Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
/ Lépésgyorsítás Dél-Jemenben Visszhang Beszélgetés dr. Szcrónyi Jánossal, az SZMT vezető titkárával A magyar szakszervezeti mozgalom képviselőjeként, a SZÓT delegátusaként ür. i -.erényi Janos, a Szakszer- v ezetek Spmogy megyei Tar-ácsának vezető titkára részt veit a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság május elsejei ünnepségein. Az út során adeni üzemeket keresett tol, és . két • kormányzóságban s .erzett tapasztalatokat az c 'szag dolgozóinak életéről. Ezekről a benyomásokról beszélgettünk. — A nyolc nap. amelyet ebben a viszonylag íiaíal népi demokratikus köztársaságban. töltöttem — 1067. november végén kiáltották ki I'él-Jemeniben ezt az állam- f ormát —. nem adhatott vá- 1 iszt valamennyi kérdésre. « melyre kíváncsi voltam, de arról e rövid Idő alatt is r leggyőződtem: a 123 éves 1 rit gyarmati uralom után gyorsított ütemben megv végbe a fejlődés. A Jemeni Szocialista Párt — a múlt év októberében tartotta alakuló kongresszusát — programja éppen olyan népszerű, mint annak elnöke, Abdul tattali Izmail. A külföldi1 szakszervezetek képviselőinek tisztéletére adott fogadáson Sultan Al-Dosh, . a házigazda szakszervezeti 1 szövetség (GCTU) főtitkára is hangsúlyozta : mozgalmuk egységes, feladataikat saját kongresszusuk és a párt kongresszusa határozatainak szellemében valósítják meg. — Milyen élményekben volt része a távóli ország május elsejei ünnepségén? — Vendéglátóink, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szakszervezeti szövetségének vezetői és munkatársai mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat. és átfogó képet Kapjunk a munkásosztály nemzetközi ünnepének rendezvényeiről. A központi ünnepséget az adeni stadionban tartották: felvonultak a város dolgozói, diákjai, énekeltek, jelszavakat kiáltottak. Megragadó volt. a lelkesedésük. Az állam- és kormányfő, Ali Nasszer Mohamed mondott beszédet a több ezer felvonuló előtt. Ami eltérő volí a mi felvonulásainkhoz képest: itt a dolgozók nem üzemek, munkahelyek, hanem szakmák szerint vonultak. Hasonló demonstrációnak voltunk tanúi a 3. számú kormányzóság egyik sportsladionjában is május 2-án: játékos vetélkedőn mérte össze tudásút a kormányzósági székhely ifjúsága, és tornabemutatóval gyönyörködtették a nézőket. A legjobb dolgozókat a nyilvánosság előtt jutalmazták meg — nagy ünneples közepette. , — Hogyan ól a népi Jemen lakossága; milyen feladatok megvalósításán munkálkodnak napjainkban? — A csaknem 300 ezer négyzetkilométer területű ország nagy része sivatag, népesebb városai — így a mintegy 300 ezer lelket számláló főváros, Aden is — a tengerparton találhatók. A JNDK szakszervezeti központja nemzetközi osztálvár Új lakótelep épül Nagyatádon Készül a fogadószint. Nagyatádon, a Kiszeli utca és a Petőfi utca végén jelölték ki a Jókai lakótelep helyét. Elkészültek a víz- és szennyvíz, a villanyhálózat kiépítésével. — Csak a gáz hiányzik. Mire a lakóházak elkészülnek, az is meglesz. Másodikként kezdjük itt a munkát a megyében az angol no-£ines technológia alkalmazásával. Egyelőre 30 millió forint értékű munka elvégzésére kötöttünk szerződést. «Az első - - -’vszintes épületet 1980 má- usárfak végén, a következőt a jövő nyáron, a harmadikat pedig a jövő év végén adjuk át. .Hárommillió, forintért vásároltunk egy francia gyártmányú önjáró darut a munka megkönnyítésére. Az építkezéshez beszereztük a szükséges anyagot, a munkát zavartalanul tudjuk végezni. Üsz- szesen 400 lakás, lesz itt. Nagy Frenccel, a Komfort Ipari Szövetkezet elnökével együtt figyeljük az építkezést, a serénysedő embereket. Az első épületnek már az alapjait zsaluzzák, készítik a főne »szintet. Előtte fél méternyi vastagságban, jókora területen kicserélték az ingoványos főidet. Lassan, működni kezd a Cadillon-daru. A Heves megyei Tanács; Magas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei végzik 'a szerelést, összeállítják és kipróbálják az értékes berendezést. A sínpályán mozgó, önjáró gép megkönnyíti a munkát. Kissé távolabb kőművesek egy csoportja még a hagyományos módon' dolgozik a kisebb épületen, a telepet árammal ellátó transzformátorházon. Hamarosan öntik majd a betont a szövetkezet közeli Szerelik a darut. keverőtelepén, s az egykori belsőségen szép új lakótelep alakul ki. A tervek szerint ABC-áruházat, óvodát, bölcsödét építenek ide. — Szövetkezetünk építőrészlege vizsgázik ennek a lakótelepnek a fölépítésével, az új technológia alkalmazásával. Szeretnénk jói »szerepelni-, tovább gazdagítani új lakóházak sorával ( városunkat. A kifogástalan' minőség mellett elsősorban is a határidő tartására • törekszünk. 1980 végére szeretnénk átadni az üj technológiával készülő 96 lakást — mondta az elnök. Közben arra is gondolnak, hogy összegyujtsék az e munkához szükséges jó módszereket, tapasztalatokat, korszerűsítsék a belső munka- szervezést, irányítást. Ha itt Végeznek, már újabb feladat várja őket: a város másik részében, a kenyérgyár, illetve a Danuvia nagyatádi telepe melleit szintén épül egy újabb lakótelep. Sz. L. nak vezetője és' munkatársai tájékoztattak a célokról, s magam is meggyőződhettem az előbbre jutás útján meglett lépésekről. A mi SZOT- unknak megfelelő országos szervezet kilenc ágazati szakszervezetet tömörít, legnépesebb ezek közül a közalkalmazottaké, de sok tagja van az építők, a dokkmunkások szakszervezetének is. Meglátogattuk a fővárosi üzemeket, beszélgettünk a hatalmas — évi csaknem kilencmillió tonna kapacitású — olajfinomító dolgozóival és dohánygyári munkasokkal.- A dohány- es gyufagyár egyik részlegvezetőjével tolmács nélkül is szót válthattam: Abdul Rahnan S. Bafagih ugyanis' a budapesti kertészeti egyetemen tanult. A gyárkomplexum vezérigazgatója is töri a magyart, egy évig szintén Budapesten tanul'.. A 3. számú kormányzóság lakosaiból a munkaképes felnőttek 40 százaléka áll munkaviszonyban. A tizenhárom állami gazdaság négy tehenészeti telepének egyikén mi is jártunk: a kenyai egye- dekkel megalapozott tehénállománynál meglepően magas a tejtermelés. Láttunk mezőgazdasági gépjavító bázist, alyol szalagrendszerben folyt európai és japán gépekkel a javítás. Fergusson-trak- torra tipizált erőgépállományt üzemeltetnek ezen a területen, Az adeni szövőgyárban és fonodában az 1400 foglalkoztatott-65 százaléka nő. Két műszakban dolgoznak. Itt is találkoztunk magyarul tudó műhelyvezetővel: a Pamut- fonó-iparj$ Vállalat Cjpesti Cérrjagvárában tanulta még a szakmát. A mezőgazdaságban kizárólag öntözéses termelést láttunk, s ahogy hallottuk, a KGST-től sok segítséget kaptak a víz feltárásához. A . 2. számú kormányzóságban olasz technológiával fölszerelt, korszerű konzervgyárban voltunk. éppen végeztek a paradicsom feldolgozásával. Megmutatták gvapot- és banán- ültefvénveik egy részét, ahonnan csaknem a teljes térmést exportálják. A szocialista fejlődés útjára lépett ország céljai eléréséhez a szocialista országoktól kapja a legtöbb segítséget — ezt kiemelten hangsúlyozták vendéglátóink. A nép' Jemen szakszervezetei most a dolgozóknak a szocializmus építésére való ösztönzését és ezzel összefüggésben a kulturális. tudati szint emelését tartják a legfontosabb feladatuknak. Nagy szerepet vállalnak a munkák fegyelmezett szervezéséből és végrehajtásából. A munkásosztály viszonylag alacsony létszáma ellenére is képes a kisugárzó, a felrázó szerep betöltésére, annak tudatosítására, hogy a lakosság éljeh a népi demokratikus rendszer biztosította lehetőségekkel, s meegvorsnlión a szocialista fejlődés folyamata — mondotta dr.’ SzeVényi János. Működik a zöld futószalag A következő néhány adat jól érzékelteti, milyen fontos szerepe va'n a tömegtakar- mány-termelésnek a Kutasi Állami Gazdaságban: ezer tehén, ötszáz növendéküsző és 2306 hízóbika vár eleségre az istállókban, illetve a sz.abad- tartású férőhelyeken. Ebben a mezőgazdasági nagyüzem- b.n található az ország; legnagyobb hízómarhalelepe. Főként tömegtakarmányok- 1 1, igyekeznek a termelést gazdaságossá tenni, következésképp a növénytermelés meghatározó szerepet játszik az állattenyésztés eredményeiben. Silótakarmányt például 1800 vagonnyit kell készíteniük harmincöt munkanap alatt — de ez csak az egyik takarmány forrás. A másik á szenázs. illetve a széna. A zöld futószalagnak zavartalanul kell működnie, különben az állomány — végső sorón a (gazdaság látja kárát. Eddig zökkenőmentes a betakarítás, s ez a jó munkaszervezést dicséri. A tehenészet aZ egyik le""i'agyobb »ztjldfogyasztó«. Napi etetéssel elfogyott már a repce, ,a rozsos bükköny; hétfőn kezdték a búzás bükköny vágását és hordását. (Képünk a rozsos bükköny vágásáról, szecskázójáról készült.) A zöld futószalag soron következő növénye a zabosborsó. Ennek betakarításához a jövő héten fognak hozzá. P árbeszéd az utcám. »Te még cisz?« — szólított meg egy j&meröspm. — Miért? Nem kellene? — kérdeztem vissza némi iróniával. «Azt hitiem, már rég agyonvertek az igalutk- — mondta, és továbbá lit. Derűsen töprengtem a megjegyzésen. Valószínű, hogy nem találtak olyat, ahova ilyenkor ütni keli, vagy valami más jöhetett közbe, de csakugyan élek. És irgalommal forgattam a visszhang írásos megnyilvánulásait, amelyek az erjedés látomását és érzetét keltették bennem. Talán nem is kellene mondanom — hiszen mindössze négy hete látott napvilágot —, hogy »A bizalom ABC-je« című, előreláthatóan kedélyborzoló jegyzetről van szó. Azóta egyre csak Jöttek a levelek. Samogyszilböl is.. Igalbói is, nagyjából azonos aranyban. Leikandesésnek, s a másik oldalról csapkodásnak nyomát sem találtam bennük. De ez őszinte örömnek és megnyugvásnak, másutt a sértettségnek számos .megnyilvánulását. Mindkettőt természetesnek tartottam. Nyomban elhatároztam: újra Igalba utazom. Nem tisztázni, csak még tisztábban látni, s ha lehet, láttatni: nem magyarázkodni- és hadakozni, hanem szót érteni két faluközösség közeledése — és,nem további eltávolodása — érdekében. Közben Tihany egykori hírét, adottságát, természeti »csodáját« hiányoltam és fájlaltam; Tihanyit, ahonnan már nem kaphat visszajelzést a halandó. Kettős értelemben beszélhetek most a visszhangról. Ügy, hogy a jegyzet lényegesebb megállapításai Somogy- szil és Igái befogadóinak to-Uhegyéről is hamisítatlanul verődtek vissza; de úgy is, hogy megismerhettem az igali emberekben keltett ellenhatást, amelyre legalább ilyen mértékben figyelni kell. Vita alakult'ki, s az igalíak sértőnek, igaztalannak, mi több, rágalomnak tekintették a szilt levélíróktól közölt idézetet. Csak a hitelesség kedvéért .'mondom el, hogy az említett cikk 123 sorából, 17, azaz egyetien dőlt betűs idézet váltotta ki a fölhábórodást. Az, amelyik arról szólt, hogy -Igái lakói semmit sem tesznek a község érdekében«. A somogyszild ABC-aruház építésének szükségességét — amely csak indítéka, és nem mondanivalója volt a cikknek — senki sem vitatta. Erről tehát nem is kell szót váltanunk. Az ABC kapcsán csupán azt próbáltam elmondani, hogy egy -jogos igény és ígépet kielégítésének, illetve teljesítésének 16 éven (!) elhúzódása a bizalomvesztésen kívül indokoiát'.an ellentéteket szülhet két falu között. Ügy érzem, hogy ez továbbra is izgalmas és tanulságos téma. Négy hete még Somogyszil levélíróinak szántam ezt a. 'megjegyzést: ha az emberek bizalmukat vesztik, akkor »nagyon valószínűtlen, hogy a árgyliagosan, igazságosan tudjak megítélni önmaguk és a szomszédok helyzetét«. Lehetséges, hogy ez Igái véleményére is áll? De hát beszéljünk a lényegről, amelyet néhány nappal ezelőtt Igái és Somogyszil párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetőivel vitattunk meg, és meggyőződésem szerint egységes állaspontra jutottunk. Előzetesen hogyan foglalhatnám össze a végeredményt? Ügy, hogy Somogyszilt csakugyan szorgalmas emberek lakják; sokat tettek és tesznek a falujukért; igényük jogos az ABC-áruhá/.at illetően, de nem volt szép tőlük, — és ma már nem is igaz — az a megállapítás, hogy -Igái lakói semmit sem tesznek a község érdekében«. Csakugyan nem igaz. Idéznem kell még valamit a korábbi cikkből. így hangzott; -Miért kell 16 évig teljesíthetetlen vagy megvalósításra még nem érett ígéretekkel szembeállítani korábban békés és egymást becsülő községeic lakosságát?« Tévedésem nyilvánvaló. A megbeszélésen ugyanis kiderült, hogy a -békés és egymást becsülő községek« megfogalmazás feltételezés volt csupán. A jelenlevők ugyanis a XIX. századig vezették vissza a két falu ellentétét, amelyet nem fokozni, hanem feloldani a tisztes dolgunk. a z igali vezetők nagy szenvedéllyel és hivatásukhoz méltó odaadással beszéltek erőfeszítéseikről, az elmúlt két-három év lakossági tetteiről, társadalmi munkájáról, amelyek a faiuszépítés szemmel látható bizonyítékait tárják föl. Minden szavuk máz. á somogyszíliek — a levélírók — abban tévedtek, h« „y itutábbi tapasztalataikat vetették papírra, és nem akkor kez«.«éik az időszámítást, amikor új vezetés állt a pártsaervek, a tanács, a szövetkezet élére. Szót váltottunk arról is, hogy a vezetőknek vállalniuk kell a folyamatosságot. Azaz az időszámítás — a. lakosság szemében — nem akkor kezdődik, amikor új vezetők kerülnek az élre. Ebben is egyetértettünk. Csakhogy a régf vezetőket sem érheti a.apvető vád. Igái a fürdőjétőL lett nagy. Es úgy járt vele, mint Somogy a Balatonnal. Nemcsak a pénz, hanem a társadalmi erő is oda összpontosult. Miközben a faluban nem volt járda, és csak minden negyedik házon vakolat. (Ugye belátjuk végre, hogy az idegenforgalom nem igali és nem somogyi, hanem népgazdasági érdek...?) Szóval szentigaz: korábban is tettek egyet és mást az igali emberek. Még akkor is, ha cselekvésük a fürdő köré összpontosult. Korábban Igái házai előtt, az utcán ismeretlen fogalom volt a virág, a fű, a fa; Szil messze megelőzte őket. De Igáiban őkét jelölték példának, amikor végre náluk is megindult a faiuszépítés. Lakók ültették a rifagokat, csak a diszJákat vette a tanács, amelyeket azután ki kellett 'irtani az utak mentén; a KPM rendelkezett így. De ne soroljuk tovább az érveket, ellenérveket. Végtére is nem tudom felejteni a pártbizottság titkárának egyik megállapítását. így hangzott: -Ha Igainak is volna egy Ko-vács doktora, akkor mi is előbbre járnánk.« És ez a Kovács doktor, Som-gyszi; és körzetének orvosa, úgy mondják: vezető egyéniség. Aki a helyi párt- és gazdasági vezetőkkel együtt, a vöröskeresztes szervezeten és orvosi munkáján keresztül úgy hat az emberekre, hogy azok nemcsak a véradásban, hanem környezetük szépítésében, a falujukért való harcban is szárnyakat kapnak. Ez nagyon fontos tanulság ... Sorolhatnám most — hiszen a vezetők elmondták —, hogy Somogyszilben milyen fejlesztés, valósult meg azóta is, hogy a falu Igái társközsége lett; mondhatnám a számokat, amelyek bizonyítják, hogy az igali vezetők, társadalmi szervek erőfeszítései révén mi minden változott és változik az egykori járási székhelyen. Tudjuk, hogy az igali nagyközségi tanács működési területén 1977-ben 467 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke; nem titok, hogy ezért félmillió forint járt, de az Is nyilvánvaló, hogy az eredmény valamennyi hozzá tartozó község erőfeszítése révén született meg. Az arányokat ne bogozgas- suk. hiszen éppen az a cél, hogy végre fölszámoljuk■ a múltban gyökerező ellentéteket. Leljet, hogy valamikor igaz volt: -Somogyszilben a gazdasági erő, Igáiban a közigazgatás.« Napjainkban közös érdek alapján fejlődik a társadalom. Ideje volna hát feladni a régi ellentéteket. Nemcsak a vezetők dolga ez. Az egyéneké, a kisebb-ná- gyobb közösségeké is, amelyeknek meg kell érteniük a szervezés korszerűsítésének szükségességét, s abban kell »vetélkedniük«, hogy ki tud többet és jobbat adni a társadalom számára. Végtére is a közeledés a cél és nem távolodás. E mberek, egyének, faluközösségek közeledéséről akartam beszélni. Az említett visszhang — s a mondanivaló lényege —, úgy érzem, ezzel túlnő Igái és Somogyszil határain... Jávori Bél*
