Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

Rippl-Rónaira emlékezve ' Somogy országosan is híres a faluiban, városaiban szüle­tett festőkről. A leghíresebb közülük: Rippl-Rónai József. Neve összefonódott a modern világlátással. Korának prob­lémáira érzékeny és a század- eleji képzőművészeti forrada­lom eredményeit közvetlenül is fölhasználó művész volt. Rá emlékezni, hatalmas életmű­vének rejtett zugait búvárol- ni mindmáig megkerülhetet­len feladata az utókornak. Különösen Somogybán. Mint dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese mond­ta: »Somogy nem kisajátítani akarja a magyar kultúra egé­széből Rippl-Rónait, hanem jobban, teljesebben, igazabban birtokba akarja venni hagya­tékát-« Az elnökhelyettes szavainak külön nyoma tokot adott, hogy a kétnapos tudományos em­lékülésen hangzottak el a me­gyeszékhelyen. Meghívták ide a mester munkásságának leg­jobb kutatóit, ismerőit: Éri Gyöngyit, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyette­sét — a magyar szecesszió pá­rizsi gyűjteményes bemutat­kozásának rendezőjét —, Ber- náth Máriát az Akadémia mű­vészettörténeti kutatócsoport­jának munkatársát, a Rippl- Rón,álról készült minded:Lg legjobb monográfia szerzőjét, és itt volt Németh Lajos egye­temi tanár. Helyi kutatók be­számolói egészítették ki a kaposvári festőről rajzolt ár­nyalt képét; Laczko András tanár és Hurányi Barna új­ságíró. Rippl-Rónai érzékeny kor­ban lépett föl, ragadott ecse­tet: a századfordulón. Ez az idő korszakváltás Magyaror­szágon (a tót: a modem álla­mi keretek megteremtése volt) és forradalom az európai mű­vészetben. A lehetőségek és a választások kora. Magyaror­szágon évszázadok óta létező 1 egy sajátos magyar vizuális világ, »anyanyelvi« kapcso­lódásokkal (a magyar és er­délyi reneszánsz, a helyi ba­rokk és klasszicista formák, a magyar mezővárosok stb.). Ami a Magyarországon lakót láthatóan körülvette, az meg­formált rendszer volt, s nem véletlen halmaz. Ez a forma­világ azonban (historizmus, neobarokk) a század végére »kiüresedett, megfáradt«, s az 1900-as évek elején egyfajta konzervativizmus határozza meg a képalkotó tudatot. Ebbe a világba érkezett a Kaposvárról elszármazott, 14 évig Párizsban élt mester. Egy fejlettebb világ problémakö­réből. művészi formanyelvé­vel »feltöltekezve« szükségsze­rűen össze keltett ütközn-ie a nálunk uralkodó konzerva­tivizmussal. Rippl-Rónaj már átélte a modern művészet ko- pemikusi fordulatát — az »Én így látom!« művészi szu­verenitás kiteljesedését —, de itthon még mindig a benezuri iires akadémizmus vezette a piktorok kezét. Ennyiben volt új a festő megjelenése, s ez magyarázza amit bemutatkozása láttán a legjobb kritikusok is táplál­tak. Rippt azonban — bár végig megtartotta a maga ere­deti látásmódját s már túl a kezdeti nagy lépésen kifeje­zési eszközeit — visszavonul­va Kaposvárra nem haladt tovább: az akkori magyar élet real i tásaihoz igazodott Németh Lajostól hallottuk a fentieket, a Rippl-Rónai ku­tatás útvesztőiről pedig Ber- ■náth Mária 6zólt. A festő szí­nes egyénisége, koiorizmusa esszéírásra csábított minden szerzőt, akár kiállításáról kri­tikát, akár elemző művet írt piktúrájáról. S halála után több mint ötven éve nem kis szerénységgel jelentette ki a mesterről szóló legutóbbi mo­nográfia szerzője —: még min­dig hiányzik egy átfogó, részletes és értékelő életmű- összegezés. S ennek egyik oka kétségkívül a források sajá­tosságában keresendő. Egyik részük a festő emlékezéseiből. leveleiből, a korabeli újságok­nak adott, önmagáról szóló interjúkból álL A Rippl-iro- dalom másik pillére Pewny Denise 1940-ben közreadott, nem hibátlan doktori értekezé­se a festőről. A mesterről szó­ló szakirodalom e munkára épít, átvéve annak tévedéseit is. Egyébként még az életmű pointcs kiterjedését sem isme­rik a szakemberek. Genthon István 3300 művet lajstromo­zott, de — haláláig — nem jutott a munka végére. Bernáth Mária, előadásának izgalmasabb fele Rippl-Rónai szimbolizmusának megálla­pítására tett kísérlete volt Végső következtetése: a mű­vész eszmevilágát a szimbo­lizmus nem termékenyítette meg. A látvány kifejezési esz­közei izgatták, s ehhez hasz­nálta föl a párizsi művészeti forradalom vívmányait. Nem is kísérletezett a szimboliz­musra olyannyira jellemző la- tomásszerű kifejezéssel. Laczkó András a festő és Móricz Zsigmond barátságá­nak dokumentumait tárta elénk. Az élvezetes, anekdotá- zó előadás azonban adós ma­radt a festő és a nagy magyar író közti szellemi rokonság mibenlétének meghatározá­sával. magyarázatával. Horá- nyi Barna egy kevésbé is­mert terület föltárására vál­lalkozott: az 1919-ben a Ta­nácsköztársaság idején Mos­dóson szervezett szabad iskola és a festő kapcsolatának téma­körében. A kiegyensúlyozott, mérték tartó előadás a kutatás kezdetének tekinthető. Min­denképpen folytatni kell. A tudományos emlékülésre jelent meg a megyei könyv­tár hézagpótló kiadványa. Fiola Pál és Sípos Csaba ad­ta közre a Rippl-Rónairól szó­ló, 2144 tétéit tartalmazó bib­liográfiát. A rendezvény tegnapi napja koszorúzással és tár’atlátoga- gatással fejeződött be. Csupor Tibor Petőfi versei 30 szovjet nép nyelvén Sokszínű kapcsolatok Nem keil különösképpen bi­zonygatni, hogy a szovjet kul­túra termékeivel bárki, bár­mikor találkozhat hazánkban, elég, ha végigböngészi a mozi­műsort, vagy megnézi a hang­lemez- és könyvesboltok ki­rakatát. Lényegében ugyanezt lehet elmondani a magyar kulturális termékek szovjet- unióbeli jelenlétéről is. Aki figyelemmel kíséri a szovjet kulturális eseménye­ket Magyarországon, sokszor tapasztalhatta: nagy ügyesség és szerencse szükséges ahhoz, hogy bejusson egy-egy nálunk szereplő, valóban világhírű szovjet színház vagy művész vendégfellépésére. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt, amikor a moszkvai Taganka Színház játszott Budapesten, érvényes jeggyel sem volt egyszerű megközelíteni az előadás szín­helyét, a Fővárosi Operett- sziniházat. Az előcsarnokba vezető utat tömegesen elálltak azok, akiknek jegyük ugyan nem volt, de valamiféle vélet­lenben bízva arra vártak, hogy mégiscsak bejutnak a HamJet-előadásira. Végül is igazuk lett, mert a jegyszedők ahány embert csak lehetett, jegy nélkül beengedtek. Két­ségtelen, hogy a kiemelkedő rendezvények mindig sokszor­ta több érdeklődőt vonzanak, mint ahány számára a szín­ház- vagy koncertteremben hely van. A statisztikák azt bizonyít­ják, hogy a szovjet kulturális értékek közül leginkább az irodalom van jelen Magyar- országon. A felszabadulástól 1976 végéig hazánkban össze­sen 2237 orosz vagv szovjet művet adtak ki, ami azt je­leníti, hogy az összes fordítás­nak több mint egynegyede a baráti ország szerzőinek mun­kája. A kulturális csere per sze nem egyirányú: éve-'t< mintegy 30—40 magyar szép irodalmi mű jelenik meg i Szovjetunióban oroszul, vacr más szovjet mének nyelvén Petőfi műveit eddi« ötven sze adták ki, csaknem 30 nvelven összesen másfél millió pél dányban. _ . _____ A második legjobban hoz­záférhető szovjet kulturális termék a film. Magyarorszá­gon évente átlag 30 szovjet filmművészeti alkotást mu­tatnak be, míg a szovjet mo­zikban csaknem minden má­sodik magyar filmet vetítik. Figyelmet érdemel, hogy a magyar filmeket a Szovjet- i unióban többen nézik meg, mint a világ valamennyi or­szágában együttvéve, beleért­ve a hazai közönséget is. A magyar filmek átlagos néző­száma ott 7 és 30 millió kö­zött van. Speciálisabb igényeket elé­gítenek ki a színházak, az opera- és balett-tarsulatok vendégjátékai, valamint a ze­neművészek fellépései. A leg­kiválóbb szovjet és magyar művészek kölcsönösen sok­szor szerepelnek egymás or­szágában. Most csak néhány nevet emelünk ki az idei ma­gyar—szovjet kulturális együttműködési jegyzőkönyv­ből. Márciusban járt Budapes­ten a moszkvai Nagyszínház balettegyüttese; hamarosan hazánkba érkezik Obrazcov bábszínháza és a moszkvai ze­nés gyermekszÍTiház társulata. A magyar .vendégjátékok kö­zül kiemelkedő eseményként említhető a Madách Színház, fellépése a szovjetunióbeli magyar színházi napokon. Vi­szonzásul novemberben ná­lunk lesz szovjet színházi fesz­tivál. Az Állami Hangverseny- zenekar az idén ősszel már sokadik alkalommal utazik a Szovjetunióba. A magyar—szovjet kultu­rális kapcsolatok alakítását az a kormányközi vegyes bi­zottság irányítja, amelyet 12 évvel ezelőtt a szocialista or­szágok között úttörőként ala­pított a Szovjetunió és Ma­gyarország. A bizottság mun­kája nemcsak azt segíti elő, hogy a szervezeti kapcsolatok sokasodjanak, hanem azt is. hogy bővüljön a tényleges együttműködés, és megterem­tődjenek a valóban közös kul- I túrába tevékenység feltételiéi. A magyar—szovjet kulturá­lis kapcsolatok állandó fej­lődése természetes velejárója a két ország sokoldalú együtt­működésének. A kulturális kapcsolatok is — legyenek azok nagyszabású seregszem­lék vagy különösebb feltűnést nem keltő rendezvények — azit szolgálják, hogy a magyar és a szovjet nép mindjobban megismerkedjen egymás éle­tével, és ezen keresztül a má­sik ország mindennapjaival. U. Sz. Mezőföldi motívumok Kálmán Gyula mezőkomáromi népművész a tájból vett stilizált motívumokat — orgona, szőlőkacs, baracklcvél, rozmaring, vadrózsa stb. —; farag fába. Egyesiileflieii a marcali gépipari szakemberek A térség ipari fejlődésének szintmérője Május 15-én Marcaliban megalakult a Gépipari Tu­dományos Egyesület városi szervezete; elnökké Hanycez Imrét, titkárrá Kovács Ot­tót, a Mechanikai Művek marcali gyáregységének mű­szaki vezetőjét, illetve mű­szaki osztályvezetőjét válasz­tották meg. (Újsághír.) A GTE az idén ünnepli megalakulásának 30. évfordu­lóját. A tudományos egyesü­letnek ma már csaknem 18 ezer tagja van Magyarorszá­gon; huszonkét központi szak­osztálya és harminchét válla­lati, területi szervezete műkö­dik. Somogybán Kaposváron kívül Marcali a negyedik te­rületi szervezet, mely a gép­ipari szakembereket tömöríti. Az alakuló ülésen ott voltak a Medicor tapsonyi és a Me­zőgép lengyeltóti gyáregységé­nek szakemberei is. A marcali szervezet megala­kítását az. »idősebb testvér«, a kaposvári szervezet vezetői készítették elő. A GTE kapos­vári szervezetének titkára. Kovács István, a marcaliak tömörülését így indokolta: — A város ipari üzemeiben dolgozó műszaki értelmiség állt elő az igénnyel, amely alapján Marcali párt- és ta­nácsi vezetői a szervezet meg- alasitasat javasolták a GTE központi vezetőségének. Az egyesület végrehajtó bizottsá­ga egyetertett a kezdeménye­zéssel. A kaposvári szervezel és a marcali üzemekben dol­gozó műszakiak között mái korábban szórt* munkakap- ] csolat alakult ki, így az elő-1 készítésben sok hasznos ta­pasztalatra támaszkodhattunk. Ezután közös feladatunk lesz a most kialakított szervezeti formát megfelelő tartalommal megtölteni, hiszen a fiatal vá­ros politikai és társadalmi ve­zetősége számít a szervezet munkájára a' különféle prob­lémák megoldásában. A gép­ipari szakemberek egyesületi tömörülése iránt tovább ni az igény — rövidesen meg­alakítják a GTE barcsi váro­si szervezetét is. A marcali alakuló ülésen Varga József, a kaposvári vá­rosi szervezet elnöke arról beszélt, hogyan segíti — tár­sadalmi keretek között — a GTE a néogazöaság műszaki és gazdasági fejlődését, a szakma értelmiségének rend­szeres tájékoztatását. A har­minc évvel ezelőtti tagság igencsak megsokasodott: az akkori létszám majdnem Tanév vége az általános iskolákban Az általános iskolákban a tanítás legkorábban június 10-éin, legkésőbb pedig jú­nius 20-án fejeződik be. Ugyanis az idei tanévben vált egyöntetűvé a 11 napos taní­tási munkarend, és a kéthe­tenkénti szabad szombat né­mileg módosította a tanítás befejezésének az időpontját — mondotta Szabó László, az Oktatási Minisztérium íőosz- tálvvezetője az MTI munka­társának. — Legkésőbb június 25-ig mindenütt kézhez kap­ják a diákok a bizonyítványt is. Ehhez igazítottuk a közép­fokú iskolákban a beiratkozás napját, erre mindenütt egy­ségesen június 25-én kerül sor. Előfordulhat, hogy né­hány tanuló családi beutaló­val a tanítás utolsó napjaiban kezdené meg az üdülést. Le­hetővé tettük, hogy — megfe­lelő tanulmányi eredmény esetén — a pedagógusok elen­gedjék őket. A szülők a tanítás befejezé­séről abban az iskolában kap­hatnak pontos tájékoztatást, ahova gyermekük jár. Az utolsó tanítási napot követően a napközi otthonok természetesen mindenütt nyit­va tartanak, várják a gyere­keket, és sok helyütt ekkor bonyolítják le a kötelező ta­nulmányi kirándulásokat is. A pedagógusok, az úttörőszer­vezetek ezenkívül sportverse­nyeket, kirándulásokat, játé­kos foglalkozásokat, vetélke­dőket szerveznek a nem nap­közis gyermekek számára is. A tanév hátralevő hetei­ben — éppen a kötelező taní­tási napok teljesítése érdeké­ben — sok helyen módosít­hatják a pedagógusok az órarendet. Mindez korábban is így volt év vége táján. A pedagógusokhoz, az osztályfő­nökökhöz csatlakozva mi is arra kérjük a szülőket, kísér­jék figyelemmel ezt a módosí­tást, és beszéljék meg gyerme­kükkel, hogy ennek megfele­lően készülhessen fel az órák­ra. a finisre. Az idén több helyen a ko­rábbiaktól eltérő módon szer­vezik meg a nevelők az egy vagy két tantárgyból bukásra álló gyermekeknek a pótló foglalkozásokat. A gyengéb­ben teljesítő tanulókkal a pe­dagógusok az egész tanévben többet foglalkoztak, segítettek nekik a hiányok pótlásában. A külön erre a célra szánt, és a tanítás befejezését követő 11 napnak mégis különös jelen­tősége van. Az idén — tekin­tettel a tanítás némileg ké­sőbbi befejezésére / a pótló foglalkozásokat — ahol erre lehetőség van — beépítik az utolsó hetek »-speciális« óra­rendjébe, vagy az utolsó taní­tási nap és a tanévzáró kö­zötti időben tartják. Arra kér­jük az érintett szülőket, hogy maguk is segítsenek gyerme­keiknek a hiányok pótlásá­ban. Az esetek egy részében na­gyon magukra maradnak a nyár folyamán a javítóvizs­gára bukott gyerekek, pedig. ha egész évben nem sikerült, a nyári napokban aligha si­kerül egymaguknak felkészül­niük az utolsó próbára. Java­soljuk e gyerekek szüleinek, hogy már most, a tanév végén tájékozódjanak az iskolákban, a művelődési házakban, az út­törőházakban arról, hogy gyermekük e kényszerű mun­kában milyen segítséget vár­hat tőlük a nyáron — mon­dotta Szabó László. negyvenháromszorosára nőtt.' Negyvenkilencben mindösz- sze két területi szervezet mű­ködött. egy Diósgyőrben, egy pedig Győrben. Dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője uz "MTESZ megyei szervezeté­nek ál-elnöke Somogy iparáról, továbbfejlesztésének felada­tairól tarlóit előadást, s eb­ben külön kitért Marcali ipa­rára, lóként a város gépipa­rának a helyzetére. Szólt azokról a gondokról, melye­ket a városfejlesztés hozott magával: a városba ékelődött iparról és az ezzel összefüg­gő, a környezetet érintő kér­désekről. a járható útról, a technológiai fejlesztésről, a koiszerűsítésröl — ezeken a területeken kaphat a város hatékony segítséget a most szervezetbe tömörült gépipari szakemberektől. Füzessy János, a GTE főtit­kárhelyettese arra emlékezte­tett, hogy a mostani ötéves tervben hazánkban a gépipar legfontosabb feladata a ter­melési szerkezet folyamatos átalakítása volt — a haté­konyság fokozása és a gépipa­ri export gyorsabb ütemű nö­velése érdekében. Sok, ezzel összefüggő kérdésben kérték és igényük jelenleg is az egvesület közreműködését, vé­leményét. A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium például számos fejlesztési program bí­rálatát várja a GTE-től.. Tár­sadalmi vita lesz rövidesen a tartós fogyasztási cikkek ter­melésének fejlesztéséről, kor­szerűsítéséről — s itt szóba kerül majd a marcali olaj- kályha is. Az érdemi munka elősegítése végett elképzelhe­tetlen, hogy a lebonyolításban a marcali szervezet műszakijai ne vegyenek részt. — Eredményes lehet a mar­cali testvérszervezet munkája — állapította meg Kovács István —, ha állandóan fi­gyelemmel kísérik alapvető feladataik teljesítését: az in­formációk gyűjtését, ezek fel­dolgozását és átplántálását a helyi viszonyokra. Közben rendszeres kapcsolatot kell tartaniuk a város vezetőségé­vel, hogy hatékony segítséget nyújthassanak Marcali fejlő­déséhez. A térség gépipari műszaki fejlettségének hű ki­fejezője — s egyben előmoz­dítója — lehet az egyesületi tagok tevékenysége. H. F. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents