Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
\ „Fiam,ragadj meg minden lehetőséget" Fiatal csoportvezetők a Kemikálban A Kemikál barcsi gyára csak a tervekben létezett, amikor megkezdték az üzem leendő szakmunkásainak oktatását. Ahogy végzett az első csoport, elkezdték a munkát a vadonatúj gyárban. Előkészítették és elindították a termelést. Az indulásban részt vevő szakmunkások közül a legjobbak csoportvezetői, megbízatást kaptak. Gittinger Pál főmérnök: — Egy idősebb csoportvezetőnk -van, a többiek fiatalok. Jól ismerik a gyárat; korábban nemcsak egy üzemrészben dolgoztak, hanem »■vándoroltak«, s most átlátják egész tevékenységünket. 1980-ban már teljes termeléssel dolgozik a gyár és a bővítési tervei is készen vannak, így még több fiatal kap lehetőséget az előrelépésre. Jól képzett szakemberekre van szükségünk, mindenkit, aki tanulni akar, támogatunk. — Erre szokták mondani: olyan szép, hogy nem is lehet igaz. — Aki nem ismeri alaposan a körülményeinket, csodálkozik. Pedig egyszerű a magyarázat: hozzánk majdnem mindenki úgy érkezett, hogy alig száradt meg a tinta a diplomáján, a szakmunkás-bizonyítványán. Együtt kezdtünk, és ez nagyon jól összekovácsolta az embereket. Kézenfekvő a megoldás, hogy a középvezetőket is közülük választjuk ki. Horváth László 1977-ben végzett a szakmunkásképzőben. Ma a porüzemben csoportvezető. Az általános iskola nyolcadik osztályáig pergettük vissza az időt. — Pályaválasztási tanácsadásra jöttek a Kemikál emberei, még filmet is vetítettek; emlékszem, akkor ez nagyon tetszett nekünk. Olyannyira, hogy fölcsaptunk vegyipari tanulónak. Én is Barcson maradtam, bár korábban úgy terveztem, hogy Székesfehérvárra, útépítési szakközépiskolába megyek. És ma már örülök, hogy annyira tetszett az a film. Tovább is tanulok: megszerzem az érettségit és a technikusi minősítést. — És utána? — Megfordult már a fejemben a főiskola vagy az egyetem. Meglátjuk ... Egyelőre ezt a munkát kell jól ellátni: biztosítani az anyagot a gyártáshoz, azután megszervezni a késztermék- elszállítását. Így, elmondva, nem nagy dolog, és nem is látszik nehéznek. Mégis elég sok fejtörés után döntöttem úgy, hogy vállalom ezt a megbízatást. Növényvédelmi tájékoztató Védekezés a körteíevélbsliia ellen Nagyüzemi kortesekben és j rendszeres védelemben részesített házikerti körtésekben évről évre nagyobb gondot jelent a körtelevélbolhák elleni hatékony védelem. A károsító rovarok a körte leveleit, hajtásait támadják meg. Ezek görbülnek, deformálódó nak, fejlődésükben leállnak, sőt ■ elszáradnak. A kocsányi is károsítják, és szívogatásuk nyomán gyümölcshullás következik be. A lárvák bőséges mézharmattermelők. A leveleket, hajtásokat, gyümölcsöt borító fénylő mézharmaton megtelepedő másodlagos kórokozók — a korompenész — fekete színe még feltűnőbbé teszi a kártételt. Az ilyen gvümölcs értéktelenné válik. A lárvák mézharmat termelése teszi nehézzé ellenük a hatékony védekezést, a mézharmat védelme alatt ugyanis a rovarölő szer nehezen tudja őket megközelíteni és elpusztítani. Rendkívül fontos ezért a kártevő elleni védekezés, amikor a fiatal lárvák már tömegesen megjelentek, de mézhartnatterme- lésük még viszonylag gyengébb mértékű. A fiatal lárvák lapos tes- tűek, zöldessárga színűek. A táplálkozás és a fejlődés előrehaladtával a színük is sötétedik, s mire kifejlődnek, sötétbarnák lesznek. Az idei, változékony tavasz hatására csak április utolsó harmadéban figyelték meg » az első lárvák kelését. A lárvák kelése vontatott volt, kelésük tömegessé május 7-tól vált. Fontos tudnivaló, hogy a kártevők fejlődésének a borult, hideg idő kedvező feltételeket teremt, és már e hónapban erős fertőzések kirobbanására kell fölkészülni. A körte sziromhullásakor ezért a védekezést feltétlenül kezdjék meg a Bi—58 EC 0,1 %, Rogor L—40 0,1 %. Sinoratox 40 E£ 0,1 %-os töménységű készítmények valamelyikével. Nagyüzemekben eredményesen használható az Ekalux 25 EC (más szerekkel nem keverhető), valamint a Hos- tathion. Jó eredménnyel használható a körtelevélbolhák elleni védekezésre az ásványolaj tartalmú Agropon, 0,2 %-os töménységben. A permetezést nagy vízmennyiséggel végezzük, hogy a levélbolhák által termelt váladék leoldódjon a levelekről és a hatóanyag a károsítóhoz kerüljön. Az idő csapadékos volta elősegítette az alma-, körtefa- varasotíás ismételt fertőzését; több fertőzési hullám követte egymást, ezért a rovarölő szerhez feltétlenül keverjük a Dithane M—45, Polyran Combi, Antracoll WP 0,2 %-o6 töménységű gombaölő szer valamelyikét is! Vélemény a döntések előtt ÉRVÉNYESÜL A PÁRTDEMOKRÁCIA Megbeszéltem a főnökökkel, még a nagyanyámtól is kértem tanácsot. — Felhőtlen az új beosztás? — Kezdetben akadt egy-kél csipkelődő; régi osztálytársak, akikkel együtt tanultuk a szakmát. Bántott is, hiszen a barátaim voltak. De elsimult a dolog. Vigyáztam, nehogy fölüljek a magas lóra; sók embert megszédít, ha valami kis hatalmat kap, nem akartam ebbe a hibába esni. Különösen itt, ebben a gyárban lenne föltűnő, ha valaki elkezdene nagyképűsködni. Mindenki fiatal, még a gyár vezetőt is, és a mi korosztályunknál nem divat a »kasztrendszer". Hartmann Mihály is hasonló utat járt be az utóbbi néhány hónapban. Sőt pályaválasztása is társáéhoz hasonlít: — Először faipari tanuló akartam lenni, azután autó- majd vízvezeték-szerelő. Bi-1 zonytalanságomból a Kemikál -toborzója" segített ki. Az iskola befejezése után a majdnem kész gyárban sokféle megbízatást kaptam. Nagy kedvvel végeztem a dolgokat, mert minden új volt; a falakból még ömlött a festékszag, ilyen helyen első »tulajdonosként" öröm dolgozni. Azután megcsillantották a csoportvezetőséget. örültem, és féltem is tőle. Apám biztatott, fogadjam el. Ö fiatal korában elmehetett volna szakmát tanulni, de akkor nem tartotta fontosnak; most meg már nagyon bánja, és mondogatta: fiam, ragadj meg minden lehetőséget. — Továbbtanul? — Ugyanazt ismételhetném el, amit Laci mondott. A gyárban a két fiatalember mellett még tizenheten vehettek volna részt ehhez hasonló beszélgetésen. A barcsi építésiműanyag-feldolgozó- gyámak összesen nincs 300 dolgozója. Luthár Péter P ártunk vezető szervei mindig nagy figyelmet fordító ítak a pártdemokrácia fejlesztésére. Á XI. kongresszus megerősítette az eddigi elveket és gyakorlatot, s toob új feladatot jelölt m^g a pártdemokrácia fejlesztése érdekében. A határozat külön kiemeli: ma a párttagságot széles körben be kell vonni a határozatok előkészítésébe és a döntésekbe. A demokratikus vitát követő döntés után, a határozatok egységes értelmezése alapján a pórt minden tagjára kötelező a határozatok melletti kiállás és az egységes cselekvés. A kongresszus a pártdemokrácia lényegét és célját hangsúlyozza: segítse a helyes döntések kialakítását; gyűjtse össze a párttagok és a dolgozó közösségek tapasztalatát; mozgósítsa a kommunistákat és a pártonkívülieket a párt politikájának következetes végrehajtására. A nagyatádi alapszervezetek több mint kétharmada tíz és húsz közötti létszámú. A tagságnak több mint a fele tehát kis létszámú alapszervezetekben dolgozik. A munkahelyek többsége szintén kis szervezeti egység. A pártszervek tagjait, alapszervezeteinek tisztségviselőit, aktivistáit, a társadalmi és tömegszervezeti, vezetőit, az egyes mun. kahelyek vezetőit több éves személyes ismeretség köti ösz- sze, oldottak és őszinték a kapcsolatok. Sok ismeretük van az egyes munkahelyek politikai és gazdasági munkájáról. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság nagy figyelmet fordít arra, hogy az alapszervezetek munkájában érvényesüljenek a lenini normák. A testületek és az apparátus tagjai helyesen értelmezik az elvi-politikai irányítás, az operativitás, a beavatkozás tartalmát és gyakorlati alkalmazását. Az alapszervezetek önállósága ennek hatására fokozódott. A testületek és az apparátus tagjainak helyszíni látogatásainak, segítő ellenőrzéseinek az a célja, hogy a szervezeti szabályzat szerint önállóan dolgozzanak, felelős politikai vezetői legyenek területüknek, helyi kérdéseket saját hatáskörben igyekezzenek megoldani. Kedvezően befolyásolja a pártdemokrácia fejlődését a XI. kongresszust megelőző széles körű véleménycsere. A dokumentumok előzetes vitája során a párttagság nagy része vett aktívan részt a hosszabb időszakra szóló politikai irányvonal kialakításában, s ez ma is érzékelhető hatással van a megvalósításra. A beszélgetések tapasztalatai bizonyították, hogy Nagyatád kommunistái ismerik és értik a XI. kongresszus határozatait, magukénak vallják a párt politikáját. Az összegező taggyűléseken felszólalók igényük javaslataik hasznosítását Az intézkedési tervek például a kollektív határozat- hozatal példájának tekinthetők. Ezek elfogadásakor megfogalmazták valamennyi kommunista felelősségét a végrehajtásban. Az elhatározások megvalósításának ellenőrzése rendszeres. A párttagok és a pártonkívüliek egy-egy csoportjával folytatott kötetlen eszmecsere máskor is jól bevált módszere a demokrácia szélesítésének. A politikai vitakörök, a kötetlen pártcso- portértekezletek, a társadalmi és tömegszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszélések most már az élő szóval való meggyőzés hatékony formái. A választások előkészítése, lebonyolítása demokratikus. Előttük a jelölő bizottság tagjai minden párttaggal beszélnek, mindenkitől véleményt kérnek. Előfordul, hogy némelyek véleménye nem őszinte és az előzetes vélemények alapján előterjesztett javaslatot nem fogadják el a taggyűlésen. Jól fejlődik a taggyűlések színvonala. Élénk, politizáló légkörük a pártdemokrácia erősödését mutatja. A párttagok döntő többsége rendszeresen és aktívan részt vesz a szervezeti életben, a hiányzók felelősségre vonásában azonban az alapszervezetek még nem elég következetesek. A vezetőségek nagy gondot fordítanak a taggyűlések előkészítésére: a napirendeket az előző taggyűlésen ismertetik, a nagyobb alapszervezetek vezetőségei két ülés közül az egyiket kizárólag a taggyűlés előkészítésére fordítják. A beszámolók a tapasztalatok alapján vizsgálják az elvipolitikai összefüggéseket és igyekeznek megfogalmazni a helyi sajátságosságoknak megfelelő tennivalókat. A pártdemokrácia továbbfejlesztését szolgálja, hogy a munkatervek összeállítását, a munkahely egészét érintő a nagyobb jelentőségű napirendek előkészítését egyre több helyen széleskörű véleménycsere előzi meg. Bár a taggyűlések politikai légköre kedvező, néhány napirend tárgyalásakor — ahogy ezt a párttagok a beszélgetések során maguk is elismerik — nem kielégítő az aktivitás. Ez azoknál a kérdéseknél fordul elő. ahol a tagság ismeretszintje és tájékozottsága kevésbé mély. Más esetekben nem ritka, hogy a tagság fele szólal jel. A vezetőségek érzékenyek a párttagok észrevételeire. A vélemények nagyrészt megalapozottak, megnyugtatóak. Az ésszerű, megvalósítható javaslatok hasznosulnak a döntésekben. Mindezek elősegítik,, hogy a párttagok egyre jobban élnek a pártszerű bírálattal és az önbírálattal a taggyűlésen. Észrevételeik nagyabb része az alapos értékelést segíti elő, és már kevésbé a helyi tennivalók vagy a kommunisták CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel 0 Somogyi Néplap Nem tudják táplálni őket, nem tehetnek egyebet. A napot, holdat raboló, ivóvizet, termést apasztó sárkány (li- dérc) sem más, mint az éhség fenyegető réme. A termékeny napokért, bő esőéri fohászkodó áhítatos körmenet, a füstölés, tömjénezés könyörgés nem különbözik az ősrégi ördögűzéstől, a ráolvasástól és az ősember vadászat előtti mágiájától. A gyakori éhezés arra szorította a népközösségeket, hogy a táji-éghajlati-termé- szeti adottságaikhoz leginkább megfelelő, gyorsan és nagy mennyiségben megtermelhető táplálékok előállításán fáradozzanak. S élelme előteremtésében az ember valóban nagy rugalmasságot. nem mindennapi alkalmazkodóképességet és fantasztikus szorgalmat tanúsított. így lett Európában a táplálkozás gerince a gabona. Nálunk a búza, Északkelet-Európában a rozs. Az óceánon túl, az amerikai indiánoknál évszázadokig a kukorica volt az alapélelem. A meleg égöv alatt a manioka, a kasszave. a batata és a yamgyökér. Kelet-Ázsiában a rizs és a köles a legfontosabb táplálék. Mindannyi földben hagyományos technológiával termelhető, növényi táplálék. Az emberi táplálkozás egyik nagy ellentmondása, hogy a népélelmezésben nélkülözhetetlen gumó- és gabonafélék fehérjetartalma viszonylag kevés és egyoldalú. Létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok is csak szűkösen találhatók bennük. Mégis nélkülözhetetlenek az asztalnál, mert az adott tájon, környezetben olcsón, tömegesen termeszthetők. Egységnyi területen mennyiségben tízszer any- nyi magot (az éLethez. alapot) ad a föld. mintha e szántó vagy rét vizét, füvét állattenyésztésre használnák. A történelem folyamán a, nagyobb népesedési változások mindig a gabonafélék termelésének bővítésére kényszerítettek, noha teljes értékű táplálást a gumósok és még kevésbé a gabonafélék sohasem jelentettek. Átalakításuk hússá, vajjá, tojássá — minőségileg jóval értékesebb állati fehérjévé — adott népességi és gazdálkodási szinten egyszerűen elképzelhetetlen, és ezért meg sem kísérlik. Egyes délkelet-ázsiai országokban programmá fejlesztették ezt a történelmi kényszerűséget. Azt hirdették, hogy az emberiség nem engedheti meg magának a fényűzést, hogy állattenyésztéssel foglalkozzék, mert a növényi termékek hússá változtatása kalóriapazarlás. Kína és India igénytelen paraszti tömegeinek és a vegetáriánusoknak a példáját kellene követni ... A fejlődő világ közvéleményében ma is gyakran hangot kapnak az ilyen — kényszerűségben született — nézetek. Az időnkénti nagy éhínségek mellett az évkönyvek nem szólnak a tartós minőségi éhezésről; létfontosságú anyagok hiányáról és különböző, népességet tizedelő hiánybeteg- ségek terjedéséről. De szólnak — igaz, csak közvetve —történelmi ismereteink. A középkori ember átlag életkora alacsony, a dühöngő járványok nyilván gyorsabban, pusztítóbban terjedtek ott, ahol fontos védő tápanyagok hiányoztak a szervezetből. Az emberek tudatába jobbára csak a nagy, pusztitó éhínségek égették bele emléküket. A táplálkozásról kialakult gondolkodást, érzelmeket, szokásokat évszázadokon át tartósan a szükségnek a szörnyű sokkja, élménye határozta meg. Áz ember minden idegszálával a hét szűk esztendő szörnyű vízióját félte. »Mindennapi kenyerünket...« — így fohászkodott egészem közelmúltig a túlnyomóan paraszti népességű keresztény világ. »Élet" — mondják még ma is sokfelé a búzára, a kísértő századok, ^hínségek. emberhalál, csontra aszott bőr és szomorú éhkoppok jelképpé emelkedett emlékeként. (Folytatjuk) helyes magatartásának megfogalmazását. Az alapszervezetekben az általában jó helyzetelemzésen kívül a feladat- meghatározás még nem fejlődött a kívánt mértékben. A vezetőségek egy csöppet sem jelentéktelen része a felsőbb szervek határozatai alapján is csak általánosságban tudja megfogalmazni a helyi sajátos tennivalókat. E készségük fejlődését helyszíni látogató'’ saink során igen hatékonyan kell segítenünk. A beszámoló taggyűlések nemcsak kiemelkedő jelentőségűek, s az előbb említett hiányosságok tekintetében kivételek. A munka átfogó értékelése. a fő feladatok megjelölése ezeken sikeres. Az. előkészítésük igen körültekintő, a pártcsoportokat is mindenütt bevonják. Az értékelések alaposak, az egyes párttagok munkájára vonatkozóan széles körű információkat szereznek és jól ösztönöznek a jobb munkára. A taggyűlések határozatainak végrehajtásában erősödik a cselekvési egység. Nagyon kevés azoknak a párttagoknak a száma, akik kívülről bírálják a közös elhatározásokat és csak szemlélői a megvalósításnak. Az alapszervezeti vezetőségek munkájában erősödnek a demokratikus vonások. Egyre jobban megválasztják a témákat és a legfontosabb feladatokra összpontosítanak. Önállóságuk növekedését elősegítette a tag- könyvcserével összefüggő politikai munkában betöltött szerepük.. Jobban érvényesül azóta a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elve. Arányosabb a vezetőségi tagok közötti munkamegosztás, bár helyenként a titkárok még mindig sokat vállalnak magukra. Nagy figyelmet fordítanak a taggyűlések előkészítésére, rendszeresen beszámolnak a két taggyűlés között végzett munkájukról. A politikai munka hatékonyságát, a pártdemokrácia fejlődését eredményesen segítik a párt-csoportok. Munkájuk tartalmát a párttagok egyéni tevékenységének szervezése, a megbízatások elosztása, a teljesítés ellenőrzése képezi. Jelentős a szerepük a taggyűlések előkészítésében, a döntések demokratizmusában. Működtetésükkel az alapszervezetek többsége elérte, hogy az előterjesztések széles körű tájékozottság alapján készülnek és bennük tükröződik a pártonkívüliek véleménye is. Az alapszervezetek a pártcsoportokon keresztül tájékoztatják -y szükség szerint — a pártonkívülieket. és így mozgósítanak a végrehajtásra. A pártcsoport-értekezleteken kötetlen eszmecserék folynak, s ezek elősegítik az alapszervezetek kommunista közösségének folyamatos erősítését. A városi párttestületeink és az alsóbb pártszervek gondot fordítanak a kádermunka demokratizmusának érvényesülésére. Az alapszervezetek véleményezési jogkörüknek érvény t szereznek. Megfontoltan, felelősséggel döntenek káderkérdésekben. Ha jogaikat megsértik, élnek vétójogukkal és végrehajtó bizottságunktól kérnek támogatást a káderpolitikai elvek érvényre juttatásához. Kedvező, hogy a kommunista vezetők nagy többsége tevékeny a közéletben, példamutatóan teljesíti pórtmeg- bizatásait Céljaink eléréséhez a párttagság nagy fokú tevékenységére van szükség, s ennek nélkülözhetetlen eszköze a nártdemokrácia állandó fejlesztése. A z alapszervezetek aj poll tika nyíltságával és olyan őszinte légkör megteremtésével. ■ amelyben mindenki jól érzi magát, fontosnak és felelősnek tartja megbízatását, a vélemények és problémák iránti érzékenységgel. a jó kezdeményezők felkarolásával és megvalósításával, a párttagok egyéni gondjaival való törődéssel szolgálják legeredményesebben a pártdemokrácia fejlődését és ezen keresztül a párt politikájának végrehajtását. Hamvas János a nagyatádi városi pártbizottság első titkára
