Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

Ünnepi ülés a KGST megalakulásának jubileuma alkalmából f (Totytalds az 2. oldalról) A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az európai gaz­dasági közösség irányában is. Nemzetközi gazdasági szer­vezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet, vala­mint tagországaik diszkrimi­nációmentes, kölcsönösen elő­nyös együttműködését kíván­ják elősegíteni. A szervezet és a tagorszá­gok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának béke­politikája csakúgy, mint ka­tonai ereje, továbbá követke­zetes áldozatkészsége a világ elnyomott népei harcának tá­mogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küz­delemben. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST megala­kulásának 30. jubileumán, [ hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kö­telességüknek. A hatvanas évtized máso­dik felére valamennyi tagor­szág jelentősen előrehaladt a modern gazdaság létrehozásá­ban. Ezzel párhuzamosan — bár eltérő mértékben — ki­merültek az extenzív fejlesz­tés lehetőségei, * vagyis ma már nem állnak rendelkezés­re a termelésbe szabadon be­vonható munkaerőtartalé- ko}c, megnövekedtek az ener­gia- és nyersanyag-kitermelés költségei, továbbá az életszín­vonal növekedése és a műsza­ki haladás következtében je­lentősen megnőttek a beruhá­zási javak, anyagok, alkatré­szek és a lakossági fogyasztá­si cikkek iránti minőségi és technikai követelmények. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fejlettség olyan fokára, ahonnan csak inten­zív jellegű fejlesztéssel, a­gazdasági hatékonyság növe­lésével lehet továbbhaladni A hatékonyság javításáért valamennyi országnak magá­nak kell megtennie a szüksé­ges intézkedéseket, ezt sem­mi más nem pótolhatja. Eh­hez széles alapot, biztonságot, pótlólagos erőforrásokat a szocialista gazdasági integrá­ció kibon‘okozása ad. A komplex program vég­rehajtása során nagymérték­ben szélesedtek a tagországok közötti termelési kapcsola­tok. 1970-ben a KGST-tagor- szágok egymás közötti forgal­mában még alig egy száza­lékkal részesedtek a tartós termelési együttműködésből, a szakosításból és kooperá­ciókból származó termékek; 1976-ban arányuk már 14 szá­zalékra nőtt és 1980-ra elő- réláthatólag a kölcsönös áru­csere-forgalom több mint egy ötödét teszik majd ki. Az ünnepi beszéd után Nyi- kolaj Faggyejev üdvözölte a részvevőket. Újabb és újabb távlatokat hódít meg a szocialista világ Nyikolaj Faggyejev beszéde A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 30 éves jubi­leumáról megemlékezve büsz­kén és meggyőződéssel állít­hatjuk, hogy az első szocia­lista típusú nemzetközi gaz­dasági szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvalósu­lását jelenti, amelyek 1917- ben Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének és 1919-ben Magyarországon a Tanácsköz­társaság kikiáltásának idején születteik. 1919-ben a Nyugat imperia­lista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal Magyar Ta­nácsköztársaságot De 1945- ban, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imp>eriaHsta körök dühödt támadásai elle­nére is létrejött a szocialista világrendszer, amelynek szi­lárd tagja a Magyar Népköze társaság is. 1945-ben, a fasizmus szét­zúzása után a reakciós nyu­gati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyar­matokon kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak óriási fellendülése, s ezért sietős in­tézkedéseket hoztak, hogy megállítsák ezt az átütő ere­jű . forradalmi fellendülést visszafordítsák a történelem menetét fékezzék a világ megújulásának megállíthatat­lan folyamatát. Az imp>erial is­ta körök «-hidegháborút« foly­tattak és gazdasági blokádot szerveztek a Szovjetunió és a népi demokratikus államok el­len, hogy megfojtsák a szo­cializmus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és po­litikailag még nem szilárd né­pi demokratikus államokat nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyre­állítását fékezzék háború utáni fejlődését De ismét el- Kzámították magukat: meg­gyorsult a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődése. Ilyen történelmi feltétélek között jött létre 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország. Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspárt­jainak döntése alapján a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa. Az emberék millióénak for­radalmi gyakorlatába átülte­tett marxista-leninista esz­mék meggyőző térhódításának eredményeként ma már há­rom földrész 10 szocialista ál­lama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a vi­lág legdinamikusabb gazdasá­gi és legaktívaibb politikai erejét képezi, s a világtörténe­lem egész menetét befolyásol­ja. Országaink történelmi útját a magas növekedési ütem. a gyom tudományos-műszaki fejlődés, a nép jólét állandó emelkedése és gazdasági fej­lettségi színvonaluk kiegyen­lítődése jellemzi. A kölcsönö­sen előnyös és gyümölcsöző együttműködés 30 éve alatt a KGST—tagországokban a nemzeti jövedelem növekedé­si üteme körülbelül két és félszeresen, az ipari termelé­sé háromszorosan múlta fe­lül a fejlett tőkés országokét Országaink ipari termelésének összvolumene több mint két­szerese a Közös Piacénak. A KGST-országok népgazdasá­gának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jó­létének és kulturális színvo­nalának szüntelen emelkedé­sével. Magyarország és • többi KGST-tagáliam dolgozóinak történelmi eredményei külö­nösen szembeötlőek, ha visz- szaidézzük azokat a feltétele­ket amelyek között országaink­ban megkezdődött a szocializ­mus építése. A háború előtt például Magyarország gazda­ságilag elmaradott agrár-ipari állam volt * földesúri nagy­birtokok és több százezer kis­paraszti gazdaság országaként ismerték. Mintegy 780 ezer pa- rasztnak egyáltalában nem volt földje. A második világháború még inkább visszavetette Ma­gyarország gazdaságát A köz­gazdászok számításai szerint a fasiszták által okozott károk csaknem ötszörösen múlták felül az 1938. évi nemzeti jö­vedelmet A nehéz időkben a Szovjetunió, a világ első szo­cialista állama nyújtott segít­séget Mi, Önökkel együtt ma már büszkén mondhatjuk: kom­munista és munkáspártjaik vezetésével, saját erőforrásaik mozgósításával, egymást sok­oldalúan segítve népeink si­keresen birkóztak meg felada­taikkal, elkerülve a kapitaliz­musra jellemző torzulásokat: a dolgozókat munkanélküli­ségbe taszító gazdasági válsá­gokat, « nélkülözést a kö­nyörtelen kizsákmányolást A szocialista országok tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek eredményei arról tanús­kodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tő­kés rendszerrel szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szocialista gazdasági rendszer igen széles körű le­hetőségeket teremt a termelő­erők fejlesztéséhez, a vala­mennyi anyagi és szellemi ér­téket létrehozó dolgozó mil­liók tehetségének és képessé­geinek kibontakoztatásához. A szocialista világrendszer év­ről évre újabb és újabb táv­latokat hódít meg. Népeinknek a társadalmi- gazdasági fejlődés terén elért valamennyi eredménye elvá­laszthatatlan a KGST tevé­kenységéről. S elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársa­ság a KGST-nek kezdettől ak­tív tagja, értékes kezdemé­nyezésekkel segíti a testvéri együttműködés elmélyítését A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tag­országokat vezérlő nemes esz­mék és célok, a tagországok társadalmi-gazdasági sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nem csupán or­szágainkban, hanem nemzet­közi téren is. Ma, amikor megemlékezünk a KGST 30. évfordulójáról büszkén mondhatjuk, hogy nemzetközi szervezetünk, a testvérpártok iránymutatásai alapján sikerrel teljesíti fó feladatait: a sokoldalú gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködés fejlesztésé­nek útján, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integrá­ció elveinek következetes megvalósításával segíti a KGST-országok céljainak el­érését, a társadalmi haladást és a szilárd béke megteremté­sét az egész világon. Az együttműködés haté­konyságának növelése szem- frontjából nagy fontosságúak a KGST keretében részben már elkészült, részben jóváha­gyás előtt álló hosszú távú, komplex együttműködési cél­programok. A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása meg­követeli, hogy folyamatosan tovább fejlődjék a KGST egész szervezete, munkamód­szere, tervezési, elszámolási módszerei, közgazdasági felté­telrendszere. Ennek érdekében sokat keli még tennünk orszá­gainkban csakúgy, mint együttműködésünk kollektív szervezetében, a KGST-ben. Föl kell használnunk ehhez az együttműködésiünk harminc­éves történelme során kiala­kult széles körű kapcsolat- rendszert: a kétoldalú és sok­oldalú kapcsolatokat, az ál­lamközi és vállalati kapcsola­tokat is. Magyarország számára lét­fontosságú a gazdasági együtt­működés a Szovjetunióval és a többi KGST-onszággal. A külgazdasági kapcsolatok ala­kulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésé­nek lehetőségeit, dolgozó né­pünk életszínvonalának ala­kulását Hazánknak az együttműkö­dés keretében módja nyílott1 arra, hogy a hagyományai­nak és adottságainak legmeg­felelőbb ágazatokat fejleszt­hesse: az alumíniumipart a gyógyszeripart a műszer- és híradástechnikai ipart, a me­zőgazdaságot, a vegyipar egyes ágait, a közúti jármű­gyártást. Ezen ágazatok terv­szerű, folyamatos és egyidejű fejlesztését , alapvetően a KGS T- tagországokkal és első­sorban a Szovjetunióval ki­alakított kapcsolatok, a kü­lönböző időtávra szóló árucse­re-forgalmi, illetve szakosítási és kooperációs egyezmények tették lehetővé. A gazdasági integráció elő­rehaladását tanúsítja. hogy amíg a 70-es évek elején pél­dául Magyarország és a Szovjetunió között csupán két kooperációs kormányközi meg­állapodás létezett, s értékük alig érte el a két ország kö­zötti áruforgalom öt százalé­kát, addig napjainkra a hosz- szabb távú, kormányközi sza­kosítási és kooperációs egyez­mények száma 25-re emelke­dett. értékük a két ország áruforgalmában elérte a 12,5 százalékot és tárgyalásokat folytatunk további egyezmé­nyek kötéséről. Továbbfejlődésünk kulcs­kérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munkamegosztás­ba való fokozottabb bekap­csolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szerve­sebben beilleszkedjék a szo­cialista integráció folyamatá­ba. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési po­litikánkkal összhangban levő, azt alátámasztó kezdeménye­zésekkel, javaslatokkal éljünk a KGST-orazágok két- és többoldalú együttműködésének fejlesztésére. A magyar népgazdaság ér­dekei megkövetelik, hogy szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös kereskedelmet és gaz­dasági kapcsolatokat a KGST-n kívüli országokkal is. A szo­cialista integráció fejlődése javítja a világ más országai­val való gazdasági kapcsola­tainak feltételeit, növeli bő­vítésük lehetőségeit Különös figyelmet fordítunk kapcsola­taink szélesítésére a fejlődő országokkal, számításba véve a fejlődő világban végbeme­nő politikai-társadalmi és gaz­dasági differenciálódást Is. Kölcsönösen előnyös, diszkri­minációtól mentes kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkésországokkaL Mély meggyőződésűnk, hogy a magyar nép továbbra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fegyelmezett és jó munkával számottevően hozzájáruljon a magyar nép­gazdaság gyarapításához. A szocialista gazdasági közös­ség, a KGST szervezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép élet­színvonala, életkörülményei további javításának. Ez szol­gálja. országaink biztonságá­nak megszilárdítását, népeink boldogulását. A KGST 30 éves fejlődése megerősít bennünket ebben a meggyőződésünkben. Faggyejev üdvözlő beszéde után Havasi Ferenc mondod záró beszédet, amelyben a ptárt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ld a testvéri szocialis­ta országok népeinek, testvér­pártjainak és kormányainak — köztük a Szovjetunió né­peinek, az SZKP Központi Bizottságának — az elmúlt 30 esztendő alatt tapasztalt együttműködési készségért, gondjaink, nehézségeink min­dig baráti, segítőkész módon történő méltánylásáért. Elis­meréssel szólt a magyar mun­kások, mezőgazdasági dolgo­zók, mérnökök és közgazdá­szok, tudósok és tudományos kutatók fáradhatatlan munká­járól, amellyel segítették gaz­dasági közösségünk erősítését, közös ügyünk. a szocialista gazdasági integráció kibonta­koztatását. Az ünnepi ülés az Irrtema- cionálé hangjaival ért véget. E zu tán az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya a Par­lament vadasz termében foga­dást adott a KGST jubileuma alkalmából. CMTI) i A kormány kiverekszi a jóváhagyást Cyrus Vance a SALT washingtoni „kilátásáról** Cyrus Vane» amerikai kül­ügyminiszter megelége­dettségének adott hangot azzal kapcso­latban, hogy a NATO-tag- országok egy­más után üd­vözölték a SALT—II. megállapo­dást. Londoni sajtókonfe­renciáján Vance kije­lentette: kor­mánya kemé­nyen fog har­colni, hogy "■kivereked­jem a kong­resszusban a megállapodás jóváhagyását. Annak a vé­leményének is hangot adott, hogy ez sikerülni fog. — A SALT—II. növeli az Egyesült Államok és szövet­ségesei biztonságát — hang­súlyozta Vance. Az amerikai külügyminiszter visszautasí­totta a SALT-tárgyalásokkal kapcsolatban azokat az érve­ket, amelyeket az egyezmény ellenfelei előszeretettel han­goztatnak. Kijelentette, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és Begin izraeli miniszterelnök közös sajtóér­tekezletet tartott Londonban. az egyezmény aláírása ki­egyensúlyozott, az eddiginél szilárdabb egyensúly kialaku­lásához vezet majd. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter csütörtök dél­után Egyiptomba érkezett. Az amerikai diplomácia vezetője megérkezése után Alexand­riába utazott, hogy ott Szadat elnökkel találkozzék. Gyorslista a nemzetközi olimpiai sportlottó 1979. május 23-án tartott jutalomsorsolásáról (a pécsi körzet számait közöljük) 2 478 468 k 2 587 289 k 2 721 426 k 2 474 787 k 2 595 943 k 2 725 753 k 2 479 114 k 2 604 597 f 2 730 080 k 2 483 441 k 2 608 924 g 2 769 023 k 2 496 422 k 2 617 578 h 2 777 677 k 2 500 749 k 2 621 905 i 2 786 331 k 2 513 730 k 2 626 232 j 2 833 928 k 2 518 057 k 2 630 559 k 2 842 582 k 2 522 384 k 2 634 886 k 2 846 909 k 2 526 711 k 2 647 867 k 2 859 890 k 2 535 365 h 2 652 194 k 2 877 198 k 2 539 692 h 2 656 521 e 2 898 833 k 2 565 654 i 2 660 848 e 2 903 160 k 2 574 308 k 2 673 829 h 2 907 487 k 2 569 981 J 2 704 118 h 2 929 122 k 2 578 635 k 2 708 445 i 2 937 776 k 2 582 962 k 2 717 099 J 2 942 103 k A gyorsíts«ban az alábbi rövi­elütéseket használtuk: a: Harkov borotva (4*5 Ft) •: egyszemélyes utazás a moszkvai olimpiára (15 »00 Ft) f: Minszk-10 hűtőgép (5300 Ft) g: Junoszty-402 tv (4350 Ft) h: vásárlási utalvány (2000 Ft) i: Riga mosógép (1500 Ft) J: Rakéta porszívó (1260 Ft) k: vásárlási utalvány (1000 Ft) A nyert« szelvényeket 1070. jú­nius 18-ig kell a totó-lottó-kiren­deltségek, az OTP-fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Bp. V., Münnich Ferenc u. 15.) el­juttatni. A gyors lista közvetlenül a sor­solás után készült; az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Budapesten tárgyal az angolai külügyminiszter Cte&törtőScön — Púja Frigyes külügyminiszter meghívására — hivatalos, baráti látogatás­ra Budapestre érkezett Paulo Jorge, az Angolai Népi Köz­társaság külügyminisztere. Fo­gadására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Púja Frigyes. Paulo Jorge megérkezését követőéit a KüUigyminiszté­A barcsi 1. számú Általános Iskola megvételre keres 2 db MARABU IX. típusú széntüzelésű melegvizes kazánt, vagy megfelelő kazántagokat. Ajánlatokat várnak az alábbi címre: I. számú Általános Iskola. 7571 Barcs, Kossuth Lajos u. 2. Telefon: 48. Beck János igazgató. (52942) r május 23-3I-Í9 TAVASZI -G?;' * ., k. L 4 A BERUHÁZÁSI iAVAK SZAKVÁSÁRA óráig W A SZAKMAI NAPOKON: 24-én, 25-én, 28-ám, 29-én és 30-án 10 és 14 óra között belépés csak szakmai jeggyel (9470) I r+umham megkezdődtek a ma­gyar—angolai külügyminiszte­ri tárgyalások.

Next

/
Thumbnails
Contents