlenül adja. Nincs felnőtt, aki valahol, az emlékezet mélyén ne őrizne legalább egy maradandó, kedves és kicsit nosztalgikus emlékképet tanulmányainak, iskolájának egyik vagy másik pedagógus egyéniségéről. Lehet az emlékkép az első tanítóhoz fűződő, lehet későbbi esztendők nagy tudású, európai hírű professzorának szavaihoz igazodó. Egy bizonyos. A felnőtté, a tisztességes emberré válás, a nevelés útján — nevelőink egénisége áll. Jóké és még jobbaké, másutt középszerűéké vagy éppen kicsiny képessegü- eké és emberségűeké — kinek mit adott a szerencséje vagy kevésbé jó sorsa. Nevelnek és' alakítanak bennünket, sokszor egészen az ifjúkor múltáig. Aki avatott ismerője, felkent tudója a nevelésnek, érti legjobban: örök adósságokat, visszakaphatat- lan kamatokat gyűjt ez a munka. Pedagógusnak — óvónőnek, tanítónak, tanárnak lenni ma sem tartozik a legirigyel- tebb foglalkozások közé. S aki távolról pillant csupán e pályára, kevéssé tudja, még kevésbé érti, mi kölcsönzi mégis az új nemzedékek számára a toborzó varázsát katedrának, a nevelésnek. Talán — az emberformálás öröme. Amit megsejt már a főiskolás, a képzős s amit sejtjeiben hordoz élete utolsó órájáig az igáin nevelő. Tanévet zár nemsokára, alig két hét múlva valamennyi iskolánk. Nem könnyű tanévet. S ha felidézzük a korábbi esztendők köszöntőinek sorát, ez a „nem könnyű" kifejezés vissza-visszacseng mindegyikből. Az okok többrétüek. Feltétlenül közéjük sorolandó az az ismeretanyag-módosulás és mennyiségi gyarapodás, amely már esztendőkkel korábban a tantervi, és tananyag korszerűsítés folyamatának gyorsítására késztette az oktatáspolitika irányító szakembereit. De változásokat sürgetett a módszerek korszerűbbé tételének szükségessége, az oktatás gyakorlatibbá tétele, a korhoz történő igazodás megannyi parancsa. Mindez gondokkal, újabb és újabb pedagógiai feladatok megoldásával jár és járt együtt. Részben máris alkalmazzák iskoláinkban az újabb és korszerűbb tanterveket. Ebben a tanévben kezdték meg a bevezetését, folyamatosan az általános iskolákban, szeptemberben már a gimnáziumok kerülnek sorra. Megkezdték működésüket — ugyancsak ebben » tanévben —, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák, mely nagy lépést jelent a középfokú oktatás korszerűsítésében. Ez a tanév volt a „vizsgája” a 11 napos munkarend bevezetésének az általános iskolákban s a további út kijelölésének. Ami korántsem az utolsó helyre kívánkoznék: a most záruló tanévben jelentkezett első, már komolyabb figyelmeztető hatásaival az alakuló demográfiai hullámhegy is — az iskolai diáklétszám gyarapodásától, a váltás, az iskolák „népességi” gondjaival. Utóbbi mindjárt jelzés arra, hogy szeptembertől sem várható könnyebbség közös iskolai dolgaink végzésében. Nem lesz kevesebb a pedagógusok tennivalója, és nem lesznek érezhetően jobbak — legalábbis a nagyobb településeken — a tanítás körülményei sem. Tanteremépítési erőfeszítéseink csak lassan enyhíthetnek a — szerencsénkre cs örömünkre — növekvő gyermeklétszám teremtette gondokon. Az új tantervek életbe lépése és begyakorlása is sok-sok újabb te- r dó forrása. Kísérletező kedvet és feszítettebb munkatempót, több önállóságot, ugyanakkor a tananyag elvégeztetésével összefüggően még több felelősséget is igényel a pedagógusoktól. Lassan beköszönt a vakáció, megint csak többezer nevelő segíti majd a szülők munkáját. A napközis táborokban, a nyári gyermeknyaraltatásoknál, sok-sok kellemes és hasznos szünidei foglalatosság szervezésénél változatlanul nélkülözhetetlen a jelenlétük. S ők — a több, mint százezer nevelő — szívesen adják pihenőidejük egy részét is a gyermekeknek. Nemcsak kötelességből, hanem a hivatástudat nemes indításából. Hiszen az életük a diákközösségeké is. A gyermekeké, akik az igazi pedagógusnak mindig és mindenkor az élet igazi értelmét, a hivatás kiteljesedését, a pálya szüntelen örömét jelentik. Amit értük tesznek: meghálálni és megköszönni sohasem tudjuk teljesen ■.. Várkonyi Margit
