Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

Ellenőrzés az utakon M göndör csmkwie Szerelem helyett bevásárló csütörtök Május tizedikén, csütörtö­kön — Ármin napján — a negyedik bevásárlónap ma­rasztalta a pultok mögött az eladókat és biztatta boltnéze­gető barangolásra, időnként még vásárlásra is, a kapos­váriakat. Ármin és a tizediké nem ’ kedvezett a kereskedők­nek. Mondták is: jobb lenne Mária napja (harmadikén). De nagyon azért nem panasz­kodhattak. És különben is: »szita, szita péntek. ..« vár­juk a végét, amíg rájönnek az emberek, hogy jobb nyu­godtan nyolcig, mint kutya­futtában, ebed helyett. Igaz, van, aki nem így véle­kedett. — Nem várom meg a be­vásárlónapot, ha három lesz, akkor sem. Amikor kinézek magamnak valamit, szeretem, ha azonnal az enyém; nem fontolgatok, hanem cselek­szem. Rögtön. fizetésnapon, vagy ha van félretett pénzem, a hónap végén, szombaton ... Egy bájos, szőke hölgy, Szilágyi Ildikó mondta mind­ezt, amikor •— teljesen vé­letlenül — betért a kaposvári Csibi Áruházba, s egy szok­nyát nézegetett. Azután beült zöld Moszkvicsába, és elvi- harzott. Van-e, ami csábítja a ve­vőket? Nagy Gyula, a megyei ipar­cikk-kiskereskedelmi vállalat igazgatóhelyettese a reklám­ról: — A rádió és a televízió propagálta a csütörtököt; mi is jól látható helyre kiírtuk a boltok ajtaján, s a néplap­ban is hirdettük. — Budapesten kedvezmé­nyeket, meglepetéseket ígértek a hat után- betérőknek. Önök terveznek-e ilyet ? — Nem. mert túl bonyolult a leértékeléssel járó admi­nisztráció. — Talán,* ha erre a két órá­ra »bedobnának« egy-egy kur­rens cikket? — kérdezem másutt, biztosítva az inkogni- tót. — Azzal elismernénk, hogy van még pult atóli árusítás. Szigorú rendelkezések vad­nak rá, hogy ami van a rak­tárban, annak kint is kell lennie, az üzletben. Van azonban egy járható út; tervezik, hogy a blokkok sorszáma szerint sorsolást réndeznek a hat óra után vá­sárlók között. Bár még nincs végleges elképzelés, az igaz­gatóhelyettes azt mondja: va­lami mindenképpen lesz. Ártani nem árthat — még akkor sem, ha néhányan már tudatosan készülnék er­re a napra. Például Kertész Gyuláék, akikkel a sport- és játékboltban találkoztunk. A férj és a feleség két cseme­téjét kézen fogva tért be. El­mondták : — Nagyon jó ez a nap. Ke­veset voltunk együtt a régi bevásárlóidőben, most részle­tes tervvel sorra járjuk a boltokat. A férj vidékre jár, s nem­igen volt olyan lehetősége, Három trallipax slolpzoll Járműújdonság a bányában A Fejér rtiegyei Bauxitbányák Vállalat kincsesbánya! öze­mében új személy-, illetve teherszállító gépkocsi kezdte meg a próbaüzemet. Az NDK g „rtmányú Multicar-ból a helyi szakemberek alakítottak ki a bányában is jól használ­ható járművet, amely tizenkét személy vagy ezerötszáz ki­logramm terhet szállíthat. amikor mindannyian együtt mustrálhatták az árut... Most csomagok dagadoztak a kezükben, karjukon. Másutt is összefutottam velük. . Ugyanígy vélekedett Mar- kovits Ferenc is, aki felesé­gestül, gyerekestől már hétfőn várta a csütörtököt. Most kis­fiának nadrágot, lányának in- geóskét vitt haza. Ö úgy nyi-1 latkozott, hogy biztosan meg-! szokják és megszeretik az emberek a bevásárlónapot. Szabolcsi János,' a Somogy Áruház igazgatóhelyettese ke­vésbé volt derülátó: — A második és harmadik bevásárlónap megérte. Jó volt, .hogy nyitva tartottunk; bejött, amire számítottunk. A mostani már kevésbé sike­rült. Ha ebben a pillanatban körülnézünk itt, a konfekció­osztályon sok embert látunk. (Tényleg megszámoltunk vagy hetvenet.) De igen kevesen fizetnek, tehát kevés az iga­zi vásárló. A jelek nem jót mutatnak, de nem kesere­dünk el. Talán lesz ez még nagyobb üzlet is. Szívesen tartunk nyitva, akár éjfélig is, ha van vevő az áruház­ban; ml, kereskedők annak örülünk, ha alig látszunk ki a munkából. És a tények is ezt bizonyít­ják. A Somogybán ezen az osztályon nagyon sokan vol­tak, s ötvenen vásároltak is. Az előző bevásárlónapokon hattól nyolcig az egész áru­ház bevétele 195, illetve 182 ezer forint volt, legutóbb vi-' szont »csak« 133 ezer lapult a kasszákban. Valóban: sokan csupán »me­legedni« mennék be a boltok­ba. Többször is találkoztunk például egy termetes göndör hajú férfival, aki vásárlónak álcázta magát, de csak az el­adókkal viccelődött Igaz, na­gyon kedvesen. Nem úgy egy tündéri anyu­ka, kétéves kisfiával. ' őket a Somogy lépcsőjén állítot­tam meg háromnegyed nyolc után. Egy kissé kételkedve, de fölháborodott választ kaptam: — Kérem, mi nem vicce­lünk! Nadrágot kap a srác. És kapott. Sokféle tapasztalat hal­mozódott föl ezen az egy na­pon. A Zselic Áruház ipar- ,cik:kosztályán hét után alig voltak. Ez az üzlet amúgy is hétiig tartott nyitva, s az elég­nek látszik. Hasonlóképpen kissé gyér volt a forgalom a kisebb szaküzletekben. Várni kell még, valószínűleg alakul majd a dolog. Néhány hónap múlva azonban nem árt meg­nézni a rögzített adatokat- maradjon-e változatlan a csü­törtök, vagy szükség lesz ap­róbb módosításokra. Luthár Péter Csütörtökön és pénteken a szokásosnál jóval több rend­őrrel találkozhattak az utakon a közlekedők. A rendőrök személygépkocsikat, teher­autókat, motorkerékpárokat állítottak meg. Átvizsgálták az okmányokat, a járművek műszaki állapotát. Az egész megyénkre kiterjedő kétnapos közíekedésrendeszeti akciót a közlekedésbiztonsági hetek ke­retében tartották,, s csakúgy, mint a többi akciónak, a bal­esetmegelőzés volt a cé.ja: »kiszűrték« a nem megfelelő műszaki állapotú, balesetve­szélyes járműveket, a sza­bálytalankodókat. Szenyérben találkoztunk az egyik ellenőrző csoporttal. A ö8-as úton közepes volt a for­galom, s ezen a szakaszon nem sok dolguk akadt a rend­őröknek. Egy motorost kellett megbírságolniuk, mivel a pót- uUs nem viselt bukósisakot. Egy személygépkocsiról a sárvédőgumik hiányoztak. Ezen az útvonalon egy traííi- paxos gépkocsi is dolgozott, Marcali után találkoztunk ve­le. A kocsiban szolgálatot tel­jesítő rendőröknek mar több dolguk akadt. 4500 forint bír­ságot kellett kiszabniuk a gyorshajlókra. Gyakori volt a megengedett sebesség 10—15 kilométerrel való túllépése, és ilyenkor bizony a gépkocsive­zetőnek a pénztárcájába kel­lett nyúlnia. Emellett se szeri, se száma a figyelmeztetések­nek, amikor csak néhány ki­lométerrel lépték túl a megen­gedett sebességet a gépkocsi- vezetők. A leggyakoribb szabálysér­tés a gyorshajtás, ebből adó­dik a legtöbb közlekedési bal­eset. Ám a szomorú esetek sem intik óvatosságra a gép- kocsivezetőket.­Marcalin túl már nagyobb a forgalom. Trabant Combi ér­kezik. Vezetője megpróbál ki­szállni a kocsiból, sikertele­nül. Az ajtó ugyanis nem nyí­lik. Hosszas huzavona után mégis kitárul a Trabant, amelyen egyébként minden rendiben van, pillanatok alatt megjavul az ajtózár, és az autós folytathatja útját. Egy motorost int le a rend­őr. A gépről hiányzik a visz- szapillantó tükör, s ez csak­úgy. mint a személygépkocsi­kon, kötelező. Ráadásul a fia­talember a forgalmi engedélyt is otthon felejtette. Ilyen sú­lyos szabályszegésért már pénzbüntetés jár. A csekket postán kapja meg a motoros. Közben szondák is előkerül­nek, ittas vezetésért azonban senkit sem kell felelősségre vonni. A rendőrök nemcsak a köz­utak szabálysértőit vonják fe­lelősségre. A járőr hét embert büntetett meg más ok miatt, például azért, mert reggel a bolt előtt szeszes italt fogyasz­tott. Három marcali bolt eLő­CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel A sokféle gyümölcs és zöld­ség időben, mennyiségileg egészítette ki egymást. A nem egészen egyharmadnyi európai növényféle magasabb civili­zációs színvonalon (egész év­ben legalább a fele kapható) igazi és jóval gazdagabb vá­lasztékot jelent, mint Afriká­ban a 207. Az állandó fölöslegek meg­termelésének lehetősége két­ségkívül az emberi civilizáció hajnalán, a meleg égövi, nagy és termékeny folyóvölgyek­ben alakult ki. Az éghajlati és a talajviszonyok rendkívül kedveztek mindenféle vegetá­ciónak; nem károsították a vetést zord szelek, hideg, je­ges eső és kemény tél. E tá­jakon kezdik tömegesen ter­meszteni azokat >a növénye­ket, amelyek alaposan átala­kítják az emberi táplálkozást. Gabona-, gyümölcs- és zöld­ségfélék kimeríthetetlen sok­féleségén alapult az ízlés fej­lődése, szüntelen finomodása, majd kifejlődve: az asztali él­vezet tudatos keresése. Ez a táplálkozás másik ol­dala. Az ókorban a legmesszebb a kínai és a római konyha ju­tott. A hatalmas távol-keleti birodalomban a kedvező ég­hajlat, a kínad parasztok ha­gyományos szorgalma és a fejlett udvari élet sajátos ét­kezési kultúrát hozott létre. A kínai szakácsok mindenféle — például Európában hul­ladéknak tekintett — anyag­ból képesek ínycsiklandó, ra­finált csemegéket készíteni. A szokások kialakulására nem kis mértékben hatott a két evőpálcika használata. Min­den harapnivalót előre föl kellett aprózniuk a kínai konyha mestereinek, s az eu­rópai tányéroknál merede- kebb falú, de jóval kisebb tálkákban szolgálták föl az ételt. S mivel ezekbe kisebb adag fér, a lakoma fogásai­nak számát ez a »technikai« apróság is növelte. Hétköz­nap 6—8, ünnepnap legalább 16 fogás illatozott az asztalon, lehetőleg egyszerre feltálalva hogy ne csak a gyomorned- veket gerjesszék á nagyszerű ízek, hanem a szem és az orr is »jóllakjék« az esztétikus látvánnyal, a fölséges illatok­kal. A kínai konyha magas fej­lettségének bizonyítékaként emlegetik az egyik császári szakács fővesztésének okát. Urának az volt a kikötése, hogy mindennap száz. s az év minden 24 órájában más és más ételt szolgáljon föl. Egy se ismétlődjék! A fazekak mesterét vagy az emlékezete vagy a fantáziája hagyta cserben, s egyszer (!) elvé­tette. A fejével fizetett ér­te... A kínai konyha különleges csemegéit ma is sokan ked­velik. Ázsiától Ausztráliáig és Európától Észak-Amerikáig vállalkozó szellemű ínyencek fogyasztják a mézben áztatott datolyát, a lótuszmagpástéto- mot, a pirított dinnyemagot a szárított barackot, a zöld­es sárgabarackból sült kis kockákat, a rézedényben föl- szolgált krizanténsziromból és petrezselyemből habart már­tást, az ínycsiklandó hüllőhú­sokat és a híres fecskefészket. A Római Birodalom táplál­kozását az élelmiszereknek, konyhai anyagoknak hallatlan bősége, a fényűzés, a bőség fitogtatása és az esztelen pa­zarlás jellemezte. Féktelen, túlhajszolt, már-már perver­zitásba hajló vad töltekezésék kora volt ez. A valamirevaló római lakoma egy-egy szaka­szát a gégefőt ingerlő, torok­ba csúsztatott pávatollak je­lezték, hogy a dőzsölés foly­tatódjék a teljes csömörig. A hatalmas tivornyák fel­fokozott ízeit a különlegesnél is különlegesebb ízanyagok biztosították. Ilyen volt a garum, ez az apró tengeri halak belsőségéből rothasz­tott (!) sós ételízesítő és a tányérokra kent bűzös »ét- vágyébresztő" gyanta, az aso foetida (ördögszar). Az élő kakas lemetszett tarajából | kotyvasztott tarajsaláta a bor­sos kocatőgv, a mézben úsz­tatott sült máj. az édes tej­ben főtt disznóláb. a pásté­tommá gyúrt fenyőrigók. a páva- és flamingónyelvekbő! sütöttvagdalt különlegessé­gek híven vallanak a római ínyenckonyhák és életstílus eijBCfíui^C 51. teréből csináltak »kiskocs­mát«, és hasonló volt a helyzet Kaposfőn is. Nagybajom előtt egy Zasta- vát állítanak meg. Nem ég a féklámpa. Az autós rögtön hozzálát, hogy megjavítsa, persze nem ez az egyetlen hi­ba. A négy Jteróken négyfaj­ta gumi van. A jobb hátsó különösen kitűnik a többi kö- züL Vajon milyen lehet? — Radiál — mondja az autós. S hogy milyen radiál, arra csak a vállát vonogatja. A futófelület ugyanis tükör­sima. — Az ősszel tettem föl — így a férfi. — Ez a kocsi azon­ban eszi a gumikat. Sajnos, eddig nem volt időm kicserél­ni. Egész nap dolgozom, pe­dig itt az új gumi a csomag­tartóban. A csomagtartóban levő sem sokat ér. A különböző mintá­zatú gumikkal — ráadásul köztük egy tükörsimával — közlekedni igen veszélyes. Ezt minden autÓ6 tudja. Tudta ezt a zastavás is, mégis így köz­lekedik a kocsijával. Különösen sok a gyorshaj­tó. Csütörtökön két traffipax »intette« őket óvatosságra, pénteken három. A somogyi­aknak ugyanis segítettek a Baranya és a Tolna megyei kocsik is. A péntek éjfélig tartó ellenőrzés során minden jelentősebb útvonalon ott vol­tak a rendőrök, s a KRESZT-t megszegő sok járművezető bánta ezt a két napot. Az ak­ció jól szolgálta a balesetmeg- előzést, a közlekedés bizton­ságát. D. T. «I Antikvár köny vvásár KAPOSVÁRON a József Attila Könyvesboltban (Engels u. 1.) május 15-én, 16-án, 17-én és 18-án veszünk—eladunk Régi könyvekért, metszetes nyomtatványokért, 1850 előtt kiadott térképekért a legmagasabb árat adjuk. Nagyobb könyvtárakat — kívánságra — a helyszínen értékelünk. Csak három napig. (Az utolsó napon 12-kor zárunk.) Az utolsó napon (pénteken) csak vásárolunk! (41553) A KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ (SZÁMOK) az 1979—80-as tanévben Kaposváron SZÁMÍTÓGÉPKEZELÖI ÉS FOLYAMATSZERVEZŐI tanfolyamot indít, kellő számú jelentkező esetén. A tanfolyamokkal kapcsolatban felvilágosítás és jelentkezési lap kapható: Antal Józsefné SZÜV Számítóközpont, titkárság, Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. Telefon: 13-039. Jelentkezés határideje: 1979. június 30. (41572)

Next

/
Thumbnails
Contents