Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
VW*G EQTESOCJ€TS«1 MtW R AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 128. szám 1979. június 3., vasárnap 1979. június 14-re összehívták az országgyűlést X Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1979. június 14-én csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. (MTI) Testvéri szövetségben KÖZÖS NYILATKOZAT a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről A magyar—szovjet tárgyalások befejeződtek; a közös közlemény mondatai összefoglalják a megbeszélések lényegét. A teljes egyetértés, a kérdések azonos vizsgálata az alap — aztán ha valaki megkísérli a szovjet—magyar párt- és állami tárgyalások témáit fontossági sorrendbe rakni, bizonyosan az első tárgykörök között említi majd azt a megállapítást, hogy a két párt »tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére« — azaz alapvető fontosságúnak mondja a testvérpártok internacionalista szolidaritásának állandó növelését. A legmagasabb szintű megbeszélések valóban az egész világon megszólaló visszhangjában volt egy elem, amelyre érdemes külön is felfigyelni. Baráti országok sajtója csakúgy mint a nyugati tudósítók, szónoki fordulatnál, udvariasságnál jóval többnek tekintették, hogy a vendég, Leonyid Brezsnyev, jónéhányszor utalt Budapest politikai szerepére. Valóban: aki ma napjaink történelmének eseményeit kísérli meg összefoglalni, irányzatait próbálja elemezni, szükségszerűen korszakváltó jelentőségű tettnek értékeli az európai biztonsági értekezlet záróokmányát. S ehhez szorosan odatartozik, hogy ennek előzménye a szocialista közösség országainak emlékezetes budapesti felhívása volt. De Leonyid Brezsnyev Budapestet említette, mint a holnap felé vezető út lényeges állomását akkor is, amikor a szocialista külügyminiszterek mipapi felhívását idézte. Most, néhány nappal ezelőtt a katonai enyhülés megvalósítására, a hidegháború maradványainak végső eltakarítására hívtak fel újra a mi fővárosunkból a Varsói Szerződés külügyminiszterei — s ahogy Leonyid Brezsnyev megjegyezte, nem más leszerelési kezdeményezések, tárgyalások, meglévő fórumok helyettesítésére, hanem éppen azok elevenebbé tételére javasolja az új budapesti kezdeményezés az új összeurópai értekezletét. »A Bécs előtti állomás» — jegyezte meg szellemesen, az időbeli és a földrajzi fogalomra egyaránt gondolva az egyik nyugati rádiókommentátor a magyar fővárosban lezajlott fontos politikai tárgyalásokról. Valóban így van. Mindazok a megnyilvánulások — Kádár János beszédei, más magyar felszólalások —, amelyek a Brezs- nyev-látogatás napjaiban elhangzottak magyar földön, nemcsak a szovjet politika általános békeszándékait hangsúlyozták. Mindenütt szó esett a hónap közepén sorrakerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kidolgozott újabb, immár második szovjet—amerikai megállapodás aláírásáról. S amikor Leonyid Brezsnyev azt mondta, hogy a szovjet fél kész aktív, konstruktív párbeszédre a világpolitikai tárgykörök mindegyikében, nagyon is konkrét, nagyon is időszerű kérdésekre gondolt. A világ képes és köteles a politikai enyhülés kétségtelen — bár bizonyos körök által fenyegetett — művét teljessé tenni a katonai enyhüléssel. Ha Budapest »a Bécs előtti állomás«, nekünk magyaroknak külön is jó okunk van örömmel és elégedetten összegezni az elmúlt hét magyar—szovjet csúcstalálkozójának eredményeit. Utalhatunk itt mindenekelőtt arra, amit Kádár János úgy fejezett ki, hogy újra hangoztatva elveink, céljaink, érdekeink közösségét, a teljes nézetazonosságot, a forradalmi hagyományok folyamatosságában, történelmi perspektívában ábrázolta a testvéri szovjet—magyar viszonyt S idézhetjük Leonyid Brezsnyev megállapítását arról, hogy egy-egy ország »megismételhetetlen vonásai«, sajátosságai figyelem- bevétele nélkül lehetetlen egészséges együttműködést kialakítani, kölcsönös megelégedéssel rendezni ezt vagy azt a problémát« Alighanem a Brezsnyev-látogatás talán leglényegesebb két mondataként kell megjegyeznünk a díszvacsora pohárköszöntőjében mondottakat: »a szovjet—magyar együttműködés normájává vált, hogy figyelemmel, a szó szoros értelmében jó szándékkal kezeljük egymás sajátosságait Sőt, mi több, barátaink érdekeit és gondjait mindany- nyian a magunkénak érezzük és sajátjainkként figyelünk azokra.« Nyílt sző, világos beszéd szólt a hazai holnapról is az elmúlt napokban. Amikor Kádár János rádió- és tele- víz.,beszedőben az elért hatalmas eredmények mellett az előttünk álló útszakasz új, nehezebb, bonyolultabb feladatairól beszélt Olyan kérdésekre utalt amelyekkel m mindennapi munka, a gazdasági építés hétköznapja mind gyakrabban tesz fel. A politikai témák mellett átfogó véleménycsere zajlott Budapesten a magyar—szovjet távlati gazdasági együttműködés fő irányairól. Amikor a közös közlemény külön is kiemeli, hogy »a felek szükségesnek tartják az együttes tervezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését« — nem egyszerűen az 1990-ig szóló hosszú távú program befejezésének meggyorsítására hívnak fel, hanem arra is, hogy a műszakitudományos együttműködéshatékonyságának növelésével is erősítsék a két ország sokoldalú gazdasági kapcsolatait. Változó világ új Jelenségei, új problémái, új és bátor megközelítéseket, feleleteket követelnek. Szilárd és egyértelmű ideológiai megalapozás kell ezekhez a feleletekhez és ezért is utal a közlemény a magyar—szovjet ideológiai együttműködés fontosságára. Hogy a nem könnyű feladatokkal megbirkózzunk, a legnehezebb kérdésekre is megadhassuk a kor és a szocialista eszmék által megkövetelt legjobb választ, a szocialista közösség egységének, együttműködésének erősítését kell szolgálni. Ennek s mindenekelőtt a magyar—szovjet viszony szilárdságának volt világos, részletes kifejezője a szovjet párt- és kormányküldöttség eredményes magyarországi látogatása, ,'' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Mi- nisiztertanácsának meghívására Leonyid Iljics Brezsnyev- nek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének vezetésével 1979. május 30. és június 1. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének párt- és kormány- küldöttsége. A szovjet küldöttséget mindenütt forró, baráti légkörben fogadták, amely hűen tükrözte Magyarország és a Szovjetunió, az MSZMP és az SZKP megbonthatatlan egységét, szolidaritását és kifejezte a magyar és a szovjet nép mélységes tiszteletét egymás iránt. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége bensőséges keretek között találkozott a magyar munkásosztály képviselőivel a Parlament épületében, ahol L. X. Brezsnyev átnyújtotta • az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának. A küldöttség megtekintette a magyar főváros néhány új létesítményét, ismerkedett a fejlett 'szocialista társadalmat építő testvéri magyar nép életével. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vett: — magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának edső titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi- zpttságának tagj a, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság elbő titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Valamint Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettesei, és Roska István kül ügy miniszter- helyettes; — szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. a „Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. U. Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, I. V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja Ukrajna Kommunista Pártja I Lvsvi, Jeruieti Baatoáaáaak első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagja az SZKP KB osztályvezetője, A. I. Blatov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az SZKP KB konzultáns csoportjának vezetője, V. G. Makarov, a Szovjetunió külügyminiszterének főtanácsadója A tárgyalások résztvevői megvitatták a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányait, véleményt cseréltek a békéért és a nemzetközi enyhülésért folytatott harc, ’faíamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó magyar nép nagyra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak valóraváltásá- ban elért nagyszerű eredményeit. A magyar fel elismeréssel szólt arról, hogy a szovjet nép lenini kommunista pártja vezetésével korszakalkotó eredményeket ért el a kommunista társadalom építésében. A Szovjetunió tapasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásában, elvi jelentőségűek az egyetemes társadalmi haladás számára. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kiemelkedő szerepet játszik a világbéke megőrzésében, a népek harcában a társadalmi haladásért és a • nemzeti függetlenségért. A Szovjetunió és az SZKP következetes mtemacionalisita politikát folytat, amely korunk forradalmi erői — a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom — egységének erősítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy barátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót, és bizton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a magyar dolgozók jelentős sikereinek, amelyeket az MSZMP XL kongresszusán kijelölt nagy feladatok való- raváltásában elértek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom építésének, a munkásosztály, a szövetkezeti .parasztság és az értelmiség szövetsége erősítésének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Magyar Népköztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságának megszilárdításához, a népek nemzeti és társa'dalmi felszabadító harcához. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjetunióihoz fűződő internacionalista, elvtársi és testvéri viszonyát. L A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt» és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi látogatása alkalmából kötött, majd az ezt követő legfelsőbb szintű találkozókon továbbfejlesztett és konkretizált elvi megállapodások valóraváltá- sának menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus.—Jeni- nizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar—szovjet szövetség hatékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialisita közösség összeforrottságának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrott- sága. A rendszeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék gazdagítják a két párt tevékenységét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jellemző mély kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szántén hozzájárul a pártkapcsolatok további szélesítéséhez, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és társadalmi szervezeti kapcsolatainak és együttműködésének bővítéséhez. A küldöttségek vélemény- cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati gazdasági együttműködésének fő irányairól. Megállapították, hogy az áru-, csereforgalom dinamikus növekedése, a termelési együttműködés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájárulnak Magyarország és a Szovjetunió nép- giazdasági feladatainak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányfőinek a közelmúltban lezajlott találkozóján kidolgozott megállapodások valóra- váltása előmozdítja a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elmélyítését. A telek szükségesnek tart,: ják az együttes tervezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését. Kiemelték annak fontosságát, hogy mielőbb fejezzék be a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gazdasági ágazatait felölelő termelési kooperáció és szakosítás 1990-ig szóló hosszú távú programjának kidolgozását. Jelentős eredmények jellem“ zik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudományos együttműködését A felék időszerű feladatként jelölték meg a közös tudományos tevékenység népgazdasági hatékonyságának növelését és még szorosabb összehangolását a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok követelményeivel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köztük az energia- és nyersanyaggondok megoldásában. Megállapították, hogy az ösz- szefogás nagyszerű példája a KGST-tagáilamok többezrea építőkollektívájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembehelyezett Szövetség gázvezeték, a Viny- nyicát és Albertirsát összekötő, magasfeszültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös erőfeszítéseinek hagy előnyét a gazdaságban, á tudományban és a technikában. A felek határozott intézkedéseket tesznek a* jövőben is a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóraváltásá- ra, cselekvőén részt vesznek a KGST tagországok hosszútávú együttműködési céLprogram- ■jainak megvalósításában. Magyarország és á Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szenteltek a magyar- szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönösen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együttműködését. A látogatás során aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesítésére és elmélyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdagodására. A két küldöttség megelége-' déssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a magyar—szovjet baráti társaság és a szovjet— magyar baráti társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledéséhez. (Folytatás a 2, oldalam)
