Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

yiLAG PROLETÁRJA!; E G Y E S 0 L J EJ E K I Ara: 1,20 Ft Somogyi Néplap AZ M S Z M PS OM O GY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 143. szám 1979. június 21., csütörtök Hazaérkezett pártküldöttségünk Befejeződtek a bolgár-magyar tárgyalások A dinamikusan fejlődő ma­gyar—bolgár gazdasági kap­csolatok alakulásában számot­tevő szerepet játszó. intéz­ményt keresett fel szerdán délelőtt a Kádár János vezet­te magyar párt- és kormány- küldöttség. Az MSZMF Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát és a társaságában lévő Todor Zsivkovot, a BKP Köz­ponti Bizottságának első titká­rát, az Államtanács elnökét nagy tapssal köszöntötték a szófiai Elektromos és Motoros Targonca Tervező Intézet ka­pujában összegyűlt dolgozók. A vendégeket Toncso Sak- rov gépgyártási miniszter ka­lauzolta végig a kísérleti mű­hely gépsorai, s a laborató­rium műszerei között. Kádár János nagy érdeklő­déssel figyelte a gépeket »gyötrő« próbapadokat: min­den targoncát, mielőtt az in­tézetet elhagyja, alapos terhe­léssel vizsgáztatnak. A jó mi­nőséget. bizonyítandó, a ma­gyar vendégeknek megmutat­ták azokat a klímakamrákat is, amelyekben a legszélsősé­gesebb h őmérsékletin gadozá ­sokat is állniuk kell a szállí- 1 ó-emelő berendezéseknek. A legtöbb típus a magyar gyá­rakban, üzemekben is jól is­meri. Még egy rögtönzött ter­mékszemle a csaknem ezer embert foglalkoztató intézel udvarán. A legújabb konst­rukciók mozgékonyságát, »tu­dását« mutatták be a magyar vendégeknek. Iván Karaivanov, a pártbi­zottság titkára és G corgi Gebrgiev igazgató tájékoztat­ta a magyar küldöttséget az intézet tevékenységéről, az ott dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulásáról. Az intézet munkásai ajándékkal búcsúztak: átnyújtották Ká­dár Jánosnak a legújabb konstrukciójuk, a Rekord—2 elnevezésű targonca makettjét. Kádár János és a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának emlékét az in­tézet vendégkönyvébe bejegy­zett sorok őrzik. Délben a bojanai reziden­cián aláírták a magyar—bol­gár kulturális és tudományos együttműködési megállapodást. A dokumentumot — amely újabb lendületet ad a tárgya­lások során is kedvezően fej­lődőnek értékelt kulturális, tu­dományos kapcsolatainknak és együttműködésünket további területekre terjeszti ki — Pú­ja Frigyes és Pétr Mladenov, a két ország külügyminisztere látta el kézjegyével. Szerdán délután. Kádár Já­nos vezetésével elutazott Szó­fiából a magyar párt- és kor­mányküldöttség. A zászlódísz­be öltözött szófiai repülőtéren Todor Zsivkovval az élen a baráti ország párt- és állami vezetői búcsúztatták az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát és a magyar delegáció tagjait. Szerdán hazaérkezett a Ma­gyar Népköztársaság párt- es kormányküldöttsége, amely Kádár János vezetésével hiva­talos, baráti látogatást tett Bulgáriában. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács eliyjfe Gyenes András, a A Ferihegyi repülőtéren Németh Károly üdvözli Kádár Já­nos t. Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, külügyminiszter. A küldöttség kíséretében volt Horváth László, a ‘Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Fodor László, Varga István, a KB osztályvezető-helyettesei. Roska István külügyminiszter- helyettes, Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes és Tóth Elek, a Külügyminisz­térium csoportfőnöke. A párt- és kormányküldött­ség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Brutyó János. »7, MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Borbély Sándor, Győri Im­re és Havasi Ferenc, az I MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárai, Keserű Jánosáé és Pullai Árpád, a Központi Bizottság és a kormány tagjai, Berccz János, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője és Rácz Pál külügyi államtitkár. Jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. • • * Bulgária légterét elhagyva Kádár János a kővetkező táv­iratot intézte Todor Zsivkov- hoz: »Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnö­kének. Kedves Zsivkov Elvtárs! A testvéri Bolgár Népköz­társaság területét elhagyva új­ból köszönetemet fejezem ki az elvtársi és baráti fogadta­tásért, amelyben a magyar párt- és kormányküldöttséget részesítették. Ez alkalommal is további sikereket kívánok önnek és a testvéri bolgár népnek a fej­lett szocialista társadalom épí­tésében,’ közös nemzetközi cél­jaink szolgálatában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meg­hívására 1979. június 13—20. között hivatalos, baráti láto­gatást tett a Bolgár Népköz- társaságban a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány­küldöttsége. A küldöttség Szófiában ma­gyar-bolgár barátsági nagy­gyűlésen vett részt, ahol Ká­dár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendegek ismerkedtek a bol­gár nép életével, a fejlett szo­cialista társadalom . építésé­nek eredményeivel. Ellátogat­ták a szófiai elektromos- és motoros targonca tervező in­tézetbe. A magyar küldöttsé­get bulgáriai tartózkodása so­rán mindenütt baráti és elv­társi légkörben fogadták. Ez híven tükrözte a Magyal- Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Kommunista Píirt, a Bolgár Népköztársaság, a ma­gyar és a bolgár nép hagyo­mányos, testvéri barátságát. A látogatás idejen megbeszé­lésekre került sor, amelyeken részt vett: Magyar részről: Kádár Já~ nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz- terianáce elnöke* Gyepes And-1 rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Púja Fri' gyes, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság bul­gáriai nagykövete. Bolgár részről: Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsánál: elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Uetr Mladenov, a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Dimilr Sztani- ser, a BKP KB titkára, Milko Balev, a BKP KB tag­ja, a BKP KB első titkárának, a BNK Államtanácsa elnöké­nek kabinetfőnöke, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztár­saság magyarországi nagykö­vete. I. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XT. kong­resszusa és a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, a fejlett szocialista társa­dalom építéséről. Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködésének eredmé­nyeiről, a világhelyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság kapcsolatai — teljes össz­hangban a két ország barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­désével — az élet minden te­rületén dinamikusan fejlőd­nek. Sikerrel válnak valóra a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1973. évi magyarországi láto­gatásakor és az azt követő felsőszintű találkozókon ki­dolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt meghatározó szere­pet tölt be a két ország haté­kony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép ba­rátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpár gyümölcsöző kapcsolatait. ■ A felek megelégedéssel szól­tak arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság' gazdasági, műsza­ki-tudományos együttműkö­dése a két állam érdekeinek megfelelően bővül és mélyül. Ebben fontos szerepet tölte­nek be a Magyar Nepköztar- ' saság és a Bolgár Népköztár- j saság kormányfőinek rendsze- , rés találkozói, továbbá a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság tevékeny­sége. (Folytatás a 2. oldalon.) fiz egyén érdekében, a köz favára Korom Mihály referátuma ORSZÁGOS KOMMUNISTA SPORTAKTÍYA Kommunista sportaktívára gyűltek szerdán a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában mondazok, akik az or­szág testnevelésében és sport- mozgalmában érdekeltek. A kommunista sportaktíva részvevőit, köztük az elnök­ségben helyet foglaló Borbán~ di János minisztereinökhe- lyettest Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője üdvözölte, majd felkérte Ko~ rom Mihályt, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meg a testnevelési és sportmozgalom helyzetét, fejlesztésének fel­adataival, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága 1979. március 27-i határozatában foglalkozó refe­rátumát. Korom Mihály elöljáróban emlékeztetett arra, hogy , a testnevelés és sport legfonto­sabb kérdéseivel foglalkozó országos kommunista sportak­tíva legutóbb 1 965-ben gyűlt össze, hogy csaknem másfél évtized elteltével szükségessé vált a kialakult helyzet átte­kintése, a megoldásra váró feladatok megtárgyalása és egységes értelmezése. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy .az MSZMP mindenkor a jelentő­ségének megfelelő figyelmet fordított és fordít a testneve­lés és sportügyere, mert azt nagy fontosságú társadalmi kérdésnek tartja. A párt mód­szeresen és rendszeresen fog­lalkozik társadalmunk e fon­tos területével és politikai ha­tározatával előmozdítja a to­vábbi fejlődést. Legutóbb ez ev márciusában tűzte napi­rendre a politikai bizottság a testnevelés és sportmozgalom időszerű kérdéseit. A továbbiakban rámutatott: A szemléletformálódás nyo­mán az utóbbi években min­den területen fokozott figye­lem fordul a tömegsportra, fo­lyamatosan nő a testedzésben résztvevők száma. így a si­keresen beindult Edzett ifjú­ságért lömegs.porlmozgalom- ban egy év alatt több mint 90U ezren szereztek valami­lyen jelvényfokozatot, nagy népszerűségnek örvendtek a tavalyi országos sportnapi rendezvények, idén pedig a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatos sportesemények. Az élsportban nagyszerű ereü- ményeket értek el a kajak­kenu, a vízilabda, a sakk, az asztalitenisz és a kötöttfogású birkózás képviselői, sok min­denben példát mutattak. Töb­bek között azzal, hogy azokon a területeken, ahol módszere­sen, rendszeresen felelősséggel és lelkiismeretesen foglalkoz­nak az ügyekkel, ott az ered­mény nem is marad el. Korom Mihály köszönetét mondott a Magyar Testneve­lési és sportmozgalom mind­azon részeseinek, a hivatásos és társadalmi munkásoknak, a sportolók nagy táborának, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez. — Tény' azonban, hogy a tö­megsportra még mindig nem jellemző általánosan a rend­szeresség, a folyamatos szer­vezés, — folytatja. — A ren­delkezésre álló létesítmények sokszor kihasználatlanok, az élsportban pedig számos sportágban nem tudtuk tarta­ni a nemzetközi szintet, né­hány jelentősebb egyesület eredményei az anyagi támo­gatás . emelkedése ellenére is visszaesett. Sok kívánni valót hogy magg után az edzők és sportolók kapcsolata, együtt­működése, a nevelőmunka, s nincsenek kellően hasznosítva a tudományos kutatások elő­revivő megállapításai. Követ­kezésképpen a jövőre vonat­kozó feladat: megszilárdítani és továbbfejleszteni a testne­velés és a sportmozgalom te­rén elért eredményeinket. Ha­tározottan és kövektezetosen fel kell lépni a haladást aka­dályozó tényezőkkel szemben, minden szinten és területen. Csakis így válik valósággá, hogy a testnevelés és sport mindinkább betöltse funkcióit a fejlett szocializmust építő társadalmunkban, az egyén érdekében és a köz javára. A testnevelésnek és a sportnak együtt kell haladnia az álta­lános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel job­ban járuljon hozzá a sokol­dalúan fejlett szocialista em­ber formálásához. Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sport- mozgalom fejlődését, tömeg­bázisát alapvetően az iskolai testnevelés ét> sportolás hatá­rozza meg. — A hagyományos úttörő olimpiát — az Oktatási Mi­nisztérium gondozásában — úgy kell tovább fejleszteni, hogy a fiatalok c nemes ve­télkedése még változatosabbá váljon. A párt, a társadalmi és mozgalmi szerveit, de kü­lönösen az úttörőszövetség az eddigiekhez hasonlóan adja­nak olyan segítséget, hogy az úttörő olimpia a korosztály legrangosabb versenye marad­jon. A KB titkára értékelte az Edzett ifjúságért tömegsport- mozgalmat, s hangsúlyozta: nemes gondolat az, hogy ifjú­ságunk a . szó valós értelmé­ben edzett legyen. Ezt követően, szó esett arról, hogy a fegyveres erők és tes­tületek tevékenyen kiveszik részüket a fiatalság testneve­léséből és sportjából. Egyrészt saját állományuk testedzésé­vel, másrészt az ifjúság szá­mára megnyitott létesítmé­nyeikkel, a sportszakember­képzésben való közreműködé­sükkel és még tömegsportver­senyek szervezésével is. Ezek­re a támogatásokkad a jövő­ben is számít a testnevelési és sportmozgalom. — A dolgozó fiatalok és felnőttek új, 1980-tól beinduló tömegsport-rendszere lesz a munkahelyi olimpia, amely­nek bevezetésére nemrégiben hozott határozatot a SZOT el­nöksége — hívta fel a kom­munista sportaktíva figyelmét Korom Mihály. — Ez a szak- szervezetek által irányított új tömegsportmozgalom is kap­jon meg minden támogatást a pártszervektől, a. KISZ-töl és az állami szervektől, hogy né­hány év alatt elsősorban a 26 éven felüliek tömegsport rendszerévé válhasson. A verseny, illetve élsport­ról szólva Korom Mihály az­zal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a ma­gyar sport helyzetét a nem­zetközi élvonalban, ahol pedig szükséges, ott minden erőfe­szítést meg kell tenni az él­vonalba való visszakerülésért. (Folytatás a 2. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents