Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
AZ EXPORT NYOMÁBAN A piacé a végső sző Adottságaink A somogyi ütemek exportja a múlt évbein 11 százalékkal emelkedett. A megyében működő ipari vállalatok é- szövetkezetek mindegyike folytat közvetlenül vagy közvetve exportcélokat szolgáló termelést. Van, ahol ez csupán a termelés egy-két százaléka adja, de olyan is. ahol 90 százalékot tesz ki. A cikklista rendkívül változatos. A Kaposvári Villamossági Gyár nagyfeszültségű berendezéseitől a Mechanika' Művek marcali gyáregységé' nek szerszámosládáin át a Kaposvári Ruhagyár konfekciójáig vagy a tabi sátrakig rendkívül változatos a kép. Tóth Károlytól, a megyei tanács elnökhelyettesétől kérdeztük ; — Mi jellemzi a somogyi ipari üzemek exportját, melyek az általánosítható' tapasztalatok? — A tapasztalatunk az, hogy a szocialista országokba szállított áruk többségének megfelelő a jövedelmezősége, és versenyképesek a cikkek. A tőkéspíacrá kerülő termékek esetében azonban — az állami preferenciák ellenére is — bizonytalan ez. A gépiparban szinte egyedi jelenségnek számít a jó devizakitermelés' mutató. A könnyűiparban sokkal jobb a helyzet Tapasztaljuk azt is, hogy szinte valamennyi üzem törekszik az export fokozására. Ez azonban jelentős tőkés importtá! együtt valósul meg. Pontos adataink nincsenek erre, de valószínű, hogy a somogyi üzemek exporttermelésének a fele az importból származó anyagok feldolgozásából, beépítéséből származik. Ennek az importnak nagyobb hányada tőkésországokból kerü hozzánk. — A tapasztalatok szerint milyenek a vállalatok piac: információi? — A somogyi vállalatok liö zü! egy sem rendelkezik önálló külkereskedelmi jogsai információikat a külkereskedelmi szervektől kapják. A gyakran nehézkes ügyintézés, a hiányos piackutató- és információs tevékenység sok gondot okoz. Azt sem szahad figyelmen kívül hagyni,, hogy a somogyi vállalatok zöme nem megyei székhelyű: export— import-tevékenysége ópo ezért a megyén kívüli vállalati központ döntésétől Is függ. A jövedelmező tókésexport fokozása érdekében azonban kell is, lehet is tenni. A somogyi vállalatoknak, szövetkezeteknek — véleményünk szerint — fokozni kell a piackutató-tevékenységüket, és jobb kapcsolatot kiépíteni a külkereskedelmi szói-vekkel. Piaci követelmények A .régi. vevőket megtartani egyre nehezebb a nyugati piacokon. A nagyatádi cérnagyár állja a versenyt: az idén előállított 1600 tonna cérna kétharmadát ..tőkés piacon értékesíti. Ez 408 tonnával több az előző évinél. Termékeinek zöme az arab és az afrikai országokban' talál vevőre, kisebb részét a nyugat-európai államokban adják el. Itt eleve hátrányos helyzetben van, mert a jól bevált márkanevek mellett az ismeretlen magyar terméket bizalmatlanul fogadják a vásárlók. A nagyobb áruházak liobbyboxaiba el sem jut a magyar cérna, legföljebb a vidéki szatócsüzletekben lelhető föl. Csak látszólag könnyebb a helyzet az arab és afrikai piacokon, ahol ennek ellenére jó Gregor István telepvezető erről így bezsél — Ma már egyetlen afrikai országba sem lehet beállítani azzal, hogy ilyen árunk van, ezt kínáljuk eladásra. Mindig a vevő diktálja a feltételeket. Hasonló a helyzet az arab államokban. Védővámokkal igyekeznek kiszorítani a beáramló késztermékeket, s helyette inkább gépeket, feldolgozó berendezéseket vásárolnak, amelyek munkaerőt kötnek le. Ilyen piaci viszonyoknál csak úgy tudjuk értékesíteni termékeinket, ha mindenben teljesítjük a kívánságaikat Ha nem tudunk alkalmazkodni, lemaradunk. — Megvannak ehhez a feltételek? — Többek között e célt Is szolgálta a nemrégiben befejezett gyári rekonstrukció. De be kell iátni, hogy egy ekkora üzem nem diktálhatja a piacot. Kis tételes megrendeléseknek is eleget kell kennünk, s ez a hatékonyság rovására megy. Mi mindig azt gyártjuk, amit a vevő megrendelt; ebből adódik, hogy a gyártás során nem lehet színben és súlyban elérni az optimális mennyiséget. Az ideális az lenne, ha a nagy nyugati cégekhez hasonlóan nagy szériákat gyártanánk, és raktárról szállítanánk a kívánt színű és mennyiségű anyagot. — Mivel lehet ellensúlyozni ezt a hátrányt? — Megbízható kereskedelmi kapcsolataink vannak, melyek hosszú évek során alakultak ki. Mindenki szívesebben vásárol olyan vállalattól, amelynek ismeri a munkáját, elégedett a termékével. Semmire sem mennénk azonban jó hírünkkel akkor, ha nem tartanánk állandóan szem előtt a megbízhatóság három leg- •fontosabb alapkövetelményét: a pontos szállítást, a jó minőséget és a megfelelő árat. Arra is szükség van, hogy az azonos vagy majdnem azonos profilú termelők a piackutató-munkában működjenek együtt s az információkat adják át. Az export növeléséhez hozzájárulhat a termékszerkezet piaci igényeknek jobban megfelelő átalakítása, a jövedelmezőséget pedig a tö- kssimport és a költségek csökkentése segítheti. Véleményünk szerint arra is szükség van, hogy a rekonstrukciók kezdete előtt vizsgálják meg a vállalatok, milyen hatással lesz az a tőkésexportra. — Somogybán jelentős a mezőgazdasági export. Milyenek ebben a lehetőségek? — A megye élőállatexportja jelentős, a megyében nevelt hízómarhának 27 százaléka például külföldre kerül. Jó a piaca a báránynak is. A kisgazdaságokban neveit nyúl jó áron kel el a tőkés országokban, és a termelés kőny- nyű&zerrel növelhető. A balatoni hal is jó exportcikk: az angolna és a pisztráng például kizárólag csak tőkés piacra kerül. A Ka-hyb sertést az NSZK-ban és Hollandiában vásárolják. A feldolgozott mezőgazdasági termékeknek is van tőkés piaca. A zsírért például dollárt kapunk, és szállít a nyugati országokba a tejipari vállalat is. Jelentős tőkésexportot biztosít a vad- gazdálkodás: évi bevétele 47 millió forint. Ez a vadhús értékesítéséből és a trófeák árából srzármazik. Külön kell beszélni a somogyi fáról: a faipari termékekből tavaly 140 millió forint értékű kelt el tőkéspiacon. — Ezek a tények. És a lehetőségek? — A mezőgazdasági nagy- üziemek közül az elmúlt három évben a tsz-ék 80.4, az erdőgazdaság 29, az állami gazdaságok pedig 58,5 millió forint hitelt vettek föl az exportárualapok bővítésére. Az adottságokat akkor használjuk ki jól, ha a piac változó igényeihez gyorsan alkalmazkodnak a gazdasá^pk. Növelik a gabonatermelést, s az olajosmagvak, a vetőmagok, a zöldség és a gyümölcs, valamint a szaporítóanyagok termelését. Törekedni kell a jól értékesíthető nyúl, bárány, hal és galamb exportjának növelésére is. Késik az alapanyag A Kaposvári Ruhagyár termékeit a tőkés piacon is keresik. Tavaly egymillió 400 ezer dollár értékű cikket adtak el nyugati vásárlóknak, az idén 1 800 000 dollár értékű áru eladásával számolnak. A szerződésben azonban ennél jóval többet — hárommillió dollár értékűt — vállaltak. Müller László igazgató több év tapasztalatai . alapján mondja, hogy ezek a megrendelések év közben változnak: lesz olyan vevő is, amelyik lemond az áruról, Egy azonban biztos: a kaposvári' gyár az idén a tervezettnél jóval több cikket küld tőkés meg- 1 rendelésre, mint tavaly. 1 — Az első negyedévben félmillió dollár értékű áru hagyta el a gyárat. — Ez jóval kevesebb, mint a hárommillió egynegyede. — Sok évi tapasztalat, hogy az első negyedévben mindig kevesebb árut kérnek, mint a negyedikben. Az idén több mint ötven külföldi partner járt — megrendelési szándékkal — a gyárban. Korábban arra törekedtünk, hogy egy- egy vevőnek küldjük az árut, möst jobban örülünk a sok, de kisebb tételeket jelentő megrendelésnek. A sokféle igényt azonban csak akkor lehet pontosan és jól kielégíteni, ha a folyamatos termelésnek megvan minden' feltétele. A Kaposvári Ruhagyárnak nincs 'szabad kapacitása. Ha késve érkezik az alapanyag, az pemcsak a hazai igények kielégítését hátráltatja, hanem hatással van az exportra is. Nem beszélve arról, hogy a már lekötött kapacitás miatt az elmaradt vagy késve érkező alapanyagot nem tudjuk feldolgozni. A haza; gyártó vállalatok — elsősorban a Magyar Posztógyár és a Magyar Gyapjúfonógyár — jelentősen lemaradt a szállítással. és ez anyaghiányt okozott. Hogy mit csinálunk? A gyárban az első negyedévben kétszer annyi volt £z átállás egyik modellről a másikra, és i minden átállás jelentős termeléskieséssel jár. Épp ezért a gyár a késve érkező anyagokra fix határidőt jelentett be: közölte a szállítókkal, hogy ha május 5-ig nem küldik az anyagot nem veszi át, mert nem tudja feldolgozni. Érdekmúlást jelentünk be. — Az ilyen késéseket nem lehetne ellensúlyozni nagyobb raktárkészlettel ? — A gyár gazdálkodásában fontos követeimény az is, hogy növelje a forgási sebességet. tehát minél kisebb készlettel minél több terméket állítson elő. Ha növelnénk a raktárkészletet, romlana a gyár gazdálködása. Ez pedig épp úgy nem érdekünk, mint a szállítási késés, t „Rossz üzlete! nem kötünk” A kaposvári villamosság gyár idei exportterve négy müiíó dollar, ez majdnem kétszerese a tavalyinak. Horváth Attila, a gyár igazgatója így beszélt az »ugrásról*: — A Diztosítóleieségeket Nyugaton egyre kevesebben gyártják, mi egyenletesen tudjuk szállítani es kedvező árakat kínálunk. Régi partnereink, is többet rendeltek, és néhány új cég is jelentkezett. A másik jó-üzlet: az idén több nagy értékű egyedi berendezésre van megrendelésünk, ez jelen Lösen növeli dollárbevételünket. — Ezek szerint felhőtlen az idei év? — Korántsem olyan egyszerű a dolog, természetesen van egy csomó gondunk. Az első negyedéves termelési és szállítási tervünket túlteljesítettük, s a tervezett 709 ezer dollár helyett 879 ezret már be is kaszíroztunk. De egy-egv termék útját nézzük, nem ilyen egységes a kép, sokszor fő a fejünk. Több termékcsoportunk 20—30 féle cikkből áll. Néhány biztosítöféleség- ből többet is szállítottunk már, mint amennyire nyugati partnereink vártak, néhány- nyal elmaradtunk. És néha magyarázkodnunk kell, mert sürget a megrendelő. — Melyek a legfontosabb -mentségeik«? — Sokszor előfordul, hogy a hazai alapanyagból rossz az ellátásunk. A Hollandiába szállítandó tizenhat amperes biztosi tóbetétek porcelánal- katrószeit akadozva szállította a kőbányai gyár. A másik hasonló buktató: legnagyobb nyugatnémet megrendelőnk az olvadószálat biztosítja nekünk ahhoz a termékhez, amelyet vár tőlünk. Csakhogy amíg eljutott hozzánk a külkereskedelmi, vállalatok útvesztőjében... Sajnos, sokszor akadályoz minket a magyarországi nehézkes szervezés. — Tehát néha a külkereskedők lebonyolitó helyett az ügy bonyolítói lesznek. De ezek 1 mind a villamossági gyártól független akadályok. Saját hibájuk okozott-e lema~ radást? — Előfordult. Részben ösz- szehangolatlanságból. részben a tavaly óta -bedolgoz?/" kooperációs partnereik gyakorlatlansága miatt. Időnként fordul a kocka. Ha kevés a megrendelés azzal bajlódunk, miként tudjuk kitölteni gyártási kapacitásunkat, amikor pedig bőven van megrendelés, az jelent gondot, hogy bírunk-e a munkával. Ez utóbbi azonban örömteli gond. A rosz- szabbik eset a következő: rendkívül egyszerű, gazdaságos termék a soroza'kapocs. Van megrendelőnk, gyártani is tudnánk nagy mennyiségben, az emberek is szeretnek vele dolgozni, szeretnénk is I Ördögi körben Konténer kíséri a buszt Ezek a kontéperek Barcson az Unitech Ipari Szövetkezetben készülnek. A belsejükbe szervizberendezéseket szerelnek és hajóra rakják őket az Ikarus buszokkal, együtt. A Barcson gyártott konténerszervizek egyik megrendelője a Mogürt Gépjármű-külkereskedelmi Vállalat. Vezérigazgató-helyettesének leveléből, idézzük: »Mint ismeretes, 1976-tól évente több százezer dollár értékben csaknem tíz konténer-szervizállomást, értékesítettünk. Az érdeklődőket figyelembe véve megalapozottnak tartjuk a konténerszerviz hosszú távú tőkés értékesítési lehetőségét évi 3—6 komplett teljesítmény szállításával, évi mintec-i 15—25 millió forint értékben. Megjegyezzük, hogy eddigi értékesítési árakat alapul véve a konténer szerviz exportjának gazdaságossága kedvezőbb, mint az iparági állag, illetve mint az egyedi berendezések.« Ehhez hasonló levelet többet is lehetne idézni, hiszen a barcsi konténer alkalmas lakóhelyek — ideiglenes munkásszállók — létesítésére., -fölépíthető« belőle akár egy orvosi rendelő vagy egy kisebb lakóház is. Kaptak ilyen megrendelést, csakhogy ... Barcson az Unitech Ipari Szövetkezet kapacitása véges, a gyártócsarnokban készült termék mennyisége meg sem közelíti az igényeket. l?vok óta szoros az együttműködés a Danuvia nagyatádi gyáregysége, valamim,t két nyugatnémet cég: a Sustan és a. Rexróth között. Az atádiak különféle alkatrészeket, tartozékokait szállítanak a külföldi fővállalkozóknak. Tavaly azonban árnyék borult az eddig felhőtlen kapcsolatukra: a magyar fél csak részben tudta teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeit.. Magyar Vince főmérnök első hallásra meghökkentő magyarázattal szolgál: i — A Sustan cég nem rendelt tőlünk, mert mi nem szállítottunk. Mi pedig azért nem szállítottunk, mert nem kaptunk tőlük megrendelést. Az indoklás . feloldhatatlar ellentmondásnak, ördögi köriek látszik. Vallóban az? Azokat a munkadarabokat, amelyekre az atádiak megrendelése szólt, csak egy különleges, szerszámgépgyártásra kifejlesztett anyagbó lehet készíteni. Ennek kilencven szazad ókat a Lenin Kohászati Művek szállítja, Illetve: nem szállítja ütemesen. A fővállalkozó viszont szigorúan ragaszkodik az általa előírt minőséghez; rosszabb tulajdonságú anyagot nem hajlandó beszerelni a saját nevével -fémjelzett« gépekbe. Sok gondot okozott a danu- viásokinak az .g berendezés is, amely az exportra keéülő alkatrészeket gyártják. A programvezérlésű fúrógépet többször kellett javítani, a kiesés lemaradást okozott. Ebből a géptípusból talár ez az egy van az egész országban, legalábbis a nagyatádiak többről nem tudnak. A karbantartás, a javítás így rendkívül nehéz, mivel nem találni hozzá megfelelő képzettségű szakembert. Erre. a két tényezőre vezethetők vissza a tavalyi év gondjai, melyeknek számszerű eredménye az volt. hogy a tőkés exportot 84,7 százalékra tudták csak teljesíteni. Az idei évre biztatóbbak a kilátások, bár tudják, hogy gondjuk most is lesz edég. A Lenin Kohászati Művektől ígéretet kaptak, hogy ezentúl rendszeresen jön az alapanyag. Karbantartó szakembereket képeznek ki, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a fúrógép kisebb hibáit a helyszínen kijavítsák. Újfajta és olcsó megoldást vezetnek be a termelésirányításban: egy könyvelőgép beiktatásával ütemessé teszik a nyilvántartást és havonta értékelik az eredményeket. Tervek tehát vannak. Hogy milyen eredménnyel vonulnak be a mindennapi gyakorlatba, egyelőre csak jósolgatni lehet. Az ígéretet nem biztos, hogy betartják, az alapanyag szállítója is hivatkozhat »objektiv nehézségekre«. És a legjobban kiképzett szerelő szakember is tehetetlen. ha például nem tud beszerezni egy parányi alkatrészt. Programozott termelés- irányításról pedig beszélni sem érdemes addig, amíg hiányoznak az alapvető feltételek. És azt hiszem, ez nemcsak a nagyatádi . Danuviára érvénye». folyamatosan csinálni, de — már említettem ezt a hibát — fájdalmasan nehézkes az irányító és a külkereskedelmi szervek közbejöttével az anyagellátás. Olyan eset is volt, hogy íelexeztünk a nyugatnémet cégnek: »Hol az alapanyag?«, és az válaszolták: keressük meg Magyarországon, mért' ők már' rég elküldték nekünk. — Ilyen körülmények között milyen helyzetből indulnak a nyugati cegekkel való tárgyalásokon? — A kereskedelmi viták soha sem voltak könnyűek. Mi is nyerni akarunk, ők is. Az említett hibák megvannak, lehet rajtuk javítani, de ma már nem ezek a hibáit jellemzőek ránk. Szemben áll velük, hogy exportcikkeink túlnyomó többségét állandó minőséggel, megbízhatóan tudjuk szállítani. így több termékünk árát sikerült jelentősen megemelni, és magasabb áron is épp oly kelendőek. mint régebben. Volt, hogy nem tudtunk megegyezni a partnereinkkel. Az egyik biztosító- típus exportját — pedig régi, hagyományos üzlet volt — leállítottuk, mert az alkatrészek ára emelkedett, az importáló cég mégsem akart többet fizetni. Rossz üzletet pedig nem kötünk. — A hibák kiküszöbölésének mi az útja? — Elsősorban a hazai szervezettség javítása. Nagy értékű berendezés exportunk .indult Abu Dhabiba. A végső határidőt is tartani fogjuk, de nem lesz eléggé ütemes a közbeeső időszakban az export. Azért, mert ezzel párhuzamosan két másik VBKM- gyárnak is kell gyártanunk berendezéseket: ők Kuvaitba és Algériába indítanak a mieinkhez hasonlóan fontos szállítmányokat. Egybeesett a három keleti államnak végzendő munka, s ennyit egyszerre nem bírunk. Azután egészen apró dolgoktól is függ egy-egy szállítmány sorsa. A csomagolóanyagokra például igen kénvesek a megrendelők, itthon meg lámpással kell keresni a megfelelőt. A közbeeső cégek adminisztrációs lassúságát úgy is ki lehet küszöbölni. hogy párhuzamos tájékoztatással közvetlen kapcsolatot is tartunk a nyugati partnereinkkel. Igen ám. de a gyárban csak egyetlen németül tudó levelezőnk van. Kicsit későn gondoltunk rá. hogv több világnyelven is kell 1e- levevnü-nk. fgv hát nyelvtanfolyam is indul.
