Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

HAZÁNK VENDÉGE Leonyid ISjics Brezsnyev í Leonyid li­ftes Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizott­ságának főtit­kára, a Szov­jetunió Leg- felsőbb Tana- esc elnöksége- m nek elnöke tej^ 1906. december |?I1 19-én született §p| « az Ukrán MmM SZSZK Dnyep- rodzerzsinszk városában munkás—ko­hász család tagjaként. Orosz nemze­tiségű. 1931- től tagja az SZKP-nak, 1952-től az SZKP KB tag­ja„■ A Szovjet­unió hőse, a Szovjetunió marsatlja. A Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának el­nöke. 1921-től dol­gozik. 1927- ben fejezte be — munka mel­lett — a kursz- ki földmérési- talajjavítási technikumot. 1927 és 1930 között L. Brezsnyev földmérő­ként dolgozott, majd a biszertyi járási tanács- vb elnökhelyettese, az Uráli területi Földmé­rési Hivatal vezetőjének első helyettese lett. 1930—31-ben a Moszkvai Mezőgazdasági Fő­iskolán tanult, 1931-ben kezdte meg tanulmá­nyait a dnyeprodzerzsinszki kohászati főisko­lán, amelynek elvégzése után mérnökként dolgozott a Dzerzsinszkijről elnevezett kohá­szati gyárban. 1935—36-ban a Vörös Hadse­regben teljesített katonai szolgálatot. L. Brezsnyev 1937-től kezdve tölt be ve­zető párt- és tanácsi funkciókat. 1937—3S között a dnyeprodzerzsinsiki technikum igazgatója, a városi tanács-vb elnökhelyette­se, a dnyepropetrovszki területi pártbizottság osztályvezetője, majd 1939-től a dnyepropet­rovszki területi pártbizottság titkára. A Nagy Honvédő Háború éveiben a hadse­regben vezető politikai munkát végzett: a Déli Front politikai csoportfőnökének helyet­tese, a 18. hadsereg politikai osztályának ve­zetője, a 4. Ukrán Front, majd a katonai kör­zet politikai -csoportfőnöke. 1946—47-ben az Ukrán Kommunista Párt zaporozsjei, majd dnyepropetrovszki területi pártbizottságának első tiktára. 1950-ben az SZKP KB apparátusában dolgozott. 1950—52- ben a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottságának első tiktára. 1952-ben az SZKP KB tagjává, a kb elnökségének pót­tagjává, és a kb titkárává választották. 1953— 54-ben a hadsereg és a haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökének a helyettese. 1954 februárjától 1955 augusztusig a Kazah­sztáni Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának a titkára, majd 1956-ig első titkára. 1956—57-ben az SZKP KB elnökségének póttagja, 1957-től az SZKP KB elnökségének tagja. 1966-tól az SZKP KB Politikai Bizott­ságának a tagja, 1956—60-ban és 1963—64-ben az SZKP KB titkára. 1964—66-ban az SZKP KB első titká­ra lett. 1964— 66-ban a Szov­jetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága Orosz- országi Irodá­jának elnöke, 1966 áprilisától az SZKP KB főtitkára. 1960 —64-ben és 1917-től a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksé­gének a tagja. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának nyolcszor egy­más után meg­választott kül­dötte. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának kép­viselője. Leonyid Brezsnyev 1961-ben kapta meg a szocia­lista munka hőse kitüntető címet, a Szov­jetunió há­romszoros hőse (1966, 1976 és 1978). Számos szovjet és külföldi kitüntetés, díj tulajdonosa: Csehszlovákia kétszeres hő­se, Bulgária kétszeres hőse, az NDK hőse, Mongólia hőse. 1972-ben — a népek közötti béke erősítéséért — a Nemzetközi Lenin-Bé- kedíjjal tüntették ki. 1979-ben A Kisföld, az Újjászületés és A szűzföld című könyvei­ért, valamint a békéért folytatott fáradhatat­lan harcáért kapott Lenin-díjat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa az egyetemes emberi haladás, a világbé­ke és a népek biztonságának megszilárdítása, a szocialista országok egysége, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrott- sága, valamint a magyar—szovjet tesvéri ba­rátság és együttműködés elmélyítése érdeké­ben kifejtett tevékenységéért, kimagasló ér­demei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendje kitünte­tést adományozta az SZKP KB fötiktárának, a legfelsőbb tanács elnöksége elnöke 70. szü­letésnapja alkalmából. 1975-ben Leonyid Brezsnyev megkapta a Béke-világtanács Joliot-Cürie Emlékérmének arany fokozatát. 1977-ben a társadalomtudo­mányok területén kifejtett munkásságáért a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Marx Károly Arany Érdeméremmel tüntette ki. Az általános béke ügyéért kifejtett következetes és áldozatos tevékenységének elismeréseként megkapta az ENSZ Békearanyérem kitünte­tést. 1978-ban a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet nép és fegyveres erői győzelméhez való nagy hozzájárulásáért, az ország védel­mi képességei erősítését szolgáló tevékenysé­géért, a Szovjetunió békepolitikájának kidol­gozásáért és megvalósításáért megkapta a Győzelem Érdemrendet. A béke, a demokrá­cia és a társadalmi haladás érdekében ki­fejtett társadalompolitikai, tudományos és al­kotó tevékenységéért nemzetközi Dimitrov- dijat kapott. Amerikai mozgalom a SALT—II. aláírásáért Lehetőséget nyújt a fegyverzetek csökkentésére is A SALT-II. megállapodás aláírásáért és szenátusi rati­fikálásáért az Egyesült Álla­mokban kibontakozó széles körű kampány keretében egy­re növekszik a megállapodást támogató állásfoglalások szá­ma. — A SALT-II. szerződés aláírása és ratifikálása óriási jelentőségű mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió szempontjából. Az egyezmény küszöbönálló aláírását az amerikai közvélemény fontos lépésnek tartja a fegyverkezé­si hajsza megfékezése, a béke és a nemzetközi enyhülés út­ján — jelentette ki Town­send Hoops, az Amerikaiak a SALT-ért nevű tömegszerve­zet társelnöke. Paul Wamke, a fegyverzet- ellenőrzési és leszerelési hi­vatal volt igazgatója a New York Review of Books című lapnak adott interjújában ar­ra hívja föl a figyelmet, hogy a SALT-II. kiegyensúlyozott és ésszerű megállapodás, amely figyelembe veszi mind­két fél biztonságát. A szerző­dés ellenfeleinek módosítási kísérleteivel kapcsolatban ki­jelentette, hogy ez a Szovjet­unióval szembeni katonai erő­fölény elérését szolgálja. — Ez pedig elfogadhatatlan út, amely növelné a nukleáris há­ború veszélyét —■ hangoztatta Warnke. Az Egyesült Államok orszá­gos békebizottsága nyilatkoza­tot bocsátott ki. Ez egyebek között leszögezi: a SALT-II. megállapodás aláírása korlá­tozza a két ország nukleáris fegyverkészletét, és lehetősé­get nyújt nemcsak a fegyver­zetek korlátozására, hanem csökkentésére is. Éppen ezért egyetlen amerikai állampolgár sem lehet közömbös a szer­ződés mielőbbi ratifikálásáért kibontakozott küzdelem iránt. Leleplező cikk Tokió kapcsolatai a Pinochet- rezsimmel Japán szoros kapcsolatokat létesít Pinochet chilei diktá­tor elnyomó rendszerével, amely a Népi Egység-kor­mány véres eltiprásával ke­rült uralomra — közölte első oldalán a szigetország vezető napilapja, az Aszahi Simbun. A szenzációs bejelentés sze­rint a hivatalos Tokió már meg is hívta Japánba a hír­hedt tábornokot. Az állami látogatásra a jövő év júniusá­ban kerül sor, Szonoda Szu- nao külügyminiszter azonban már az idén augusztusban tiszteletét teszi a chilei fővá­rosban. A japán diplomácia vezetője ugyanis latin-ameri­kai körútra készül, s ennek során Chilét útba ejtve tár­gyal majd a junta főhadi - I szállásán. Losonczi Pál hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasági együttműködés főbb kérdéseiről. Nagy János külügyminisz­ter-helyettes és dr. Alois Reitbauer osztrák külügymi- nisztériumi főtitkár kicserélte a magyar—osztrák vasúti ha­tárátkelési egyezmény ratifi­kációs okmányait. Sor került az ‘egészségügyi együttműkö­dési egyezmény hatályba lép­tetésére vonatkozó levélvál­tásra. Kedden délután Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a bécsi ma­gyar nagykövetség épületében találkozott Franz Muhrival, az Osztrák Kommunista. Párt el­nökével és szívélyes megbe­szélést folytatott vele. Este az Elnöki Tanács el­nöke a nagykövetségen Kirch­schläger szövetségi elnök tisz­teletére adott fogadást. A fo­gadáson jelen volt dr. Hannes Androsch alkancellár, pénz­ügyminiszter, dr. Willibald Pahr szövetségi külügyminisz­ter, több magas rangú álla­mi- és kormánytisztviselő és számos közéleti személyiség. Jelen, voltak a magyar kül­döttség tagjai, és a nagykö­vetség vezető munkatársai. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, aki dr. ,Rudolf Kirch- schlägernek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnökének meghívására — felesége tár­saságában — hivatalos láto­gatást tett az Osztrák Köztár­saságban, kedd este visszaér­kezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökével együtt visszaérkeztek kísére­tének tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke és Nagy János külügyminiszr ter-helyeltes. Az Elnöki Tanács elnökét, feleségét és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre az Elnöki Tanács titkára, Pú­ja Frigyes külügyminiszter. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, valamint az El­nöki Tanács több tagja fogad­ta. Jelen volt Gerhard Vel- covsky, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (MTI) KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos ausztriai látogatásáról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke dr. Rudolf Kir- chschlügernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­kének a meghívására 1979. május 28-án és 29-én hivata­los látogatást tett az Osztrák Köztársaságban. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintett egy mezőgazda- sági üzemet és fölkereste a bécsi nemzetközi konferencia­központot. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a két állam­elnök beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődéséről, va­lamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről. A látogatás idején Marjai József, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese dr. Hannes Androsch szövetségi alkan- cellárral és . dr. Josef Stari- bacher szövetségi kereskede­lem- és ipari miniszterrel a magyar—osztrák gazdasági együttműködés főbb kérdései­ről folytatott megbeszélést. Az Elijöki Tanács elnöke és az osztrák szövetségi elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köz­társaság sokoldalú együttmű­ködése továbbra is gyümöl­csözően fejlődik, jól szolgálja a két szomszédos nép érde­keit, valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Egyetértettek, hogy a két or­szág viszonya a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek jó példája. Hangsúlyozták a helsinki záróokmány aján­lásai maradéktalan megvaló­sításinak jelentőségét, s azt. hogy ezek az ajánlások képe­zik minden területen a ma­gyar—osztrák kapcsolatok to­vábbfejlesztésének' alapját Sfkraszálltak a két ország és a két nép barátságának és együttműködésének további elmélyítéséért A magyar—osztrák együtt­működés fejlesztésében nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország vezető államférfiai találkozóinak és fontos fel­adatnak tekintik azoknak az elhatározásoknak a maradék­talan megvalósítását ame­lyekre Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának, az Elnöki Tanács tagjának 1976. évi ausztriai, valamint dr. Rudolf Kirch­schläger szövetségi elnök 1977. évi magyarországi látogatása alkalmával továbbá a két or­szág kormányfőinek találko­zóin jutottak. A felek különös figyelmet szenteltek a két ország gaz­dasági együttműködése kér­déseinek és fejlesztésének. Megelégedéssel vették tudo­másul a már elért eredmé­nyeket. Egyetértettek, hogy állandó figyelmet kell fordí­tani a két népgazdaság és fő ágazatai közötti együttműkö­dés újabb és kiegészítő lehe­tőségeinek fejlesztésére mind a kétoldalú, mind a harmadik piaci kooperációk területén. A felek azt a véleményt képviselték, hogy a két ország intézményeinek, szervezetei­nek, lakosainak kapcsolatai és találkozói fontos szerepet töl­tenek be egymás jobb megis­merésében, megértésében. A határ menti magyar megyék és a határos osztrák tartomá­nyok kapcsolatainak fejlődése szintén hozzájárul a két or­szág jószomszédi viszonyához. Megelégedéssel állapították meg hogy az 1976. évi kultu­rális megállapodás és az 1969. évi tudományos-műszaki együttműködési megállapo­dás végrehajtása eredménye­sen folyik. Méltatták a két ország kö­zött az utóbbi években kötött egyezményeket és megállapo­dásokat. Kiemelték a vízum- kényszer megszüntetéséről ez év elején életbe lépett egyez­mény jelentőségét. A hivatalos látogatás alkal­mából kicserélték a vasúti határátkelési egyezmény rati­fikációs okmányait és sor ke­rült az egészségügyi együtt­működési egyezmény hatály­ba léptetésére vonatkozó le­vélváltásra. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere közép­pontjában az enyhüléssel, a leszereléssel, az európai biz­tonsággal és együttműködés­sel, valamint a madridi talál­kozóval összefüggő kérdések állottak. A felek ismételten megerősítették: a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság a jövőben is azon fáradozik, hogy az enyhülés tartós, erőteljes és átfogó le­gyen, s elháruljanak az útjá­ban álló akadályok. Mindkét fél kiemelte az Osztrák Köztársaság örökös semlegességének és az ezen nyugvó semlegesség! politiká­jának jelentőségét az európai béke és biztonság szempont­A Varsói Szerződés tagállamai katonai igazságügyi vezetőinek tanácskozása Hazánkban tartják értekez­letüket a Varsói Szerződés tagállamainak katonai igaz­ságügyi vezetői. A tanácsko­záson végzett munkával kap­csolatos tapasztalatokat és I eszmecserét folytatnak a köl­csönös tájékoztatás kérdései- 1 ről. Az értekezletet kedden dr. Markója Imre igazságügy-mi­niszter nyitotta meg. A delegációk tiszteletére Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter vacsorát adott. (MTI) jából. Az osztrák fél méltat­ta a Magyar Népköztársaság politikájának hozzájárulását az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez, az enyhülés elmélyítéséhez. A két elnök véleményt cse­rélt a leszerelés időszerű kér­déseiről. Kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a politikai enyhülés tartássá tételéhez katonai enyhülésre van szük­ség. Nagy megelégedésüket fejezték ki, hogy eredménye­sen befejeződtek a hadászati támadó fegyverzetek korláto­zásáról szóló új szovjet—ame­rikai szerződésről folytatott tárgyalások és üdvözölték, hogy a szerződést Bécsben ha­marosan aláírják. Kifejezték reményüket, hogy a többi le­szerelési fórumon, például a genfi leszerelési bizottságban s elsősorban a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről, va­lamint az ezzel összefüggő in­tézkedésekről Bécsben folyó tárgyalásokon minél előbb konkrét eredményeket érnek el — annak az elvnek a be­tartásával, hogy a felek egyi­kének biztonságát sem érheti károsodás. A magyar fél hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságá­nak 1979. május 15-i budapes­ti közleményében foglalt ja­vaslatok fontosságát, amelyet az osztrák fél érdeklődéssel tudomásul vett. Az elnökök aggodalmukat fejezték ki a világ különböző térségeiben meglevő feszült­séggócok miatt és sürgették ezek felszámolását. Hangsúlyozták az ENSZ sze­repének fontosságát a nem­zetközi feszültség csökkenté­sében, a béke és a biztonság megszilárdításában. Aláhúzták Bécsnek, mint az ENSZ-szervezetek és más nemzetközi szervezetek szék­helyének, valamint nemzetkö­zi konferenciaközpontnak a jelentőségét A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke teljes megelé­gedését fejezte ki megbeszé­léseik szívélyes légköre és eredményessége felett, amely újabb hozzájárulást jelent or­szágaik baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez, az európai együttműködéshez. Ez alka­lommal is megállapították, hogy számos, mindkét felet érdeklő kérdésben nézeteik azonosak vagy hasonlóak. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke magyarországi lá­togatásra hívta meg dr. Ru­dolf Kirchschläger szövetségi elnököt, s ő a meghívást kö­szönettel .elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents