Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

A Minisztertanács tárgyalta Regionális terv a Balatonról A héten fogadta el a Minisztertanács a balatoni üuülőkörzet regionális rende­zési tervét. Hazánk legjelentő­sebb üdülőkörzetének rende­zése és fejlesztése 1957—58- ban kezdődött, s részletes ter­vek alapján folytatódott. A társadalmi-gazdasági élet vál­tozásai következtében azonban a Balaton üdülő- és idegen­forgalma a tervezettnél lénye­gesen gyorsabban növekedett. Az üdülőnépesség hétvégi csúcslét zárna például már lí)64-ben meghaladta azt az értéket, amellyel a központi fejlesztési program csak a nyolcvanas évekre számolt. A helyi lakók, kirándulók, üdü- lövendegek összlélszáma egyes területeken már most szinte elviselhetetlen zsúfoltságot okoz. Nem tartott — nem tartha­tott— lépést ezzel a különböző szolgáltató és ellátó létesítmé­nyek fejlesztése. Nincs meg­oldva a szennyvízelvezetés és kezelés, sok még a tennivaló a kereskedelmi és vendéglá­tóipari ellátás fejlesztésében. Korszerűsítésében. Az üdülő­vendégek időtöltése egysíkú, szegényesek a sportolási lehe­tőségek, s minden erőfeszítés ellenére sem elég • választéko­sak a szórakozási, művelődési rendezvények. A fejlesztési programtól eltérő területföl­használás elviselhetetlenül zsúfolttá tett egyes körzeteket, mindenekelőtt a parti sávokat. A magánerős építkezésekre és a kollektív üdültetés céljára kijelölt területek jelentős ré­szét fölparcellázták, beépítet­ték. Így a belterületeken nya­ranta megfordulók úgynevezett bruttó laksűrűsége megközelí­ti, sőt egyes területeken meg­haladja a / nagyvárosokét. Bu­dapesten 56 embert számíta­nak hektáronként, Balaton- földváron 48-at, Fonyódon 54- et, Siófokot nem is említve. A hasonló nemzetközi üdülőterü­leteken ez a szám 10—30 kö­zött van. A balatoni üdülőkörzetet napjainkban leginkább a tó öregedésének fölgyorsult fo­lyamata veszélyezteti. A tudo­mány ma már döntő bizonyt - tokokkal rendelkezik: ha to­vább tart a jelenlegi folyamat, 10—15 éven belül bezöldül, a halastavak vízéhez lesz hason­ló, és fürdésre alkalmatlanná válik a víz. A most elfogadott regionális i terv célja, hogy az adottsá­gok figyelembevételével — e nemzetközi és országos jelen­tőségű üdülőkörzetben az üdü­lés-idegenforgalom kultúrált fogadási feltételeit biztosítsa. Kimondja, hogy meg kell ál-1 lítani a nyári szezonban a Ba- ‘ laton leginkább igénybe vett keskeny sávjára özönlők ára­datát. Természetesen nem ad­minisztratív úton, hanem a háttér területek bekapcsolásá­val, azok nemzeti értékét kép­viselő természeti, táji, kultúr­történeti és gazdasági adottsá­gainak a mainál hatékonyabb kihasználásával. így egy csa­pásra sokat lehet tenni az ap­rófalvak elnéptelenedésének megakadályozásáért is. Vagyis a terv kiterjeszti az üdülőkör­zet határát. És az eddigieken kívül a következő települése­ket érinti Somogybán: Ságvár, Kőröshegy. Kereki, Bálványo , Karád, Látránv, Marcali, Nik- la. Buzsák. Táska, Somogyvár, Vörs, Hollád, Főnyed, Szeger­dő. Fontos még ezenkívül a Ba- laton-parti településeken a mainál előnyösebb területfel­használás, az üdülési száláshe- lyek, a közlekedés számára igénybe vett területek és az üdülés minőségét meghatározó közterületek kedvezőbb ará­nyainak a teremtése, a köz­vetlen parti beépített, illetve korlátozott használatú részek közterületté alakítása. A Bala- ton-part mindenkié! Általános társadalmi gyakorlatunktól el­lentétesek a ma is érvényes, és sűrűn található tilalmi parti táblák: »Magánterület! Válla­lati partszakasz! Belépni ti­los!-« A vízparti telektulajdo­nosok kerítése nem érhet a Balatonba! kóhely közelében is kielégít­hető lesz. A Balatonra és a Velencei-tóra alapított orien­tált fejlesztés nem tartható, ezért jobban ki kell aknázni más adottságainkat. (Például termálvíz.) A regionális terv javasolta —, az országos településháló­zat-fejlesztési koncepciót kie­gészítendő — az üdülési sze­repkörök bevezetését, tekint­ve, hogy a legtöbb balatoni te­lepülés sajátos, másutt kevés­bé érezhető gondokkal küzd. c*, somogyi partmenti és közeli városokat, községéket is esze­rint sorolták. A terv megkü­lönböztet üdülő- és kiránduló­települést. szervező központot, háttér - és partmenti telepü­lést A Minisztertanács ha­tározata— ha az átfogó terv célkitűzéseinek, előirányzata­inak betartását sikerül bizto­sítani — döntő jelentőségű le­het a Balaton következő két évtizedének lefolyásában. Cs. T. Hódul rendszerű olajkályhák Szalagon a Gemenc. — Nem lesz hajrá, mert már van — mondják az em­berek a Mechanikai Művek Marcali Gyárában. Többet nem is nagyon lehet kihúzni belőlük: visszafordulnak a szerszámokhoz, hiszen hama­rosan továbbindul a szalag. A legfontosabb — vízminő­ségi — kérdésben is intézke­dik a terv. Az eutrofizáció (a víz algásodása) visszaszorítá­sa érdekében a legsürgősebb ma az üdülőkörzetben és a tó vízgyűjtő területén valameny- nyi vízminőséget befolyásoló tevékenység összehangolása, illetve alárendelése a vízminő­ség védelmének! Az egész re-l gionális terv is arra az alap- | feltételezésre készült, hogy az j intézkedések eredményeként a viz fürdésre alkalmas marad. A terv azt a gondolatot is föl­veti, hogy a jövőben a hétvégi üdülési igények jó része a la­Az öntözés gazdaságossága Amikor a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa elha­tározta, hogy közreadja az öntözés szervezéséről és gaz­daságosságáról .szóló tanul­mányt, minden bizonnyal nem gyanította, hogy aszályos idő­járás ad majd aktualitást az érdeklődésre számot tartó ki­adványnak. A kertészeti Egyetem öko­nómiai Intézetében készült munka csak az öntözéssel, an­nak szervezésével és gazdasá­gosságával foglalkozik. »A kertészeti ágazat jelentősége hazánk népgazdaságában köz­ismerten igen nagy« — írják a szerzők bevezetőjükben. A kertészeti növények egyik sa­játos jellegzetessége, ha el­térő mértékű is a vízigényük, de általában nagyobb, mint a szántóföldi növényeké. Ered­ményes termesztésük így attól is függ, hogy a pótlólagos csa­padék. az öntözővízigényük megfelelő szinten kielégíthe- tö-e. Bár hazánkban hagyo­mányai vannak a kertészeti ! öntözésnek, s a nagyüzemek j kialakulásával gyors ütemű I Olvasom egy sokéves idő­járási tapasztalatokat summá­zó kiadványban, hogy június 14-e hagyományosan esős, csapadékos nap. Megrögzött ellenzője vagyok minden idő­jóslásnak, nem beszélve arról, hogy az elmúlt másfél hónap­ban a Medárdtól kezdve meny­nyit csalatkoztunk mindenne­mű esőreményben — de bi­zonyos, hogy ez a sokéves ta­pasztalat végre »bejött«. A megye egyes helyein szinte túlzottan is! A hozzávetőlegesen hathetes aszály után, sajnos, néhány tekintetben már késve, de megjött végre az cső. Jó ide­je a közvélemény érdeklődé­sének középpontjába került, hogy a rendkívüli helyzetben mi lesz a mezőgazdasággal. Sajnos a fordulat, az »ég csa­tornáinak« megnyílása he­lyenként és néhány növény számára már hiába követke­zett. Bár a veszteségeket — melyek elsősorban a kalászo­soknál mutatkoznak — ponto­san felmérni majd csak a be­takarításkor lehet. Ez a fontos nyári munka, éppen, a száraz­ság miatt, a korábbiaknál jó­val előbb kezdődik. Ezért a léten a termés mentéséért, a kiesések pótlásáért tett erőfe­szítések mellett mezőgazdasá­gi nagyüzemeinkben az aratá­si előkészület volt a fő tevé­kenység. Megkezdték a beta­karításban részt vevő munka­eszközök. gépek szemléiét, pontosították, véglegesítették a kampányterveket, egyeztet­ték-a szállítások., termésátadá­sok időpontját — egyszóval szinte órára, napra, emberre :szólóan határozták el, kire, mikor milyen feladat elvégzé­se vár a veszteségmentes be­takarítás érdekében. Mert, ha valaha szükség volt arra, hogy minden szem gabona bizton­ságba, raktárba kerüljön, ak­kor most mindenképpen a leg­főbb követelménnyé lépett elő ez. Az időjárás esősre, hűvö­sebbre fordulása úgy látszik nem hatott hátrányosan a Balaton idegenforgalmára. Tovább tart a legnagyobb nyári csúcsra emlékeztető »roham«; tele vannak a stran­dok, a vendéglátóhelyek, a boltok. Ezen a héten nemcsak a nyár miatt foglalkozott töb­bet közvéleményünk az or­szág egyik legjelentősebb ide- genforgali helyével, hanem azért is, mert kormányunk most tárgyalt pótolhatatlan természeti kincsünk fejleszté­séről, döntött az üdülőkörzet, a vízgazdálkodás hosszú távú feladatairól. Az cv héten tartó magyar— finn barátsági hét eseményei­ből nem maradt ki megyénk sem. Siófok testvérvárosának, a finnországi Oulunak húsz­tagú küldöttsége látogatott a Balaton »fővárosába« többek között azért, hogy ismerked­jen az üdülőhely várospoliti­kai munkájával, a munkás- üdültetés hazánkban kialakult gyakorlatával, módszereivel.- Fiatalságunk,- -az általános, és középiskolások életében különösen nagy jelentőségű az elmúlt hét. A középiskolások­nak azért, mert nekik már valójában megkezdődött a nyári szünet, kivéve a most érettségizőket, akik hétfőtől állnak a vizsgabizottságok elé, hogy számot adjanak tudá­sukról, ismereteikről. Hogy a kisdiákok mennyire várják az idei, szokatlanul hosszú tan­év végét, azt alig lehet el­mondani. ' A legtöbb helyen az vakációból« a mai napra ke­rült a táblára az annyira áhí­tott »vakáció«, felszabadult örömet, ezerszínű nyári ter­veket hozva magával. Már ez a vasárnap is sok szépet ígér megyeszerte az úttörö-mun- kásőröknek. A hagyományok­nak megfelelően a járások, városok munkásőregységei vendégül látják a legkisebbe­ket, a honvédelmi munkában kiemelkedő eredményeket el­ért rajokat. Járőrverseny, ki­rándulás, sok-sok játék, a legjobbak megjutal mazása szerepel a vidám, hangulatos programokban. Több mint száz somogyi út­törőnek ez a hétvége már a nyaralásra való előkészület utolsó, izgalmas pillanatait jelenti; hétfőn megnyitják ka­puikat a SZOT-gyermeküdü- lők, hatvanöt fiú Röjtökmu- zsajra, ötven lány Fonyódra utazik vakációzni. Nyitnak az építőtáborok, az ifjúsági tábo­rok — megérkezett fiataljaink számára is az igazi, nagybetűs nyár. Vérös Márta fejlődés indult meg, figyelmez­tető és sajnálatos tapasztalat, hogy a zöldségágazat öntö­zésében 1968-tól 1976-ig fo­kozatos visszaesés következett be. Ennek a mostani tanul­mánynak az a célja, hogy kutatási, vizsgálati tényekkel alátámasztva bizonyítsa a kertészeti öntözés hatékony­ságát, szervezés- és módszer­beli útmutatást adjon. A szerzők tanulmányukban foglalkoznak az öntözés né­hány ökológiai összefüggésé­vel, a vízszükséglet meghatá­rozásával, az öntözés talajtani hatásával. Részletesen, zöld­ségfélénként elemzik az ön­tözés módját, hatását a hoza­mokra és a jövedelmezőség­re. Példának egy megállapí­tás a sok közül: mind a ho­zam, mind a jövedelmezőség szempontjából különösen eredményes a paprika- és a káposztafélék öntözése. A tanulmány külön fejeze­tet szentel a gyümölcsöntözés jövedelmezősége, gazdasá­gossága elemzésének. Részle­tesen hét gyümölcsféle — az alma, a körte, az őszibarack, a 6zilva, a cseresznye, a meggy és a szamóca — öntö­zéséről szólnak. A függelék­ben növényfajtánként foglal­ják össze három év vizsgálati tapasztalata alapján az öntö­zés gazdaságosságát. A szak­emberek épp olyan haszonnal forgathatják ezt a most külö­nösen időszerű munkát, mint a vezetők, akiknek a fejlesz­tési döntések meghozatalához adhat segítséget ez a tanul­mány. A hajrá természetesen nem pontos kifejezés, mert ezzel a szóval a lemaradásokat köve­tő »tűzoltómunkát« szoktál: jelölni. Marcaliban pedig most nem kapkodnak, hanem egyenletesen, ütemesen, gyor­san dolgoznak. Az eredeti el­képzelés szerint százezer olaj­kályhát gyártottak volna az idén, a tényleges cél azonban százharmincezer lett, de még ez sem a végső szám. A szak­emberek kiszámították, hogy megfelelő programozással, né­mi átszervezéssel, célszerusí- téssel évente 150 ezer készül­het. A korszerűsítés már megkezdődött, érdemes né­hány lépcsőjéről bővebben beszámolni. A korábban, az ország tá­voli részeiből Marcaliba szál­lított alkatrészek gyártására Sávolyon és Pusztakovácsiban a termelőszövetkezetnél két alkatrészüzemet hoztak létre. Több kooperációs partnerüket tájékoztatták már arról, hogy a nagy távolságok miatt nem hosszabbítják meg a szerző­déseket, a közelben keresnek együttműködőket. A gyáron belül is voltak átszervezések. Létrehozlak egy szerszámüzemet, 1979 vé­gére már ötven ember dolgo­zik itt. A sokféle és igen drá- g$ szerszámgép javítására, kisebb-nagyobb szerszámok gyártására alkalmas az ú.i üzemrész. Saját erőből oldják meg a szerszámeilátást, így gyorsabban és olcsóbban jut­nak hozzá ahhoz, ami szük­séges. A gyorsabb munka új olaj- kályhatípusokat is követel. Egyszerűbb és szaporább a munka, ha »märklin« rend­szerrel készülnek a kályhák. Két új típus piacra dobását tervezik —. talán az őszi BNV-n már láthatjuk ezeket —, modul rendszerűek lesz­nek, alig hasonlítanak majd egymásra, mégis a legtöbb al­katrészük egyforma. Ez az újítás nemcsak a gyorsaságot növeli, hanem gazdaságosabbá is válik *a gyártás. Azt is megtudtuk, hogy az olajkályha nem hoz nyeresé­get, jó, ha az önköltség és a gyár bevétele ugyanannyi. A gyártásra azonban szükség van, tehát nyereségessé kell tenni. Az egyszerűsítő, gyor­sító ötletek ezt a célt is szol­gálják. Azzal is törődnek, hogy ne csak nekik legyen gazdaságos az olajkülyhagyártás. Közis­mertek a világ és hazánk energiagondjai, jól tudjuk, hogy egyye drágább az olaj, tehát minél jobb hatásfokú, minél kevesebb fűtőolajat fo­gyasztó kályhákra van szük­ség. Két hónapja működik Marcaliban a tüzeléstechnikai laboratórium, amelyben éven­te csaknem száz kályhát vizs­gálnak, sokféle kísérlet folyik, amelynek alapián apróbb-na- gyobb változtatásokkal jobbá lehet tenni a kályhákat. Remélhető, hogy a marcali megújulás nyomán nem lesz hiánycikk az olajkályhához való alkatrész. Egy-egv szé­riához elkészítik a pótalkatré­szeket is, nemsokára már csak a kereskedőktől függ, hogy megrendelik-e ezeket. A gyárban a félévre 68 ezer kályha készül el. és ezzel alaposan túlteljesítik a »nor­mát«. L. V. Hat vagon meggyet dolgoznak fel (Tudósítónktól.) A tabi általános fogyasztá­si és értékesítő szövetkezet körzetében is megkezdődött a meggyszüret. Ellentétben a megye más vidékeivel, ahol általában jó a meggytermés, a tabi körzetben a fagyok és Szépítik a porkokat A böhönyel általános iskola úttörőcsapata vállalta, hogy rendben tartja a község parkjait. Minden őrs egy-cgy részét gondozza a parknak. a szárazság hatására a múlt évinél kevesebb termés vár­ható a kedvelt gyümölcsből. A szövetkezet megállapo­dást kötött a budapesti Cse­mege- és Édesipari Gyárral, amelynek értelmében 600 má­zsa szeszes meggyet dolgoznak fel a szövetkezetnél, és rak­ják el ötliteres üvegekbe. A szövetkezet egy épületet meg­felelően átalakított feldolgozó helyiséggé. A munka előre­láthatólag három hétig tart. Zömében nyugdíjasok talál­nak itt erre az időre kereseti lehetőséget. A Csemege- és Édesipari Gyár a munkák irányításához szakembert küldött Tabra. A szövetkezet igyekszik a Zöldért-tel megkötött meggy- szállítási szerződésnek is ele­get tenni, de ehhez várható­an nem lesz elég a területü­kön termett meggy. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak a karádi és a tamási áfész-szel, ahonnan szintén vesznek át meggyet feldolgozásra. A fel­vásárlóknak az idén fokozott gondot kell fordítaniuk a meggyszedés segítésére. Van­nak olyan öreg. magatehetet­len gyümölcsfa-tulajdonosok, akik saját erejükből nem tud­jak leszedni ezt az export szempontjából is fontos gyü­mölcsöt. A felvásárlók arra ösztönzik a diákokat, vagy a felnőtteket, hogy bérért vagy részért szedjék le az idős emberek gyümölcstermését.

Next

/
Thumbnails
Contents