Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

A hét bécsi kérdése A türkizkék borítású, fehér­arany berakásokkal díszített három, és fél méter hosszú asztalt már elhelyezték a bé­csi vár híres Redouten-termé- ben. Ezen a bútorműremeken, amelyet még Ferenc József kívánságára készített el 1860- ban az udvari főasztalos, ír­ják alá hétfőn, tehát holnap délben a SALT—II. megálla­podást. Addig is folyamatosan tartanak a bécsi csúcstalálko­zó tárgyalásai. A csúcsdiplo­máciában nincs munkaszünet; Leonyid Brezsnyev és James Carter vasárnap is háromszor találkozik egymással. .4,1 A nukleáris tömegpusztító 1 fegyverzet korlátozását célzó SALT-témát a kérdések kér­désének nevezik, — akkor alighanem jogos, ha heti ösz- szefoglalónkat is ennek az egy problémának szenteljük. Hi­szen csaknem két esztendőn keresztül folytak a beható tárgyalások a terjedelmes, 80 oldalasnak mondott okmány megfogalmazására. amelyet végül is a csúcs előestéjén si­került végleges formába önte­ni. S magának az újabb szov­jet—amerikai magas szintű párbeszédnek rendkívüli jelen­tőségét mutatja, hogy leg­utóbb 1974 novemberében Vla- gyivosz'tokban bonyolítottak le hasonló jellegű eszmecserét. S engedjen meg az olvasó, egy személyes mozzanatot: amikor ezeket a sorokat írom, a bé­csi Hofburg sajtóközpontjában körülöttem egyszerre 190 író­gép kattog, és a zajt tetézi, az az 52 rendkívüli vonal va­lamelyikén, Tokió, Moszkva, Washington,' Buenos Aires vagy Budapest hívja a tele­fonhoz különtudósrtóit, akik­nek felszabaduló helyén azon­nal új kommentár írásába kezd a már várakozó kolléga. A SALT—II. aláírása úgy fejez be egy eseménysoroza­tot, hogy rögtön megindít egy új fejezetet. Természetesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a fegyverzet korlátozása, egy közös felső szint meghúzása a nukleáris eszközöket célba juttató ra­kétáknál, stratégai bombázók­nál és atomtengeralattjárók- nál, önmagában még nem je­lenthet radikális leszerelést. Csakhogy mégis először sike­rült közös nevezőre jutni az atomfegyverek szabályozásá­nak olyan területén, amely alapvetően érinti a két nagy­hatalom és az egész világ biztonságát. Ezzel a SALT- szerződiés kiemelkedő helyet kapott a szovjet—amerikai -apcsolatrendszerben, amely­ben húsz év alatt nagyon sok — kb. hatvan — megállapo­dás éa más, • u különbőz» * '“•■aim részterületeket érintő fegy- verzetkorlátozó egyezmény született. A hangsúlyt érthetően a hogyan tovább kérdéseire összpontosul, s a továbblépés­hez nagy segítséget adhat a SALT—II. bizalomépítő hatá­sa, valamint magának a csúcstalálkozónak ténye. Ugyanakkor a bécsi megfigye­lők jogai óvnak minden meg­alapozatlan és túlzott optimiz­mustól, miután az eddieknél is bonyolultabb ügyek kerül­nék napirendre. Mindenek­előtt a SALT—III, amelynek célja már a fegyverek meny- nyiségének valóságos csök­kentése. . , A Szovjetunió és az Egye­sült Államok természetesen sok más világpolitikai kér­désben érdekelt, a fegyverke­zési verseny általános mér­séklésétől, a válságterületek gonjain át az energiajövőig. A hétórás kétoldalú beszélge­tés lehetőséget nyújt majd számos probléma érintésére, de a pontos tárgyalási dosz- sziéról csak az eszmecsere be­fejezése után, az elhangzott tájékoztatások nyomán lehet majd képet alkotni. Annyi bi­zonyos, hogy a csúcstalálkozó már régóta érett, de létrejöt­tének elengedhetetlen feltéte­le volt a SALT—II. tető alá hozása. A folytatáshoz most különösen kedvezőek a lehe­tőségek, de ehhez szükséges az iss hogy a Szovjetunió által már többször hangsúlyozott konstruktív tárgyalási szándék mellett hasonló következetes törekvés valósuljon meg az Egyesült Államok részéről is. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert a szélsőséges héják nem fújtak visszavonulót az amerikai politikában. Miután a SALT-aláírást már nem tudják meggátolni, a szenátu­si ratifikálás ellen lépnek fel, és azt remélik, hogy nem si­kerül majd megszerezni a törvénybe iktatáshoz szüksé­ges 67 szavazatot a száz ta­gú testületben. A nyugati saj­tó egy része nagy szenzáció­ként találta, hogy két eddig ingadozó szenátor a SALT el­len foglalt állást, ezáltal a 40—45 helyesló szavazat mel­lett 22 biztos ellenszavazat Ígérkezik, s a nagy számú in­gadozótól, határozatlantól függ végső soron még mindig a ra­tifikálás sorsa. A csúcstalálkozó komolysá­ga nem tette lehetetlenné azt a kedves eseményt, hogy a Bécs környéki szőlősgazdák hat négyzetméteres »birtokot« ajánlanak Brezsnyevnek és Cártérnek,’ kiemelve: ha , be­érik a termés, hat-hat liter leszerelési nedűvel ajándé­kozzák meg őket immár sa­ját borukból. Remélhetőleg jó termés lesz, kedvező időjárás­sal és politikai klímával... Kurt Bachmann nemzetközi Lenin békedíjat kapott Pénteken Düsseldorfban a Német Kommunista Párt székházában Kurt Bachmann- nak, a Német Kommunista Párt vezetősége elnöksége tagjának átnyújtottak a nem­zetközi Lenin békedíjat. Kurt Bachmann egész éle­tét a dolgozó nép boldogulá­sáért és a békéért folytatott harcnak szentelte — mutatott rá a magas kitüntetést át­nyújtó Nyikolaj Blohin aka­démikus, a Nemzetközi Lenin Békedíj bizottság, a Szovjet­unió Orvostudományi Akadé­miájának elnöke. Az ünnepsé­gen jelen volt Herbert Mies, I a Német Kommunista Párt elnöke, a párt más vezetői, az NSZK demokratikus szerveze­teinek képviselői, valamint Vlagyimir Szemjonov, a Szov­jetunió NSZK-beii nagyköve­te. A nemzetközi Lenin béke- díj a nyugatnémet kommu­nistáknak és az NSZK vala­mennyi békeszerető erőinek az enyhülésért és a nemzetek közötti kölcsönös megértésért folytatott harcban szerzett ér­demeinek elismerése is — hangsúlyozta a kitüntetést át­véve Kurt Bachmann. I (MTI) Közlemény az MSZMP küldöttségének belgiumi látogatásáról Ä Belga Szocialista Párt. meghívására június 11—15. [ között MSZMP küldöttség I tartózkodott Belgiumban. AI delegációt Korom Mihály, a I Magyar Szocialista Munkás- i párt Központi Bizottságának titkára vezette, tagjai voltak: j Balogh Mihályné, a KB tagja, a Debreceni Ruhagyár párt- i bizottságának titkára, és Tóth j János, a KB munkatársa. A magyar küldöttség meg- ; beszéléseket folytatott Karel ! van Miert-el, a BS7.P elnöké- 1 vek Jós van Eynde állammi- niszterreL valamint Jeanne j Adriaensen, André Baudson, Hervé Brouhon, André Leo- J nard és Paul Bolland szocia- | lista párti vezetőkkel. A kül- j döttség találkozott továbbá 1 Brüsszel, Brugge, Nieuwpoort, Toumai és Aath városok he- j lyi szervezeteinek vezetőivel, | A két párt képviselői baráti i légkörű megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatták egy-1 mást pártjaik tevékenységé­ről, véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdé­sekről, áttekinteték a kétől- J dalú kapcsolatok alakulását. I Megállapították, hogy Euró- j pában, és a világon előrehalad az enyhülés folyamata, s kife­jezték meggyőződésüket, hogy a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlő­dése megfelel a népek érdé- keinek. t Aláhúzták, hogy a haladó erőik további erőfeszítéseire van szükség a nemzetközi fe­szültség okainak felszámolása, a fegyverkezési verseny meg­szüntetése, a leszerelés ügyé­nek előmozdítása érdekében. Ezúttal is megerősítették, hogy minden eszközt fel kell használni a világbéke megőr­zéséhez. Egyetértettek abban, hogy hasznosait azok a tár­gyalások, amelyeknek célja a fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentése Európa föld­jén. A két párt képviselői úgy vélik, hogy a Magyar Nép- köztársaság és Belgium kö­zötti kapcsolatok szélesítése megfelel a két ország érde­keinek. Udvözlik a pártközi kontaktusok gyümölcsöző fej­lődését. Kifejezték pártjaik készségét a rendszeres talál­kozók tovább folytatására, és az együttműködés újabb al­kalmas formáinak. kialakítá­sára. Az MSZMP küldöttsége magyarországi látogatásra hívta meg a Belga Szocialista Párt küldöttségét, melyet bel­ga részről elfogadtak. Belgiumi tartózkodása so­rán az MSZMP képviselői ta­lálkoztak a Belga Kommu­nista Párt több vezetőjével, köztük Louis van Geyt elnök­kel. A küldöttség visszaérkezett Budapestre. (MTI) Managuában éhínség fenyeget Ultimátum Somozához Bárkivel hajlandók tárgyalni X nicaraguai felszabadító erők Managua után az ország több körzetében felülkereked­tek a Somozához még hü fegyverekkel szemben: felszá­molták az utolsó elszigetelt ellenállási gócot Leon városá­ban, Pena Blanca elfoglalása után újabb frontot nyitottak délen is. Managuában a nem­zeti gárda teljesen beszorult a város központba. Somoza péntek este már kijelentette, hogy lemondanak Lean visz- szafoglalásáról, mert csak Managua védelmével törőd­nek. Julio Quintana külügy­Rétségbe vonták „aikotmányhüségér Elbocsátották állásából a fog­lalkoztatási tilalom alapján Hans Webersberger postai dolgozót, a Német Kommunista Párt észak- bajor területi szervezetének eb- nőkét. A DKP északbajor te­rületi vezetősége az eljárást az alkotmány megsértésének nevez­te, és felszólította a szövetségi kormányt, valamint Kurt Gsö- heidle posta és távközlési* mi­nisztert, hogy vegyék vissza ál* \ lásába a munkahelyi szakmai követelményeknek kiválóan gle- get tett Webersbergert. A kommunista dolgozó w-al- kotmán^hüségét«< vonta kétség­be me hallgatásakor a post a­ügyi minisztérium. Ez az eljá­rás újabb bizonyítéka annak, hogy a foglalkoztatási tilalom és megkülönböztetés gyakorlata a közhivatalokban dolgozó munkás- és alkalmazotti terü­letekre la kiterjeszthető — hangsúlyozza a DKP területi vezetősége. fMTl) miniszter pedig értésre adta, hogy bárkivel hajlandók tár­gyalni. i , A Radio Sandlno péntek este sugárzott adásában felhí­vást intézett a diktátor fegy­vereseihez, hogy 48 órán belül adják meg magukat A Sandi­nista Nemzeti Feiszabadítási Front hangsúlyozna, hogy mindenképp szeretné elkerül­ni a további vérontást, de rá­mutat arra, hogy a nemzeti gárda fegyvereseinek szembe kell nézniük a következmé­nyekkel, ha tovább folytatják harcukat A fromt rádióközle­ményét egy női hang olvasta be a sandrno rádióadó hul­lámhosszán, hangsúlyozva, hogy Managuából beszél. (A front rádióadásának vételét Nicaraguában és több más országban szinte lehetetlenné teszik a zavaróadók, de Ko­lumbiában a Radio Sandino gyakran tisztán hallható. Az ultimátumról elsőként most is az AFP francia hírügynökség bogotai tudósítója számolt be.) Managuában eköziben már az éhínség fenyeget. A lako­sok ott szereznek éLeimet, ahol tudnak: szinte mindenütt feltörték az élelmiszerüzlete­ket, sokan lakások és villák fosztogatására használják fel a zűrzavart. A helyi vöröske­reszt elnöke nemzetközi segé­lyeket, élelmiszerszállítmámyo- kat sürgetve közölte, hogy több mint ötvenezren kerestek eddig menedéket a managuai segély poszt |k<» A barátság ezer szála »Egymás mellett, vállvetve, egy sorban leszünk Önökkel az elkövetkező években is.« így fogalmazta meg az egész bolgár nép üzenetét Todor Zsivkov pártunk legutóbbi kongresszusán. A tömör mon­dat összefoglalja a magyar— bolgár kapcsolatok elmúlt három és fél évtizedének, jelenének és jövőjének lénye­gét: a baráti együvé tarto­zást, a szabad akaratból vá­lasztott közös utat. Ameny- nyire magától értetődő, hogy azonos célokért küzdő országok egymást segíti'e-tá- mogatva haladnak előre, annyira természetes az is, hogy újra és újra fölmérik a megtett utat, számba veszik az együttműködés tapaszta­latait és tanulságait, feltérké­pezik az együttes munka to­vábbi lehetőségeit. S minél sokrétűbbek, szélesebb körű­ek a kapcsolatok, annál fon­tosabb, hogy rendszeres le­gyen a tapasztalat-_ és véle­ménycsere. Gyakorlattá és hagyomány­úvá tettük a kapcsolatok kez­dete óta az együttműködés­nek azt a formáját, hogy Bulgária és Magyarország legmagasabb rangú, s legtöbb felelősséggel rendelkező ve­zetői időről időre összeülnek közös dolgaink megvitatásá­ra. Hol nálunk, hol baráta­inknál tanácskoznak, ami egyúttal lehetőséget ad arra ís, hogy közvetlen közelről megismerkedjenek a másik nép életével, hétköznapjainak örömeivel és gondjaival. Most is, mint hasonló alkalmak­kor, politikai életünk megha­tározó erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak első titkára látogat el párt­ét kormányküldöttség élén bolgár barátainkhoz. Magyarország és Bulgária kapcsolatai már olyan ki­terjedtek és annyira felöle­lik az élet és a munka min­den területét, hogy akár csak néhány hónap alatt is seregnyi új tapasztalat, meg­oldásra váró feladat, döntést követelő kérdés halmozódik fel. Természetesen minde­nekelőtt az intenzíven fejlődő gazdaság szféráiban. Együtt dolgozunk, termelünk egy sor iparágban, közösen vég­zünk kutatásokat, s cseréljük egymás között nemcsak áru­inkat, hanem tudásunkat, ismereteinket is. Az árucsere-forgalomban a jelenlegi ötéves tervben im­már bizonyosan túllépjük az egymilliárd rubeles határt, ami ' az ipari—gazdasági együttműködés rendkívül gyors növekedésére utal, hi­szen megalkotásakor ez a terv még jó 200 millióval kevesebbet tűzött ki célul. S ezt a kiemelkedő eredményt a leghatékonyabb és legkor­szerűbb módon sikerült elér­ni, amit jól jelez a tény, hogy a kétoldalú áruforga­lomban a kooperáció és a szakosítás alapján gyártott termékek aránya már meg­haladja a 40 százalékot. Sorolhatnánk még az együttműködés számos szép és kölcsönösen hasznos pél­dáját. Közös vállalataink, mint az Intranszmas és az Agromas már nem csupán országaink határain belül, hanem nemzetközileg is is­mertek, sőt elismertek. S a Bulgáriát járó sok ezer ma­gyar turista számára jóleső érzés, hogy hazai árukat lát az ottani kirakatokban, ahogy nálunk is hozzá tartozik a választékhoz a Made in Bul­gária felirattal ellátott ter­mékek egész sora. Évről év­re több értéket állítugjf, elő közösen: természetes hát, hogy a távoli múltban kiala­kult barátságunk ezernyi szála napról napra erősödik, A testvéri együttműködés el­vei a hétköznapok gyakorla­tában öltenek testet. Ez az alapja annak tfj hogy vállvetve a többi szö­vetséges szocialista ország­gal együtt léphetünk fel kö­zös céljainkért a világ lét- fontosságú dolgaiban. Ma­gyarország is, Bulgária is kis ország, de példaadó együtt­működéssel képes olyan ha­tásos külpolitikai cselekvés­re, mely a területi nagyság­nál hasonlíthatatlanul na­gyobb tekintélyt biztosít a nemzetközi politikai életben, s állandó törekvéseinkkel megfelelően szolgálja az eny­hülés és a világbéke minden­nél fontosabb ügyét. Persze mozgékony és vál­tozó világunkban folyamato­san kell vizsgálnunk össze­fogásunk módozatait, állan­dóan egyeztetnünk kell el­képzeléseinket és cselekvé­sünket. Különben érdekeink és céljaink alapvető, tartós azonossága mellett sem le­hetnének kellően hatékonyak tetteinkben. Ez is a rendszeres eszme­cserék fontosságát és nélkü­lözhetetlenségét hangsúlyoz­za, minden újabb találkozó — így a most sorra kerülő is — tovább vezet a közös úton. Újabb Márka-akció! Az idén újabb játékot indítunk a Márka üdítő italok'fogyasztóinak. A Márka üdítők kupakjának műanyag betétjén elrejtettük a Márka szó egy-egy betűjét« Az összegyűjtőit betűkből összeállított Márka szóért sorsjegyet kap, aki az öt kupakot beviszi vagy ajánlott levélben beküldi a már jól ismert címre: MARKA KUPAK KÖZPONT Budapest, VI., Hegedű u. 9. 1061 Telefon: 416-933 i Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán: 10-től 18 óráig, pénteken: 13-tól 17 óráig. Főnyeremények: LADA személygépkocsi, társasutazás az olimpiára és még sok értékes nyeremény. Sorsolás: 1980. február 16-án \

Next

/
Thumbnails
Contents