Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

r' Egy barcsi ankét tanulsága B tiszta takiely - közérdek! Bokrokat irtanak, gazt égetnek Barcson a közcprigóci tanulók. Sokan háborgunk — talán nem mindenkor joggal —, ha azt látjuk, hogy a hulladék- gyűjtő edények rosszak, tar­talmukat rendszertelenül szál­lítják el. Mert nem ismerjük, hogy az e feladatot ellátó vál­lalat milyen gondokkal küsz­ködik. Felháborodásunk vi­szont megalapozott, ha azt tapasztaljuk, hogy egyesek mit sem törődve másokkal, lakóhelyük tisztaságával, rendjével, a környezet védel­mével — szemetelnek, s nem­csak a köztisztasági szabályok ellen vétenek, hanem ártanak a közegészségügynek is. Ezért mondhatjuk jelentős kezdeményezésnek azt, a ta­nácskozást, amelyet Barcson rendeztek a «-Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért és rendjéért« mozgalom kereté­ben. A rendezők — a Haza­fias Népfront megyei környe­zetvédelmi bizottsága^ a bar­csi tanács, a népfront és a költségvetési üzem — nem csalódtak?# az ankét eredmé­nyes volt. Ott voltak Kapos­vár, Nagyatád, Marcali, Sió­fok és több megye -e munká­ban érdekelt vállalatainak képviselői. Jó néhány tanácsi vezetőt is láthattunk a részt­vevők sorában. Vitaindítót Széles József, a Közgazdasági és Településtisz­tasági Társaság ügyvezető igazgatója tartott. Az országos tapasztalatokra épülő előadáq mindenki részére világosan megfogalmazta a különböző nagyságú települések köztisz­tasággal kapcsolatos helyze­tét, gondját, feladatait. — A lakóhelyek tisztaságát biztosítani közérdek. Ennek megvalósítása fontos politikai feladat is. Olyan feladat, ame­lyet csak tervszerű, jól átgon­dolt munkával, megfelelő szervezettséggel, gépek alkal­mazásával, társadalmi össze­fogással lehet megvalósítani — ez volt előadásának a lé­nyege. A köztisztasággal, a hulla­dék gyűjtésével, elszállításá­val, megsemmisítésével, vagy hasznosításával — erre is tett több javaslatot — nem elég akkor foglalkozni, amikor már felépültek az új családi vagy több szintes lakóházak, kialakultak az új utcák, lakó­telepek, városnegyedek. Városgazdálkodási, köztisz­tasági, közegészségügyi szak­emberek mondták el vélemé­nyüket a tanácskozáson. Az anyagi lehetőségek hiánya gyakran okoz gondot, gátolja a köztisztasággal kapcsolatos igények kielégítését. Nincs esztétikus, elfogadható áru, közterületekre kihelyezhető hulladékgyűjtő. Többen szól­tak arról, hogy az ipari üze­mek és az intézmények nem mindenütt járulnak hozzá anyagiakkal a köztisztasági feladatok megoldásához. Fő­ként a Balaton-parti üdülőhe­lyeken aggasztó ez a helyzet, ahol a tanácsok önerőből kép­telenek ezt a feladatot meg­oldani, mert utakat és kor­szerű szeméttároló telepeket is kellene építeniük, s ezek milliókba kerülnek. A jogszabályokról, a köz- tisztasági rendeletekről, az ezeket megsértők felelősségre vonásáról többen szóltak. A barcsiak elmondták, hogy ud­varias, felszólító levelük ha­tására javult az állampolgári fegyelem, s mind többen tesz­nek lakóhelyük köztisztasá­gáért, rendjéért. A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat képviselője azt Ismertette, hogy szakembereik előadáso­kat tartanak az általános is­kolákban munkájukról, a köz- tisztaság gondjairól, segítik a városlakók szemléletének for­málását, hogy ők is részt vál­laljanak a közös feladatból. A köztisztaság Barcson köz­érdekké vált, ezt tapasztal­hatták' az ankét résztvevői — erről vallottak a tiszta, gon­dozott, virágos, fákkal tele­ültetett utcák, terek —, jó öt­leteket, tapasztalatokat sze­reztek munkájukhoz. Ezért tartották -hasznosnak a tanács­kozást a felszólalók, s ezzel zárta az ankétot dr. Németh Jenő, a városi tanács elnöke is. •ÍV Sz. L. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű a szőlőlisztharmat elleni védekezés Új hangár épül £gy beruházássorozat első része Számos technikai újdonság­ról számolhatott be az egybe­gyűlt műszaki szakemberek­nek Thurzó László, az Agro- ber megyei kirendeltségének főmérnöke. A IX. somogyi műszaki és közgazdasági hó­nap rendezvénysorozatának keretében az Agrober kész vagy éppen készülő terveivel, beruházásaival ismerkedhet­tek az Építőipari Tudományos Egyesület kaposvári regioná­lis csoportjának tagjai, építé­szek, beruházók, kivitelező szakemberek. Korábban a Dél-somogyi Állami Gazdaság új létesítmé­nyeit tekintették meg, tegnap a kaposúj laki Repülőgépes Növényvédő Állomásra láto­gattak el. Mintegy 200 millió l forintos az a beruházássoro­zat, amelynek részeként Ka- posújlakon korszerű repülő­gépjavító . bázis épül. Az oktatóközpont már egy éve fogadja a továbbképzés­re, kiképzésre ide érkező fia­talokat. Első emeletén szál­lás, a földszinten oktatóhelyi­ségek vannak. Még épül a repülőtér hatal­mas hangárépülete, de máris impozáns látványt nyújt. Az országban elsőként itt alkal­mazzák a svéd licenc alapján gyártott SCAN—DOOR típu­sú, teleszkópikusan működő hangárajtó, amely gombnyo­másra emelkedik, illetve ereszkedik alá. Az új hangárban javíthat- ' ják majd a hazánkban hasz­nálatos összes merev szárnyú repülőket, míg a korábbi csak a kisebbeket fogadhatta. A 3763 négyzetméter alap- területű épületből 1100 négy­zetmétert a több mint kilenc méter magas csarnok foglal el, a többi részen a különböző szerelő, javító szakműhelyek, I üzemi büfé, százfős férfi és tízfős női fekete-fehér öltöző, valamint egyéb kisegítő egy­ségek lesznek. A mintegy 40 millió forin­tért felépülő új hangárt még több létesítmény követi a sor­ban. Többek között új üzem­anyagtöltő, kétszintes raktár­étterem komplexum, tanhan­gár, korszerű úthálózat, vala­mint beton kifutópályák ké­szülnek. Kiváló lett a Videoton tabi gyáregysége A kitüntetés összetevői (Tudósítónktól.) A Videoton tabi gyáregysé­ge csaknem 700 dolgozót fog­lalkoztat. Az ötödik ötéves terv végére már 850-en lesz­nek. Jövőre a tervek szerint a gyáregység termelési értéke eléri a 880 millió forintot. Egy dolgozójuk egyévi munkájá­val több mint egymillió fo­rint értéket állít elő. Ered­ményeiért kiváló gyáregység megtisztelő címet kapott a fiatal üzem. A meghatározott készletszintek betartásával a tabiak 112 százalékra teljesí­tették termelési tervüket. A gyáregység a kooperációs szer­ződés keretében vállalt szállí­tási kötelezettségének eleget tett. A gazdálkodás költségei­nek alakulása is nagyon fon­tos. A gyáregység kedvezőbb költségszinten gazdálkodott, mint az a tervekben szerepelt, a termelés ütemessége pedig javult. A termelőberendezé­sekre készített kapacitáski­használási tervüket teljesítet­ték, a minőségi követelmé­nyeket betartották. — Ebben — mondta Teleki Sándor, a nagyközségi pártbi­zottság titkára nagy szere­pe volt a megerősödött szo- cialistabrigád-mozgalomnak. A gyár munkakörülményeit párt-végrehajtóbizottságunk is megvizsgálta, és megállapí­totta: a tabi gyáregység veze­tői nagyon komolyan foglal­koznak az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításával. A többi tabi üzem­hez viszonyítva elenyésző a balesetből származó munka­idő-kiesés. A munkaverseny­mozgalom fejlődését, tartalmi színvonalának emelkedését tapasztaltuk a múlt évben is: a gyáregység 28 szocialista brigádjának 430 tagja segítet­te a célkitűzések megvalósí­tását. Eredményeiket a bri­gádfokozatok és a kiváló dol­gozó kitüntetések is bizonyít­ják. Két brigád arany-, nyolc ezüst- és bronzkoszorús címet ért el. A zöldkoszorús jelvényt két brigád, a szocialista címet pedig három kapta meg. Tapasztalatunk az, hogy • gyáregységben fokozatosan emelték magasabbra a mér­cét, és gondot fordítottak a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. Munkásaik­nak majdnem a fele tanul. Tab fejlődése szempontjából is meghatározó a gyáregység. Az erősen felmelegedő, mér­sékelten párás, csa,padéksae- gény időjárás kedvező feltéte­leket teremt a szőlőliszharmat fertőzéséhez, terjedéséhez. A betegség első tüneteinek meg­jelenését a múlt hét végén észleltük a Balatom-part kör­zetében. Tartósan csapadók- szegény, meleg időjárás ese­tén a betegség rohamos ter­jedésének nagy a veszélye és rövid idő alatt erős fertőzések alakulihatnaik iki megyénk min­den részén. Kezdetben halvány, zöldes- sárga apró foltok jelennek meg a leveleken, melyeknek szélei felfelé görbülnek, és ké­sőbb felületükön megjelenik a goimba finom, kevésbé feltű­nő, lisztszerű bevonata. A tő­kéik belsejében a párás vi­szonyok miatt mindig élőbb alakulnak ki a tünetek, mint a külső részeken. A fiatal haj­ításokon, kocsányokon pókhá- 1 ászerű barna folt jelzi a fer­tőzést. Ezek a foltok később teljesen megbámulnák, elhal­nak, esetleg föl is repedhet­nek. A betegség elterjedése a leveleken, hajtásokon ké­sőbb jelentős veszélyt jelent a fürtökre, bogyókra (a kis bo­gyókon a fertőzés hatására sű­rű, fehér lisztharmatos bevo­nat képződik, az ilyen bogyó növekedését befejezi, fölre­ped). A lisaharmat által meg­támadott növényi részek a védekezés elmulasztása ese­tén él is pusztulhatnak. A fenyegető károkat csak gondos védekezéssel lehet megelőzni. Védekezésire java­soljuk a Kara thane FN—57 0,08 vagy a Kumulus 80, Ko­losul, Thiovit, Pol Sulkol 0,3— 0,4 százalékos töménységű, kéntartalmú készítmény vala­melyikét A kéntartalmú sze­rek használatakor fontos tud­nivaló, hogy 25 C fok feletti hőmérsékleten perzselnek, ezért a permetezéseket az al­konyati óráikban hajtsuk vég­re. A permetlé tapadásának fokozása érdekében 0.05 szá­zalékos Nonit nedvesítő szert is használjunk. A hét elején megfigyeltük a szőlőmolyok első lárváinak kelését. A meleg időjárás kö­vetkeztében a lárvák élette­vékenysége felgyorsul, táp­lálkozási vágyuk megnő, és már a fiatal fürtkezdemények- ben számottevő károkat idéz­hetnek elő. A lisztharmat ellen | használt készítményhez ezért feltétlenül keverjük a Ditri- fon 50 WP, Unition 40 EC 0,2 százalékos vagy a Satox 20 WSC 0,5 százalékos töménysé­gű rovarölő szer valamelyikét is. A szőlőmolyok hosszan el­húzódó rajzása miatt június 1—4. között a védekezés meg­ismétlése szükségessé válhat. Ha a szőlőlevélatkák, szőlőgu- bacsatkák fertőzését ie észlel­jük, a molyok elleni védeke­zésre a Rogor L—40 EC, Si- noratox 40 EC, Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatának valamelyikét használjuk, e szerek mindkét károsító ellen védeknet biztosításiak. 0 Somogyi Néplap CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel között a cserearányok a ma­gyar agrártermékekre min­den tekintetben kedvezőek, 1881 és 1914 között már ki­sebb mértékben, de szintén kedvezőek. 1918 után az or­szág jórészt' elveszíti hagyo­mányos piacait, ahol mező- gazdasági exportját rendsze­resen elhelyezhette volna. , Tovább nőtt a nyomás az élelemtermelő erőforrásokra. A lakosság 1920 és 1930 kö­zött egymillióval szaporodott. Ezzel szemben az öt fő ter­mény termésátlaga alig növe­kedett ebben az időszakban. A búzáé, árpáé, kukoricáé még valamelyest magasabb, a zabé és a rozsé azonban stag­nált. A korhadt gazdasági-po­litikai szerkezetű onszág kép- , télén normális szinten Atar­tani saját népét. Még inkább túlnépesednek a falvak, soka­sodnak a rendeszeres munkát találni képtelen munkáske­zek. Statisztikai becslések sze­rint 1926-ban 720 ezer, 1938- ban pedig 1.1 millió férfi munkaerőegységet vonhatott volna ki a munkából a föld­művelés károsodása nélküL Egyedül a sertéstartás fej­lődik egyenletesen. A század­fordulón még 3,3 milliót hiz­lalnak, negyven év múlva már majdnem kétszer annyit... Magyarországon a két világ­háború között a kalóriafo­gyasztást 2700—2800-ra be­csülik, Nemzetközi összeha­sonlításban ez a normál alsó határ, tehát Afogadható. Rész­letezve, már a szokásosnál is szélsőségesebb értéket takar. Magas kalória tartalmú, szén­hidrátban, zsírban gazdag a közép- és nagyparaszti ét­rend, a gutaütésre való haj­lam és a túltápláltság határo­zott jAAvel. A harapnivalók körét a gazdasági környezet tágítja és szűkíti. Így alakul ki a meglehetősen fonák kép: egy harmincas évekbAi meg­figyelés szerint a módos pa­rasztcsaládok kalóriákban bő étrendje egyáltalán nem egészséges. Fontos AAmisze- rek hiányoznak, Sőt 4,7 szá­zalékuk tAjesen hiányosan 11 százalékuk hiányosan táp­lálkozik. Ez az aryány a kö­zépparasztoknál 7,6 és 33,3 százalék. Leginkább feltűnő a zöldségfélék és a gyümölcsök hiánya. Az ezekben dúskáló étrend szegényes és lenézett a módos gazdák szemében. Egyszerre jelentkezik a túl- és az alultápláltság: ez a jelen­ség később a század harma­dik harmadában fejlődik ki még jobban. A húszas-harmincas évek .munkása jövedelmének arány­talanul magas hányadát köl­ti ennivalóra. Szokásai egé­szen konzervatívok, az étrend ízekben; nyersanyagokban erősen hasonlít a szegénypa­rasztihoz. Annál azonban egy­öntetűbb, nem jellemzi a tá­ji tarkaság, és a rétegkülönb­ségek sem olyan nagyok. Ke­vés zöldséget és gyümölcsöt esznek. A munkásháztartások vezetésében itt is érvényes a szűkös viszonyok között maxi­málni elve. Egy szintén ebben a korban kelt vizsgálat megállapítja! egyes budapesti munkásréte­gek reggelire csak teát, ke­nyeret, vagy rántott levest et­tek, és néhány százalékuk éh­gyomorral állt munkába. A munkások fele «táskából« hi- deget ebédelt, 60 százalékuk fogyasztott meleg és tartalmas vacsorát. Egyes munkásréte­gek ma sokat kárhoztatott ét­kezési szokásainak gyökerei tehát a két világháború közti időszakig nyúlnak. Lényegesen jobban élt az iparosság. A táplálkozásukról ismert néhány adat szerint mindennap jutott az asztalra tej és szalonna, savanyúság, gyümölcs, és hetenként 2—3 alkalommal hús. Sok tésztafé­le szerepelt az étrendben, de az alapanyag (liszt) egyhan­gúságát ellensúlyozta a hoz­zá fölhasznált dió, mák, lek­vár, túró. A városi polgárság és az úri középosztály étkezése ek­kor még sokban különbözik, de már az egységesülés útján halad. (Folytatjuk.) Syasztásra szánt alapélelem. Csakúgy, mint a tojás. A pa­lócok például jó sok tyúkot tartottak, azok tojtak is ren­desen. Húsz-harminc, néha nég több tojás is összegyűlt naponta egy háznál. A paló­cok táplálkozásában a rántot­ta mégis egészen ritka cseme­ge, csak beteg gyermeknek, várandós asszonyoknak járt. Tyúkok, csirkék, libáik, ka­csák serege kaplrgált, gágo- gott, trécselt a ház körül, az utcán, kertben, a faluvégi li- baúsztatóban, tanyán a gazda­sági udvarban, a helyi körül­mények alkalmassága és a lehetősség mértéke szerint «■■nevelkedett a lábas jószág«. A haromfi a legfőbb ünnepi Aedel: tavasztól őszig, ha hús jutott a vasárnapi asztalra, az tyúk, hízott kacsa, liba volt. A zsenge húsú. kívánatos csir­két csak ritkán ették, inkább a hízott liba. tömött kacsa a magyar táplálkozása eszmény. Az első világháború után nehezebb lett a helyzet. Tar­tós válságba került a magyar mezőgazdaság, .mert a mo­narchia birodalmi keretei kö­zött kedvezőbb föltételek alapján fejlődhetett. 1850—90 i

Next

/
Thumbnails
Contents