Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

A hét három kérdése Hajnali két érakor vezették a csonttá soványodott és hó­napok óta először megborot­vált Zulfiíkar Ali Bhuttót a bitóhoz. Soha még ilyen ko­rai időpontban nem került sor kivégzésre Pakisztánban. A hivatalos bejelentés csak jóval később következett Időközben elhantolták a volt kormányfő holttestét, nehogy temetese tömegtüntetésekre adjon alkalmat. S a helyszí­nen tartózkodó tudósítók úgy vélték: meg akarták várni az éppen az országban vendé­geskedő, magasrangú kínai katonai küldöttség elutazását is. A politikus halálhíre vi­lágszerte osztatlan megdöbbe­nést keltett, s a pakisztáni tüntetéseket is legfeljebb ha­lasztani lehetett, azok hama­rosan kiroboantak. I Mit jelentett Faki^van- ban Bhutto kivégzésé? Bhutto életművét termé­szetesen sokféleképpen lehet megítélni, de abban nincs vi­ta, hogy Pakisztán talán leg­nagyobb formátumú személyi­sége volt. Különösen sokat tett hazájáért annak legkriti­kusabb időszakában, amikor harmadszor háborúztak In­diával és a keleti országrész helyén megalakult a függet­len Banglades. Jelentős sze­repe volt abban, hogy a meg­változott feltételek között újjászervezte Pakisztánt, bel­politikai reformprogrammal és kiegyensúlyozottabb kül­politikai törekvésekkel lépett fel. Jóllehet pályafutása nem nélkülözte az ellentmondáso­kat és következetlenségeket sem. A katonai államcsínnyel hatalomra jutó, szélsőséges és fanatikus iszlám ideológiát valló pakisztáni kormányzat elsősorban azért akart vég­képp leszámolni Bhutto-val, mert személye egy másik utat, másik választási lehető­séget jelzett A jogi formasá­gokat betartandó, eljárást folytattak, de előzőleg kicse­rélték a Legfelsőbb Bíróság tagjait, s még így is csupán négy-három arányban szavaz­ták meg a halálos ítéletet. Hak tábornok pedig ciniku­san mosta kezeit: nem akar beleszólni az ítélkezésbe... A körülmények olyanok voltak, hogy noha senki sem kíván beavatkozni Pakisztán belső ügyeibe, a levelek, táviratok és üzenetek valóságos özöne áradt Iszlámábádba, Bhutto életének megmentése érdeké­ben. A szovjet és az ameri­kai államfő, a pápa és az irá­ni iszlám főpapok, az ENSZ j főtitkára, a francia elnök, a brit miniszterelnök, s ha­zánk Elnöki Tanácsának el­nöke egyaránt azok között volt, akik szót emeltek, de a pakisztáni vezetés eltökélte magát a halálos ítélet végre­hajtására. A Közép-Keleten jelentős változások mentek végbe az elmúlt hónapokban. Elegendő Iránra és Afganisztánra utal­ni. Ez a helyzet is fokozta a pakisztáni katonai kormány­zat félelmét és idegességét, ám végsősoron rossz tanács­adó volt. Amint megrendült a világ egy másik kivégzés hallatán is: Dél-Afrikában végrehajtották a halálos íté­letet a 23 esztendős Solomon Mahlamgu-n, a koholt vádak­kal per befogott afrikai sza­badságharcoson. Ott is a tö­megmozgalmaktól való ret­tegés, a terebélyesedő belső botrányok eltussolása állt a háttérben. Nem vették figye­lembe, hogy kegyelmet kért az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak e célra összehívott ülése is. Minden valószínűség sze­rint azonban rövid időn belül j igazolódhat majd, hogy a bi­tófát ezúttal sem lehet a po­litika tartósan hatékony esz­közei közé sorolni.,. i I HÉT — CÍMSZAVAKBAN Hét*«: Iránban kikiáltják az Isz­lám Köztársaságot. — Begin egynapos villámlátogatást tesz Kairóban. — Vilírid Martens alakit kormányt Belgiumban. — A szociálde­mokrata pártszakadással bonyolódik a portugál vál­ság. — Ünnepi megemléke­zés Moszkvában április ne­gyedikéről. Kedd: Megbeszélések Kómában a rendkívüli választások idő­pontjáról. — Vietnam újabb tárgyalási Javaslata Kíná­hoz. Szerda: Klvégzák Bhutto, volt pa­kisztáni kormányfőt, tilta­kozó tüntetések az ország­ban. — Peking ben bejelen­tik a szovjet—kínai barát­' sági szerződés felmondását, kormány-nyilatkozatot tesz­nek közzé Moszkvában. Csütörtök: Kurt Waldheim az ÍTOK- ban. — Amerikai nyilatko­zatok szerint a SALT—Z. egyezmény kész az aláírás­ra. — Kambodzsában fel­számolják a polpotista ban­dák főhadiszállását a thai­földi határnál. Péntek: Lázár GyOrgy és Alefcszej Koszigin találkozója Moszk­vában. — Az ugandal fel­kelők a főváros, Kampala bevételét jelenük. Szombat: A francia szocialisták kong­resszusa. — Uj vezetés ke­rül Mauritánia élére. — Nagy-Britanniában meg­kezdődik a választási kam­pány. Rendőrök támadtak a Bhuttót gyászoló, kormányellenes transzparensekkel felvonuló tömegre Karachiban. 7 MI in a pekingi azer­ződés-felmondáa hátte­rében? Ä harminc évre megkötött szovjet—kínai barátsági szer­ződés 1980. április 11-én. jár le. A megállapodás úgy szólt: ha egy -évvel korábban nem mondja fel valamelyik szer­ződő fél, automatikusan meg­hosszabbodik. Pekingben nem késlekedtek, s bejelentették a szerződés felmondását, amely ily módon jövőre érvényét veszti. A szerződés, ameddig meg­valósulhatott a gyakorlatban, jelentősen hozzájárult a Kí­nai Népköztársaság független­ségének biztosításához, bel­ső fejlődéséhez, s a nemzet­közi erőviszonyok kedvező alakulásához. Sajnos a pekinr- gi vezetés ismert politikája évek óta megfagyasztotta a kétoldalú kapcsolatokat, a szerződés működését is. A szerződés mégis bizonyos ke­reteket jelentett, jelképezte azt, hogy a Szovjetunió min­dig nagy barátsággal viselte­tik a kínai nép iránt. A fel­mondással a pekingi vezetés tulajdonképpen saját logiká­ja szerint cselekedett, s foly­tatta veszélyes békeellenes irányzatát. Két megjegyzés külön te ide kívánkozik. Peking mind­ezidáig ezzel utasította visz- sza a különböző szovjet indít­ványokat a két onszág szigo­rúan államközi viszonyának rendezésére, hogy van közöt­tük szerződés. Vajon mire hi­vatkozhat most a jövőben? A kínai vezetők a hírek szerint ígéretet tettek volna Japán­nak is a szerződés felbontá­sára, mivel az annak idejéft közös akciókat irányzott elő a japán rnilitarlzmus újjáéle­désével szemben-. Vajon mi lesz az a számla, amit most Peking Japánnak és az Egye­sült Államoknak be akar nyújtani, provokációs lépésé­nek ellenértékéként? A Távol-Kelet-nél és Dél- kelet-Ázsiá-nál maradva, nagy figyelmet érdemel az újabb vietnami tárgyalási javaslat híre. Hanoi hajlandó minden különösebb előfeltétel nélkül megkezdeni a külügyminisz­ter-helyettesi szinten esedékes megbeszéléseket Pekinggel — a tárgyalások megindulása pusztán a kínai válaszom, mú­lik. Ami lehet, hogy azért késlekedik, mert Kambodzsá­ban közben felszámolták a Kína-barát polpotista erők főhadiszállását. Állítólag ma­ga Pol Pot, a bukott rezsim első embere is Thaiföldre me­nekült. Vietnam hajlandó az ésszerű tárgyalásokra, ugyan­akkor nem habozik segítsé­get nyújtani a sokat szenve­dett . kambodzsai népnek, amely szeretne végre teljesen megszabadulni a konszolidá­ciót akadályozó fegyveres bandáktól. 3 Mit végzett Begin kai- * rói villámlátogatása so­rán? Szemérmes protokollal fo­gadták az izraeli miniszterel­nököt az egyiptomi főváros^ ban: általában egy percig hagyták fenn a vendégeskedő kormányfő országának zászla­ját, s a kocsisor elhaladtával gyorsan levonták. A Szadat elnökkel történt megbeszélé­sek egyetlen igazi eredjnényt hoztak: megállapodtak a kö­vetkező, májusi találkozóban, amelyet a Sinai félszigeten elterülő El Arish-ban tarta­nak meg. Begin **z ismeretlenbe va­ló ugrásnak-« nevezte a külőn- béke-szerződést, s eb bén iga­za volt Az aláírás megtör­tént de minden jel szerint változatlanul fennállnak az értelmezési -és magyarázatber 11 különbségek, s a Közéi-Ke­let legfontosabb problémáját, a palesztin kérdést csupán a szőnyeg alá söpörték. Az El Arish-i találkozón — a me­netrend szerint — már a kö­dös palesztin autonómiáról kellene tárgyalni, de minden jel szerint továbbra is a ha­lasztások és elnapolások po­litikája folytatódik majd. Sok függ az amerikai segély-ígé­retek aprópénzre, pontosabban milliárdokra történő átváltá­sára is, hiszen Washington az »aranyesó« és fegyverözön ígéretével bírta rá a makacs- kodókat a végső egyezségre. Mit szólnak azonhan ehhez otthon, az Egyesült Államok­ban, a többi arab országban, s nem utolsósorban Izraelben és Egyiptomban — a másik­nak nyújtott támogatóshoz? A kérdőjelek száma tehát változatlanul nem fogyott, s újra bebizonyosodhat: a kü­lönbéke szerződés aláírása semmi eset re sem egy folya­mat megnyugtató lezárását jelzi. Inkább egy nyugtalaní­tó folyamat kezdetét, amely­nek ismeretiéin és ismert ösz- szetevői egyaránt komoly bo­nyodalmakat ígérnek. Réti Ervin Keményedö politikai irányvonal Uruguayban Keményebbé vált az Uru­guayi éveik óta jellemző po­litikai elnyomás az elmúlt hó­napokban, amióta Luis V. Queiroio vezérezredes vette át a fegyveres erők vezetését. A főtiszti állomány egy ré­szének átszervezése után 350 személyt letartóztattak, s sor­suk azóta ismeretlen. Az uru­guayi börtönökben jelenleg mintegy hétezer politikai fog­lyot tartanak őrizetben. A fog­lyokat kegyetlenül megkínoz­zák, életük állandó veszély­ben forog. • * • Aa uruguayi kommunista pártnak a helyzettel foglalko­zó közleménye rámutat: a be­börtönzésekkel és kínzások­kal a rendszer a nép diktatú­raellenes harcát alkarja meg­törni. A párt felhívással for­dult a világ közvéleményéhez, hogy tiltakozzék a barbár el­nyomás ellen, követelje a po­litikai foglyok kiszabadítását és a demokrácia visszaállitá-; sát az országban. Szabadságot korlátozó intézkedések Peruban A perui kormány pénteken további harminc napra fel­függesztette az ország alkot­mányának azt a cikkelyét, amely szerint letartóz tatás: parancs nélkül senkit nem le­het őrizetbe venni. A kormány »a társadalmi béke fenntartá­sához szükséges eszköznek <- nevezte döntését. Khalil nem mond le... Egyiptomi igények—fegyvere Az Egyesült Államok és íz- { rael pénteken megállapodást! írt alá két légitámaszpont I létrehozásáról, a Negev siva- i tagban. Ez a két új katonai ] létesítmény veszi majd át | annak a Sinai-félszigeten lé-; vő két légibázisnak a szere-1 pét, amelyet Izrael a meg­szállott területről történő ki­vonulásakor elveszít. , A megállapodás azt is elő­irányozza, hogy az Egyesült Államok munkásokat és fel­szerelést biztosit az építéshez. mazó hírek szerint Harold Brown amerikai hadügymi­niszter februári kairói látoga­tásakor Szadat elnök 300 F—16-os bombázót, 600 pán­célost, 500 tüzérségi löveget és mintegy 40 ezer, különböző fajtájú katonai járművet kért az Egyesült ÁliamoktóL Musztafa Khalil egyiptomi kormányfő az Ahbar el Jóm című kairói lapban szomba­ton a leghatározottabban cá­folta a küszöbönálló lemon­dásáról elterjedt híreket. ■ Amerikai—egyiptomi fegy-I Nagyerejű pokolgép robbant verszállítási tárgyalások kéz-: pénteken este Jeruzsálem ke­dődnek hétfőn Kairóban — közölte tegnap az A1 Gum- hurija. lett szektorában egy népsze­rű étterem bejáratánál. A rendőrség közlése szerint ü­Amerikai forrásokból szár-1 zenöten megsebesültek. Thaiföldi kérdőjelek Másfél éves katonai kor­mányzás után ismét válasz­tásra készülnek Thaiföldön. Az indokínai országok tör­ténetében az utóbbi évtize­dekben polgári és katonai kabinetek váltották egymást, legutóbb 1977. szeptemberé­ben döntötte meg a hadse­reg a »civil« kormányt. Ez a katonai hatalomátvétel azonban megkönnyebbülést hozott a thaiföldieknek: Kriangszak Csamanand tá­bornok, az akkori vezérkari főnök Tónin miniszterelnö­köt eltávolította egy szélső­ségesen reakciós kormány­zattól szabadította meg az országot Az erővonalak központjában Kringszak hatalomra jutá­sa után kijelentette: szabad választásokat rendeznek és hamarosan ismét polgári kor­mányzat veszi át a hatalmat A választások időpontját 1979. április 22-ére tűzték ki. A döntés időpontjában azonban aligha számított ar­ra, hogy Thaiföld ismét a világpolitikai erővonalak központjába kerül. Az ősi királyság, amelynek jelenleg közel negyven mil­lió lakosa van, soha nem volt gyarmat Annak köszön­hették ezt Szi ám uralkodói, hogy országuk a francia és Úrit birtokok határán helyez­kedett el; egyik gyarmatosí­tó hatalom sem tette rá ke­zét a »fehér elefántok orszá­gára«. A második világhábo­rú alatt Thaiföld a japánok szövetségeséül szegődött 1945-ben az angolok szállták meg majd a negyvenes évek végén az Egyesült Államok­kal kötött szövetséget. Bang­kok lett a SEATO néven is^ mert katonai tömb székhe­lye, s Thaiföld e délkelet­ázsiai paktum tagjaként kül­dött csapatokat az ameri­kaiak oldalán Vietnamba. Az ország területén számos ame­rikai katonai támaszpontot is létesítettek, Utapao légibá­zisa volt a vietnami falva­kat bombázó USA-légierő egyik legfontosabb támasz­pontja. A vietnami nép győzelme megváltoztatta a térség poli­tikai arculatát: Thaiföldről is távoztak az amerikaiak, s feloszlott a SEATO. Az or­szágban jelentős balratoló- dás ment végbe; diáklázadás űzte el a gyűlölt katonai kormányt. A választott pol­gári kabinet azonban nem oldotta meg az ország prob­lémáit: az inflációt, munka- nélküliséget, az elmaradott­ságot, s nem elégítette ki a parasztok földéhségét sem. Bátorság a földosztáshoz A földreform ügye hosszú évek óta húzódik. A Tanin- kormány nem váltotta be ígéreteit, amellyel meg akar­ta szerezni a parasztság tá­mogatását. Programja szerint négy év alatt 1,6 millió hek­tárt osztottak volna szét a földnélküliek között. Kriang­szak tábornok ennél szeré­nyebb tervet tűzött ki, ám ennek megvalósítása is nehéz­ségekbe ütközik, mivel a kormánynak sem elegendő pénze, sem elegendő bátor­sága nincs, hogy a parasztok igényeit a magánbirtokok felosztásával elégítse ki. Pe­dig a földosztásnak fontos politikai céljai lennének, hi­szen a nyomorgó kisbérlők jelenti ka kormányellenes gerillák legfontosabb bázisát is. A politikai porondon a vá­lasztások meghirdetése óta több régi és új politikus je­lent meg, köztük az ötvenes­hatvanas évek katonai kor­mányainak képviselői, aki­ket a thai politikai köznyelv »dinoszauruszoknak« mcssk Velük szemben jelentős szá­mú, de megosztott polgári erő álL Kriangszak minisz­terelnök nem állt egyetlen párt élére sem, de számos megfigyelő valószínűnek tart­ja, hogy a középutas politi­kusok végülis az 6 személyé­ben megegyezve hoznak lét­re kormánytöbbséget- Ezt elősegítendő Kriangszak a múlt év őszén kilépett a hadseregből és lemondott katonai főparancsnoki poszt­járól is. Kapcsolat a szomszédokkal A választások előkészíté­se bonyolult külpolitikai kö­rülmények között folyik. Ko­rábban a bangkoki kormány arra törekedett, hogy stabili­zálja helyzetét s nyilatkoza­tot tett. hogy jószomszédság­ra törekszik az indokinai szocialista országokkal, Ez azonban nem valósult meg ilyen egyértelműen. A lao­szi—thaiföldi viszonyt sokáig elmérgesítette, hogy Bangkok támogatást nyújtott a laoszi ellenforradalmi erőknek, s a" Mekong folyó elzárásával akadályozta Laosz külkeres­kedelmét a világgal Kayso­rié Phomvihane laoszi mi­niszterelnök április eleji bangkoki látogatása viszont hozzájárult a kapcsolatok fejlesztéséhez. A két ország megállapodott: a mintegy másfélezer kilométer hosszú-' ságü közös hafáriifcat béke­övezetté nyilvánítják. A térség legerősebb hatal­ma kétségtelenül a Vietnami Szocialista Köztársaság. Mi­niszterelnöke Pham Van Dong, tavaly az ASEAN-or- szágokban tett körutazása során, Kriangszak vendége is volt. Akkor mindkét ország számára veszélyt jelentett a kambodzsai véres Pol Pot- rezsim, timely nem csupán Vietnammal, da Thaifölddel is határháborút folytatott, így aztán a Kambodzsai Népköztársaság megalakulá­sa, a Pol Pot-rezsim szétzú­zása bizonyos mértékig meg­könnyebbülést okozott a thai­földi vezetésnek, ugyanakkor nem megalapozott félelmeket táplált Vietnam befolyásá­nak növekedése miatt. Bangkok mégsem ismerte el idáig áz új Pnom Penh-i kormányt, s a menekülő kambodzsai vezetőknek és kínai tanácsadóinak menedé­ket nyújtott Az elmúlt év­ben látogatást tett thaiföldi fővárosban Teng Hsziao-ping is. Peking úgy véli, hogy ké­pes tartós befolyást gyako­rolni a thaiföldi kormányra a kínai kisebbség és a dzsungelekben rejtőző maois­ta gerillák révén. Az utób­bi időkből szármáz» jelenté­sek szerint ezek a fegyvere­sek kevesebb akciót hajta­nak végre, s ezért cserébe Bangkok elnézi Kínának, hogy utánpótlást biztosít a még szét nem vert kambod­zsai ellenforradalmi bandák­nak. Erre a helyzetre felhívta a figyelmet a VKP lapja, a Nhan Dán is. A kínai nyomás azonban terhes Thaiföld számára, s Kriangszak miniszterelnök javítani akarja kapcsolatait a Szovjetunióval is. Március utolsó hetében — első thai­földi kormányfőként — ellá­togatott Moszkvába, ahol Alekszej Koszigin vendége volt, s találkozott Leonyid Brezsnyevvel is. A látogatás kapcsán a szovjet lapok rá­mutattak, hogy a két ország között nincsenek vitás kér­dések, s megvan a lehetőség a kapcsolatok fejlesztésére A moszkvai út eredményeit Kriangszak Csamanand min­den bizonnyal jól tudja ka­matoztatni a választásokon is. Miklós Gábor >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents