Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
Nyolcmillióval olcsóbb... A különösen olcsó üszőnevelő, Betonútok, friss téglafalak a rajtuk keresztben merede- ző vasbeton gerendákkal, karcsú ívelésű faszerkezetek, vasrácsok bonyolult geometriája, teherautók, sürgő-forgó emberek — ez együtt a Ku- tasi Állami Gazdaság épülő tehenészeti szaktelepének képét mutatja. Négy istálló már majdnem kész — csak az utolsó simítások vannak hátra, a leendő fejöházban pedig már a belső. szerelési munkálatokat végzik. Ha idejében megérkezik a .várt Alfa-Lavall fejőberendezés — amellyel egyszerre 40 tehenet fejhetnek —, jövő tavasszal már beköltözhet új helyére a gazdaság tehénállományának egy része. Addig még bőven akad tennivaló az elkészültekor 1600 férőhelyes tehenészeti telepen. Bár a gazdaság tehénállománya a nagy tejhozamú holstein-frízből áll, s ennek megfelelően négyezer liter fölött van az évi hozam, eddig szükségállapotok uralkodtak az elavult istállók körül. A mostani beruházás révén »több legyet ütnek egy csapásra«. Ezerről ezerhafszázra növelhetik a tehén létszámot, korszerűbb lesz az állatok ellátása, gondozása, a tej kezelése, ugyanakkor a felszabaduló helyek felújításával végre megoldódik az állat- tenyésztés körfolyamata, az elléstől a borjúnevelésig. Az új szaktelep építésének első üteme ez év végéig be kell fejeződjön, s akkor 800 tehén számára biztosíthatnak megfelelő ellátást. Jövőre, a második ütemben 1200-ra növekszik a tehenek száma, s a harmadik ütem befejeztével lesz meg az 1600 férőhely, mely a tervek szerint 1985-re telik meg. Az agárdi ragasztott fa- szerkezetű istállóban oldalfalak nélkül, csak a huzattól védve telelhetnek a kötetlen tartasd állatok, ez a megoldás a fejőházzal, hígtrágya- kezelővel — azaz minden já- írulékos elemmel együtt — több mint 66 ezer forint költségét jelent egy tehénférőhelyre számítva. Igaz, ebbe a rendkívül drága és nélkülözhetetlen fejőház mellett beszámít a szociális épület is. Kopccsni Vince igazgatóval a helyszín re indultunk a gazdaság központjából, ám útközben megállított egy első látásra juhakolra emlékeztető üszönevelő telep. A szellős falú, három oldalról nyitott istállókban és az udvaron szabadon kószálnak a fiatal fekete-fehér borjak. — Faszerkezetes ez a telep is, a saját tervezésem. Az első egység már két éve. a második egy éve üzemeL Tovább bővítjük, hogy végül ezer borjú szamára legyen férőhelyünk •— mutatja be telepét az igazgató. — Egy egység félmillióba került, s 130 borjú fér el benne. Nem fáznak télen a legnagyobb hidegben sem az állatok, ez a fajta jól tűri a száraz hideget, csak nedves, esős időben húzódnak b« a fedél alá. Kétszázhatvan fiatal üszőt egy gondozó lát el, gépesített az itatás, az etetés, az önitató belülről fűthető, így a téli hidegekben is kellemes hőmérsékletű vizet isznak az állatok. Ez a létesítmény, bár kevésbé mutatós, éppoly megfelelő, mint az agárdi típus, különösen iiszönevelés céljára. S ami a legfontosabb, egy borjúférőhely ezzel a rendkívül olcsó kialakítással 4000 forintba került, illetve a szo- I ciális épületet, egyéb járulékos elemeket beszámítva mintegy 6000 forintba. A meglevő 260 férőhely egy tervezővállalatnál megrendelhető típusterv alapján — durva becslés szerint — kétmillió forinttal kerülne többe! Mivel a telep végül ezer férőhelyes lesz, a megtakarítás összege csaknem nyolcmillió forint. Két év tapasztalatai bizonyítják, hogy az állatok nem sínylik meg az olcsó és szerény külsejű »lakást-, jól érzik magukat, jól fejlődnek, talán még jobban is, mint a régi zárt istállókban. — Szakemberek is látták, pozitívan nyilatkoztak róla — mondja az igazgató. — De számunkra legfontosabb az, hogy az első két év tapasztalata kedvező. Talán csak az rontja az összképet, bogy a jó tapasztalatok, valamint a megdöbbentően olcsó kivitel ellenére sem akadt közel s távol érdeklődő, aki a maga háza táján is alkalmazta volna. Pedig a számok és tények magukért beszélnek. B, A. A telepen a gazdaság brigádja dolgozik. Az erdőgazdálkodás fejlesztéséért Az Országos Erdészeti Egyesület központi vezetésében és a helyi csoportokban egyaránt tisztújítás van az idén. Üjra- választotta vezetőségét az egyesület kaposvári csoportja is legutóbbi taggyűlésén. összegezték a három év munkáját. A több mint háromszáz erdészeti szakembert tömörítő kaposvári csoport — ebben az erdőgazdaságiakon kívül mások is vannak — keretében területi csoportok alakultak, s ezek jól szolgálják a helyi, szakmai gondok feltárását és megoldását, segítették a területükön dolgozó tagság szakmai továbbképzését. Mivel foglalkoztak ezek a területi csoportok szervezett formában? Bemutatók, előadások révén mind több emberrel megismertették az erdőművelés, a fahasználat és az elsődleges fafeldolgozás korszerűbb, az adott körülmények között is eredményesen alkalmazható módszereit. A központi vezetőség kezdeményezésére a kaposvári csoport önálló, illetve a helyi csoportokkal közös szervezésben számos tartalmas rendezvényt szervezett Somogybán. Az egyesületi tagok megtalálhatók a környezetvédeleMINDEN ÖTÖDIK ÁLLAMPOLGÁR A statisztika, «zenné Magyarországon ma minden ötödik állampolgár — a lakosság 20 százaléka — nyugdíjas korú. Ennek az Európában egyedülálló aránynak két oka van: az egyik az alacsony nyugdíj- korhatár, a másik a lakosság demográfiai helyzete. 1978-ban a nyugdíjasok létszáma meghaladta a kétmilliót: az egész évre kifizetett nyugdíjössizeg pedig a 39 milliárd forintot! Ez a kétmillió nyugdíjas olyan társadalmi réteget alkot, amelynek életmódjával, egészségi állapotával, szellemi és fizikai energiájának hasznosításával, anyagi vagy más természetű gondjaival foglalkozni — mindannyiunk erkölcsi kötelessége. Nyugdíjban a „vezér úr” Emeleti szomszédom, a Keleti pályaudvar fűtőházának nyugdíjas fömozdony vezetője 26 évet töltött tengelyen. Huszonhat évig élte a masiniszták végtelen munkaidejű, kiszámíthatatlan szolgálati beosztású, nehéz életét. A gőzmozdonyon — mellyel az országot járta Záhonytól Szegedig — a vezető egyik oldala megsül, a másik pedig megfagy. Nyáron a tűzszekrény közelében megromlik a magával hozott élelem, októbertől márciusig nem lábal ki a náthából. A Vasútnál nincs karácsony, se szilveszter, még a saját születésnapját is többnyire a mozdonyon ünnepli a dolgozó. A családdal közös programot csinálni — remény- j telén próbálkozás. Nos, ilyen nehéz évek után kapta meg az “obeitot« a szomszédom. Az ember azt hinné hogy tájékára sem vágyük többé a fűtőháznak; hogyha teheti, végigjárja a gyógyfürdőket, megáztatni reumás csontjait; egyszóval, hogy élvezi a megérdemelt pihenést. Élvezte is — vagy három hónapig. Aztán előbb az álmatlanság kezdte kínozni, ezt követte később az étvágytalanság. Mint a megváltás, úgy jött neki nyugdíjas társa ajánlata: menjen el kazánfűtőnek az egyik fővárosi tsz üvegházi kertészetébe. A munka nem nehéz, csalt a szolgálati beosztás olyan, amire fiatal nem vállalkozik: hetente háromszor 12 óra, s mindannyiszor éjszaka! A »vezér úr« — ahogy a mozdony- vezetőket régen szólították — boldogan vállalta. Elsősorban nem is a pénzért, hanem mert újra hasznos embernek érzi magát... Eltartási szerződés Államunk évrői-évre tetemes összeget fordít az idősek szociális gondozására. Hiszen nem minden idős ember él családi környezetben, sókan vannak közöttük, akik így vagy úgy rászorulnak a társadalom segítségére. Ez a segítség sokféle lehet, a jó szótól a házi szociális gondozásig, a nyugdíjas tüzelőutalvány biztosításától a gyógyfürdői beutalásig az öregek napközi otthonában kapott meleg ételtől a születésnapi csokor virágig. Az egyik alföldi nagyközségünk tanácsának szakigazgatási vezetője szerint a legtöbb gondot, nem azok az idős emberek okozzák, akik szerény nyugdijuk — vagy termelőszövetkezeti járadékuk — mellett az állam anyagi táVendégek 15 országból Á tsz-ek nemzetközi kapcsolatai mért, a városszépítésért munkálkodók sorában: közreműködtek az erdőtörvény és a vadászati törvény társadalmi előkészítésében, rendszeresen részt vettek az erdők napja programjának szervezésében. A kaposvári csoport részt vállalt tavaly a zselici fakitermelési verseny szervezéséből és lebonyolításából. A szakma továbbképzése érdekében két éve a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát, majd pedig a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság volt tanulmányútok színhelye. 1977-ben ők voltak a határmenti erdészeti egyesületek találkozójának házigazdái. A kaposvári csoport tevékenysége korábban csak a megyeszékhelyre, illetve közvetlenül környezetére korlátozódott. Ma viszont már a megyei jelleg a jellemző. Munkájuk 90 százaléka Kaposváron kívüli területen folyik, kiterjed nemcsak a SEFAG-ra, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és az állami gazdaságokra is. A Somogy erdőgazdálkodásának fejlesztését szolgáló munka alapján most már a megyei csoport elnevezés 11-1 lelné meg őket. i Az intézményekkel, ipari üzemekkel és szövetkezetekkel ellentétben a mezőgazdasági szövetkezetek nemzetközi kapcsolatainak nincsenek nagyobb hagyományai. Részint azért, mert évtizedeken át épp a mezőgazdaságban dolgozóknak volt legkevesebb módjuk és lehetőségük a külföldi utazásra, részben pedig, mert csak az utóbbi években tudatosult igazán a gazdasagokban a társadalmi, termelési tapasztalatok cseréjének, a kulturális együttműködésnek a jelentősége. Tavaly már tíz somogyi tíznek voltak kölcsönös kapcsolatai valamely testvérország gazdaságával. A megye déli részében működő szövetkezetek: Babócsa, Berzence és Homokszent- györgy — élve a kishatármen- ti utazás kedvezményeivel — jugoszláv gazdaságokkal alakítottak ki együttműködést. Segítségükre voltak ebben a hagyományosan meglevő nemzetiségi nyelvi-kulturális kapcsolatok. A megye belső szövetkezetei főként csehszlovákiai és NDK- beli nagyüzemekkel kötöttek különféle együttműködési vagy csereüdültetési szerződést. Legsokoldalúbb, Írásban is rögzített kapcsolatokat a hetesi és a nagyberki gazdaság ápol. A szőlősgyöröki és a kéthelyi tsz is rendszeresen szervez cserelátogatásokat. A kutasi és a kapolyi üzemek a közeljövőben szeretnének hasonló megállapodást kötni. Több eazdaság lengyelországi szövetkezetekkel keresi a kapcsolatot. Az utazási irodák közreműködésével tavaly 35 tsz szervezett csoportos külföldi utazást, és az idén is várhatóan 400 somogyi tsz-tag látogathat külföldre. A múlt evben egyebek közt a Szovjetunióban, az NDK-ban es Dániában jártak somogyi csoportok, de eljutottak szakembereink Ausztriába és Svájcba is. Az idei utazási tervek szerint a legtöbben Romániába és a Szovjetunióba látogatnak, és indul csoport Lengyelországba, Ausztriába és .Hollandiába. Részben a fölsorolt látogatások viszonzásaként tavaly 15 ország 646 szövetkezeti szakembere járt megyénkben. A legtöbben, 175-en a Szovjetunióból jöttek, de Jugoszláviából és Ausztriából is több csoport ismerkedett Somogy- gyal. Kisebb delegációk még Portugáliából, Vietnamból és Ciprusból érkeztek. A megyei tsz-szövetség legutóbbi elnökségi ülésének álláspontja szerint jó volna bővíteni a vendégfogadó gazdaságok körét. Néhány szövetkezetben ugyanis csaknem minden hónapra jut egy fogadás, míg más szövetkezetekben, ahol ugyancsak példamutató eredményeket érnek el, még soha nem járt idegen. Az előbbiekben terhes kötelezettséggé válik az, amire az utóbbiak szívesen vállalkoznának. összességében: a kialakított nemzetközi kapcsolatok segítik a tsz-ek működését, társadalmi és gazdasági tevékenységének eredményességét — állapította meg a tsz-szövetség fölmérése. mogatására te rászorulnak, hanem azok, akik gyenge fizikai erejük vagy megromlott egészségi állapotuk miatt nehezen vagy egyáltalán nem bírnak önmagukról gondoskodni. Az ilyen embereknek volna a legnagyobb szükségük a szociális otthon beli elhelyezésre, ám azok befogadóképessége távolról sem elégíti ki az igényeket. Az igények és a lehetőségek közötti ellentmondás — vagyis a szükség — szülte az eltartási szerződések társadalmi gyakorlatát. Nosi, miután ez rengeteg visszaélésre adott alkalmat, a Minisztertanács rendeletben, kötelezte a helyi tanácsokat a tartási, , az életjáradéki és az öröklési szerződések hatásági ellenő-zésére. Szükség is van rá. tette hozzá a tanács szak- igazgatási vezetője, hiszen az egyik fél mindig kiszolgáltatott helyzetben van, akinek érdekeire nekünk kell vh gy áznunk. Nem mind öreg, aki nyugdíjas A közvélemény gyakran sommásan ítél: úgy tartja, hogy aki nyugdíjas, az feltétlenül öreg. Pedig a gerontológusok másfél évtizede hivatalosan is különbséget tesznek a nyugdíjasok között: felosztják őket középkorúak- ra, öregedőkre és — 75-ön felül — öregekre. Okkal-joggal, hiszen az öregedés hosszan tartó és bonyolult folyamat, amelynek elején még a legtöbb embernél számottevő aktivitással találkozunk, s csak a vége felé jár együtt az életműködés fokozatos romlásával, a környezethez való alkalmaik óriási készség rohamos csökkenésével. Már most: a nyugdíjkorhatárt elérők legtöbbjének még 10—15 évre futja szellemi-fizikai energiájából, melyet a közösség érdekében hasznosan kamatoztathat. Ha igénylik. Ha módot adnak neki rá... »A .nyugdíjasok búcsúztatóján — meséli egyik szövőgy- - runk rendész-portása — az igazgató arra biztatott, ne feledjem, merre van a gyár kapuja. Tmk-lakatos voltam, komolyan vettem a bíztatást. Egy hónappal a nyugdíjazásom után bekopogtam a titkárságra: itt vagyok, mit csináljak? Menjen haza, papa, és váltsa ki a horgászenge- del'-t — ezt a választ kaptam. Érti ezt? Egy hónapja még Kozma szaki voltam, az ipariig kiváló dolgozóba: négy héttel később vén trottli, aki már csak pecázgatni jó.« 1977-ben az — akkori — 1.8 millió nyugdíjas közül 340 ezren álltak hivatalos munkaviszonyban; további 90 ezren voltak, akik az új rendeleteknek megfelelően — bár elérték a korhatárt, mégsem kérték a nyugdíjaztatásiukat Ez a 430 ezer dolgozó felbecsülhetetlen értékű szakmai ismeret, tapasztalat birtokosa. Olyan termelőerő, amelytől — miközben új értéket állít elő — »mellesleg-« sokat tanulhatunk. Éljünk a lehetőséggel. Nyíri Éva Illést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Kormos Sándor, az Országos Közművelődési Tanács titkárhelyettese, a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő a közművelődési törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról. A vizsgálat kilenc megye tanácsi művelődési otthonaira es Jcözművelődési könyvtaraira, 242 alapintézményre terjedt ki, és teljes körű felmérés készült a hivatásos művészek fellépésével szervezett műsorokról, A KNEB a jelentést elfogadta, és javaslataival együtt a kormány elé terjeszti. A KNEB a J közelmúltban megvizsgálta j konvertálható export áruala pok bővítésére szolgáló fej lesztési célhitel felhasználását A bizottság az erről szóló je lentést elfogadta, és az álla mi tervbizottság elé terjeszti A KNEB a Pénzügyminiszté riunimaL együtt vizsgálta i minisztériumok szervezeténei és háttér intézményeinek mű ködését. A vizsgálat összefog toló jelentését a bizottsa; megtárgyalta, elfogadta és fel hatalmazta elnökét, hogy « pénzügyminiszterrel közösei a kormány elé terjessze, i Beszédes számok
