Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
V!UQ PROEETARJAt; EQYESOUETEKI Ára; 1,20 Fi Somogyi Néplap Tüntetés Teheránban XXXV. évfolyam 120. szám 1979. május 25., péntek Eredményeinkben összegeződik minden tagország erőfeszítése Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésében csütörtök este a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szclcér Gyula, a Minisztertanács eLnök- helyettesei ás Nyikolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voitak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban üdvözölte az ünnepség résztvevőit, a diplomáciai testület megjelent képviselőit, majd visszatekintett a KGST létrejöttének időszakára Ezután így folytatta : a KGST európai gazdasági szervezetnek alakult, s 10 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán; tagokként, megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. — Ez a 30 esztendő a Magyar Népköztársaság fejlődésének is rendkívül fontos szakasza. A közösség áldozatkész. törekvő, alkotó munkájával, a testvéri országok között kiteljesedett együttműködéssel, a történelemben páratlan sikereket értünk el a gazdaság és a tudomány minden területén, gyarapítva ezzel országaink és egész közösségünk javát. A KGST létrejöttében és egész tevékenységében, az országaink közötti gazdasági kapcsolatok nagy arányú fejlődésében kiemelkedő szerepe volt — és van ma is — a világ legerősebb szocialista államának. a Szovjetuniónak, amely a szocialista internacionalizmus elveitől áthatva, •végig a 30 esztendőn ke »észtül a legtöbb segítséget nyúj tóttá a testvéri országoknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindenkor magasra értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységét, a szocialista országokkal kialakított szoros politikai és gazdasági együttműködést. Álláspontunk mindig is az volt. és ez marad a jövőben is, hogy a baráti szocialista országokkal • megvalósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építömun- kánknak. Ezért vállalunk kezdettől fogva, erőnkhöz mérten, aktív szerepet az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködésben. Valljuk, hogy így szolgáljuk legeredményesebben nemzeti érdekünket és teszünk eleget egyben internacionalista kötelességünknek is. ’Ezután Marjai József mondott ünnepi beszédet. Továbbfejlődésünk kulcskérdése a termelési szerkezet átalakítása Marjai József beszéde Harminc évvel ezelőtt, 1949. januárjában ült össze Moszkvában hat kommunista és munkáspárt tanácskozása, amelyen — elemezve a népi üemokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus es a kommunizmus útján haladó népek gazuasági közösségét, a szocialista országok gazdasági együttműködésének soKoldalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági begítseg Tanácsát. A tanacs nénány hónappal később tartott alapító ülésszaka meghatározta a KGST tevékenységének fő céljait; ezzel megkezdte gyakorlati tevékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok uj, demokratikus elveire épült szervezet. A KGST-tagországok iparának együttes részesedése a világ Ipari termelésében jelentősen emelkedett. 1950-ben a KGST-országok a viliig ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33 —34 százalékát. A KGST-országok napjainkban egy lakosra számítva 3—4-szer több ipari terméket gyártanak, mint átlagosan az egész világon. Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alatti növekedés. Ösz- saességé'oen a KGST-orszá- gokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszertermelés, mint bolygónk más területein, 1960—1977 között az egy tőre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 százalékkal, a KGST-országokban 31 százalékkal emelkedettvalamennyi tagországban folyamatosan emelkedett a népjólét. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szocialista gazdasági közösség átlagában 1950-töl több mint az ötszörösére nőtt. Az 50-es évek közepétől a KGST-országok több mint 63 millió új lakást építettek, a tagországok lakosságának mintegy kétharmada költözött ű.i lakásba vagy javította lakáshelyzetét. A szocialista országok gazdasági közössegének eredményeiben összegeződik minden tagország erőfeszítése. A Magyar Népköztársaság fejlődésében alapvető szerepe volt a közösség ,egésze fejlődésének; ehhez a mi — lehetőségeinkkel összhangban nyújtott — tisztes hozzájárulásunk szerves része a KGST mai erejének. A magyar nép magáévá tette a párt országépítő programjait, felismerte és meggyőződéssé érlelte; hogy hazánk, amely még e század közepén is jelentős gazdasági elmaradottsággal küszködött, csakis a szocializmust építő nemzetekkel kialakított munkamegosztás keretében tervezheti reálisan a gyorsabb fejlődést, a társadalmi- gazdasági-történelmi hátrányok felszámolását, a gazdasági fölemelkedést. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunóval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesztette. A KGST-tagországok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy Magyarország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7 szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé a 2-szeresére, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig több mint a 3,3- szorasára emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve az elmúlt három évtizedben hazánk a többi KGST-országhoz hasonlóan felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A KGST-tagálla- mok 30 esztendős tarsadalmi- gazdasagi fejlődésének egyik számottevő forrása volt az is. hogy a nagymértékű mennyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísérte. _A minőségi változások kibontakozását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ütemben nő a munka termelékenysége. A gazdaság és a gyártmány- szerkezet korszerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott komplex program végrehajtásának menetében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamok gazdaságának már meghatározó folyamatává vált. Ez jelenffc eredmény, még akkor is, ha különben c folyamat előrehaladásának ütemével még nem lehetünk élegedettek. A KGST-tagországok közösségének tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen növekedett. A tekintély és a gazdasági súly növekedéséhez nagyban hozájarult, hogy a KGST-tagállamok az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége számára kedvezőtlen irányú világgazdasági változások ellenére is megőrizték gazdasági stabilitásukat. A KGST nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó szerinti értelemben ^ KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocialista közösség pedig gazdasági regionale, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia. Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön megállapodás alapján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájában. A KGST leg utóbbi. XXXII. ülésszakán már négy kontinens országai képviseltették magukat. A KGST-vel kötött együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Mexikói Egyesült Államok. (Folytatás a 2. oldalon) ' Teheránban, újabb tüntetés volt az Egyesült Államok nagy- követsége előtt, amiért az amerikai szenátus elitéltc az iráni forradalmi bizottságok tevékenységét. (Telefotó: AP—MTI—KS) Lázár György fogadta Nyikolaj Faggyejevet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával Magyarország és a KGST együttműködésének időszerű kérdéseiről. A tárgyaláson részt vett Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön fogadta Nyikolaj Faggyejevet A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Marjai József is. (MTI) Koszigin és Strougal megvitatta a két ország hosszú távú együttműködését A baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó Alek- szej Koszigin, az SZKP KB PoŰtiikad Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Magas-Tát- rában levő Javorina üdülőhelyen csütörtökön folytatta tárgyalásait Lubomir Strou- gallal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a csehszlovák kormány elnökével. Áttekintették azokat a kérdéseket és feladatokat, amelyek a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tavaly tavaszi csehszlovákiai látogatása folyamán, a Leonyid Brezs- nyev és Gustáv Husák tárgyalásain létrejött döntések és megállapodások fokozatos végrehajtásával és további konkretizálásával függnek össze. Különösen azokat az elgondolásokat vitatták meg, amelyeket Csehszlovákia és a Szovjetunió megvalósítani szándékozik a két ország valamint a KGST-tagállamok hosszú távú együttműködési célprogramjaival kapcsolatban. Negyvenezer látogató az első napon Szakmai nap a BNV-n — Újabb üzletkötések A BNV első szakmai nap- • ján, csütörtökön 40 ezer szakmai jegy kelt el, már a kora reggeli órákban benépesültek a pavilonok, a tárgyalok. Újabb üzletkötésre, sajtótájékoztatókra került sor; Több mint 10 millió rubel értékű megállapodást írt alá a Nikex csehszlovák partnerével. a Strojexport külkereskedelmi vállalattal. A Borsodi Vegyi Kombinát és az Épfa együttműködési megállapodást írt alá. E szerint közösen gyártanak úgynevezett harmonikaajtókat. amelyeknek szélessége tetszés szerint szabályozható. Még az idén megjelenik az üzletekben ez a házilag is összeszerelhető termek, amely egyebek mellett a lakások belső térelosztó elemeként is hasznosítható. Délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia sajtótájékoztatóján Major Máté akadémikus ismertette azokat a tudó-1 mányos eredményeket, amelyek a gyártásszerkezet korszerűsítését. a minőség javítását és a takarékosabb energiafelhasználást szolgálják. A környezetvédelemben és a hulladékok hasznosításában fontos szerep hárul a MÉH- re. Az erről szóló tájékoztatóin a tröszt vezetői elmondták: jelenleg már olyan hulladékokat adnak a papírgyáraknak és a kohászati iparnak nyersanyagul, amelyek a korszerűbb minőségi követelményeknek is megfelelnek és értékesebb termékek előállítását teszik lehetővé. A mezőgazda- sági üzemeknél a MÉH a közelmúltban gyűjtési akciókat szervezett, s ennek eredményeként mintegy 30 ezer tonna acélhulladékot es öntvény- töredéket adhattak át a napokban a kohászat számára. A járműipari vállalatok sajtótájékoztatóján elsősorban az Ikarus és a Csepel autó gyártmányairól volt szó. Elmondták: ebben az évben ! több mint 13 ezer autóbusz készül el, kilencezret a KGST- országokba, 2500-at a tőkés- országokba szállítanak. Vasári újdonságuk, a 6,5 méter hosszú, kis méretű, gyermekszállító autóbusz iránt máris nagy a tanácsok, vállalatok, bölcsődék, óvodák érdeklődése. A külföldi kiállítók közül a szovjet Energomasexport képviselői elmondták: a jövőben fokozódik magyarországi exportjuk energetikai berendezésekből, kazánokból, villamos fúrógépekből. E vállalat szállítja hazánkba a villamos- áramot is, a nemrég átadott 750 kilovoltos távvezetéken. — A vásárváros külföldi vendéget is fogadott, köztük Pierre Loyguét, a francia külkereskedelmi központ elnökét és Gerhard Emig nyugat-berlini gazdasági szenátort. Ma, pénteken folytatódnak a szakmai rendezvények, s a i vásáron KGST-napot tartanak
