Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
Oj receptek, angolos köretek Finom ízek műhelyében Álig Bt perce tartózkodtunk a helyiségben, s már folyik róttunk a víz. Kint huszonöt fok, bent legalább negyven. A hatalmas, széntüzelésű tűzhely árasztja a meleget, nem messze tőle már elektromos sütő álL Az otthoni konyha darabjai itt megnagyobbodnak. Lapát nagyságú keverő- kanállal nyúl az üstbe az egyik szakácsnő, a galuskaszaggató akkora, mint a malomkő. Még csak délelőtt 11 óra van, de az ajtóban már hosszú sor áll. A sor elfogy, majd újra feltöltődik, nyugdíjasok jönnek az ebédért éthordóval. Naponta nyolcszáz adag ebédet főznek a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet konyháján, reggelire és vacsorára 450—450 adagot készítenek. Mindezt tizenöt dolgozó és kiváló minőségben. Sárközi Sándomé üzletvezető volt az egyik szorgalmazója annak, hogy Somogybán is árusítsák a gasztrofol gyors- fagyasztott ételeket. Az iskola konyháján ezeket már régóta felhasználják. — Délben a diákok a levesen kívül mindig négyféle étel közül választhatnak. Azt hiszem, nem sok üzemi konyhában van meg ez a lehetőség. A környék idős embereinek egy része szintén hozzánk jár. Sajnos, már egyre többször kell visszautasítani az újabb jelentkezőket. — Hogyan állítják össze az étrendet? — Egy idő óta kalóriatáb- lázattal készítjük a napi ajánlatot. Többféle szempontot figyelembe kell venni, ezek a szakmai szabályok. Például a fogások között két azonos színűt nem tálalunk fel. így a paradicsomleves után mellőzzük a céklasalátát, vagy burgonyaleves után vigyáznunk kell, hogy a köretek között ne legyen burgonya Sokszor csinálunk angolos köreteket, ez feloldja az egyhangúságot. Megszerették a diákok a vajon párolt cukorborsót, karfiolt, szemes kukoricát. — Ügy hallottam, az itteni szakácsnők nem idegenkednek az újdonságok kipróbálásától sem. — Ha találkozunk egy jó recepttel, vagy ötletet kapunk valamelyik ismerősünktől, azt ide is behozzuk. Otthon kipróbáljuk, s ha finom, elkészítjük a tanulóknak. Tegnap volt erre egy példa, az ebédnél újdonsággal szolgáltunk. Már ki tudja hányadik palacsintát kend meg gyümölcsízzel Migócs József né. Gyorsan telnek a tálcák, néhány perc, s a villamysiütőből finom illat árad. — A palacsintáit szintén gyorsfagyasztott anyagból készítjük, csak a töltésével van munka. — Az egész napja főzéssel telik el. Sok asszony nem irigyli ezt a munkát. — Én nagyon szeretem, akár reggeltől estig főznék. Otthon a családomnak is mindennap van meleg éteL Nekem a leves fontos, sokszor nem is eszem mást A férjemnek és a fiamnak pedig mindig azt csinálok, amit meg- enirae. — Mikor kezdi reggel a munkáját? — Állandó délelőttös vagyok, négy órától dolgozom. Másodmagammal készítem a tanulók reggelijét utána állunk néki a déli menüinek. Pavlényi Istvánná főszakácsot csak néhány percre lehet megállítani. — Ki kell adnom az ebédet a kinti embereknek, mert alig férnek el az előtérben, és hamarosan jönnek a diákok is. Tíz órára már kész az étel, ugyanis vidékre is visznek, s délre oda kell érniük. Kétszer annyi munkánk lenne a főzéssel, ha nem lennének gyorsfagyasztott készítmények. — Kié az első kóstoló? — Mikor kész vagyunk, az üzletvezetővel megvizsgálunk mindent. Ha úgy találja, hogy valamelyiken még igazítani kell, anélkül nem adjuk ki az ételt. Természetesen itt sem sikerülhet minden tökéletesen, akárcsak a házi konyhán. Azért igyekszünk jó szakácsok lenni. — Előfordult már, hogy megmaradt az étel? — Ilyen még nem volt! Mindent kiadunk. A levest általában nem szeretik a gyerekek, ám ha kilátásuk van a második fogásból repetára, akkor bármilyen is a leves, megeszik. — Egy kicsit nehezen szoknak hozzá a kollégisták az itteni változatos ételekhez — mondja Sárközi Sándomé, már a sokkal hűvösebb irodában. — Falun, de még városban is, legföljebb háromféle köretet szoktak meg otthon. A húsokat is pörköltnek, sütve vagy rántva ismerik. Gvakran kimegyek az étkezőbe, ajánlom nekik az újat, azzal, hogy ha nem ízlik, kapnak másikat Üres tányérral szoktak visszajönni. Nemhiába van jó híre a szakmunkásképző intézet konyhájának. Nagy választék, jó minőség, állandó újítás jellemzi. A főszakácsnő kiváló dolgozó kitüntetése és az üzletvezető kiváló érdemrendje is ezt jelzi. Izményi Éva CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel Á hazai termés a kenyérgabona-szükségletnek csak egy- harmadát fedezte. Pótlásul kukoricát, árpát használtak de nem elég a tönk szélére jutott országban. Az élelmiszerhiány caak lassan mérséklődött Nagyon merésznek tűnt 1945-ben az a terv, hogy mindenkinek legalább a napi 2000 kalóriát előteremtsék. 1946 szeptember— októberében hét budapesti középiskola diákjait vizsgálták meg. A diákok fele nem érte el a kor szerinti súly-, har- 1 mada a magassági normát Háromnegyedüknél észlelték valamelyik hiánybetegség klinikai tüneteit A háború utáni szűrővizsgálatok 30—40 százalékos hiányt mutattak ki kalóriából, fehérjéből és különböző vitaminokból, ásványi anyagokból. Az általános noosnuttápláít- ság szinte kfkényszerí tette, hogy a századidőtől mind ko- morabban súlyosbodó nép- táplálkozás ügyét sürgős kormányzati teendőként kezeljék. A két világháború között legföljebb ínségkonyhák, falusi főzőtanfolyamok sántjén foglalkoztak tömegéldmezésseL A kérdés néhány orvoson, népi írón, szociográfuson kívül nem érdekelt senkit 1945-ben viszont meg kellett menteni a fél ország népét az éhhaláltóL Olcsó, magas szénhidrát- és kalóriatartalmú élelmiszerekre volt szükség, mégpedig gyorsan. 1946 és 1949 között e kényszerűség alakította a mezőgazdasági termelést a népélelmezést. S bár a hároméves tervben krónikusain visz- sza-visszatért egyes cikkek hiánya (hús), 1950-re mégis sikerült elérni a háború előtti békeévek színvonalát Mindenekelőtt a cukor-, a zöldség-gyümölcs és a zsírfogy asz tás növekedett de több fogyott húsból, tejből, tejtermékekből is. Nőtt a kalóriák mennyiségié, a táplálkozás szerkezete szintén korszerűbb lett, mint az 1934—38-as években. Jó alap volt ez ahhoz, hogy a magyar táplálkozás a kívánt színvonalra emelkedjék és fizikailag jól fejlett, egészséges nemzedéket növekedését segítse. 1950 és 56 kozott azonban a fejlődésnek ez a lendülete elKÍSÍRLETEK GÖDÖLLŐN Vannak jövőkutatók és karikaturisták, akiknek a képzeletében már megszületett a civilizációs állapot, amely szerint utódaink fejére nőnek a hulladékhegyek. Hogy ne így legyen, azért, ha lassan is, mar beindult a kárelhárító gepezet Sokan törik a fejüket, hogyan, hova lehet eltüntetni örökre a városok és az egyre kulturálódó községek hasznavehetetlen hulladékát. Ez is elég gond, de van itt másfajta anyag is, amelyet ritkábban emlegetünk, ez pedig a városi szennyvíz. Valójában a nagyobb probléma nem a szennyvíz egészével van, hiszen több fokozatú tisztítással, derítéssel részben nagy mennyiségű, a természeti körforgásnak visszaadható, viszonylag tiszta vizet nyernek. A nagyobb gondot —' számtalan külföldi példa bizonyítja — az elsődleges tisztítási folyamatból kikerülő szennyvíziszap jelenti. Mi. legyen vele? Ezt kutatják néhány éve, immár biztató eredményekkel, a Gödöllőt Agrártudományi Egyetemen. — A városi szennyvíziszap eltüntetésével, mi több, hasznosításával világszerte foglalkoznak, sőt bizonyos mértékben előttünk járnak — tájékoztatott dr. Ravasz Tibor egyetemi docens, a kutatási téma vezetője — Idehaza, az elmúlt éveket. kivéve, a szak- irodalom és a gyakorlat is rendkívül szegényes volt ebből a szempontból. Az induláshoz tehát pusztán mások tapasztalatára voltunk utalva Csakhogy, eredményeiket nem lehet egy az egyben átvenni. Minden nagyváros iszapja más és más tulajdonságú. Az Ipari jellegű városokban a fémsók dominálnak, máskor meg a nitrogén vagy egyéb a döntőbb. Így azután a szennyvíziszap felhasználásáról £s rugalmasan kell dönteni. A gödöllői egyetem kutatói — a MÉM és a Fővárosi Csatornázási Művek megbízásából — egyelőre Budapest gondjain igyekeznek segiteni a kísérletekkeL de a tapasztalatok más városokra is kiterjeszthetők, ha a szennyvíz- iszap főbb jellemzőit meghatározzák. Példaként említették, hogy az épülő észak-pesti szennyvíztisztító telep egymaga naponta kb. 560 ezer köbmétert tisztít meg, s ennek »iszaptermése« mintegy akadt, és iránya megtört A döntések következtében szinte minden értékes élelmiszer termelése csökkent vagy megállt. Kevesebb hús, vaj, tej, tojás, zöldség, gyümölcs jutott, és az étrendben — régi recept szerint — a gabonafélék, a burgonya és a zsír fogyasztása emelkedett. Érdekes: ugyanakkor töretlen tempóban nőtt a cukor népszerűsége; harmadával fogyott több 1956-ban, mint 1950-ben. Merev, a mezőgazdasági érdekekre nem tekintő tervezés, túlbürokratizált begyűjtési és elosztási rendszer, hiánygazdálkodás, jegyrendszer jellemzi ezt a korszakot. Régi táplálkozási szokások, érzelmek görccsé merevülésének, sőt szélesedésének az ideje ez. A néptáplálkozás szerkezetének kívánatos korszerűsödése évekre eltolódott. Legjobban a tejfogyasztás esett vissza. A hanyatlás akkor kezdődött, de ma is érződik. 1959-ben még annyi tejet sem ittak a háztartásokban, tejbüfékben, mint tíz évvel korábban. A következő (hetedik) évtized első felében tovább csökkent a tej aránya — nagyjából a hetvenes évek elejéig — a táplálkozás szerkezetében. Éz időszak alatt a gazdaságilag fejlett nemzetek és néhány szocialista ország fogyasztási szokásai gyorsan alakulnak át, és ugrásszerűen növekszik a tej népszerűsége. (Folytatjuk) 13 ezer köbméter lesz. Egy megyeszékhely város napi szennyvíziszapja 800—1000, epv járási székhelyé körülbelül 200 köbméter. Egyetlen telepre hordani káros lenne, hiszen az iszaptömegből kimosódó kártékony anyagok hamar a talajvízig jutnának — Két követelménynek kell eleget tennünk, amikor azt a módszert választottuk, hogy az Iszapot a talajba juttatással tüntetjük eL Ne zavarjuk vele a biológiai egyensúlyt, és a mezőgazdasági üzemi fel- használása közben se borítsuk fel az agronómia rendjét. Közben azt is vizsgáltuk: nincs-e káros hatással a szennyvízszármazék a növényekre és a terményekre? A kísérleteket — a már működő budapesti tisztítótelepekről hordott iszappal — Gödöllőn, az egyetem laza szerkezetű, homoktalaj ú tábláin végezték. Az a feltevés, hogy a növények károsodnak, esetleg belefúlnak ebbe, a laikus számára különös anyagba, csakhamar megdőlt. Az iszapban még a leszántás előtt kikeltek azok a paradicsommagok, amelyek ki tudja, melyik pesti lakás szennyvízlefolyójából kerültek ide. A sokféle mérés, elemzés tapasztalatai közül talán elég azt megemlíteni, hogy a szennyvíziszappal kezelt por- cellákon a hektárra átszámíValószinűtlenül nyárias volt a tegnapi kaposvári hetipiac. A múlt héten még feltűnést keltett néhány apró csomó cseresznye, tegnap pedig már azon sem lepődött volna meg senki, ha dinnyehegyet lát. Cseresznyét kilóra is adtak 18 forintért Akadt persze, aki rendületlenül 2 forintot kért volna csomójáért Hasonló feltételes mód keserítette meg a 30 forintos cseresznyén túladni próbáló kiskereskedők életét. Az eperár is sokat mérséklődött A legszebb kilójáért sem kértek többet 60—70 forintnáL Uborka 25—30 forintért kapható a szabadpiacon, nem csökkent viszont jelentősen a fejes saláta ára. Általában 3,50—4 forint darabja. Kevés a retek, ennek megfelelően továbbra Is 4 forint egy csomó. Néhány napja, hogy megjelent a zöldborsó, tegnap pedig már finom velőborsót is kínáltak 25—30 forintért. A korábbinál kevesebb volt a zöldhagyma, így a legméltá- nyosabb ára is 2 forint volt csomónként A fővárosban már megjelent az újburgonya, az ország második legnagyobb — s mindezen felül déli fekvésű — burgonyatermelő megyéjében, Somogybán még nem. Sok mindenre utal ez a -nem-*... Diplomatikusan maradjunk annyiban; egyelőre a tavalyi termésből is bőségesek a készletek. I A paradicsom még . mindig 15—20 forinttal drágább a piacon, mint a boltokban. A zöldpaprika nem olyan kitartó, mint az ára. Helyenként összefonnyadt — két hete 5— 6-ra tartott — paprikát kított termésátlag 7,5 mázsával volt több, mint a kezeletlenben. S még egy nagyon lényeges adalék: a vizsgálatok igazolták, hogy e gödöllői homoktalaj víztartó képessége mintegy 5 százalékkal nőtt, hiszen humusztartalma is nagyobb lett A szennyvíziszap károsító hatásától sokan tartottak, maguk a kutatók is számoltak ezzel. Ezért az itt termelt búzával és kukoricával etetési kísérleteket végeztek, s az állatok húsát megvizsgáltatták az Áliator- vcxstudományi Egyetem szak- embereiveL Az ellenőrzésbe a KÖJÁL-1 is bevonták. Káros hatást egyetlen esetben sem találtak. S ha már úgyis sok paradicsom kelt ki a kukorica között, annak termését ugyancsak vizsgálatra küldték. Arról is kiderült, hogy fogyasztható. A kísérleteket még nem zárták le (jelenleg például egy gyümölcsösben is folytatják). S minthogy a kutatásokat az egyetem vízgazdálkodási és meliorációs tanszéke végzi, szorgalmazzák, hogy az eljárást a jövőben a talajjavítással lehessen összekötni, noha abból indultak ki, hogy elsődleges cél: a városokat megszabadítani a szennyvíziszaptóL náltak darabonként forintért Nem kell jóstehetség, hogy megállapítsuk: a tegnap látott 7 forintos cecei jó részéből is előbb-utóbb ilyen »osztályon aluli« portéka lesz. Az új karfiol ármérséklődése ellenére sem népélelmezési cikk..; A baromfi piacon Inkább csak a látszat megőrzése végett akadt még egy-két áléit csirke. Párja egy piroshasú. Egy vén tyúk 65-őt senkinek sem ért meg. Az »állami tyúkokat« kilóra mérik 30-ért Virágból volt a legtöbb, ez azonban nem látszott meg az árakon. A kardvirág szálja tíz forintért legalább szép volt, nemúgy némely »csokronként« négyért árult margaréta. Rózsából ennyiért csak egy szálat adtak. Legolcsóbb a törökszegfű, csomónként háro-. mért. A megyei Zöldért hírei továbbra is javarészt biztatóak. Az új káposzta már 9,60-ért kapható. A karfiol ára mától lemegy 8 forintra. A borsó ma délelőtt már 4 forinttal olcsóbb, mint tegnap volt: 30 forint A jövő hét elején újabb árzuhanás várható. A paradicsom minőségtől függően 40— 50 forint A salátából újra jobb az ellátás. Mától egy 15 dekás fej ára 2 forint a boltokban. Az eper Java még 70 forint, de kapható az apraja 55, sőt 35 forintért is kilónként A cseresznye egységesen 27, de szerencsére nem sokáig. Megjelent az »import« új- burgonya is 20-ért A kígyóuborka ára nem olyan félelmetes, mint a neve, 20 forint. Néggyel drágább ennél a fürtös fajta. B. V. Most érkeztek: — táska- és állványos varrógépek 2950—6240 Ft — gyermek-, női és férfikerékpárok 670—3050 Ft a zsELic Áruházba Megközelíthető: a 12-cs helyi járatú autóbusszal (41666) P. L Piaci körkép Mérséklődő árak A szennyvíziszap sorsa,
